Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-29 / 176. szám
1*53 július 29., szerda 3 VLUais-aibU lityit Gyors csépléssel, beadással a békéért j^steiedik. A nap utolsó sugarait szórja széjjel. néhány perc és eltűnik az ég pereméről. A csendet a kenyéresata zaja veri fel. Az H 35-ös traktor egyenletesen pöfög, Tímár Máté etető szaporán eregeti cséplőgépébe a súlyos búzakévéket. A cséplőszekrény zúgása néha mélyebben hallatszik, olykor nyögve nyel él egy- egy nagyobb kévét. Gyomai egyénileg dolgozó parasztok csépelnek közösszérűn. A szemlélő elégedetten nézi, hogy: a cséplő munkacsapat 22 tagja milyen elevenen mozog, pedig az óra már nyolc felé jár. Duber Vilmos csoportvezető mérlegeli az elcsépelt gabonát. Budai Jánosné 35 keresztjét csépelik éppen. Jól »ereszt« a búza, Budai- nc 12 mázsát vár. Egy mázsa h'ts már lement, hat zsákkal 4 mázsa 80 kilogramm lett. Az asztag mennyiségéről megállapítva még két mázsálás lesz. Bndaincnem győzi nézni-várni, mikor fogy el a kis asztag... felmegy a cséplőszekrényre és a kévevágót felváltja. Ö vágj a a kévét, keze gyorsan jár, íátszik, nem most kezdte. — Szeretném még ma este a 2 mázsa 70 kiló búzámat beadni. INem szeretek én tartozni, meg aztán az a kötelességünk, hogy államunkkal szemben eleget tegyünk — mondja Budainé. gellók Teréz cséplő- gépelien őr er ed meny- lap tömbbel a kezében figyelmesen nézi a mázsálás pontosságát. Minden dolgozó parasztot figyelmeztet, hogy azonnal vigye be beadását a be gyűjtőhelyre. Miklovicz István éppen most rakja a tele zsákokat a kocsira. Két mázsa 42 kilogramm búza beadását már beszállította, azonkívül egy egész rakott kocsival visz haza, mert egy hold búza 14 mázsa 50 kilogramm tér- mést adott. A gabonabe- gyüjtő raktár 500 méterre van a közösszérűtől. A parasztok kocsijai egymásután érkeznek a raktár ajtaja elé. Már késő van, de a gabonát még átveszik. 40 dolgozó paraszt gabonáját csépelte már el Szakálas Lajos gépkezelő a reá bízott géppel — mindegyik dolgozó paraszt egyenest a géptől teljesítette beadását. M ár este kilenc óra van, de a eséplőmunkások fáradtságot nem ismerve dolgoznak, két műszakidul váltják egymást. A kis asz- tagok egymásután fogynak el, úgy szaporodik a begyűjtő- helyen a búzab alom. Hold- fénynél dolgoznak, csak a a makettnál világít halványan egy petróleumlámpa, ahol Duber Vilmos mérlegeli a hő termés eredményét, a búzával tele zsákokat. Július 23-án 170 mázsát csépeltek el, minden nap többet akarnak csépelni és ha akarnak, biztosan többet is csépelnek, hiszen még jóné- hány közösszérűn kell csépelni, mind sürgős, mert úgy jó, ha a gabona a begyiijtőhelyeken és a dolgozó parasztok kamráiban van. közösszérűn gyorsabban halad a cséplés, kevesebb az időveszteség és a cséplési díjból tíz százalék kedvezményt is kapnak a termelők, jobban keresnek a munkások. A gyomai egyénileg dolgozó parasztok egy percig sem késlekednek a csépléssel, a beadással, hiszen a dolgozó nép kenyeréről van szó, azonkívül hamarabb értékesíthetik gabonájukat a szabadpiacon. Medve Mária. Az Orosházi Malom dolgozói augusztus 20nra teli vállalásuk teljesítéséért harcolnak Az Orosházi Malom dolgozói már több mint egy hete új búzából őrö- dik ft jyA( gépek egyenletes duruzsolóba közben teljesítik augusztus 20-iu tett vállalásaikat. Ezzel biztosítják a (era.elő'zövetke;etek tagjainak, az egyéni dolgozóknak, — alulc már teljesítették haza iránti kotr leaettsógüket —, hogy bármely .mennyiségien leválthassák öileményok- iv, gabonájukat. Az üzem dolgozói vállalták, hogy júniusban elért 105 százaiéi' ío? teljosátmélfySkMt 107-re növelik ebben a hónapban: Ez,t bizony 20-ig nem sikerült tel- jasitoni, c6upán a 105 száíalók'os teljesítményt taitották meg. De teljesítették a dolgozók a vil- lamosenergia megtakarítására tfttt vállalásukat és az elmeit dekádban 1300 kilowattóra villamos- energiát takarítottak meg. A dolgozók jó eredményeket érnek el, teljesítményeiket naponként értékelik és tudatosítják, ismertetik a dolgozókkal napi keresetüket is. A rakodó-brigád tagjai a vasúti forduló meggyorsítása érdekében 1'30—140 százalékra teljesítik átlagosan normájukat. 21-én búzurakodásban Valon- tyik Mihály és Gergely Mihály 128.4 százalékra teljesítették normájukat. 22-én Sováj György, Sonkoly os Károly , Nagy Lajos vállazók 156 százalékot teljeátettok. A második , tianapi ér té kelés szerint Eárkus- -Dezső' -ga- bona tiszti tó 107, Papp Ferenc almolnár 106.8 százalékra teljesítették normájukat. A női dolgozók is derekasan kiveszik részüket vállalásuk teljesitásóíxMu Ta'entyik Mihályné 106.6, Bagi An- talné 128.6 százalékot ért el a legutóbbi tíz nap alatt. lile ékesek figyelmébe: Szagát és kovácsszenet a termelőszövetkezeteknek! A bucsai termelőszövetkezetek, de különösen a bucsai «Győzelem» tszcs tagjai felháborodottan panaszkodnak, hogy húsz szekerükből már csak öt-hat jó, de -znk is közel állnak ahhoz, hogy összetörik alattuk a kerék. Á iszcs-ben csaknem áll a hordás és a cséplés, mert nem lehet munkának nevezni azt, hogy a beütemezett húsz lógat helyett csak öt hord és csak ideig-éráig. Nincs talán bognár és kovács a * bucsai termelőszövetkezetben ? Dehogyis nincs. Szerszám is kerül s akaratban sincs hiány. De annál nagyobb hiány van kovácsszénben és kiillőnek, keréktalpnak való faanyagban. Tévedés ne essék, az országban van mindkét cikkből annyi, hogy körültekintő ellátással mindenhová jutna belőle. Csak hogy az ellátás bürokratikus lélektelenséggel történik az egész szeghalmi járásban. Pl. a bucsai és a szeghalmi járásban lévő termelőszövetkezetek nem tudják megjavítani kocsijaikat fa- és kovácsszén hiányában. Ellenben a debreceni Vízgazdálkodási Igazgatósághoz tartozó ecscgfalvi öntözőtelepen kovácsszénnel fűlik r kazánt s többek között Bucsán, a földművesszövetkezet sütödéjében olyan fával tüzelnek, amelyből kerékküllőt és talpat lehetne készíteni. De ez csak az egyik és kisebb része a hibáknak. A nagyobbik része az, hogy' a megyei tanács mezőgazdasági osztálya által járásonként felbontott és beütemezett szerfa és kovácsszén igényekre az- I'M Ellátási Igazgatósága nem szállította le a szükséges szenet és szerfát. Szerfa pl. nem érkezett a megyébe se az első, se a második negyedévben. Hiába sürgette a megyei tanács az Ellátási Igazgatóságot. Végül kiutaltak 40 köbméter lűzrevalót. Újabb sokszori sürgetésre sem küldtek Vzerfa kiutalást, hanem az elmúlt héten pénteken lejött az Ellátási Igazgatóságtól Balázs olvlárs, hogy bebeszélje: lehet kocsiküllőt és talpat készíteni abból a negyven köbméter tüzelőből, amit nagykéave kiutaltak a megye részére. Persze, hogy nem lehet. Abból a harminc-negyven és hatvan mázsa szerszámfából — ami egyes békésmegyei TÜZÉP telepeken hever — viszont lehetne, ha az illetékes minisztériumok kiutalást adnának rá. A kovácsszén pótlására alkalmas kokszdara és komlói, továbbá pécsi szénkészlet is van a békéscsabai, gyomai, gyulai, orosházi, sarkadig mezőkovácsházi, szarvasi és medgyesegyházi TÜZÉP-telc- peken. összesen 2506 mázsa. Csak éppen a szeghalmi járásba nem jutott egy deka szén sem. Az FM Ellátási Igazgatóságán úgy gondolják, hogy a szeghalmi járásban lévő termelőszövetkezetek ko- csizzanak el negyven-hatvan kilométerre szénért? Ezt az elgondolásukat igazolja az a levél, amit a megyei tanács mezőgazdasági osztályának küldtek: «Hogyha a termelőszövetkezeteknek szükségük van szerfára, szénre, hát menjenek el érte Szolnokra.» Ezzel a fáradsággal azt is javasolhatták volna, hogy a termelő- szövetkezetek menjenek el a Bükkfce irtani és Pécsre bányászni. Számos példa bizonyítja, hogy az FM Ellátási Igazgatóság nem híve a helyesen megszervezett szállításoknak. Kevésbbé veszi figyelembe azt, hogy egyes helyeken szerfa és kovácsszéu hiányában nem halad a hordás és a cséplés. Ha erről már előre gondoskodott volna, akkor számos termelőszövetkezetben nem kellene most fűhöz-fához kapkodni amiatt, hogy szén hiányában nem tudják megpatkolni a lovat, nem tudják meghxízni a ráfot és hogy szerszámfa hiányában nem tudják kijavítani szekereiket. Az FM Ellátási Igazgatóságán is ideje volna már felszámolni a bürokráciát és ideje volna, hogy sokkal körültekintőbben segítsék elő á betakarítást, a hordást, a csép- lést. Éppen ezért küldjenek sürgősen szerszámfát és kovácsszenet a szeghalmi járásba. A MŰSZAKIAK Több mint 50 traktor, 35 cséplő, 6 kombájn, Knotek aratógépek, kultivátorok, a most érkezett három U-3-as szovjet gyártmányú sorművcTő gép, a különféle munkagépek több, mint 10 millió forint értéklien teszik ki a kondorosi gépállomás gépparkját. Komoly munkál jeleni ezeket a gépeket nap, miül nap nninkábaállílani, mozgásba hozni, gondozni, ápolni, hogy még hosszú éveken keresztül használhassuk őket a bő termés eléréséért folyó harcban. Ennek a felelősségteljes munkának, a gépek zavartalan üzemeltetésének irányítója a kondorosi gépállomáson Czvalinga PL elvtárs, íögéjxísz. Ha este járjuk a földeket, vagy hajnalban megyünk a kombájnokhoz, a cséplőgépekhez, őt mindég olt lehel találni, ahol éppen szükség van rá nemcsak ahol a hiba van, hanem «.ti is, ahol jól megy a munka Hiszen nem az üzemkőzbeni javítás a cél, hanem fokozoltabb ellenőrzésen keresztül a hibák megelőzése. Mint apa a családon, ő is úgy tartja a szemét a gépállomás traktorisláin, gépein. Is meri, hogy azok mire képesek, milyen teherbírásúnk. A cséplési munka megkezdésénél ket’őzöll figyelemmel ke' dolgozni. Ilyenkor jelentkeznek a cséplőgépeknél azok a hiányosságok, amelyeket javításnál, bejáratáskor nem vetlek észre. Ilyenkor aztán határozódnak kell lenni, gyorsan kell cselekedni. A «Dolgozók» termelőszövetkezetben például a Uraljuk cséplésre ál alakítóit gép nem csépelt tökéletesen. Nem 'él’enl edlek körülötte napokat, hanem azonnal behozatták a gépállomásra és itt vannak most körülötte a szerelők. Kieme tik a dohkosarai, megigazítják a szalma- és tőrcknizókat. Kélszeresen szükséges mosi a gyors és minőségi munka hiszen augusztus 20 ra a kondorosi gépállomás is vállalta, hogy végez a nyári munka zömével. A kondorosi gépállomás az elmúlt dekádban sokat javított a munkáján, amit mulat az is, hogy tervleljesílésük 10 nap alatt 10 százalékot emelkedett. És most a Komszomol-brigád is — mint ahogy Césznok elvlárs, a brigádvezető mondja — még jobban «rá akar verni» az előző tíz napi teljesítményre, hogy megelőzzék az első helyen lévő «Dózsa» brigádot Ha nem is mondják szavakban, de hasonló célt tűzött maga elé a géjkíl lomás többi traktoros brigádja is. A fokozott munka, az egyre elevenebb munkaverseny nagyobb helytállást kíván meg a körzeti szerelőktől, a műhely dolgozóitól. Hiszen a jó munkához az előfeltételt, a zavartalan üzemeltetést nekik kell biztosítani. A kondorosi gépállomás műszaki dolgozói érzik, mennyire döntő az most, hogy szíwel-lélekkel dolgoztuk a cséplés, a nyári munka sikeréért. Minap hajnali 4, óráig vágták a lemezt, hegesztettek, erősítették a líízfogőkat a traktorokra, hogy mire feljön a nap, azokkal már dolgozhassanak. A kondorosi gépállomás jó munkájával ismeretessé ieiie névéi az egész országban • Most is az elsők között ak:u- lenni, meg is van erre a lehetőség, hiszen az aratási tervet 100 százalékig teljesítette. Most a nyári terv teljesítéséért folyó harcban Nagy József, Magyar János, Várnagy ZoHáfi s a lobbi kiváló traktoros soraiba újabbak küzdöttek fel magukat, mint Sztvorccz Sándor, Bánáti István aratógépkezelők, Tímár Endre, Kasnyik Mihály kombájnvezetők. A kondorosi gépállomás naponta javuló munkájának névtelen hősei a körzeti szerelők, a műhely dolgozói, a főgépész, akik — ha a szükség úgy kívánja — éjjel-nappal dolgoznak, hogy bő termésünk, a gabona minél hamarabb a zsákba kerüljön, minél nagyobb területen elvégezzük a tarlóhántást. A kondorosi gépállomás műszaki dolgozóinak munkáját méltán lehet példaképül állítani, érdemes azt követni. Farkas Sándor A csabai városi tanács és egy dolgozó levele Kunstúr János békéscsabai dolgozó a következő levelet küldte június 29-én a városi tanács egészségügyi osztályának: »Én, Kunstúr János, a Buha- gyár dolgozója, egy kéréssel fordulok az egészségügyi osztályhoz. Sztáliu-út 53 szám alatt lakom. Két apró gyermekein van, jóformán levegő sem éri őket, meat az udvar négyféléi zárt. A tészta- gyárból a közös udvarra hordják ld a szemetet, aminek egy rendes, elzárt íJzemétgödöxj© sincs. Az udvar tele van szeméttel, elhasznált tojáshéjjal és, az arra telepedett legyekkel. A gyerekek a legnagyobb vigyázat mellett is benne járnak. A tésztagyárból ugyanekkor a szennyvíz, az elhasznált fürdővíz, a tojásos tésztalé az ud- varou keresztül folyik ki. Nincs rendes lefolyó, süti a nap és ir- tóztató bűz van az udvarban. Ez a gyermekek egészségére nagyon ártalmas. Kérem a tisztiorvos elvtársat, tegye meg a legsürgősebb intézkedéseket. Egy lendesen elzárt saemétgödröt kell csinálni és egy rendes lefolyót készíteni, mert a Szennyvíz az udvar közepén összefolyik, visszaszivárog a kútba.« , Szerkesztőségünkhöz küldött levelében Kimstár János a követs- kezőket irta: »Lassan egy hónap telt el ós az ügyben mindössze annyi történt, hogy a tisztiorvos kijött személyesen, megnézte a tÓ6ztagyárat és környékét. Megállapította, hogy ez tűrhetetlen állapot, kije terítette, liogy ő már több esetben felhívta a vállalat veastősógének a figyelmét, de ezen a vállalat azóta sem változtatott. De más is történt azóta. Két gyermekem és a nővérem kislánya megbetegedtek vérhasban. Nyilvánvalóan ettől a szennytől, a rossz levegőtől és a legyek állal szétküldött baktériumoktól kapták.« * * * A városi tanács tovább ne nézze közömbösen ezt az ügyet, hanem intézkedjen. Ha a tésztagyár vezetői többszöri figyelmeztetésre som akarják megszüntetni a hibákat, — találja meg a tanács a törvényes módját annak, hogy jobb belátásra bírja őket..
