Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-28 / 150. szám

4 1953 jímfcrs 28, vasárnap ViUai&aiúU Hépe ­Fordítsunk több gondot az emberre megyénkben is Páriánk központi (apja, a »Sza­kait Nép« janii ifi 21 én vezércikk­ben foglalkozott azzal, hogy a ve­zetők állandó kötelosségo a dolgo­zókról váló gondoskodóé. Egyes vezetők — megyénkben is ezép szám,mai vannak — megfeledkez­nek arról, hogy ók is a dolgozók, közül kerültek vezető funkcióba. Úgy látszik azt hiszik, elegendő volt csupán tudásuk, rátermettsé­gük ahhoz, hogy a dolgozó törne gak vezetőivé, irányítóivá tehet­tek. Ez pedig nem igaz. Ha elfo­gadnánk ezt a hamis nézetet, akkor tagadnánk azt, hogy a dolgozók osztálya emelkedett fél arra a pontra, hogy önmaga sorsát ve zeíni, irányítani tudja és meg is tudja követelni vezetőitől, — sőt, kényszeríteni tudja — hogy a tö­megektől való elszakadást, a »nem törődöm« gondolkodást egyszer és mindenkorra messze űzzék maguk­tól. Nem az egyén, nem az egyes ember emelkedett fel, hanem maga a .inunkásoeztály, a. vele szo­ros testvéri szövetségben lévő dol­gozó parasztsággal. Nem hivatkozhat egyetlen vezető sem elfoglaltságára, a termelés ál­landó fokozásának problémáira, a munkaszervezéssel járó nehézsé­geikre akkor, amikor a dolgozók­ról valp gondoskodás elmoiasztá- eárói van ezó. Vájjon hogyan tud pz a vezető akár párt-, akár állami ruajicionárius, vagy éppen vállalati igazgató, tsz elnök, vagy állami gazdasági igazgató — több ter­melésre mozgósítani, a mijnkafe- gyetmet állandóan növelni, lelke­síteni a dolgozó tömegeket a fel­adatok maradéktalan végrehajtá­sára, ha nem veszi figyelembe panaszaikat, ha eltűrj, hogy be­osztottjai, közvetlen munkatársai no vegyék figyelembe a dolgozé>k jogos kérelmét? Nem szabad megfeledkezni egyet len komm unista vezetőnek 6em ar­ról, hogy a kommunista helyt­állásnak, példamutatásnak, a kom­munista fe'előöségtudatnak nem­csak a termelő munkában, hanem a vezetésben is érvényesülnie kell. A vezetés, a helyes irányítás csak akkor jó, csakis akkor válik min­taszerűvé, ha egyetlen esetben sem marad a dolgozók jogos kérése or­voslóé nélkül. A pártszervezet gazdasági ellen­őrző munkája során ne osak azt vizsgálja, hogyan hajtották végre a tervben előirányzott munkát, ha­nem azt is, hogy figyelembe ve- szák-e a gazdasági vezetők a dol­gozók problémáit. A gazdasági vezetőknek min­den dolgozót a megfelelő helyen kell foglalkoztatniók. Pontos, hogy a pártszervezet figyelme erre is kiterjedjen és megkövetelje a szak­szervezetek vezetőitől, vagy más felelős vezetőktől eaan a téren ie a rendet. A mezőhegyesi állami gazdaságban éppen a vezetők ha­nyagságának következménye volt az, hogy a tavasz folyamán zei zsrloes borsót főztek és tálaltak fel ebédTe a dolgozóknak. Vagy talán ez nem a dolgozókról való gondoskodás hiányából ered? Ilyen és ehhez hasonló esetek után jogo­san kételkednek a dolgozók, a sora­ikból kikerült vezetők humánus emberszeretetébesu. Az emberről való gondoskodást széles és körültekintő alapokra kell helyezni. Az anyákról való gon­doskodásnak is érvényesülnie kell az emberről való gondoskodás te­réül. Nem friss példa, de jel­lemző egyes vezetők e téren való vakságára. Például a nagyszénás! »Dózsa« tsz-ben az elmúlt év őszén volt olyan asszony, akit torlies- ségének hetedik hónapjában is haj Iongó, kucorgó munkára osztottak be, azzal az indokkal, hogy nincs más munka. Vájjon foliot- ségee ez abban az esetben, ha a vezetők az emberről való gondos­kodás terén bölcs előrelátással gon­doskodnának a dolgozó anyákról? Sok a kijavítani és helyrehozni való az emberről való gondosko­dás terén, de erős akarattal, a kommunista felelősségtudat állandó növelésével, az ember iránti határi tálán szeretet mélységes átérzésé- vel ezt a hibát is ki lehet javítani. A tótkomlősi „ Viharsarok“ tsz-ben is a jó növényápolás minden tag közvetlen anyagi érdeke A tólkomlósi «Viharsarok» tsz a község egyik legnagyobb ter­melőszövetkezete. Aranylóan sár­ga búzatáblái már messziről jel- zik az aratás kezdetét. Az egyes brigádok, amelyek már elvégez­ték az árpa aratását, élezik a'ka- Bzákat, igazgatják aratógépeiket, hogy a» aratás dandárjában ne legyen baj. Különös gonddal elő­re elkészített szerszámokkal ké­szülnek a bőségesnek Ígérkező aratásra. A bő termés betakarítá­sának vannak nehézségei. Több a termés — több a munka. Több odaadó munkáskézre van szükség. Nehéz munka, nagy feladat lesz az aratás, jobban fel is kell ké­szülni rá. Mégis sok jel mutatja, hogy a bő terméskilátás előké- Bzüieiében gondatlanság, elbizakodottság mutatkozik a tsz vezetőségénél, de a pártszervezetnél is. A legnagyobb gátló körül­mény leginkább a munkaszerve­zésnél mutatkozik meg. A dolgo­zókban nincs kellő lendület, nem érzik teljesen magukénak a tsz vagyonát. Ez legjobban megmu­tatkozik a munkában. Reggelen­ként a dolgozók 6—7—8 órakor járnak ki dolgozni és délután 5—6 órakor már jönnek haza. Pedig, de ráférne még az a napi 3—4 óra munka a tsz 'földjére, amennyit még dolgozhatnának. Ez a lazaság leginkább abból adódik, hogy a tsz vezetősége mindjárt tavasszal nem osztotta fel a területet a tagok között. Ki­véve a tengeri kapálást. A ten­geri kapálás bebizonyította, hogy mit- eredményez a területfelosz­tás. A tsz-ben a kapálás idején csak a családtagokat látták 8 óra felé menni segíteni, de a tsz-ta- gok már 4 órakor kapáltak. A legtöbb esetben azon versenyez­tek, hogy reggel ki köszönti el­sőnek a napot, ki kapál már napfelkelte előtt, de a naple­mente is ott talált a területen egyes dolgozókat. ‘Ebből azonban a tsz vezetősége nem szűrte le a tapasztalatot, pedig minden munkát hamarabb elvégeznének, ha a terület fel lenne osztva. Nem lenné még 240 hold gyapot ügye­letien a «Viharsarok» tsz-nek. Igaz, hogy az állattenyésztő bri­gádvezetőtől a könyvelőig min­denkinek adnak 800 négyszögölet egyelni, de az mégsem a leg­jobb megoldás. De ha a gyapot­föld egész területe fel lenne oszt­va, akkor a tagok a családtagjai­kat is bevonnák a munkába. A gyapot meg nem kapálása hátráltatja a község növe^^tpolási tervének végrehajtását, az aratás gyors befejezését. Egy­ben szégyen éri a község vala­mennyi lakóját, hogy vállalásaik- nek nem tettek eleget. A pártszervezet részéről hiány­zik a szívós, felvilágosító munka. A lendületes népnevelőmunka, ami a választások előtt megmu­tatkozott abban is, hogy' nem is­mertek vasárnapot a cél érdeké­ben, — elaludt, pedig egy va­sárnapi munkára való mozgósí­tás legkevesebb, 100 hold gyapo tot szabadítana meg a gaztól. A politikai felvilágosító munka, a kommunisták példamutatása — ez a siker legfőbb kulcsa, a párt- szervezet legfőbb feladata. A párt azt kívánja mo6t a kommunisták­tól, hogy mutassanak példát, moz­gósítsák a tsz dolgozóit minden perc kihasználására. Használjak ki á vasárnapnak is minden óráját A tsz dolgozóinak a legközvet­lenebb anyagi érdeke ez, hiszen virradattói sötét estig minden egyes jól kihasznált perc sok má­zsa terményt, több jövedelmet, keresetet jelent. De minden el­mulasztott perc komoly veszteség. A jó terméskilátások megnyug­vást mutatnak a «Viharsarok» tsz-ben, ami akadályozza a mun­kát. Ezért arra kell törekedni, hogy a pártszervezet határozot­tan lépjen fel minden gondat­lanság és nemtörődömség ellen, hogy harcos szellemet teremtse­nek az új termésért vívott harc­Ma nyílik meg délelőtt 11 érakor a békéscsabai Munkácsy .Mihály Múzeum­ban «Az eke története» című kiállítás. A kiállítást Farkas Sándor, a Társadalom és Természeti udományi Ismeretterjesz­tő Társulat szakosztályi titkára nyitja meg. A megnyitásra és a kiállítás megtekintésére mindenkit szeretettel várunk. A kiállítás megtekinthető július 26-ig. lar-Kadatom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat ban. Hozzák létre a harcos nép­nevelőgárdát, amely segítségével új eredmények születnek a «Vi­harsarok» tsz-ben is. Csepkó Etelka. 3 VAGON FAT ia&ahitunA mep Akarni kell és a lemaradókból élharcosok lesznek A tótkomlósi gépállomás növényápolási terv teljesítésében le­maradt. Június első 10 napi előirányzatából 200 normál holdat nem művelt meg. Szívesen nem is beszéltek erről. Bizony, nagy szégyen azt mondani: rosszul dolgoztunk, nem segítettük úgy szövetségeseinket, a parasztokat.mint ahogyan elvárják tőlünk. Igaz, hogy ők nem is igen mondták, de annál többet beszéltek róla a többiek: az állam azért küldte nekünk a gépeket, hogy segítsenek és könnyítsék munkánkat. Szóval: június első napjaiban nagyon elszunyókáltak a gép­állomáson. A gaz pedig rendületlenül szívta a kapásnövényektől az éltető «rőt. Pirult is az areuk: a szégyen púja festette. Meg kellett hát, hogy embereljék magukat. Krajcnovic* József elvtérs is nekigyűrközött G—35-öséveI: nyolc ekekapát kapcsolt össze. Naponta átlag 26 holdon irtotta ki a kukoricasorok közül a gyomot, Kozák György pedig kultivátorával 20 holdon. Pipis Pál . kultivátorával nem­igen adta alább a 22 holdnál naponta. Úgy, hogy a június 10—20 közötti időben a hónap első tiznapi 320 hold sorművelésével szemben 1122 holdat műveltek meg. ' Persze, vannak nehézségek is. Az elhanyagolt kukorica között nagyra nőtt a gyom. Ez meg-megakasztotta az ekekapát. A «Ha­ladás» tszes-ben erre is találtak megoldást. A tszcs tagjainak gyerekei az ekékre szerelt padlóra álltak és ellökdösték az eke­kapákra gyűlt gazt. így nem kellett leállni tisztítani, időt fe­csérelni. Blahó János vezető agronómus meg arra vigyáz, hogy ott végezzék a munkát, ahol a legszükségesebb. Mint ütközetben a parancsnok a harcosokat, úgy irányítja a traktoristákat. A cél ( győzni! És ez nem is olyan egyszerű, hiszen két fronton kell «hada­kozni». Egymásután érnek be az árpaláhlák és a búza is egyre szűkül. Domanovszki Pál e másik «frontszakaszon hadakozik* már. A «Viharsarok» tszcs földjén dübörgött a mezők tankja június 24-én, Domanovszki kombájnja. Hat óra alatt négy holdat takarí­tott le. Szuchánszki Mátyás DISZ-tag még félve ült fel a kom­bájnra, most jött haza nemrég a kombájnvezető iskoláról. Cső­vár István elvtárs, a gépállomás politikai helyettese melléje ült. «Csak bátran. Harc közben születnek a hősök» — beszélte neki. És igaza volt, mert az új gépen, amelyhez hozzá is kell szok­ni, be kell járatni, már az első nap 8 óra alatt 4 holdat le­takarított. Ez még csak a kezdet, az «első csatározás», hiszen a nagy kenyércsata most jön. És megmutatja a gépállomás 3 kombájnosa, hogy mit tud. Hiszen vállalást is tettek: 240 hold- nyi gabonát aratnak le egyenként. De a többiek is készen állnak mindig a «rohamra». Amikor a «Viharsarok» tszcs 30 holdnyi repcéjét learatták, Roszkos Ist­ván, Kmyicsovszki Mihály, Laehó István és Pipis Mária DfSZ-istá fel is szántottak aznap éjjel másotfnővéhy átá — Hát bizony nem nagyon ment a munka — beszéli Szpis- jak Mátyás traktorista brigádvezető, az «Alkotmány» tsz tagja. Most kezdünk rákapcsolni. Versenyezünk egymással. Kmyicsovszki az ősszel pl. csak 70 százalékra teljesítette tervét, most meg már csak 20 normál hold hiányzik évi tervéhez. Vállalta, hogy f'reif- juk módszerrel 63 vagon gabonát csépel el. Augusztus 20-ra sztahánovista akar lenni. Biztosan sikerül is neki, mert akarja. S a gépállomás dicsőségtábláján a legjobb dolgozók arcképei között az övé hirdeti: akarni kell és a lemaradókból élharco­sok lesznek. (Cserei) Megbecsülik a dolgozókat A tatársánci «Magtermelő» gazdaságban egy húsztagú kőmű­ves brigád építi az istállókat, magtárakat%A brigád igen jó ered­ményeket ér el. Résztvesz ebben a munkában három fiatal női szakmunkás is, — szorgalmas munkájukkal méltó versenytársai a férfi dolgozóknak. Vetró Irén is szorgalmasan melegíti a szi­geteléshez a bitument, persze, sokszor olyan a keze, mint egy fe­kete ktesztyü, de oda se neki. Elkészült az új férfi és női szállás is. A szállásokon hajlított csűbútorok, "szekrények, később rádió és újságok teszik otthonossá a dolgozók éh lél. A napokban készült el a fehérre meszelt, tágas ebédlő is* A viaszosvászonnal terített ebdélőasztalok, tányérok, evőeszközök mind az emberekről való gondoskodást, a dolgozók megbecsülését, életszínvonalának emel­kedését mutálják. Oskú Sándor levelező, Orosháza. a papírgyűjtés hírei A MÉH vállalatok országos papírgyűjtő versenyében me­gyénk a nyolcadik helyen áll. A vállalat telepeinek eredményei a következők: Békéscsaba 122, Gyoma 110, Szeghalom 99, Mező- kovácshá-za 81, Gyula 75, Orosháza 75, Sarkad 53 százalék, ör­vendetes Sarkad 40 százalékos javulása a papírbegyüjtésben és Gyula 36 százalékos emelkedése a textilhulladékgyüjtésben. * A textilhulladékgyüjtés terén, annak ellenére, hogy némi ja­vulás történt, még mindig az utolsók között vagyunk a 18. helyen. A vállalat telepeinek versenyállása a következő: Gyula 41, Bé­késcsaba 25, Mezőkovácsháza 20, Orosháza 15, Szeghalom 14, Sarkad 8, Gyoma 6 százalék. * Mczőkov ácsházán az MNDSZ komolyan kiveszi részét az agi- tacios munkából. A DlSZ-fiatalok azonban eddig még semmi ered­ményt nem mutattak. Fülöp István 84 kiló papír, 10 kiló rongy, Texten Mária 50 kiló papír, 25 kiló rongy, Szakáll András 30 kiló papír és 10 kiló rongy gyűjtésével járult hozzá a község jó ered­ményéhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom