Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-04 / 155. szám

2 1953 július 4 , szombat Ví*iaisaMk liéf\t Párt és pártépítés A piir ifiéinek ni €*ia ine^éHm esek ken ál fi párt vonzóerejét A pártdemokrácia meg­sértése pártunk akarategységét gyengíti. Rákosi elvtárs 1950 feb­ruár 10-i beszédében így jelle­mezte: «Ott, ahol a pártdemo­krácia elemi szabályait nem tart­ják be, ahol a vezetőség nem ad számot a tagságnak és a tagság­nak nincs módja bírálatot mon­dani a vezetőség munkájáról, igazi pártéletről szó sem lehet.» Megyénkben nagy eredménye­ket értünk el ezen a téren, de még mindig vannak egyes terü­letek, egyes alapszervezetek, ahol különböző módon súlyosan meg­sértik a pártdemokráciát. Legel­terjedtebb a kritika, önkritika, a bírálat elfojtása. Rengeteg pa­nasz van arról, hogy a funkcio­náriusok nem tűrik a kritikát, durván visszautasítják, vagy ha el is fogadják, csak látszólag, a hi­bán nem javítanak, újból és új­ból elkövetik azokat a hibákat, amiért már egyszer megbírálták. Különösen súlyos az, hogy az alulról jövő bírálat egyes vezető funkcionáriusok felé annyit ér, mint a lalrahányt borsó, gyor­san lepereg róluk. Ez csökkenti a párt vonzó erejét. A tagok le­szoknak az aktív hozzászólásról, ami növeli a vezetőkben az ön­elégültség érzését. Dévaványán, a «Szabad Nép» tsz-ben-a taggyű­lésen bírálni kezdték a párttit- Várt. A titkár elvtárs leállította a hozzászólást azzal, hogy «ez nem a tárgyhoz tartozik». (Az igaz, hogy a titkári beszámoló nem foglalkozott a bírálat, önbí­rálat kérdésével, ez pedig hely- teleu.) Reformátuskovácsházán Gyaraki József elvtárs a taggyű­lésen megbírálta Rausz elvtársat, a párttitkárt azért, hogy a tag­gyűlés 7 órára volt hirdetve és 9 órakor kezdték meg. Rausz elv­társ így fogadta: «ha nem tet­szik, eredj haza». A pártdemo­krácia elfojtása természetesen nem maradt titokban és ezek elégedet­lenséget szülnek a párttal szem­ben. A pártdemokrácia megsértése nemcsak a kritika, önkritika el­fojtásában mutatkozik meg, ha­nem abban is, hogy egyes szerve­zetek egyáltalán nem tartanak taggyűlést. A kaszaperi «Lenin» tsz-ben két hónap óta nem tar­tottak taggyűlést. Nem jól szer­vezték meg, de maga a titkár elvtárs is lebecsüli akkor, mikor egyáltalán fel sem készül a tag­gyűlésre. Arra hivatkozik, hogy úgyis tudja, hogy a tagság nem jön össze. Pedig a pártszervezet legmagasabb fóruma a taggyű­lés. Itt tárgyalják meg úgy a po­litikai, mint a gazdasági felada­tokat, amelyek a párttagokra, a kommunistákra várnak, hogy azo­kon keresztül mozgósítsák a dol­gozó tömegeket. Különösen nagy feladat hárul napjainkban a tsz-pártszer- vezetekre. A pártszervezet felada­ta, hogy most a mezőgazdaság legnagyobb munkájának végre­hajtására jó politikai nevelő mun­kával mozgósítsa a dolgozókat. A pártdemokrácia súlyos meg­sértése az is, ami a kevermesi II. kerületi alapszervezetnél történt. A tagság 45 százaléka volt jelen a taggyűlésen és tagjelöltet vet­tek fel. Ugyancsak hasonló eset volt Battonyán. a «Dózsa» tsz- nél, ahol a tagság 58 százaléka volt jelen és egy tagjelöltet és két tagot vettek fel. A bürokrá­cia nagyfokú példáját találjuk pártéletünkben és ez hatalmas károkat is okozhat. A dévaványai perjés-pusztai alapszervezettől 8 párttagsági könyvet küldtek a já­rási pártbizottságra azzal a meg­jegyzéssel, hogy a taggyűlésen va­lamennyit kizárták, mert nem jártak rendszeresen el a taggyű­lésre. A járási pártbizottság ki­vizsgálta és valamennyien becsü­letes elvtársak voltak, mindany- nyian ragaszkodtak a tagságuk­hoz és megfogadták, hogy ezután minden esetben résztvesznek a taggyűlésen. A gyomai gépállomáson még mindig cédulával hívják öez- sze a taggyűlést, ahelyett, hogy a bizalmiak felvilágosító munkát végeznének. így természetes, hogy a párttagok felkészületlenül men­nek a taggyűlésre, mert nincs, aki elbeszélgessen velük a tag­gyűlés napirendjéről. A medgyes- egyházi pártbizottság minden tag­gyűlés alkalmával elkészíti a tit­kári beszámolót és mint kész anyagot átadja az alapszervezeti titkároknak, hogy ezt olvassák fel. így nem foglalkoznak az alap­szervezet munkájával, sajátos problémáival. Ebből adódik, hogy a taggyűlésen a párttagságnak csak 10—15 százaléka jelenik meg. Nagy a bürokrácia a tagfelvé­tel körül is. A dolgozók, amikor beadjak tagfelvételi kérelmüket az alapszervezetekhez, azok ahe­lyett, hogy elküldenék az illetékes felsőbb pártszervezetekhez, hóna­pokig tartják a fiókban, közben senki sem foglalkozik a jelent­kezőkkel, nem beszélik meg ve­lük, hogy miért húzódik az ügyük. Ezek az emberek hétről-hetre járják a pártszervezetet és ér­deklődnek, hogy mi van az ügyükkel. A tagfelvételeknél mu­tatkozó hibákért felelősek a já­rási pártbizottságok is, ahol szin­tén nem mentesek a bürokráciá­tól. A járási, a községi pártbizott­ságoknak, az alapszervezeteknek egyik legdöntőbb feladata, hogy minden eszközzel harcoljanak a pártdemokrácia megsértése ellen. Csepkó Etelka. Üzemünk munkája is hozzájárult az árleszállításhoz Üzemünk dolgozói nagy lel­kesedéssel olvasták a sajtóban, hogy egyes ruházati cikkek 10 —20 százalékkal olcsóbbak let­tek. Nagy eredmény ez. Az a hatalmas munkalendület, amely- ly el Csepelen, Diósgyőrön, Sztá- linvárosban, harcoltak a dol­gozók a terv túlteljesítéséért az elmúlt félévben, jó. húzó erőnek bizonyult a könnyűipar felé is. Ott is jóminőségű ter­meléssel biztosították a terv túlteljesítését. Úgy érezzük, hogy az Al­földi Szövőgyár dolgozói minő­ségi munkájukkal hozzájárul­tak ehhez az árleszállításhoz. Igaz, június hó elején nehéz­ségeink voltak a minőségi gyár­tásnál, de a hónap utolsó de- kádjában dolgozóink megszün­tették azokat és 99.4 százalék­ban termeltünk élsőosztályú minőségi árut. Ez azt jelenti: a dolgozók olcsóbban, jómino- ségű vásznat, ruhánakvalót vá­sárolhatnak az üzletekben. Nem kell szégyenkeznünk egy-egy dolgozó paraszt előtt, — mint az előfordult a múltban, ami­kor megmutatta nekünk a vá­sárolt hibás textilanyagot. Dolgozóink minőségért foly­tatott harcát fokozta az a tu­dat, hogy az imperialista ag- resszoroknak nem sikerült a Német Demokratikus Köztár­saságban megdönteni a béke erőit. A német népnek elege volt a háborúból. A német anyák nem akarják, hogy gyer­mekeik a harctéren pusztulja­nak el. Fokozta dolgozóink munkakedvét, hogy a Béke Vi­lágtanács budapesti ülésének nyomán a béke erői mindenütt a világon megerősödtek. Meg­mutatkozik ez Olaszországban is, ahol a dolgozók elfoglal­tak egy textilgyárat, mert a tőkés tulajdonos el akarta bo­csátani 42 dolgozótársukat. Feladatul tűztük magunk elé, hogy a harmadik negyedévben csak minőségi árut termelünk, hogy teljesíthessük export-ter­vünket. Úgy érezzük, hogy ezt az árcsökkenést a mi jobb munkánk által és az ország összes dolgozóinak jobb mun­kája által követni fogja egy újabb árcsökkenés, mint' ahogy azt Rákosi elvtárs május 10-i beszédében bejelentette. Mi, dolgozók biztosak vagyunk ab­ban, hogy pártunk szava min­dig valóra is válik. A mezőgazdaságban gazdag termésre van kilátás és dol­gozó parasztságunk fáradságos munkája után megkapja a jól megérdemelt jutalmat, — ami­ből jóminőségű textiláruval kí­vánja felruházni családját. A mi feladatunk, hogy ez a jó­minőségű textiláru kellő meny- nyiségben álljon rendelkezésre. Mikus Sándor főmérnök, Alföldi Szövőgyár. Befejeződött az Olasz Szocialista Párt Központi Bizottságának teljes ülése Róma. (TASZSZ) Június 30-án befejeződött az Olasz Szocialista Pórt Központi Bizottságának tel­jes ülése. A záróülésen egyönte­tűen hozott határozat a többi kö­zött így hangzik. «Az Olasz Szocialista Párt Köz­ponti Bizottsága a vezetőség és a parlamenti csoportok feladatává teszi, hogy kisérjék figyelemmel a De Gajperi-kormány lemondá­sa következtében keletkezett kor­mányválság menetét és ezt a kor­mányválságot olyan többség és olyan kormány megteremtésének útjára tereljék, amely megfelel a nép által kinyilvánított megúj­hodási törekvésnek. Mint az «AVANT^» című lap jelenti, Pietro Nenm, az Olasz Szocialista Párt főtitkára e hatá­rozatot magyarázva a többi kö­zött ezeket mondta: «A június 7-i választások eredményeként ki­alakult a szocialista programm megvalósításának lehetősége, de nem bizonyossága. Olyan a hely­zet, amelyben a Kereszténydemo­krata Párt nem kerülheti el an­nak szükségességét, hogy lépést tegyen a baloldaliak felé, vagy a szélsőjobboldaliak karjaiba kell’ vetnie magát és velük együtt el kell pusztulnia...» üvioriban utcát neveztek el Ethel és Julius Rosenhergröl Párizs. A «P Humanité» jelenti: Az avioni városi tanács a na­pokban tartott ülésén egyhangú­lag elhatározta, hogy a várót egyik főútvonalát a két ártatla­nul meggyilkoolt mártír emléké­nek tiszteletére Ethel és Julius Rosenbergről nevezi el. B magyar dalgazák megbélyegzik a béke ellenségeinek berlini provokációját A berlini provokáció kudarcba fulladt — de éberségre inti az egész emberiséget. Éberségre int« a magyar népet is, amely min-' den tettévei a béke nagy- ügyét igyekszik szolgálni, amely el vart szánva arra, hogy liiven kitart a béke ügye mellett. Ezért a magyar nép is felemeli tiltakozó szavát a berlini fasiszta provokáció el­len. A dolgozók felháborodását, tiltakózását fejezték ki a néhány üzemben csütörtökön délután tartott tiltakozó nagygyűlések is. „Mélységes szolidaritásról biztosítjuk a békéért harcoló német népet“ Osepe'en, a Rákosi Mátyás Mű­vekben több mint ezren gyűltek össze a csütörtöki tiltakozó gyű­lési'©. Elküldték ide képviselőiket a gyár valamennyi üzemének dől gozói. Bevezetőül Vásárhelyi Mik­lós elvtárs, ujságiró ismertette, hogyan történt a berlini provo­káció, hogyan vallott csúfos ku­darcot. Majd sorba szót kértek a gyár dolgozói. Elsőnek Neuma- yer Lőrinc efvtárs, az Acélmű pártbizottságának titkára szólalt fel. — Jól tudjuk, hogy kik állnak a Német Demokratikus Köztársa­ság elleni provokáció mögött. Is­merjük őket nemcsak a múltból, hanem egészen friss eseményekből is. A június 17-i berlini merény­let után néhány nappal terjesztette el rólunk, a Rákosi Mátyás Művek dolgozóiról a hewyorki rádió azt a nevetséges és aljas hazugságot, hogy üzemünkben 28 ezer dolgozó sztrájkol. Mi persze csattanóé vá­laszt adtunk erre a hazugságra azzal, hogy aznap 102 százalékra teljesítettük a tervet. A tiltakozó nagygyűlés távirat­ban fejezte ki a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek dolgozóinak mélységes felháborodását a béke elleni provokáció miatt és testvéri szolidaritását az egységes, békés Németországért küzdő német nép­pel. „A békééri vívóit harcban fokozódik a népek ereje“ Csütörtökön délután a Budapesti Villamosgép- és Kábelgyár dolgozói nagygyűlést tartottak, hogy kife­jezzék felháborodásukat, tiltakozá­sukat a béke ellenségeinek berb'ni bűnös kísérletei ellen. A felszólalások egész sora azt tükrözte, hogy a gyár dolgozói megértették az események jelen­tőségét, tanulságait. A nagygyűlésen több felszólaló elmondotta: a gyár dolgozói nem ©légednek meg azzal, hogy elítélik a berlini provokációkat, hanem még keményebb helytállással, jobb mun­kával is hozzájárulnak a béke erő­sítéséhez. A nagygyűlés részvevői végül egyhangúlag elhatározták, hogy táviratban is tiltakoznak az imperiafisták berlini mesterkedései eJJei i. A nagygyűlés az egységes Németország, a tartós béke élteté­sével ért véget. „Legyünk még éberebbek, nehogy az ellenség ügynökei zavarhassák szocializmust építő munkánkat“ A Magyar Acélárugyár dolgozói iz- zóhangu/atú r öpgyűlésen fejezték ki mélységes felháborodásukat a béke ellenségeinek bűnös berlini provo­kációja miatt. A beszámoló elhangzása után Vu- kovics Mitár elvtárs az üzem dol­gozói nevében felháborodását fe­jezte ki a fasiszta ügynökök által Berlin demoki-atikus övezetében el­követett provokáció miatt. A felszólalások után a gyűlés részvevői táviratot intéztek a Né-: met Demokratikus Köztársaság dolJ gozóihoz. A távirat befejező része igy hangzik: »Mi, a Magyar Acél-; árugyár dolgozói tiltakozásunkat fejezzük ki a provokáció ellen. A legélesebben elítéljük a béke ellen­ségeinek ezt az újabb aknamunká­ját és teljes szolidaritást válla­lunk a német munkásosztállyal«. A Koreai Népi Demokratikus Kostársaság sajtója as Egyesült Államoknak a koreai kérdésben elfoglalt álláspontjáról Phenjan. (XASZSZ) A koreai sajtó kommentálja azt a választ, amelyet Clark tábornok Kim ír Szén marsallnak és Peng Te-Huaj tábornoknak adott. A «Koreai Központi, Távirati Iroda» különtudósítója panmind- zsoni jelentésében ezeket írja: Clark beismeri levelében a hadi­foglyok «szabadonboesátásával» kapcsolatos incidens komolyságát, de azt állítja, hogy ez az inci­dens nem gyakorolhat hatást a fegyverszünet megkötésére. Clark azonban nem óhajtja igazságosan tisztázni ezt az incidenst és nem akar hatásos intézkedést hozni. Clark ezzel a levelével ismételten megmutatta, hogy az amerikai fél előre megfontoltan buzdítva a Li Szín Man-klikket és megsértve a hadifoglyokról szóló egyezményt — a koreai fegyverszünet meg­kötésének megakadalvozására tö- rekszika Elképesztő Clarknak arra való alaptalan hivatkozása — írja a tudósító —, hogy állítólag < ké­résziül vili etetlen» gyakorlati in­tézkedéseket hozni a Li Szín Man által «szabadonbocsátott» huszon­hétezer hadifogoly visszaszállítá­sára. Clarknak azt az állítását* hogy a «szabadonhocsátott» ha­difoglyok «a lakosság körében rejtőzködnek», megcáfolják az amerikai hírügynökségek, ame­lyek szerint a «szabadonbocsá­tott» hadifoglyok többségét Dél- Koreában katonai kiképzésben ré­szesítik. Eg? nyugatnénietországi nagyközség parasztsága tiltakozása leiéül Bonnba vonult Berlin. (MTI) A nyugatnémet- országi Nörvenich nagyközségből több mint ezer paraszt vonult szerdán Bonnba, hogy az Ade- nauer-kormány székvárosában tiltakozzék földjeinek elrablá­sa ellen. Az amerikai meg­szálló hatóságok ugyanis nyolc­száz hektár termőföldöt akarnak lefoglalni katonai repülőtér cél­jaira a község határában. A pa­raszttüntetés hírére riadókészült- ségbe helyezték a Lehr-rendőP- séget. A nörvenichi parasztok til­takozó jelszavakat hangoztatva járták he Bonn utcáit, majd át­adták Nörvenich lakosságának írásba foglalt köve'.elésejt az egyes pártok parlamenti csoportjának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom