Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-14 / 163. szám

VHfcg proletárjai egyesüljetek! r v A budapesti pártaktívaértekezlet határozata (4. oldal) _________________________) A Z M D P BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA N A K L A P 3 A J 1953 JCL1US 14., KEDD Ára 50 fillér IX ÉVFOLYAM, 163 SZÁM A PART SZAVA, A AEP AKARATA Lelkes és harcos hangulatban zajlott le szombat délután a bu­dapesti pártaktíva nagyjelentősé­gű értekezlete, amely éberségre, aktivitásra, szocialista épílőmun- kánk eredményeinek továbbfej­lesztésére és lendületének fokozá­sára mozgósította az ország dol­gozóit. Nemcsak a budapesti párt- életnek, nemcsak a kommunisták­nak volt ez az ülés nagy esemé­nye. Ott volt szombaton és vasár­nap este a rádiókészülékek körül az egész ország, szomjasan lesve a párt szavát, útmutatását. Ragyogó tüntetés volt ez az értekezlet és fogadtatása: tüntetés igaz ügyünk, nagy céljaink mellett, amelynek győzelemre viteléért most megnö­vekedett erővel halad tovább egész pártunk, egész dolgozó né­pünk előre. Az a harcos egyönte­tűség, amellyel az aktíva egész párttagságunk nevében az elhang­zottakat — a Központi Vezetőség világos útmutatását, Rákosi Má­tyás elvtárs beszámolóját — fo­gadta, nagyszerű kinyilvánítása volt pártunk egységének, össze- forrottságának, a Központi Veze­tőség iránt érzett bizalmának és ragaszkodásának. De nagyszerű kinyilvánítása volt a kommunis­ták öntudatának és harckészségé­nek is: ennek a hegyeket meg­mozgató erőnek, amelyre minden­kor szilárdan építhet pártunk. Az a lelkes fogadtatás pedig, amely­ben a pártaktíván elhangzottakat az ország egész dolgozó népe ré­szesítette, újabb megnyilvánulása volt a pártunk iránt érzett sze­retetnek és bizalomnak, a párt­vezetés és a néptömegek összefor roltságának. Még tíz napja sincs, hogy a Központi Vezetőség határozatai alapján Nagy Imre elvtárs az országgyűlésben ismertette az új kormánvpro'grammot. A Központi Vezetőség határozata és kormá­nyunk programmja őszinte önbí­rálattal tárta fel eddigi munkánk fogyatékosságait, mulasztásait, hi­báit — hogy mindjárt meg is jelölje a helyreigazításukra al­kalmas intézkedéseket. Dolgozó népünk országszerte, városon és falun egyaránt nagy megelége­déssel fogadta ezeket az intéz­kedéseket. Népünk egyetért ez­zel a programmal, amelynek fő célja: a dolgozók, elsősorban a munkásosztály életszínvonalának erőteljes emelése, a munkás-pa­raszt szövetség erősítése, a dol­gozó ember jogainak biztosítása és rendszerünk népi alapjának megszilárdítása. A budapesti aktívaértekezlet vi­lágos választ adott olyan kérdé­sekre, amelyek az új kormány- programmal, annak céljaival kap­csolatban párttagságunkban, egész dolgozó népünkben felmerültek. Ez a válasz így hangzik: Nem állunk meg és még kevésbbé me­gyünk hátrafelé — előre hala­dunk, tovább előre a szocialista építés előttünk álló feladatainak megoldására, szorosabban együtt az egész néppel, de kíméletlenül le'csapva minden ellenséges pró­bálkozásra. Előre haladunk az ipa­rosítás, a nehézipar további fej­lesztése útján is, amely a szocia­lista építés alapja, mert nélküle ingatag lábakon áll a gazdaság és nem lehetséges a dolgozó nép jólétének emelése. Helyesen, »dottságaink és reális lehetősége­ink szem előtt tartásával, a dol­gozók szükségleteinek növekvő biztosítása mellett kell végrehaj­tanunk a szocialista iparosítás nagy feladatát: lassítjuk az ira­mot a népgazdaság egyes ágaiban — hogy' eredményesebben halad­hasson előre egész fejlődésünk. A munkára való mozgósítás nagy értekezlete volt ez az ak­tívaülés — és munkásosztályunk az RM Művekben, Özdon, Albert- telepen és számos más bányákban már szombat éjjel nagyszerű ter­melési győzelmekkel válaszolt c felhívásra. Hadat üzent a pártak­tíva mindazoknak az ellenséges üzelmeknek, amelyek gazdasági építőmunkánk sikerét, a dolgozó népünk javát szolgáló rendszabá­lyok végrehajtását fegyelmezet­lenséggel, a munka lazításával próbálják akadályozni. A pártér­tekezlet az egész ország színe előtt leszögezte, hogy most, ami­kor arról van szó, hogy munkás­osztályunk, dolgozó népünk jólé­tét gyorsabb ütemben emeljük, minden dolgozónak még fokozot­tabban érdeke helytállni a terme­lésben, tettekkel biztosítani kor- mányprogrammunk megvalósítá­sát. Gazdasági terveink sikeres teljesítése: nélkülözhetetlen biz­tosítéka a kormányprogrammba foglalt célok elérésének. Ez azt jelenti, hogy minden öntudatos munkásnak változatlanul teljesí­tenie kell a mostani tervet, szi­lárd fegyelmet kell tartania, még inkább javítania kell munkája hatásfokát, minőségét, az anyag­gal takarékoskodva, selejtmente- sen kell dolgoznia. N ézőtöknek és egyszerű dolgozóknak, és elsősor­ban a kommunistáknak most min­dent meg kell tenniük azért, hogy erősödjék a tervfegyelem, a mun­kafegyelem, a munkálendület, a szocialista verseny és minél gyor­sabb ütemben segítsék emelni dol­gozó népünk jólétét. Erre mozgó­sított a pártaktíva. Kemény és csattanós válasz volt fez a pártérlekezlet az ellenségnek azokra a próbálkozásaira, hogy kiforgassa pártunk és kormá­nyunk határozatait valódi értel­mükből. Kijózanító válasz az osz­tályellenségnek, amely pártunk helyes önbírálatát nem az erő, hanem a gyengeség jelének vélte. Pártunk világosan és félreért­hetetlenül leszögezte álláspontját: változatlanul a falu szocialista át­építésében látja a parasztság bol­dogulásának útját és ennek meg­felelően a jövőben is mindent megad a termelőszövetkezetek erő­sítéséhez és fejlesztéséhez. E po­litika végrehajtása során az el­múlt években történtek hibák, túl­kapások: sok indokolatlan zakla­tásnak vetették alá egyénileg dol­gozó parasztságunkat és nem egy- szer megsértették a szövetkezetek önkéntességének elvét. Most vé­get vetünk e hibáknak, orvosol­juk az egy éni parasztok sérelmeit, biztosítjuk számukra a biztonsá­gos, nyugodt termelés- feltételeit. Ugyanakkor tovább erősítjük a termelőszövetkezeteket, a leg­messzebbmenő intézkedéseket lesz- szük felkarolásukra, megszilárdí­tásukra, felvirágoztatásukra. Egyes helyeken a falusi kizsákmányo­lok a kormány intézkedéseit fél­remagyarázva, támadásra indul­tak a szövetkezetek ellen. E bom­lasztó próbálkozások visszaveré­sére a budapesti aktívaértekezlet harcbahívta a falu kommunistáit, felszólította a szövetkezeti moz­galom híveit, a termelőszövetke­zetek többszázezres tagságát: fog­janak össze, védjék és erősítsék meg szövetkezeteiket, mérjenek csapást az ellenség próbálkozá­saira. A kuláklista megszüntetése, a szükségtelen zaklatások megaka­dályozása nem azt jelenti, hogy feladjuk a kulákok korlátozásá­nak politikáját. A közigazgatási szervek önkényeskedésének fel­számolása sem jelenti azt, hogy szabadjára engedjük — a kulák- önkényeskedést. A törvények tel­jes szigorával kell eljárni azok ellen a kulákok ellen, akik ál­lam- és népellenes magatartással, a törvények megsértésével, a nép elleni erőszakoskodásokkal vála­szolnak kormányunk intézkedé­seire. Akik azt hiszik, hogy a tör­vényesség megszilárdítása, a túl­kapások és erőszakoskodások fel­számolása valamiféle általános la­zaság, a törvények kijátszása és semmibevevése előtt nyit szabad utat — súlyosan tévednek. Éppen fordítva van a dolog: törvénye­ink sérthetetlenségét minden eddi­ginél nagyobb erővel fogjuk véde­ni. Az életszínvonal, a jólét emel­kedése — kormányunknak ez a fő célja — csak az egész nép szí­vós munkájának eredménye lehet. Mi sem volna károsabb, mint arra várni, hogy a sült galamb a szánkba repüljön. A kormányra vár a feladat, hogy végrehajtsa gazdasági terveink átdolgozását az új programm szellemében. Az ország dolgozóira viszont az a kötelesség hárul, hogy fegyelme­zett, odaadó, lendületes és ha­tékony' munkával biztosítsák ter­veink sikeres végrehajtását. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a jó munka az alapja minden to­vábbi sikerünknek! A falu dolgozói előtt ezekben a hetekben az aratás és a begyűj­tés szemveszteségmentes és gyors elvégzésének nagy feladata áll. Az ország figyelme most erre a nagy munkára összpontosul. Ifosz- szú évek óta nem volt olyan jo termésünk, mint az idén. Ez a dús termés reményteljes Ígéret az országnak, de gazdag ígéret min­A párt szava a biztos jövőt jelenti Talán még soha nem vették úgy számba ©gy ógy utca lakói, hogy krnefc van rádiója, mint szom­baton. Köröstadányban a Kazinczi utcában Makráéknál, Botosoknál, meg még vagy négy háznál van rá^ió. Szombaton délután Ladányi Mi­hály átnézett Makráékhoz. Fi- Iácz Péterek is megálltak Makra Ferencéknél. — Ha nem zavarnánk, estére mégha Ugathatnánk Rákosi ©fvtársat. Még nem volt egészen 8 óra, amikor a konyhában nem volt már ülőhely, de a kapu még min­dig nyilt és jöttek. Nemcsak azok jöttek el, akik délután meg­ígérték, hanem Tóth Károly, Széké-, íes János, Sánta Imre, Szajvoít János, Makra Lajos, Földi Sándor és még néhány szomszéd. Tizenhe­ten gyűltek össze. Rákosi eívtárs beszélt. A kony-, hában tizenheten hallgatták. Nagyon várták már hiszen annyi mindent beszéltek itt a községben. Rákosi eíVtárs most megmagyarázza, mi is a valóság, mit tervezett a párt. Több lesz a cipő, a ruha — mondja Rákosi eívtárs szavai nyo­mán Makra Ferenc. A gyárakban még jobban dolgoznak a munkások, nekünk is mógtöbb gép, iparcikk jut. — Nekünk is jobban kell ám, dolgozni, több búzát, tengerit kelL termelni, hiszen most már erre meglesz minden lehetőség — fűzi hozzá Ladányi Mihály, Tavaly azt a párt szavában n Még nem volt 10 óra, mikor Nagy ©fvtárs is befejezte a be-, szódét. Most már mindenki be­szélt. Ladányi Ferenc például ar- rói beszél, hogy bizony ő is sok­szor érezte, az egyénileg dolgozó­kat nem becsülik meg. Az elmúlt évben is a törvény előírta, hogy, a 126 kilós sertést már át lehet vonni és tőié a 135 kilóst som lőt­ték át. Makra Ferencnek az el­mindezért nekünk méj többet kell termelni, — magya­rázta tovább Makra Ferenc. — És, a jövőről is beszél: — Nem va­gyok már fiatal ember, sokat ta­pasztaltam az életben, ismerem a földet, hiszen még a dédapám is »barázdában született«. D© segit a párt, a kormány és olyan termést veszek, én I© a földről, amit még Ladányban, egyénileg dolgozók­tól, nem láttak. Hiszen ezévben is igyekeztem mindennel. Az a rat ist már befejeztem, most már a kor­mondta az ellenség: mindenkinek el­veszik a földjét, most meg, hogy műiden termést be leéli adni, aztán meg, hogy a kulákok visszakapják földjüket. De a becsületes emberek nem hitték ezt. Rákosi elvtárs most megfelelt ezeknek a remhirterjesz- tőknek. Rákosi eívtárs szavában lindig lehet bízni, múlt évijén tagos Rótták be 10 hold földjét. Tarlót és gyepes földet adtak helyette. Nem volt gép, ami­vel feltörje, jó mélyen felszántsa^ nem volt műtrágya, amivel trá­gyázni tudta volna a búzát, árpát, hogy több legyen a termés. Most Rákosi eívtárs arról, beszélt, hogy; az egyénileg dolgozók is nemesí­tett. vetőmagot, műtrágyát és gépi segítséget kapnak. — De ; jobban kell dolgozni, dóshoz kezdek és a csépléshez. A kukoricámat is háromszor kapáltam meg. Mutatkozik rajta 25—30 má­zsás termés. A gabonát a géptői viszem be, hiszen ezzel a saját és gyermekeim, -unokáim szebb életét segítem elő. Éjfél felé járt már az idő, ami­kor az emberek kezdtek hazafelé indulni. Tele tervekkel, lelkesedés­sel, fogadkozásokkal a jobb mun­kára, több termés elérésére. den egyes dolgozó parasztnak is, hiszen begyűjtési rendszerünk a nagyobb termés minden előnyét és hasznát a termelőknek bizto­sítja. Legyünk rajta, hogy ez az Ígéret mihamarabb valósággá vál­jék. Legyen a kormányprogramm hatalmas serkentője az idei ara­tás és begyűjtés sikeres megvívá­sának. Dolgozzék teljes erővel, jobb munkaszervezéssel minden aratógép és kombájn, állami és szövetkezeti gazdaságaink bizto­sítsák a megtermett gabona gon­dos betakarítását. A munkásosz­tály most bizakodva és várako­zásteljesen tekint hű szövetségese felé. Nem kétséges, hogy dolgozó parasztságunk érzi ezt a vára­kozást, megérti az idei aratás megnövekedett jelentőségét és de- rekas munkájával járul hozzá az ország jövőévi jó ellátásának biz­tosításához. Az előttünk álló nagy feladat­tok végrehajtásában minden té­ren elsőrendű szerep vár a kom­munistákra. Nemcsak a dolgozó nép felvilágosításában és az új programúira való mozgósílásában hárul reájuk nagy munka, ha­nem a párt vonalának, a Köz­ponti Vezetőség és a kormány határozatainak hibátlan érvénye­sítésében is. Az ellenség minden erejével megpróbálja zavarni pro- grammunk végrehajtását. Vála­szul e kísérletekre, a budapesti pártaktíva ezt üzente minden kommunistának: menjetek át el­lentámadásba, haladjatok élen az építésben, vonjátok még szoro­sabbra a párt és a nép közti kap­csolatokat — és mindezekkel mérjetek megsemmisítő vereséget az ellenségre! Szilárd egységbe összeforrva vezeti e harcban dolgozó népün­ket a Magyar Dolgozók Pártja. Ennek az egységnek, összeková- csoltságnak szilárd és megingat­hatatlan alapját Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításai képe­zik, amelyek megvilágítják előt­tünk a szocializmushoz vezető utat. Pártunk erejének, egységé­nek szilárd alapja a pártdemo­krácia, az egészséges kritika és önkritika, a kollektív vezetés — amelyeknek fokozottabb érvénye­sítésére Központi Vezetőségünk határozata hatalmas lépést jelent előre. Őrizzük, mint a szemünk fényét pártunk sikereinek c meg­dönthetetlen biztosítékait! Szilár­dítsuk meg pártunk kapcsolatait a dolgozó néppel! Lássa ismét a* egész ország, hogy pártunk egysé­ges, összekovácsolt, hogy minden tagja, minden szervezete, minden agitátora és népnevelője helyesli céljainkat, el van szánva arra, hogy magabiztosan visszaveri az ellenség minden támadását, amely dolgozó népünk jóléte, felemelke­dése ellen irányul. A budapesti párták tívaertekez-. let óriási lelkesedést adott égési pártunknak az előttünk álló nagy feladatok végrehajtásához. Adjon ehhez még több erőt az a tu­dat, hogy, mint eddig is, velünk van a felszabadító Szovjetunió állandó testvéri segítsége és tá­mogatása. Előre tehát, bátran, magabiztosan, jó ügyünk igazá­ba és helyességébe vetett hittel, magunkköré tömörítve az egész dolgozó népet — a szocializmus útján. (A Szabad Nép jűl. 13-i vezércikke.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom