Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-25 / 147. szám

Kombájnvezetők! Aratógépkezelők! Jó munkával, magas napi tejjesítménnyekkel harcoljatok a gabona gyors, szemveszteségnélkiili betakarításáért, dolgozó népünk kenyeréért! K. Balogh János kombájnista TELJESÍTENI AKARJA VÁLLALÁSÁT R. Balogh János, a dobozi gép­állomás kombájnvezetője is csat­lakozott a 400 holdas és a 4000 mázsás gabonabetakaiitási mozga­lomhoz. Amikor megkapta a kom bája aratási tervét, — mely a minisztertanács határozata sze­rint 200 hold — még nem is látta a kijelölt területét, már 250 hol­dat vállalt. Amikor az agronó- m ti sok kai kiment a területet meg­nézni a békéscsabai »Május 1" tsz be, ahová beosztották aratni, látta a kedvezi) lehetőséget, 400 holdat vállalt. Már dolgozik is. Megkezdte az " ősziárpa aratását. Június 23 án 20 holdat vágott le Szép, minőségi munkát végez. A 400 hold leavatásának előfeltételét biztosították. A feznek 1200 hold kalászosa van, a területet jól meg munkál tál; a vetés idején is. A ga­bonatáblák tiszták, nem gazosak, szalmájuk szilárd, álló és nem magas. A kombájn bátran, folya­matosan arathat benne. A kom­bájnt most kapta az eívtárs. Még egészen új. Szaímahordót. nem ka­pott veié, igy saját maguk készí­tettek szafmakocsit, hogy ne szórja szét a tsz tarlóján a szalmát. A termelőszövetkezet nagy segít­séget nyújt ahhoz, hogy a kom­bájnnal zavartalanul dolgozzon. Le­vágják a sarkokat, állandó sarok­vágók vannak beállítva, azonkívül négy lófogat hordja a szemét, egy lófogat az üzemanyagot. Zsákhi­ány sincs. Négyszáz darab zsák áll a kombájn rendelkezésére. R. Balogh elvtárs a munkaidőt jói kihasznál ja. Munkáját úgy szer­vezi meg, hogy két-három fogá- sos fordulókkal üresjáratát a legkisebbre csökkenti Gépét négyszer ápolja naponta. Üzeni zavarmentesen akarja az. egész aratást, csépíést befejezni. A mel­léje beosztott dolgozókkal állandóan foglalkozik. Szakmailag tanítja őket' és a bafesetelháritásról is állandóan oktat. A vezetőség az első segítséget már a terület kijelölésénél adta meg, amikor a legmegfelelőbb te­rületet és elég mennyiségű kalá­szost biztosított ahhoz, hogy a kom­bájn akár 600 holdat vágjon le. A gépállomás vezető agronómusa a tsz elnökével jól megnézte a kalá­szosok területét, nincs-e vas, vagy kőoszlop valahol, nehogy kaszatörés következzen- be, ami akadályozná R. Balogh elvtárs vállalásának tel­jesítését. A vezető agronómus állandóan ellenőrzi munkája közben segíti, szaktanáccsal látja el. A körzeti agronómus naponta irá­nyítja a kombájnt azokra a terüle­tekre, ahol megfelelő, érett a ga­bona, s ő egy® »mélyben felelős azért, hogy a kombájn ál­landó üzemeltetése biztosítva le­gyen. R. Balogh elvtárs óragrafi­kon szerint dolgozik. Most tagje­lölt, s vállalása teljesítésével akar­ja bebizouy itani; kiérdemli azt, hogy a párttagok soraiba lépjen. Medve Mária. Egyesek csak a háztájiba, meg földre járnak dolgo a haszonbéres A családtagok nagyrészét sike­rült a munkába bevonni. Vannak igen jól dolgozó asszonyaink, mint példán! Túri Jánosné, Ma- tusik Pálné, Tímár Zsuzsa, Tímár Mária. Többen vannak, akik má­jus hónapban huszonöt—har­mincöt munkaegységet sze­reztek. De olyanok is vannak, mint például Lestyán Goda Já­nosné, aki nem jár a szövetkezet­be dolgozni, arra hivatkozik, hogy nem ő, hanem a férje lé­pett a tsz-be. Cukorrépából egy sort sem egyelt ki, pedig területe a háztájihoz közel lelt kimérve. Példát vehetne Kornár Pálné 55 éves asszonyról, aki mint család­tag közel két kát. hold cukor­répát egyelt ki és a gyapot kapá­lásból is kiveszi részét, pedig a gyapotföld távol van a lakásától. Bohrát Imréné, Tímár Benedek­né, Nyemcsok Pál brigádvezető, felesége is csak ígérkezik az el- uöknek és a brigádvezetőnek, hogy jönnek a munkába, de még sem járnak ki, alig van egy-két munkaegységük. Vannak a tanácsnál is hiányos­ságok. OsMós Pál, ajú egyébként mezőőr, nyolc hold földdel lé­pett a tsz-be. Szükség volna ar­ra, hogy a felesége, mint család­tag részlvegyen a növényápolási munkában. De ő arra hivatkozik, hogy van neki kukoricakapálása a tanács földjéből, amit kisha- szonbérbe vett ki. Pedig a tsz idejében biztosította Osztós Pál­nak is a, háztáji gazdálkodáshoz szükséges területet. Trabach Mi­hály, aki a szarvasi községi ta­nácsnál dolgozik, a tsz-nek régi tagja, szintén a tanácstól veit bérbe földet, pedig a termelő­Biztosítsuk a baromfi- és tojásbeadás egyik feltételét: a tarlócsibe-keltetést Megyénk a baromfi és tojásbe­gy üjtésben komolyan elmaradt az az ország többi megyéje mögött, annak ellenére, hogy az előző évek során az élenjárókhoz tartozott. Az elmaradáshoz nagyban hozzá­járult egyes tanácsok gyongo mun­kája, amikor a baromfi és tojás- begyűjtést másodrendű kérdésnek tekintették. Most, amikor a jó munka, a kedvező időjárás következteben ine- gyeszeite gazdag termésbetakaritás- ra van kilátás, feltétlenül kell fog­lalkoznunk az évi baromfibeadas, a jövő évi tojásbeadás és begyűj­tés egyik legfontosabb feltételével: a taríócsibe keltetéssel. Taríócsíbét minden évben elég nagy mennyiségben keltet dolgozó parasztságunk. Ebben az évben azonban arra van szükség, hogy többszörösét nevelje, ha elmara­dását be akarja hozni és bizto­sítani akarja a jövő évi tojásbeodás »(apját. A jó terméskilátások miatt vár nem lehet ok a bizonytalan­kodásra. Keltessenek termelőszö­vetkezeteink és egyénileg dol­gozó parasztjaink minél eföbb, minél több tarlócsibét, hiszen a baromfinevelés egyik legfontosabb feltétele: a takarmány biztosítva van, a baromfiállomány beállításá­val pedig beállásuk teljesítését biz­tosítják. Fokozott gondot kell fordítani a csibék nevelésére. Az előző évek, de még eunelc az évnek a tapaszta­latai is azt mutatják, hogy egye® termelőszövetkezeteink nem bizto­sítják a ceibenevelés két legfon­tosabb feltételét: a megfelelő he­lyet és lelkiismeretes gondozó lie- állitását. Ennek következtében sok- száz csibe pusztul él, ami kiesést jelent begyűjtési tervünk teljesíté­séből, dolgozóink hús- és tojásellá­tásának biztosításából. Tanulnunk kell ezekből a hibák­ból, hogy megyénk visszaszerezze első helyét a baromfi ée toj«sl>e- gyűjtésben is. Farkas László, Orosháza. zni szövetkezet biztosította a háztájit. Nem tudom, hogyan ismerik a községi tanácsoknál a termelő- szövetkezetek alapszabályait. Ol­vasni kellett nekik is a miniszter­tanács határozatát az aratás, cséplés, növényápolás el végzésé­ről. Nekünk most nagy szüksé­günk van in hitién miílikáskéz- re. A tsz-tagok zúgolódnak, hogy bérbe vesznek ki földet a tsz egyes tagjai és nem járnak ki dolgozni. Hiányosság van a szarvasi ÄMG munkájában is. A hozzánk be­osztott aratógépet június 17-ig nem hozták ki a szövetkezetbe, a tárcsák nincsenek kijavítva. Az erőgép, ami az aratásnál segíte­ne, széjjel van szedve, pedig az aratást nálunk is kezdik már. Paulo vies Mihály Örménykút, ' Petőfi» tsz. LEVÉL Sztálinvárosból A. sztálinvároei nagykohó építésénél több ifjúmunkás vosz részt és harcol azért, hogy augusztus 20-ra üzembe állíthassuk a nagykohót. Az éretéridíiru szerelésén dolgozik Tihony János brigádja, mely május hónapban 175 száza'ékra teljesítette normáját, ezt az eredményt ma is tartja. Ami­kor ezeket az eredményeket felsorolom, meg leélt, hogy em­lítsem ; Sztálinvárosban sztaha­novista módszerrel történik az építés. A 26/2 városépítő dol­gozói is kizárólag Sztahanovista módszerrel, dolgoznak, — a tivolin i.kumnegyedben csak szta­hanovisták dolgoznak. A régi szántóföldek helyén új gyárak, élj üzemek, utak épülnek. Most a Béke Világtanács ülését ki­magasló eredményekkel kö- sz.öntüttük. A József Attila kultúrotthon csoportja munka­idő után táncokkal, rövid jele­netekkel szórakoztatja a vasmű építőit. ifj. Harmati Lajos, Sztál inváros. A munkás-paraszt szövetség megszilárdításáért, a félévi terv sikeréért A Kötöttárugyár dolgozói a munkás-paraszt szövetség meg­szilárdításáért mindenekelőtt sa­ját tervük teljesítésével harcol­nak. A pártszervezet, a szakszer­vezet, a vállalat vezetősége már most felméri a félév tapasztala­tait, hogy lássák a végzett mun­ka eredményeit és napfényre hoz­zák a meglévő hiányosságokat, megkeresve azok felszámolásának módjait. A tervtel jesítés meny- nyiségi és minőségi számai nem adnak kedvezőtlen képet, sőt a «Vörös Csillag» komplex-brigád sok értékes újítása, a fonodának írt levél, a «Csalán Fcrkó» szati­rikus faliújság harca a selejt, a munkafegyelem lazasága ellen, a Tarr Eszterek kimagasló eredmé­nyei, a körhurkolóban dolgozó Ancsin Judit véleménye: «nagyon szeretek itt dolgozni», — azt mu­tatják, hogy a Kötöttárugyárban is egyre több dolgozónak szív­ügye a gyár, a termelés, a szo­cialista építőmunka; hogy ők is mind nagyobb sikerrel harcolnak az újért, mind nagyobb siker­rel fejlesztik a szocialista ter­melőmunka színvonalát s ‘munká­juk, saját leleményességükből és népi államunk segítsége révén mind szebbé és könnyebbé válik, ami mindemellett — egy -egy újí­tás tükrében vizsgálva a kérdést — sokszázezer forint megtakar!-, last is jelent népgazdaságunk- uuk. De a vizsgálódás azt is meg­mutatja, hogy bőven van még tennivaló ahhoz, hogy sikeresen zárják le az első félévet és zök­kenőmentesen menjenek át a kö­vetkező tervidőszakra. A gyár vezetőinek gyakrabban kell ellenőrizniök egyes Üzemrészek munkáját, mert mind a festődé, az orsózó, a felvető, a lánckötő viszonylatá­ban voltak olyan zökkenői az együttműködésnek az első félév­ben, melyek gátolták a termelést. (Pl. kócolódás, tervszerűtlen szál­lítás, munkajegyek gondatlan ke­zelése, stb.) Zökkenőt okozott az első félévben a szabászat munka­terve és munkaerőterve közti aránytalanság, a varrodában a nagy fluktuáció, emberek, gépek állandó cserélgetése, az egyenlőt­len termelés. Ezt jó szervezéssel, esetleg a második műszak beál­lításával a napközi otthonban a családos anyák gyermekei részé­ré, a 'gyengébbek szakadatlan tót gílésévcl lehet és kell kiküszö­bölni. Nem volt kielégítő a harc az első félévben egyes any agokért (pl. a bolyelszívó ventillátorhoz szükséges lemez), egyes szerszá­mokért, alkatrészekért (pl. plat­óik, tartócsapok a körhurkolóhoz,) — előfordult, hogy egy-egy ilyen alkatrészből több mintát is kér­tek a felsőbb anyagbeszerző szer­vek, hosszú hetek, után. Nem figyeltek fel eléggé a szakszervezeti bizalmiak egyes dolgozók követeléseire, vagy túl lassan intézték az ilyen kérdése­ket, mint például a spannolók melegségi pótlékát is. Nem kor­szerű az áruszállítás a rollni ka- lenderben. Gyenge a könyvtár­munka a szabászaton. A sok ér­tekés könyvnek alig tizedrészét olvassák, a'varrodában ugyan töb­bet, de ott meg betörte valaki a könyvtár ablakát. A féléves tapasztalatok értékelése akkor lesz sikeres, ha a vállalat vezetősége levonja a kellő követ­keztetéseket; ha az igazgató, a gyártásvezető, a művezetők, a terémmesterek még inkább tá­maszkodnak a pártszervezet, a szakszervezet munkájára, — ha a szakszervezet elevenebbé és ha­tékonyabbá teszi kapcsolatát a bizalmiakon át a dolgozó töme­gekkel. Ha a pártszervezet mé­lyebben ellenőrzi és sokoldalúb­ban segíti a vállalat, s a szak- szervezet, de nem kevésbbé a DISZ és más tömegszervezetek munkáját. Ila érzékenyebben fi­gyel fel a munka gátló körülmé­nyeire s azok leküzdésére helyes javaslatokat tesz, annak szelle­mében, ahogy azt a Szabad Nép június 21-i vezércikke írta: «A vezetők állandó kötelessége: gon­doskodás a dolgozókról.» A Kötöttárugyár vezetősége pártünk, népi »államunk segítségé­vel nagyon sokat tett eddig ezen a téren, de nem kétséges, hogy még többet lehet és kell is tennie. De ez nem minden még. A mi munkásosztályunk öntudatának egyik nagyszerű bizonysága az, hogy nemcsak saját feladatait igyekszik mind jobban megol­dani, de a dolgozó parasztságnak adott közvetlen segítséggel is szi­lárdítja a munkás-paraszt szövet­séget. E téren van mit monda- tiiok a Kötöttárugyár dolgozóinak is: ők patronálják a 3000 hol­das «Előre» tsz-t. A gyár dolgo­zói szabad idejükből sok száz ólát, áldoztak máir a tsz megsegítésére, azzal sem törődve, hogy azt egyik-másik tsz-tag vajmi ke­véssé méltányolta. A gyár dol­gozóinak itt is le kell vonni a megfelelő tanulságokat: a tsz-nek adott segítségük akkor lesz ha­tékony, ha egyrészt szorosabbra fűzik a kapcsolatot a tanáccsal, a gépállomással, annak szakem­bereivel, másrészt, ha munkájuk tartalmát politikailag elmélyítik. A gyár kiváló kuitúrmunkásai, népnevelői a tsz vezetőségével karöltve dol­gozzanak ki tervet a tagság la­za munkafegyelmének, a család­tagok passzív magatartásának agi- táeiós úton való felszámolására. Jó meggyőző munkával segítsék a korszerű szovjet mezőgazdasági munkamódszerek meghonosítását. Segítsenek a tsz vezetőinek, a tsz becsületes dolgozóira támaszkod­va, az ellenség leleplezésében, el­távolításában. E harc elől nem lehet kitérni s ezt a harcot ne tekintsék kampánynak. Állandó feladat ez, amely fizikailag ugyan könnyebb, de politikailag nehe­zebb feladatot ró majd a gyár dolgozóira, kommunistáira, be­csületes pártonkívüli dolgozóira. Nem kétséges azonban, hogy a Kötöttárugyár kollektívája, ha alaposan elemzi eddigi munkája eredményeit, képes lesz emelni munkája színvonalát mind belső, mind külső viszonylatban, hoz­zájárulva ezzel a munkás-paraszt szövetség további megszilárdítá­sához Békéscsaba termelőszövet­kezeti városban. Bcrccz Miklós. Olvasd a Viharsarok Népét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom