Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-12 / 162. szám

1993 Mms 12, vasárnap

3

Héf*e

\ Itudapesii

(Folytatás a 2. oldalról.) menyen leplezzék 1c, verjék visz- «za az ellenség minden megny ilvánulását, minden támadását!

Ne engedjenek a csüggedtnek, ne engedjenek az ellenséges propagandának, amely a mi helyes intézkedéseink túlliajtásá- val most megkísérli az egész szövetkezeti mozgalom ellen a támadást. A termelőszövetkezetek tagjai és hívei legyenek biztosak afelől, hogy támogatja őket pártunk. Mögöttük áll a népi demokráciánk egész ereje. Nem fogjuk tétlenül tűrni, hogy a falu szocialista építésének eddigi eredményeit az ellenség most megpróbálja aláásni. Nem fogunk tűrni szövetkezetedencs agitációt sem, mint ahogy nem tűrünk agitációt szocialista építésünk ellen sem.

Ezzel kapcsolatban fel kell lépni azok ellen, akik most az aratás kellős közepén azzal zavarják a termelőszövetkezetek munkáját, hogy rögtön, azonnal ki akarnak lépni, vagy a szövetkezet rögtöni feloszlását követelik. A javaslat, amely az országgyűlésen a termelőszövetkezetekből való lilépósre vonatkozóan elhangzott, égy szól, hogy a kilépést csak a termelési év végén, tehát ez év októberében lehet megengedni. fV/.oknak a jóindulatú termelőszövetkezeti tagoknak, akik most < legnagyobb munkaidő közepette ikarják elhagyni a szövetkezeteket, vagy éppen a szövetkezet £e'oszlását követelik, türelmes felvilágosító munkával meg kell magi arázni, hogy még ha nem is az ellenség tanácsát követik, ezzel a követelésükkel lényegében szétzilálják, dezorganizái jak a termelőszövetkezetek munkáját,mégpedig éppen most, ezekben a döntő napokban és hetekben, amikor az egész esztendő termését akarjuk begyűjteni. Az ilyen türelmetlenekkel, meg kell értetni, hogy most ne zavarják az aratást, ne zavarják a begyűjtés munkáját, ne zavarják a lermésbetaka- rííást, hanem várjanak nyugodtan a termelési év végéig s ha a szövetkezetből ki akarnak lépni, akkor ezt megtehetik úgy, ahogy ezt javasoltuk, a termelési év \ égén, október hó folyamán, azaz három hónap múlva.

Ezt annál inkább alá kell húzni, mert egyre-másra tapasztaljuk, hogy a termelőszövetkezetekből kizárt ellenséges elemet; és különösen a kulákok most általános támadásra indulnak a szövetkezetek ellen. Pártszervezeteinknek, tanácsainknak, de elsősorban magának a termelőszövetkezetek régi tagjainak és híveinek egyesült erővel és keményen vissza kell vemiök ezt a támadást. Nekünk változatlanul nincs kifogásunk az ellen, hogy azok a tagok, akik ki akarnak íéjMii a termelőszövetkezetekből, ezt a gazdasági év végén megtegyék. De mert mi a szövetkezetek megerősödését, felvirágzását és gazdagodását akarjuk, nem fogjuk megengedni, hogy akár a türelmetlenség, akár az ellenséges agitáció ezeket a mi helyes rendszabályainkat a szövetkezetek ellen fordítsa. A termés lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek éppen az idén meg tudják végre mulatni fölényüket. Ezért mindent meg kell tenni arra, hogy a szövetkezetek szervezetten, zavartalanul végezhessék az aratást, nyugodtan végezhessék a betakarítást és pontosan teljesíthessék a begyűjtést is. Ennek megfelelően ismétlem, nem szabad megengedni, hogy a termelőszövetkezetek aratási munkáját és a további fejlődését akár türelmetlenségből, akár ellenséges szándékkal bárki is megzavarja.

Különösen fel keli lépni azokkal a kulákokkal szembeu, akik dolgozó népünk életszínvonalának emelésére irányuló rendszabályainkat gyengeségnek magyarázzák. Abból a tényből, hogy javaFárlbixoühás; aktii

soltuk a kuláklista megszüntetését, a falu kizsákmányoló elemei arra a következtetésre jutottak, hogy- most eljött az ő idejük. (Derültség.) Gondoskodnunk kell róla, hogy ebből a tévhitükből gy orsan kijózanodjanak. (Nagy taps.)

Mi azért javasoltuk a kuláklista megszüntetését, mert rengeteg visz szaélésre és fölösleges zaklatásra adott okot. • Rá jöttünk arra, hogy sok kólák okkal-móddal keresztül tudta vinni, hogy lekeiült a listáiéi, viszont nem agyszer M gozó középpar asztok kerültek arra a. listára és utána .őket ugyanúgy korlátozásoknak, sőt zaklatásnak vetették alá, mint a kulá- kokat. Ezért szüntettük meg a kuíáklistái. De a kulák kulik marad listával, vagy lista nélkül. (Nagy taps) Akinek e felől valami kétség© lett volna, az azt tapasztathatta most az utóbbi napiokban, amikor magnőtt a lrulá- kok szarva. A mi dolgunk most, hogy letörjük a megnőtt szarvakat.

Ismétlem, abból, hogy lefaragjuk és kijavítjuk azokat a hibákat, amelyek kulákpolitikáukban előállottak és amelyek a kulákok korlátok közé szorítása helyett nőm egyszer a kulákok általános zaklatására, vagy kisajátítására mentek át, nem következik wr hogy most a kuíák számára szabad a vásár, hogy a kulákok korlátozását óéi zó politikánkban változás állott b©.

Eisért hatóságaink helyesen jártak el, amikor őrizetbe vették azokat a kulákok at, akii; megjelentek a szövetkezeti főidőn és ott aratni kezdtek (derültség), vagy azokat a kukátokat, okik abban a Kis zeniben, hogy mór eljött az idejük, áthágták a népi demokrácia törvényeit. Az utolsó napok tapasztalatai a kulákokkal kapcsolatban újra azt mutatták, hogy kutyából nem les« «zalonpa. (Taps.) Ezért mi ugyanakkor, amikor pontosan, saját rendelkezéseink betartásával érvényt szerzünk a kuiákokat korlátozó rendszabályoknak, nem fogjuk tűrni, hogy a kulákok zavarjál; szocialista építésünket a falun, visszaköveteljék a szövetkezetbe, vagy ál kuni gazdaságira tagúéitól t földjeiket, támadják a szövetkezeteket és kárt okozzanak nekik, vagy éppen népi demokráciánk edon izgassanak. Ezt nyíltan és világosan meg kell mondani. Párttagjaink, szervezeteink, tanácsaink, hatóságaink ehhoz tartsák magukat. Biztos vagyok benne, hogy a falu dolgozó nép© és különösen, a termelőszövetkezeti parasztság zöme, lelkes helyesléssel támogatja ezt a politikát. (Taps.)

A mezőgazdaságra vonatkozó javaslataink között szerepel, hogy azok, akik földjeiket felajánlottak, vagy elhagyták, a taitalékföldekből

— ÚBinótlem, a tartalékföldekből

— földet kaphatnak, ha erre igényt tartanak és támogatni fogjuk őket vetőmaggal és egyébbel, hogy a földet az ősszel meg is tudják művelni. Erre a rendszabályunkra is vonatkozik azonban, hogy csak a mezőgazdasági év befejezésé vei hajthatjuk régié. Mindenki megérti, hogy most, az aratás kellős közepén nem. teliét özeket a megművelt tartalék földökéi kiosztani és hogy erre esak a rajta, levő termés begyűjtése után kerülhet a sor. Azok tehát, akik ilyen földeket kívánnak igénybe venni, legyenek türelemmel, mert világos, hogy kérésük most, az aratás idején még nem valósítható meg.

Külön fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy most a mezőgazdaság központi, döntő kérdése, amelyre minden figyelmünket és minden erőnket összpontosítani kell ezekben a napokban, az aratás és a begyűjtés jó, veszteségmentes, gyors elvégzése. Az idei termek a legjobb, amit a fel- szabadulás óta elértünk és gondos, szervezett betakarítása egy- csapásra megjavíthatja közelláiá- sunk legtöbb terülclél. Ezért mindent el kell most kerülnünk,ami

aér(ek«zl«(e

az ara Lás, a begyűjtés menetéi a legcsekélyebb mértékben is zavarná.

Közponli Vezetőségünk határozatának megfelelően, irányt veszünk arra, hogy államapparátusunk, a tanácsok, a rendőrség, tartsák be pontosan a szabályokat, ügyeljenek a törvényességre, ne zaklassák a lakosságot, ne legyének ridegek, érdesek munkájuk közben. Mi javasoltuk az amnesztiát, az internálás rendszerének felszámolását. E rendszabályok azonban nem jelenthetik azt, hogy clfelejtkezünk róla, hogy az ellenség nem alszik. Hiszen éppen ezekben a napokban tapasztaltuk, hogy hibáink kijavításával kapcsolatban az osziályeL fenség az országon belül és az országon kívül eleven lett, aktivizálódik és megpróbálja helyes, a dolgozó nép életszínvonalát és jólétét emelő rendszabályainkat az ellenkezőjére fordítani. Azt is látjuk, hogy ezzel kapcsolatban minden módon támadja népi demokráciánkat, szocialista építésünket. Ezért most fokozott éberségre és harckészségre van szükség mind a pártban, mind a munkásosztályban, mind az egész dolgozó népben. Amikor az e téren elkövetett hibákat kijavítjuk, ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy az éberség most szükségesebb, mint valaha és hogy pártunk szálljon szembe minden olyan kísérlettel, amely kapitulál, amely az éberséget el akarja altatni és szálljon szembe minden olyan kísérlettel is, amellyel helyes rendszabályainkat az ellenség a maga céljaira akarja kihasználni.

Az általunk javasolt rendszabályok között szerepel az is, hogy hatóságaink'ott, ahol arra szükség van, kisiparosoknak adjanak iparengedélyt. Mindjárt hozzáte- hetem, hogy ez nem új rendszám bály, erre eddig is volt lehetőség. rsak hatóságaiul; rendkívül szűk- nvarkúan éltele vele. Elv társaink egyrésze most attól fél, hogy ez a rendszabály odavezet, hogy a kisipar hirtelen virágzásnak indul és újratermeli a tőkés rendszert. Megnyugtathatom az elv- társakat, hogy nem erről van szó. A szocialista ipar szívó hatása, no meg nem egyszer saját hibáink következtében sok kisiparos elhagyta a falut és elment ipari munkásnak. így állott elő az, hogy most sok faluban nincs borbély, nincs kovács, nincs cipész és ahhoz, hogy egy lovat meg tehessen patkolni, vagy egy cipőt meg tehessen talpalni, nem egyszer a harmadik faluba, vagy a járási központba 'kell menni. Természetes, hogy a falu lakossága emiatt mérgelődik. De sajnos, a városokban is nem egyszer hasonló a helyzet.

Ha mi most megengedjük, hogy a falvakban — és ahol szükséges, a városokban — újra dolgozzon a kisiparos, a kovács, a borbély, az üveges, a szerelő, vagy a cipész, az még nem veszélyezteti a mi szocialista építésünket (derültség) és nem félünk adói a kapitalizmustól, amely ebből termelődik (nagy taps). Viszont az a körülmény, hogy a lakosság elemi szükségleteit, ezek a kisiparosok ott helyben, különösebb utánjárás nélkül kielégítik, ugyancsak része az életszínvonalnak és egybe-i mutatója annak, hogy népi. demokráciánk a lakosság minden, még olyan aprónak látszó kérdésével is törődik és segít e kérdések megoldásában.

Mindazon iníézkedé'-ek legtöbbjére vonatkozólag egyébként, amelyek megtételét pártunk javasolta és ámeneket elvtárs az országgyűlésen beterjesztett. més;- e hónap folyamán a minisztertanács, vagy az illetékes minisztérium a megfelelő állami határozatokat meghozzák.

Foglalkozni kívánok azzal a kérdéssel is. amelyet pártunk tagjai központi vezelűségi ülésünk óta gyakran fölvetettek, hogy' miért vol t szükség azokra a szét vezeti átalakításokra, amelyek pariitok vezetésében és a minisztertanácsban történtek.

A mi pártunk politikai vezetése bonyolult tolt. A Központi Vezetőség melleit még volt Politikai bizottság, Titkárság és Szervező bizottság is, melyek mind foglalkoztak politikai kérdésekkel. Ezt most leegyszerűsítettük. A Központi Vezetőség két ülése közti időben a politikai határozatot most egyedül a Politikai Bizottság hozza. A háromtagú Titkárság munkája pedig elsősorban abban áll, hogy gondoskodik a határozatok végrehajtásáról. Ez az átszervezés egységesebbé, gyorsabbá teszi a párt politikai munkáját. Uj, fiatal erőket von be a vezetésbe, s elősegíti, bogy ez a vezetés v alóban kollektív és egységes legyen.

A minisztertanáccsal kapcsolatban azt tapasztaltok, hogy a nagr számú minisztérium és fölötte a miniszte:tanács e'nökhelyötteseiből álló elnökség nem gyorsította, hanem lassította a munkát, az ügyek intézését. Ezeknek a tapasztalat-oknak alapján határoztuk el a mi- nisztéríximők összevonását. Ami ezt a 'rendszabályt illeti, hogy a párt Központi Vezetőségének titkári teendőjét és a minisztertanács elnökének teendőit most más-más eív- társ látja el, ennek oka az, hogy ezek a munkakörök kübiii- küíön olyan nagyok, hogy ellátásuk egy eívtái« teljes munkaerejét veszi igénybe.

Az ellenség természeteseti ezeket a helyes rendszabályokat különböző hírverésre és ssa\ arkettéere igyekszik felhasználni. Ezzé! kapcsolót!' ban közölhetőm az elvtársakkal, hogy a régi Politikai Bizottság azon tagjai, akik most nincsenek benn© az új Politikai Bizottságban, valamint a regi ni ini-ztertaimoe tagjai, akik most nem miniszterek, valamennyien, kivétel nélkül megfejelő munkakörben dolgoznak tovább pártunk és a népi demokrácia különböző területein. Aki cblien a kérdésben bsdől az ellenség hazúg hír eszte'őseinek, az most újra, csakúgy mint ezelőtt annyiszor, meggyőződhet arról, hogy becsapták. (derültség.)

Összefoglalva: az elvtársak az elmondottakból megértik, hogy- azok a i eudszabályok. amelyeket pártunk javasol, változatlanul a szocializmus építését tűzik ki célul. De a szocializmus építését az elkövetett hibák tanulságai alapján most jobban, a reális lehetőségekkel többet törődve, a dolgozó nép szükségleteinek, é et-zinvon a Iának tokozott növelésével folytatjuk. Az elmúlt két esztendőben kissé szemeiül tévesztettük azt a fontos kommunista megállapítást, hogy a legfőbb élték az ember. Most ezt kijavítjuk és szocialista építésünket úgy folytatjuk, hogy ve'e kapcsolatban, vele egyideben állandóan nőjjön dolgozó népünk és benne külön ipari munkásságunk életszínvonala, jóléte, kultúrája. Ez az általunk javasolt változások lényege.

Póriunk most a dolgozók életszínvonalának erőteljes emelésére vesz irányt.. Tudja ezt az ellenség is. Azt is tudja, hogy a dolgozó nép életszínvonalának emelése erősíti, szilárdítja a munkás- paraszt összefogást, erősíti, szilárdítja népi demokráciánkat cs ezért a maga részéről mindent meg fog tenni, hogy tervünket megzavarja és keresztezze.

A belső ellenséget támogatják minden erővel az imperialista há- borús gyújtogatok. Az imperialista tábort egyre jobban idegesítik a Szovjetunió sikerei a kommunizmus építése terén, a népi

demokráciák, a Kínai Népköztársaság kulturális és gazdasági fellendülése. Nyugtalanítja őket egy sor kapitalista ország kommunista- és munkásmozgalmának, a gyarmati és függő országok felszabadító harcának erőteljes fejlődése. A békelábor eredményeivel szemben az imperialista táborban nőnek a gazdasági bajok, kiéleződnek az ellentétek az Egyesült Államok és csatlósaik között.

Ebijen a helyzetben az imperialisták lázas aktivitási fejtenek ki. Igyekeznek növelni nyomásukat a béketáborra, irányt vesznék olyan provokációra, mint amilyennek Berlinben vagy Koreában voltunk lauui. Sokszázmillió dollárt fordítanak a provokációk, szabotázsok szervezésére, aktivizálják ügynökeiket, kémeiket, provokátoraikat. A nemzetközi imperializmus egy ilyen ügynökét leplezlek te most a Szovjetunióban, Berija személyében. A mi pártunk helyesli azt az erélyt, határozottságot és gyorsaságot melyei a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Vezetősége ebben a kérdésben tanúsított. A magunk számára levonjuk belőte a tanulságot, hogy szakadatlanul éberen kell őrködnünk, hogy őrizzük, mint a szemünk világát pártunk egységét, kollektiv vezetését és szilárd marxista-leninista ideológiai alapját. Nem kétséges, hogy az imperialisták é» ügynökeik itthon, nálunk is meg fognak próbálni mindent, hogy zavarják szocialista építésünket, dolgozó népünk életszínvonalának emelését. Ebben a hely írtban fontosabb, mint bármikor, hogy mindenki világosan lássa: pártank és vezetése egységesebb, összeforrottabb, mint valaha. (Nagy taps.) Ennek az egységnek, összekovácsoltságnak szilárd és megingathatatlan alap,, ját azok az eszmék és tanítások képezik, amelyeket Marx, Engels, Lenin, Sztálin dolgoztai; l;i, amelyek mint a múltban, úgy a jövőben is változatlanul megvilágítják előttünk a szocializmushoz vezető utat.

Erőnket és egysegünket növeli egyre mélyülő baráti viszonyunk a népi demokráciákhoz, felszabadítónkhoz, a hatalmas Szovjetunióhoz, valamint a sokszázmil- iiós béketáborhoz.

A mi erős és egységes pártunk a felszabadulás óta megoldott nnaden feladatot, ami elé a történelem állította. Dolgozó népünk üdvére és felvirágzására megoldja azokat a célokat is, amelyeket most tűztünk ki magunk elé. De ehhez az kell, hogy pártunk minden tagja, minden kommunista, népi demokráciánk minden őszinte híve álljon csatasorba, menjen ellentámadásba (hosszantartó taps). Újra mozgósítanunk kell mindazt, aminek annyi sikerünket köszönhetjük: a türelmes meggyőzést csak úgy, mint a bátor helytállást, az áldozni tudást, a közérdek önzetlen szolgálatát. Lássa az egész ország, hogy pártunk egységes, összekovácsolt, hogy minden tagja, minden szervezete, minden agitátora és népnevelője helyesli célkitűzéseinket, bogy el van szánva arra, hogy leleplezi, visz- szaveri és szétzúzza az ellenség minden támadását, mely dolgozó népünk életszínvonalának, jólétének emelkedését meg akarja gátolni. Dolgozzunk bátran, magabiztosan, ügyünk igazába és helyességébe vetett hittel és a silier, a győzelem, mint annyiszor, újra a miénk! (Percekig tartó ütemes taps. Felkiáltások: Éljen a Párt!)

(A felszólalásokat lapunk keddi számában közöljük.)

I