Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-25 / 147. szám

ViUais-ai&U Hé^-e Brigádunk neve Rosenberg-brígád ... Mélységes fájdalom, forró gyű­löki tölt el, amikor levelem írom. Két nagyszerű ember az éleiével tett tanúbizonyságot a béke szent ügye mellett. A becsületes dolgo­zók százmilliói, közöli ük mi, ál­lami gazdasági dolgozók is ag­gódó figyelemmel kísértük sorsú-’ kát, bátor küzdelmüket. Arra gondoltunk, hogy talán mégis van az amerikai bíróságban is az em­beriességnek egy parányi szik­rája és megkegyelmeznek a Hő­seid) cr g-11 a zás p árnak. A halálos ítélet gyávaságukat mutatja, fél­tek éleiben hagyni a két béke- liareost. Ezekben a fájdalmas órákban arra gondolok, akik ezt az ítéletet aláírlák, azok nem emberek, hanem férgei az em­beriségnek. Pénzeszsákok, akik gyűlölik a békét. Ezért végeztet­ték ki ilyen aljas módon a két békeharcost. A Rosenberg-házaspár tovább­ra is él! Él a gyermekeikben, akik korán megtanulták gyűlölni az imperialistákat és 'megtanulták szerelni a békét. Él a dolgozók szívében. Nevüket, bátor küzdel­müket nem felejtik el soha. Az ő haláluk szilárdított meg abban az elhatározásomban, hogy csatla­kozzak a kombájn vezetők 400 hol­das — 4000 mázsás mozgalmához. A brigád neve, amely velem dol­gozik, «Rosenberg »-brigád lesz. Tudom, hogy erős akarattal és az állami gazdaság pártbizottsá­gának, igazgatóságának segítségé­vel a vállalásomnak becsülettel eleget leszek. Erre kötelez a Ro­senberg név és az imperialisták iránt érzett mély gyűlöletem. Sok gabona vár betakarításra Mező­hegyes területén. S én jó mun­kával akarok harcolni a békéért. Minden 50 hold után egy R-betíí jelzi gépemen az elért újabb ered­ményt. Kardos Júlia traktor- és kombájnvezető, Mezőhegyes, ÄG II népeket új, még elszántatok karcra ösztönzi a Rosenberg-házaspár ellen elkövetett bűntett Az. emberiség nem tért — és nem is fog soha — napirendre térni afelett a szörnyű gaztett felett; melyet az amerikai impe­rialisták követtek el az ártatlan békeharcos Ro­senberg-házaspárral, egész világ felháborodott ti.tokozása ellenéip. Kivégeztek egy fiatal házaspárt, árváié tettek két gyermeket. Azt hi­szik, hogy ezzel meghoßz- szabbitották bűnös ural­mukat. Azt hiszik, hogy ezáltal gyengébb lett, hogy megrettent a bé­kéért küzdők sokszázrnil- Ijuk tábora. Nagyon tévednek. Mi­nél több bűnt követ el egy gyilkos, annál izzób­bá válik ellene a gyű­lölet, a felháborodás, s annál elszántáéban indí­tanak harcot, hogy le­fogják az emberi életeket kioltó kezeket. Miért végezték ki a Ro­senberg házaspárt? Még mielőtt választ adhatnánk rá, másik hasonló kér­dés tolul ajkunkra: mi­ért pusztítják, gyilkolják már évek óta Koreát, a koieai népet? Tudjuk, hogy azonos okokból kel­lett meghalnia a Rosen- berg-házaspárnak, amiért a koieai gyermekeknek, asszonyoknak, aggoknak. Azért, hogy az amerikai imperialisták újabb mil- liárdokat szerezzenek a vértől, verejtéktől csepe­gő alanyaik mellé. S azért, mert rettegnek a gondolattól, hogy végre béliében, saját maguk ál­lal kialakított gazdasági rendszerben éljenek a né­pek. Olyan rendszerben, amely megbecsüli állam­polgárait, jólétet teremt számukra. Olyan rend­szerben, ‘amely megbe­csüli, tiszteletben tartja a szomszéd népeket, az egész világ népeit. A Rosenberg-házaspár még csak nenr is ilyen rendszerért Szállt faikra, csupán azt követelte, amit milliók követelnek min­den imperialista ország­ban. Azért, hogy hagyják végre békében élni a so­kat szenvedett emtierisé- get. A békét azonban olyan méiegnek tartják az imperialisták, amely megbénítja nyerészkedé­seiket, gátat vet mérhe­tetlen nagy kizsákmányo­lásaiknak. Csupán békebarroesá- gukért nem merték el­ítélni a Rosenberg-házaö- párt. Kinyitották hát er­szényeiket és fizettek az ártatlan házaspár ellen koholt bármilyen hamis és hazúg vádért. S a ha­súig vádak alapján halálra: ítélték, kivégezték őket. Mit sem törődve 1 azzal, hogy az egész világ min­den józangondolkodású embere felemelte tiltako­zó szavát fajra, nemit) és meggyőződésre való te­kintet né tkül. Az embe riességi érzés diktálta ezt a tiltakozást. Az ameri­kai imperialisták azonban semmibe vették a műn kasok, az értelmiségiek millióinak, a tudósok és jogászok százezreinek a tiltakozását. Végrehajtot­ták a halálos ítéletet. Azt gondolták, hogy ez­zel megfélemlítik a sok- százmillió, békétkövetelő embert. Nem. A népeket nem lehet megfélemlíteni. A népekben új erőt, izzóbb elszántságot, s még fo­kozottabb gyűlöletet éb­reszt minden ártatlanul kioltott emberi élet. Szo­rosabb egységbe zárják a soraikat. í A Béke Világ“' tanács budapesti ü lésé­nek felhívása nyomán még efsöprőbb erővel harcolnak a béke meg­védéséért. Németország' Kommunist» Pártjának választási liarea Berlin. (MTI) Németország Kommunista Pártja a Lehr-rend- őrség <*s a nyugatnémetországi bí­róságok féktelen terrorja ellenére harcos elszántsággal készül a par­lamenti választásokra. Fritz Rische, a Kommunista Pál t parlamenti képviselője a párt Gladbeckben tartott nagy­gyűlésén hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a Német Demo­kratikus Köztársaság politikája a német kérdés békés és igazságos megoldását szolgálja. Aki a nem­zetáruló Adenauer bukását és a nemzeti újraegyesítés kormányá­nak megalakulását kívánja, aki meg akarja menteni Németorszá­got a testvérháborútól, annak Né­metország Kommunista Párljára kell szavaznia. Németország Kommunista Párt­jának majnafrankfnrti választási gyűlésén Walter Fisch parlamenti képviselő, a párt mannheimi nagygyűlésén pedig Grete Thiele képviselő mondott beszédet. Az 1953—54. évi terménybegyüjtésről szóló minisztertanácsi határozat V. pontjának módosítása A minisztertanács figyelembe- véve az aratás megkezdésének az időjárás miatti elhúzódását, az 1953—54. évi terménybegyüjtés­ről szóló határozatának V. pont­ját módosította. A módosítás ér­telmében az 1953. július 15-ig «A»-)-' «B» -I- «G» vételi-jegyre ii.i-m ■ ■" '■ ......... M egkezdtük az aratást a kombájnokkal Huszonkettedikén a saöUősi ál­lami gazdaságban, a Ravaßz ta­nyán, kombájnunk megkezdte az aratást és a csépiért. Az elcsépelt ős/.iárpát 6zéiűre szállítják, ahol mi, osépíósi ellenőrök, éjjel-nappal őrizzük. A termés kitűnőnek mu­tatkozik, 18—20 mázsás az átlag. Ezen a napon 79 mázsát csépelt a kombájn. Ha ilyen kedvező lesz a« időjárás, határidő előtt befe­jezzük az aratást. Két aratógép is dolgozik a gazdaság területál. Munkaerő van elegendő, így a nö- ványápoíáai munkák is elég jól haladnak. Vette József tevelesső, Orosháza. beadott gabonák után megállapí­tott árakon felül mázsánként 5 forint, míg július 15—25. között mázsánként 3 forint gyorsbeadási jutalmat kell kifizetni Borsod, Heves, Nógrád, Komárom, Győr és Vas megyékben, valamint a szobi és a szentendrei járások (Pest megye), továbbá a zirci és a devecseri járások (Veszprém megye) területén. A fel n(em so­rolt megyékben július 10-ig «A»-|- «B» -j~«G>> vételi-jegyre beadott gabonák után mázsánként 5 fo­rint, míg július 10—20. között mázsánként 3 forint gyorsbeadási jutalmat kell kifizetni. Harcban minden sxeni Az aratás idejére üzemi konyhát szerveztünk A »Magvető« tsz 19-én megkezdte vágni az ősziárpát. Szépen nő a cukorrépa, a kukorica egy részét ki­gyomláltuk, a gyapotot megka páltuk. A kertészetben ültetik az őszi káposztát és kapálják a pap­rikát. Az arató- és cséplő-brigá­dokat megszerveztük. Három bri gád van. Az aratás és csép- lés idejére felállítottuk az üzemi konyháik, hogy a tagok jobban ki tudják venni részüket a munká­ból, nem kell odahaza főzni, el tudnak menni gyűjtőnek, hogy nu- nél hamarabb befejezzük az ara­tást, ceépléet. K. Szatmári Gábor, Őérte, »Magvető« tsz. 20 mázsás átlagtermést Ígér az ősziárpa Kedden, a békéscsabai »Előre« tsz-ben is megkezdték a gazdag termést ígérő őszi árpa aratását. A munka nagy részét géppel vég­zik. Kedden egy kombájn és három aratógép kezdte meg a munkát. Az egyik kombájn estig 16 holdon aratta te az őszi árpát. A csépiért eredmények szerint jól fizet az Al­kotmány-brigád kereszteoros vetésű ősziárpája. A számítás szerint hol­danként 20 mázsa 66 kg termést ad. A három aratógép egy nap alatt 26 holdat aratott te 1953 június 25, csütörtök Lapzártakor érkezett: A tófkomlósi .Alkotmány* tsz két nap alatt be­fejezte az ősziárpa aratását. ★ Az orosházi „Vörös Csillag* tsz-ben az első csép- léstől 80 mázsa ősziárpát azonnal beadtak. Az orosházi „Új Elet* tsz-ben ugyancsak az első csépléstől 30 mázsa ősziárpát adtak be. Tsz-ek, egyéni dolgozó parasztok: kövessétek a jó példát! Kövessük a szovjet példát Agitációs munka a termésbetakarítás napjaiban Irta : I. Vlagyimirov Különös felelősség hárul a falusi agitátorokra a lermcshcta­karítás napjaiban. Ebben az időben minden erőfeszítés arra irá­nyul, hogy gyorsan, szemvcsztesóg nélkül betakarítsuk a termést és időben teljesítsük a beadási tervet. Lássuk, például, hogyan, készültek fel tavaly a termésbetakarításra á Dnyepropetrovszk- területi «Uj élet hajnala» kolhozban. A kolhoz vezetősége a helyi pártszervezet javaslatára már egy hónappal a betakarítás előtt néhány brigádot alakított a kolhozparasztokból. Ezek a brigádok azt a feladatot kapták, hogy, vizsgálják meg, megtörléntek-e a szükséges előkészületek. A bri­gádok megállapították, hogy minden erő- és munkagép kijavítva, készen áll a nagy munkára, a szérűket is előkészítették. A termésbetakarílás sikere azonban éppúgy, mint bármely más munkáé, nemcsak a technikától, hanem az emberektől is függ. A kolhoz pártszervezete ezért elsősorban arra irányította a figyelmet, hogy kellően foglalkozzanak az emberekkel. Ennek megfelelően mindenhova kommunistákat, Komszomol-tagokat és aktívákat oszlottak be. A kommunisták taggyűlésen vitatták meg az agitációs munka tervét. A taggyűlés úgy határozott, hogy a betakarítás idején a politikai tönnegmunkát kint végzik, a szántó­földön, ahol a termés sorsa eldől. A tervben röpgyííléseket irá­nyoztak elő, amelyeken rendszeresen tájékoztatják majd a bri­gádtagokat a bel- és külpolitikai eseményekről. Elhatározták azt , J -> ••/)!;. ■ < <• I nr, V • is, hogy a mezei szállásokon egy-egy agitációs központot szervez­nek. Az agitációs központok'^éidre a legjobb népnevelőket állí­tották. Az agitációs központok helyiségeiben jelszavakat és plaká­tokat helyeztek el, amelyek felhívták a kolhozlagok figyelmét, hogy minden képességüket vessék latba a termésbetakarítás gyors és szemveszteségnélkúü elvégzése érdekében. Az agitációs központ számára politikai és szépirodalmi könyvekből könyvtárat állítot­tak össze és társasjátékokat vásároltak. Gondoskodtak róla, hogy megérkezzenek pontosan a legfrissebb napilapok és folyóiratok is a mezei szállásokra. A népnevelők a legnagyobb figyelmet a termésbei akard ási munka megszervezésére fordították. A kolhozparasztok emléke­zetébe vésődtek a szemveszteség elleni harccal kapcsolatban foly­tatott csoportos beszélgetések. Az agitátorok bejárták a learatott táblákat, megszámlálták a földön hagyoll kalászokat, utánanézlek a szérűm unkának, majd a röpgy üléseken meggyőzően és szemlél­tetően bizonyították be a kolhozparasztoknak, hogy mennyi ke­nyeret jelent a kipergett gabona. Beszéltek arról is, hogyan csökkenthetik a minimumra a szem­veszteséget. Az agitátorok Gorkij, Solohov és más írók műveiből is felolvastak részleteket. A felolvasást rendszerint lelkes vita követte. Az agitációs központokban faliújságot is szerkesztettek. A faliújság szerkesztőbizottsága egyes időszerű kérdésekről Vil­lám »-okát adott ki. A termésbelakaritási munkálatok ölemének meggyorsításában döntő szerepet játszik a szocialista munkaverseny. Éppen ezért az agitátorok erőfeszítései általában arra irányultak, hogy nemes vetélkedésre lelkesítsék a kolhozparasztokat és a gépállomás dol­gozóit. gabonáért Jól dolgoznak DISZ-íiataljaink A töviskosi állami gazdaság ká­roly deréki üzemegységében 18-án megkezdtük az aratást, az őeziárpa betakarítását. Ebben a munkában jól kivette részét a járási DISZ- bizottság, megalakította üzemegy­ségünkben a DISZ-szervezetet. Már az első napokban megmutatkozott az eredménye, mert a három arató- gép ntán egyetlen kéve sem ma­radt széjjel. Dányi Imre, Szeghalom, tövükért állami gazdaság, károlyderéki üzemegység. Egyre több asszony jár ki a munkába A kondorosi »Dolgozok« toz asz- szonyai mind többen veszik ki ré­szüket a munkából. Eddig 140 asz- szony járt munkába. Ez a létszám I56-ra emelkedett. Meg is van az eredménye. A tsz asszonyai va­sárnap kapták meg a megyei ván­dorzászlót és vállalták, hogy még jobban és többen jönnek mun­kába, hogy a megyei ván- dorzászfót megtarthassák. Szentesi Györgyné munkacsapata vállalta, úgy harcolnak a szemveszteség el­kerüléséért, hogy egész nap ki­veszik részüket a munkából. BoüiiyjíU György, Kendői«», »Dolgozók« tea.

Next

/
Oldalképek
Tartalom