Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-25 / 147. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! R. Balogh János kombájnista teljesíteni akarja vállalását Egyesek csak a háztájiba, meg a haszonbéres földre járnak dolgozni AZ MD P BÉKÉS MEGY El PÁRT BÍZOTT S Á G Á N A K LAPJA , 1953 JÚNIUS 25, CSÜTÖRTÖK Ára SO fillér IX. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM TÁVI RAT VIHARSAROK NÉPE SZERKESZTŐSÉGE, • Békéscsaba A gépállomásunkhoz tartozó .Béke" termelőcsoport ősziárpáját learattuk, elcsépeltük. A termelőcsoport beadását 100 százalékban teljesítette. Sándor Imre főagronómus, vésztői gépállomás Már most, a félév befejezése előtt készüljünk a következő negyedév beindítására Egész népgazdaságunk — és ezen belül iparunk — a terv- gazdálkodás következtében mérföldé« léptekkel halad előre. Természetes, hogy eddigi fejlődésünket még fokozni kell és ez nagy követelményeket támaszt iparunk vezetésével szemben. Iparunk és ezen belül üzemünk, a Gyulai Harisnyagyár féléves tervünk befejezése és a harmadik negyedéves tervünk beindítása előtt áll. A következő negyedévben a feszítettebb feladatok, az eddigieknél nagyobb előrelátást és szervezettséget követelnek meg mindannyiónktól. Már most, a félév befejezése előtt úgy kell előkészíteni a következő időszak munkáját, hogy a terv befejezésének lendületével tovább menve az első naptól kezdve egyenletes, ütemes termeléssel biztosítsuk tervünk minden részletében való teljesítését. Rákosi elvtárs december 15-i országgyűlési beszédében kiemelte az egyenletes, ütemes termelés fontosságát és rámutatott iparunk ezen a téren mutatkozó hibáira: «A mi iparunk általános hibája még mindig, hogy nem tud egyenletesen, ritmikusan termelni. A hónap első dekádjában nagy a lemaradás, amit az utolsó dekádban túlórázással, rohammunkával igyekeznek behozni. Hasonlóan ismétlődik ez a negyedéves terveknél. Jelentkezik ez az egész esztendő termelésében, ahol az év elején történő lemaradást a tervév végén kapkodó munkával, túlórázással igyekeznek pótolni.» Rákosi elvtárs bírálatát és tanítását szemelőtt tartva szervezzük meg a következő negyedéves tervünk elindítását. Az előkészítés munkájában első a tervezés. — Üzemünk körülbelül két éve új módszerrel, zártciklusban dolgozik. Ez iparágunkban egyedülálló módszer, amellett, hogy nagy előnyökkel jár, sokkal magasabb vezetési színvonalat követel meg, mint a régi műhely gyártás. — Már rögtön a tervek elkészítésénél figyelni kell arra, hogy egy időben, egy-egy gyártmányból minél nagyobb menny iséget készítsünk. Ezért a tervezésnél a főmérnöknek, a tervosztályvezetőknek és a fődiszpécsernek meg kell beszélni a feladatokat. A nagy mennyiséget képviselő gyártmányokat el kell osztani negyedévre, a kisebb mennyiséget pedig egymásután gyártjuk le. Elértük, hogy a kevésbbé munkaigényes helyeken is egy dolgozó csak legfeljebb egy-két gyártmánnyal foglalkozik, ami feltétlenül emeli termelékenységét. A termeléshez legelőször is biztosítani kell a szükséges gépeket. Ezért üzemünkben rögtön a gyártmányok kijelölése utón kiszámítottuk a gépszükségletet és ennek alapján TMK-szerve- zetünk (tervszerű megelőző karbantartás) megkapta feladatát. Eszerint 60 üzemen kívüli gépet üzemképes állapotba kell helyezni. A TMK részlegünk nagyobb követelményeknek megfelelően szervezettségét magasabb színvonalra emelte és a tervidőszak kezdetére biztosítja a szükséges gépeket. Nagy* gondot kell fordítani arra — különösen a munkaverseny sikeres vezetése érdekében —, hogy minden dolgozó ismerje az üzem tervét és azt, hogy abból mennyit kell neki teljesíteni. Ezért az előző adatok felhasználásával egyénekre bontjuk az üzemrészek tervét és biztosítjuk, hogy a dolgozók ugyanazon a gépen és gyártmányon maradjanak a negyedév folyamán. A tervidőszakot megelőző hó 25-ig elvégezzük a gépek és a dolgozók elhelyezését. Ezt természetesen nem fejből végezzük, hanem egy táblán, amely az egész üzem elhelyezését mutatja és amelyen a dolgozókat és a -gépeket cserélhető táblácskák jelzik. A táblát a beállítás után is állandóan használjuk a termelés vezetéséhez. Mindig a legjobb megoldást keressük, jjogy az egyes dolgozók cserélését, vagy áthelyezését más gépre a minimálisra csökkentsük a termelékenység fokozása érdekében. A dolgozók és a gépek táblán való beosztása utál a hónap utolsó napján átrendezzük a gépeket az új beosztásnak megfelelően és a következő nap hozzákezdünk az új tervidőszak ütemes teljesítéséhez. A beállításnál és az egész gyártási időszak alatt különös gondot kell fordítanunk a folyamatosság biztosítására. Ez a tervezésnél azt jelenti, hogy az egymásután következő műveletek dolgozóit helyes arányban állítjuk be, számítunk felfejlődésükre és az egész tervidőszak alatt állandóan vigyázunk a helyes arányok betartására. Nagyon kell vigyáznunk, hogy a harmadik negyedév folyamán, de különösen az elején ne következhessen be lemaradás. Tehát gyors adatszolgáltatással állandóan figyeljük a termelést: ahol a legkisebb lemaradás van, rögtön javítunk rajta. Vigyázunk, hogy ne kerülhessen sor a hónap- — vagy a negyedév- -— végi hajrázásra, mert tudjuk, hogy csak az ütemes, egyenletes termelés biztosítja a minőségi, önköltségi, tervszerűségi előírások be- iutását. Vermes Tibor főmérnök, Gyulai Harisn yagyár. flegyénk meg? mindig? a/ utolsó lielyen till a ]iövenyai»olti$i versenyben Gyorsítsuk meg a növényápolás ütemét Járásaink sorrendje a növényápolást versenyben a június 20-1 értékelés szerint: Megyénk még mindig az utolsó helyen áll az országos növény- ápolási versenyben. A legutóbbi értékelés szerint a soronlévő növény ápolási munkáknak csupán 47.7 százalékát végezték el megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai. A legsúlyosabb lemaradás a kukorica kapálásánál mutatkozik. Kukorica vetés terülő! ütik alig több. mint 75 százalékán végezték el eddig az első kapálást. Hasonlóan elmaradt a második jkapáláb' s a harmadik kapáláshoz még alig néhány helyen láttak hozzá. De bőven van még tennivaló a cukorrépa egyelésénél, kapálásánál is. Egyes helyeken igen súlyos a lemaradás még most is. Bár az eluvult héten történt változás a uövéuyápolási munkák terén, gyorsult a munka, mégsem lehet azt mondani, hogy minden lehetőséget kihasználtunk a növényápolás meggyorsítására. Egyes szövetkezetekben még mindig nem vonják be munkába az asszonyokat s csiak a társadalmi erők segítségére várnak, A békéscsabai «Előre» tsz- ben például naponta számos üzemi munkás segíti a snö1. Mszőkovácsházi járás, tf'iácsatnök: Borusss Mihály, mezőgazdasági osztály vezető: Don László. 2. Orosházi járás, tanácselnök: Dumitráe Mihály, mezőgazdasági osztály vezető: Ungi Imre. 3. Szarvasi járás, tanácselnök: Hegedűs Pál, mezőga zdasági os ztályvezető: Vida János. 4. Békési járás, tanácselnök: i/ostyán János, mezőgazdasági osztály vezető: Kiss Máté. 5. Gyű ai járás, tanácselnök: Vincze Gyula, mezőgazdasági osztályvezető: Mórocz István. 6. Sarkad! járás, tanácselnök: Varjú János, mezőgazdasági osztályvezető: Debreceni Mihály. 7. Szeghalmi járás, tanácselnök: Kovács József, mezőgazdasági osztály vezető: Ombódi Sándor. 8. Gyomai járás, $áaáo0dhiőki Túrák Vince, mezőgazdasági os ztály véaető: Arató József. 9. Békéscsaba város, tanácselnök: Bartolák Andrásnál mezőgazdasági osztályvezető: Liker Mátyás. vényapolási munkát, «I» ugyanakkor szép számúra! vannak olyan asszonyok, családi agok a Isz-bcn, akik; még most som járnak ki dolgozni. Pártszervezeteink egyik ige» fontos feladata, hogy a népnevelők segítségével megmagyarázzák a szövetkezeti tagoknak* jövőesztendei kenyerünk, a bőséges termés múlik azon, hogy most hogyan veszik ki részüket a munkából. Szükség van arra is, hogy felelősségre vonják azokat, akik hanyagságukkal a terméseredményeket csökkentik. Szűcs Bálint, az orosházi „Dózsa44 tsz tagja: Jobban harcolunk a béke ügyéért, ha fokozottabb erővel végezzük a növényápolást Nagy megtiszteltetés ért engem, rajtam keresztül termelőszövetkezetünket: résztvettem a Béke Világtanács budapesti ülésén. A saját szememmel láttam, hogy a különféle fajú és nemzetiségű dolgozók mind békét akarnak. Láttam az egységes kiállást. amellyel a Béke Világla- uács felhívását fogadták. Hallottam a koreai, indiai, a, gyarmati és félgyarmati országok hókébar- cosainak felszólalásait. Elmondták’, hogy milyen embertelen körülmények között harcolnak a létért, a betevő falatért, küzdenek a szabadságuk, függetlenségük kivívásáért. Elgondolkoztam azon, hogy nem is olyan régen az én sorsom, megyénk, országunk sokszázezer dolgozójának a sorsa hasonló volt. Tizennyolc évig gazdasági cseléd voltam, a jelenről, arról, hogy most több, mint háromezer hold föld gazdája lehelek, a gép segíti a munkámat, nem is álmodtam. Feleségemmel, három családommal dolgozom a termelőszövetkezetben. Eddig több, mint 500 munkaegységei szereztünk, az év végéig pedig el akarjuk érni az 1000 munkaegységet. A Béke Világtanács ülésén rá- jöltem arra, hogy nem elég csak saját magammal törődnöm, hanem többel kell foglalkoznom tern ve I ő s zö ve t keze 1 ü n k t a g i a i v a 1 is, hogy még egységesebben h-eiyt- állhassunk mi is a munkában, a békeharcban. A «Táncsics»-brigád, amelynek a vezetője vagyok, nem dolgozott eddig jót. Igen lemaradtunk a növényápolással, pedig már az aratáshoz is hozzáfogtunk. El fogom mondani most brigádomban, városunk többi termelőszövetkezetében, hogy azzal harcolunk legjobban a béke ügyéért, ha még fokozottabb erővel látunk hozzá a növényápoláshoz, mozgósítjuk tagjainkat, a családtagokat, harcolunk az időbeni aratásért, azért, hogy minden szem gabona minél hamarább a magtárba, a dolgozó nép asztalára kerüljön.
