Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-04 / 155. szám

1953 fúlni* 4., (M-nt'-ft 3 I/iU<M,&awU kép-e Törődjenek töSsbet a dolgozókkal a hidaskáli állami gazdaságban, enélkül nem lehet a tervet teljesíteni A Nemzetközi Szövetkezeti Napról A világ haladó szövetkezetei minden évben egy napon ünnep­ük meg a Nemzetközi Szövetke­zeti Napot. Ez évben július 4-én ünnepük szerte; a világon a Nem­zetközi Szövetkezeti Napot. A ma­gyar szövetkezeti vezetők és ta­gok ezen a napon számot ad­nak az elvégzett munkáról és meg­beszélik a páMunk és kormá­nyunk által kitűzött feladatok végrehajtását. Szövetkezeti mozgalmunk a felszabadulás óta hatalmas fejlő­désen ment át. Ma már minden második dolgozó paraszt tagja a földművesszöveHfezetnelc. 1948- ban csupán 800 boltegység volt az ország falvaiban, ma • már 10.000 boltegység bizlosílja a fa­lu dolgozó népének áruellátását. Megyénkben is hatalmas áruhá­zak létesültek Szeghalmon, Sar­kadon, Lőkösházán, Orosházán. Ott, ahol jó, tervszerű munká­jukkal segítik a dolgozó paraszt­ságot a szövetkezeitek dolgozói, minden községben megtalálható az üzletekbe« a nagymennyiségű áru. A földművesszövetkezet tagjai­nak, vezetőineik az aratás, csép- lés, begyűjtés nagy munkájának jó elvégzésén keresztül kell be- bizonyítaniok, hogy szilárdan har­colnak békénkéit. Mindnyájuk ér­deke, hogy a gabonábeiadásra szánt rész mielőbb a nép raktárába kerüljön, ezzel biztosítjuk a mun­kások, a városi dolgozók, de a falvak dolgozóinak ellátását is. Ha időben, gyorsan és jól végez­zük el az aratást, betakarítást, több lesz a jövedelmünk, a be­adáson felüli gabonát pedig ha­marabb lehet szabadpiacon érté­kesíteni. Az aratásnál, tarlóban fásnál másodvetésnél a földművesszö- vetkezelek vezetőségének és tag­jainak is jó példát kell matatni, de ezenkívül meg kell magyaráz­ni a még kívülálló dolgozó pa­rasztoknak, hogy az időben vég­zett tarlóhánlással, másodvetéssel saját jövedelmüket növelik. A magyar szövetkezeti mozga­lom vezetői, tagjai, már eddig js számos tanujelét adlak a nép, a párt, a béke ügye iránti oda­adásuknak. Megyénk földműves- szövetkezetei a begyűjtésben vég­zett jó munkájukkal, beadási kö- tefeéeittségük példás teljesítésé­vel, jó felvilágosító munkájukkal járuljanak hozzá a város és a fa­lu kapcsolatának további megszi­lárdításához. Ezzel ünnepelhetjük méltóan a világ haladó szövetke­zeti mozgalmával való szolida­ritás jegyében az idei Nemzet­közi Szövetkezeti Napol. Pallag Sándor. Miért nem kapja meg a kölesvetőmagot a békési „Szabadság* tsz ? A békési »Szabadság-« tsz-ben is javában folyik az aratás. Most a tavas ziárpát és az őszibúzát vágják, egy gépi vontatású aratógép segíti a tsz-tugok munkáját. Terv szerint ugyan a gép­állomásnak még egy lóvontatSSá ‘ áratögéjjfet is biztosítani kellett volna, de ez úgylátszik terv maradt, mert még a mai napig sem kapták meg. A szövetkezetben úgy szervezték • meg az aratási munkákat, hogy a gép után azonnal összeszedik és keueeztberakják a kévéket és nyomban utána geieblvével húzatják fel a tarlót, hogy az elhullott kalászokat összeszedjék, hiszen minden szem gabonáért harcolnak. Ahol nappal levágják a gabonát, ejjel fel is szántják a tarlót. & tsz tagjai szeretnék ezt már be is vetni kötessél. így terveztek. De úgy látszik, nem mindenkinek szívügyé, hogy minél hamarabb a földbe kerüljön a köles, minél kevesebb ideig legyen a föld bevetetlenül, mert a szövetkezet vezetősége régen megrendelte a kö­les vetőmagot, sőt jó néhány esetben sürgették is már, de máig a piai napig sem kaptak kö'es vetőmagot, csak Ígéretet. A szövetkezet tag­jai szeretnének az ígéretek helyett végre kölest kapni. Helyes fenne, ha az illetékesek megnéznék; miért nem kapják meg a »Szabadság« tsz tagjai a kölest és a képesért ki a felelősi' Őrlést kedvezmény a dolgozó parasztságnak — Már megint rossz az ebéd, miért nem lehet rendesen, főzni, ha megvan hozzá az anyag — hangzik el többször a dolgozók, között a hidasháti állami gazda­ság I-es számú üzemegységében. Az I-es számú üzemegységben több mint másfél hónapja pa­naszkodnak a dolgozók, hogy az élelem’ sem minőségileg, sem mennyiségileg nem kielégítő, hol­ott a gazdaság többi három üzemi konyháján jó ételeket főznek. A nyersanyagot egy helyről bizto­sítják minden üzemi konyhára Miért nem lehet a gazdaság ne­gyedik konyháján is jól főzni? A gazdaság igazgatója és az üzemi bizottság elnöke többször ellenőrzi az üzemi konyhát. Mi lehet mégis az oka annak, hogy csak úgy elengedik a fülük mel­lett a dolgozók jogos panaszait? Hosszabb időn keresztül nem tettek semmit annak érde­kében, hogy megjavítsák az élelem minőségét Az üzemi konyha beszerzője és felelőse azt mondja, hogy a kony­ha vezető szakácsnője nem látja el megfelelően feladatát. Ez az üzemi bizottság megállapítása is, azonban nem vizsgálták ki az okát. Jó lenne, ha az igazgató eivtars sürgősen intézkedne, fel­A geszti «Táncsics» tszcs 39 tagja 335 hold földön dolgozik. Az őszön a termelőcsoport tagjai elmaradtak a mezőgazdasági mun­kákkal, mert a csoport vezető­sége nem szervezte meg jól a munkát. Az idén a pártszervezet veze­tőségének segítségével a tszcs ve­zetősége úgy szervezte meg a munkát, hogy abba a családta­gokat is bevonták. Ma mar 23 családtag a termelőmunkából is kiveszi részét. Mindenkinek meg­van a saját területe. Balogh Lász­lóim elvtársnőnek pl. június 1-től június végéig 18 munkaegységet írtak be a könyvébe. A család­tagok bevonásával tudtak azutan elérni azt, hogy ma mar a cu- korrépaegyelést, annak I. és II. kapálását 100, a kukorica kapá­lását is 100 százalékban befejez­ték. A 10 hold gyapot első ka­pálását is elvégezték már, mire megkezdték az ősziárpa aratasat, A növényápolás mielőbbi befeje­zéséért a csoport egész tagsága harcol. Ebből a harcból pl. La­zár Ferenc 72 éves pártonkívüli tszcs-tag is kivette részét. Lázár Ferencnek már 150 munkaegysé­ge van s állandóan élenjár a munkában. Lázár Ferenc a mim- kafegyelemlazítók ellen is fel­vette a harcot. Megmagyarázza, hogy a munkaidő nem helyes ki­használása kárt okoz egész nép­gazdaságunknak, de csökkenti az egy munkaegységre eső termé­szetbeni juttatást is. Ezek az eredmények nem sza­bad, hogy elbizakodottá tegyék a csoport vezetőségét, mert van még javítani való is bőven. A lermelőcsoporton belül még nem < mérné, milyen hátránya van an­nak, ha a dolgozó nincs megelé­gedve, nem kapja meg a megfe­lelő ellátást. A dolgozók nem érzik a veze­tők gondoskodását. Csupán a személyzeti előadó, Molnár Já­nos és Herpai Sándor MDP alap- szervezeti titkár elvtársak fog­lalkoztak többször a dolgozókkal munkaterületükön. Baranyai Jó­zsef igazgató elvtórsnak nincs kellő kapcsolata a munkásokkal. Vájjon az elvtárs hogyan akarja megoldani a gazdaság problémáit a dolgozókkal való szoros kapcsolat nélkül ? Jellemző ez a felületesség a gazdaság vezető agronómusára is, aki sokszor le sem száll a ko­csijáról, ha az üzemegységveze­tőt, vagy brigádvezetőt keresi. A dolgozókkal, «nem ér rá» foglal­kozni, mert nagy a terület és na­ponta be kell járni. Pedig meg- könnyülne a munkája, ha terv­szerűen osztaná be az ellenőrzé­sét olyan formában, hogy jusson idő a dolgozókkal való foglalko­zásra is. Hiányosság az is, hogy a gaz­daságon .belül egy-egy brigád­szálláson elhanyagolják a tiszta­ságot. Például a mosdó helyisé­tudták elérni, hogy biztosítsák a vasárnapi munkát is. De ez nem is csoda, mikor nem beszél­ték meg a tszcs kommunistái. A pártvezetőség hiányos mun­kája következtében nem tud­ták megtartani a taggyűlést. Er­dei elvtársnak, mint a csoport párttitkárának többet kell fog­lalkoznia a párttagsággal, meg kell bízni feladatokkal és a fel­adatok elvégzéséről be kell szá­moltatni az elvtársakat. Ez még jobban elősegíti a termelőcsoport munkáját. Hiányosságok vannak még a gépállomás munkájában is. A já­rási pártbizottság felhívta a gép­állomás vezetőségének figyelmét, hogy a szövetkezetben az aratást meg lehet kezdeni és másnap reg­gel legkésőbb 6 órára biztosítsák az aratógépet. A gépállomás en­nek ellenére csak másnap 11—12 óra felé húzatta ki a gépet. Ez hátráltatta azután egy fél nappal a csoport munkáját, de csökken­tette ez a felelőtlenség a trakto­ros fizetését is. De megtörtént olyan hanyagság is a gépállomás részéről, hoogy kiküldték az erő­gépet kábel nélkül és éjszaka a gép nem tudott tarlóhántást vé­gezni. Ezeken a hiányosságokon még a csoport *pártvezetőségének és a gépállomás vezetőségének is vál­toztatnia kell, mert csak így tud­ják biztosítani, hogy a követ­kezőben még jobb eredményeket érjenek el. Kiss Károly, járási párt- és tömegszerv. oszt. vezető. gekbe mosdótál és törülköző he­lyett szerszámokat raknak be a dolgozók, ugyanakkor az ágyak alját is telerakják. A bérfizetésnél is vannak súlyos hibák, sokszor 2—3 nappal eltolódik a kifizetés időpontja. Gyakori, hogy több dolgozó nem kapja meg a fize­tését időben azért, mert hanyag­ságból nem adták be a munka­lapját. A felelősségrevonás hiányos ezen a téren is. Sokszor az igaz­gató elvtárs utasítja a bérelszá­molókat, hogy egy-egy későn be­érkezett munkalapot számfejtse­nek, de az illetékes brigádveze­tőt, aki nem adja le határidőre a munkalapot, nem vonják fele lősségre. A dolgozókról való gon­doskodás hiányát mutatja az is, hogy az éves tervet is hiányosan készítették el. Például a brigád­vezetők ritka esetben kapnak tö­rülközőt, mosdótálat, vagy egyéb szükséges szerszámot. Azzal uta­sítják el őket: nem tudunk vá­sárolni, mert nincs rá keret. (?) Beállítottak egy konyhakertészt is, aki hat hónapon keresztül 1 forint 80 filléres órabérért dol­gozott. Hat hónap múlva jöttek rá arra, hogy a konyhakertész bére nincs betervezve. Ehhez ha- sortló hiányosságok szép számmal akadnak még a hidasháti állami gazdaságban. Szocializmust építő hazánkban a dolgozókról való gondoskodás a társadalom megbecsülését je­lenti. A hidasháti állami gazda­ság vezetősége tartsa elsőrendű kötelességének a dolgozókról való gondoskodást. Foglalkozzon a dol­gozók apróbb problémáival is olyan formában, hogy a gazda- sóijöt második' btfhonuknák érez­zék. Bőven vjsszatérül ez a nö­vekvő termelési eredményekben. Medve Mária. Végezze nagyobb felelősséggel munkáját a mezőkovácsházi gépállomás A reformátuskovácsházi »Dó­zsa« tsz-ben a 90 hold ősziárpa aratását szemveszteség nélkül be­fejezték június 26-án. Kombájn, aratógép, kézikasza végezte ezt a munkát. Az aralóbrigád jól voll megszervezve. A gyengébb mun­kaerők a gép után hordták a ké­vét és kereszteltek. A munka szép lendülettel haladt, a dolgo­zók megértették, hogy most van annak az ideje, amikor egészévi kenyerüket szorgalmas munká­jukkal biztosíthatják. Megalakí­tottuk a cséplőbrigádot is. Az is­kolából hazakerült fiatal lányok örömmel jöttek segíteni a cso­portnak, nap mint nap lesték, mikor indul a gép. Azonban a gép már a második napja áll. Volt kint ellenőr, mezőgazdász, gépész, de mindhiába, nem tud­lak elindítani a gépet. Nem tud­juk, kit terhel ezért a felelősség, de helyes volna, ha a mezőko­vácsházi gépállomás a gépjaví­tási munkákat nem csépiéikor végezné, hanem amikor annak az ideje van. Nekünk ez munkaki­esést jelent. Itt van a búza ara­tása a sarkunkban és akkorra el akartuk az árpát csépelni, hogy elsők kö'ött adjuk be gabonánkat az államnak. így már két napoL késtünk a gépállomás miatt. Takács Julianna, Reforniátuskovácsháza, »Dózsa« tsz. i A begyűjtési miniszter és az élelmiszeripari miniszter közös rendelkezést adott ki a búza és a rozs vámőrléséről. Ez a ren­delkezés kedvezményt jelent a dolgozó parasztságnak. Eddig, ha a termelő búzát, vagy rozsot vitt i a malomba, gabonájáért csak egyfajta arányban kapott finom­lisztet, kenyérlisztet és korpát. A dolgozó parasztság lisztellá­tásának megjavítása érdekében, a malomipar most kétfajta őrlési arányra tér át. A vámőrlésre jo­gosultak július elsejétől szabadon választhatnak a kétfajta arány között. A malmok és az általuk fenn­tartóit cseretelepek az őrlésre, vagy vám csérére átvált gabonából a tisztított súly alapján — a zsák súlyát nem számítva — az alábbi őrleményeket kötelesek' ki­adni: a) búzából 25 százalék egyszer- fogós finomlisztet, 50 százalék búzakenyérlisztet és az őröl lelő kívánsága szerint 24 százalék bú­zakorpát, vagy 10 százalék bú­zakorpát és 8 százalék takar­mánylisztet. Ha az őröttető több finomlisztet kíván, akkor 31 százalék finomlisztet, 48 százalék; búzakenyérlisztet és 20 százalék! búzakorpát, kap. b) rozsból is kétféle őrlés kö­zött választhat a termelő. Az egyik őrlési arány szerint 65 szá­zalék rozskenyérüszet és kívánsá­ga szerint 33 százalék rozskorpát vagy 18 százalék rozskorpát és 15 százalék rozstakarmány lisztet kap. A másik őrlési arány szerint 68 százalék rozskenyérüsztet és kívánsága szerint 30 százalék rozskorpát, vagy 18 százalék rozskorpát és 12 százalék rozsta­karmánylisztet kap. A malom- vámra, a porlásra és a keveré­kességre vonatkozó rendelkezések továbbra is érvényben maradnak. Olvasd a Viharsarok Népét! Ki a felelős ezért? Sárga élésben van az árpa, itt az ideje, hogy mielőbb a magtárba kerüljön a dús termés. A hidasháti (Miuony) állami gaz­daságban is e.'őkészitették a kombájnokat, hogy az. érés megfelelő idejében hozzálássanak az aratáshoz. Azonban hiába volt a jó elő­készület, a kombájn csak kétnapos késéssel tudott munkába állni, aneii't a járási tanác6 illetékes osztálya nem küldte ki időben a csép­ién ellenőri. A kétnapos késés alatt -legkevesebb 30—35 holdon le­hetett volna elvégzni az aratást. Helyes, lenne, ha az illetékesek kivizsgálnák, kit terhel a felelősség' a bétakaritási munka késlel­tetéséért ? Jól szervezték meg a növényápolási munkát a geszti „Táncsics“ tszcs-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom