Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-24 / 146. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Állami gazdaságaink kombájnvezetői csatlakoztak a 400 holdas mozgalomhoz Levelezőink bírálata nyomán: „A gyomai csemetekert vezetőjét azonnali hatállyal elbocsátottuk66 v _______;________J A I MDP B É K ÉS ME GYE I P Á RT BIZ OT T S ÁGÁ N AK L A P A 1953 JC’NIUS 24., SZERDA Ára SO fillér IX ÉVFOLYAM, 146 SZÁM Válaszoljunk tettekkel a budapesti {elhívásra Hat napig tarló tanácskozás után végeiért: a Béke Világta­nács budapesti ülésszaka. Az ülésszak kezdetétől a befejezéséig Bu­dapest felé fordult a békét akaró emberiség figyelme. Száz és százmilliók hallgatták figyelmesen, vésték szívükbe, tudatukba azokat a felszólalásokat, amelyek jelzőfényként lobbantak fel s vi­lágították meg az utat, amelyen egységesen haladva a népek elér­hetnek a hőn óhajtott célhoz: a folyó háborúk megszüntetéséhez, a kormányok megegyezéséhez, a tartós béke biztosításához. Nem csalódtak azok, akik útmutatások, új erőforrások felbu- zogását várták a Béke Világtanács IV. ülésszakától. Nem hiába nevezték már eddig is korunk legnagyobb mozgalmának vezérka­rát. a Béke Világtanácsot az emberiség lelkiismeretének. A mos­tani tanácskozásán is a legfinomabb barométer pontosságával je­lezte és adta tudtára a béke híveinek, milyen zivatarok, milyen veszélyek fenyegetik a nagy ügyet s mit kell tennie minden em­bernek, aki békében akar élni, alkotni, családot nevelni. Legfontosabb teendőül a Béke Világtanács ülése azt jelölte meg, hogy a népek: «Követeljék kormányaiktól, hogy tárgyal­janak és egyezzenek meg.» A tárgyalások megkezdésére már szá­mos javaslat hangzott el nemcsak a béke nagy őre, a Szovjetunió vezetőitől, továbbá Korea és Kína vezetőitől, hanem néhány im­perialista állam, köztük Anglia vezetőitől is. A nemzetközi feszültség csökkentését az is jelzi, hogy meg­született Koreában a hadifogolycseréről szóló egyezmény és gyor­sabb ütemet vett a fegyverszüneti tárgyalás. Hatalmas eredmények ezek. De a Béke Világtanács budapesti ülésszaka figyelmeztette a népeket, hogy a háborús veszély fennáll, a háborút szomjazó erő­ket le kell küzdeni a béke biztosítása érdekében. S éppen ezért fokozottabb egységre, fokozottabb tettre, harcra szólítja a világ népeit: «Valamennyiünktől függ, hogy meghiúsítsuk azok mester­kedéseit, akik akadályozzák, vagy késleltetik a megegyezést.» < A jelenlegi háborúk folytatásán és harmadik világháborúvá való kiszélesítésén mesterkedőket nem kell keresniük a békéért har­colóknak. leleplezik azok önmagukat a maguk teljes meztelen mi­voltukban. Gondoljunk itt az ártatlanul kivégzett békeharcos Bo- senbeég házaspár hóhéraira, vagy arra a gálád merényletre, amit gazdái, az amerikai imperialisták sugalmazására követett el a fegyverszüneti egyezmény ellen a lakáj Li Szin Man azzal, hogy «szabadon» engedett és áruló hadseregébe soroztatott mintegy 26 ezer hadifoglyot. Még ezeknél is galádabb az a bűntett, amit fi­zetett, hivatásos, nyugatnémet fasiszta provokátorok követtek el az amerikai gazda utasításához híven és segédletével a Német Pcmokratikus Köztársaság ellen. Nem rajtuk, hanem a Német Demokratikus Köztársaság kormányán, dolgozóin, a szovjet csa­patokon múlott, hogy nem tudtak kirobbantani egy, a koreaihoz hasonló háborút Európa kellős közepén. Olyan háborút, amely a legnagyobb mértékben veszélyeztette volna az egész világ és ben­ne Magyarország békéjét is, közvetlen közelről. A sorozatos kísérletek kudarcba fullasztása a népek növekvő egysége és egyre erélyesebb követelése végülis arra készteti a há­borús gyujtogatókat, hogy a tárgyaló asztalhoz üljenek. De hogy oda kényszerítsük őket, fokozottabb erőfeszítésre van szükség minden nép, minden becsületes, józan gondolkozásé ember részéről ha­zánkban és megyénkben is. A Béke Világtanács ülésszakán elhangzott beszédek, felszóla­lások és felhívások harcra hívó kürtökként visszhangzanak az egész világon és újabb százmilliók lelkiismerelét, harckészségét ébresz­tik fel. lljabb százmilliókkal értetik meg, hogy a nemtörődöm­ség, a közömbösség, egyet jelent azzal, hogy elvesztik a békét, el­veszthetik életüket, családjukat, otthonukat, mindent, ami célt és értelmet ad az emberi életnek. Megyénk békebizottságai is ennek tudatában ösztönözzék jobb és lelkiismeretesebb munkára, éberségre, az ellenség elleni harcra az üzemek, a földek, a hivatalok dolgozóit. Elsősorban azokat ke­ressék fel, akik nem úgy dolgoznak, ahogy tudásuk és erejük megengedné, akik nem teljesítik napi terveiket az üzemben s azo­kat, akiknek földjén a növényt elnyomja, kipusztítja a gyom, akik nem aratnak idejében, hanem peregni hagyják az életet adó gabonaszemeket. Magyarázzák meg ezeknek békebizottsági tagja­ink és velük együtt minden tömegszervezeti tag, minden munka­hely előrelátó öntudatos dolgozója, mindazok, akik szerelik csa­ládjukat, a jövőt, a békét s mindezt féltik a háború pusztításai­ból, hogy azok, akik közömbösen, felületesen dolgoznak, akik ké­sőn járnak ki a földre, korán hazamennek, vagy az asszonyok, akik ki sem’ mennek, sokszoros kárt okoznak önmaguknak s a béke ügyének. Nemcsak annak teszik ki magukat és csa­ládjukat, hogy kevesebb lesz az élelem és a ruha, hanem annak is, hogy nehezebben tudjuk kivívni a békét, hogy az imperialisták tá­madásai és provokációi még több emberi életet olthatnak ki és még több anyagi pusztítást idézhetnek elő szerte a világon. Hazánk valamennyi öntudatos, a békéért élvonalban harcoló dolgozóját büszke öröm tölti el, hogy a békemozgalom vezérkara szép fővárosunkból szólította fokozottabb egységre, harcra a világ népeit. Most, az ülésszak befejezése után büszke kötelességtudót- tal növeljük tovább erőfeszítéseinket. Váljon hitvallásunkká a Bé­ke Világtanács felhívása. Nevünkhöz, harcos múltúnkhoz és «ro­hambrigád» mivoltunkhoz híven, dolgos karjaink teljes erejével, ludásunk legjavával segítsük győzelemre a békét, amely «itt van kapuink előtt», amelynek biztosítása tőlünk is függ. Kukk Imre. Körösladány termelőszövetkezeti község dolgozói, szerezzetek vímnzsi sí község beeNÜletéí ICörüsladány a saaghalmi járás ban három éven át élenjáró község volt, három éven át díszítette a járási tanács vándorzászfaja a köz­ségi tanáosházát. Büszkék is vol­tak erno. Joggal lehettek büszkék, hiszen becsülettel megálltak lie Ivüket. Ebben az évben azonban elvesztették a község becsületét, I pásnövényeiket. Az örömhír he­titja a cukorrépát, a kukoricát, a gyapotot. íme a röpcédula, amit gondolkodva forgatnak kezükben: szégyenszemre gaz folytogntja ka-1 íyett most a szégyen pírja festi arcukat, ahogyan olvassák a községben meg­jelenő röpcédulákat. Vau mit szé­gyenkezni, hiszen — mint a rop oéduta mondja — a gyom pusz Körösladány termelőszövetkezeti község dolgozói! Férfiak, asszonyok, fiák és lányok! A járási tanács versenyzászlóját három évben egymásután elnyertétek, mert jól dolgoztatok. Ebben az évben elvesztet­tétek a község becsületét. A 385 hold cukorrépából június 20-án 57 hold még egyeletlen. Rossz munkátokkal eddig már 456 mázsa cukortól fosztottátok meg magatokat, ami elegendő lenne a község 15 havi cukorellálására. 2979 hold kukoricátokból 2217 holdat még egyszer sem ifapállatok meg, az elveszett mennyiségböl 2556 süldő 140 kilósra bízna meg, ez háromszor fedezné a község félévi ser léslieadási tervét. 448 hold napraforgóból 277 hold még kapálaUau* a földön hagytatok pusztulni 14.058 liter olajat. A 184 hold gyapotból 134 ügyeletien, kapa lat lan. A községben lakó valamennyi asszonynak, lánynak egyenként 13 ruhára valót pusztított e! a gyom. és 70® gyermekruhára valót. Termelőszövetkezetek, tcrnielöcsoportok tagjait Induljatok harcba a tanács vándorzászlójáért. Mulassátok meg tettekkel: akarjátok a jó módot« a békét. Most az a kérdés: bárom nap múlva «melyik tsiz irodáját díszíti a zászló? Azét, ahol legjobban dolgoznak. Egy percnyi időt se vesztegessetek tovább! Tettekre van szükség! Ott kínálkozik a cukor, a kuk-orloa, a ruhának való, nyúljatok ért® kapáljatok! így nem lesz gond a beadás; lesz bővo/n a kamrában, jut a szabadpiacra. Minden munkabíró férfi, asszony fiú és láiév ki a halárba azonual. Oiuhődi János, I. Tóth Károly, Kovács József elvlársaJk a ti feleségeitek Is menjenek' a tszcs-be kapálni. Kövess® ■uhuién tsz-lag Vore-s Miklósnc példáját, akinek a családja is dolgozik. Körösladány iák l Segít benneteket a gépállomás nyolc kulliválora i£, naponta 169 holdat megművel. Július 5-ig a kukorica kétszeri kapálását» a cukorrépa saraholá- sát, ogyciését és még egy kapálását, a napraforgó kétszeri kapálását, a gyapot egyolését ős egyszeri kultivátorozását b® tudjátok fejezni, csak akarni kell. Induljon megi a nemes versengés a gyors és jő munkáért. • ismerje meg az egész falu a legjobb dolgozók nevét. Hadd lássa mindenki: ki akarja a bókét és ki akarja visszaszerezni a falu becsületét. Ismerje meg ugyanakkor mindenki: ki az, aki szégyenszemre nem törődik sem a becsülettel, sem a jobblétet jelentő bő terméssel. Körösladánylak! Ne hagyjátok a gyomnak megenni a cukrot, kukoricát, ruhának valót — cselekedjetek! Toltál; rajiak múlik, hogy több cukor, kukorica, gyapot tarom jen. Húr pociig ez nem közömbös a körösladány iák számúra sem. Do az egész járás, egész megye sem nézné jó szemmel, ha a földön hagynák pusztulni a bőségesen kí­nálkozó kapások termését. Az a feladat: elsősorban a kommunis­ták és azok családtagjai menjo nek a határba, példamutatással ragadják magukkal a pártonkívülieket Egy exit vezessen mindenkit: ne folytogassa tovább a gyom a ka pasakat! Vállalja minden tsz-tag, id. Sánta Sándorhoz hasonlóan, ony­nyi terület megművelésót, hogy ez biztosítsa az egész községben a növényápolás hiánytalan elvégzé­sét. Keljenek egymással verseny­re: ki végzi el a vállalt területen jobban és hamarabb, valamint 'többször a kapálást. Egy cél vezes­sen mindenkit: minél bőségesei,!» termést betakarítani! Községeink lelkesen csatlakoznak a tótkomlósíak betakarítási, begyűjtési békeverseny felhívásához Mezfikowácsháza Tótkomlós község betakarítási, begyűjtési békeverseny felhívásá­hoz már csatlakozott főbb köz­ségünk. Mezőkovácsliáza terme­lőszövetkezeti község dolgozói vállalták, hogy a növényápolási munkákat június 25-re befejezik. Minden női munkaerőt, családta­got mozgósítanak erre a in un­kára. A búza aratását két mű­szakban szervezik meg. Az ara­tásba bevonják a DISZ-, MNDSZ- lagokat is. A gabona behordásál nyolc nap helyett 7 nap alatt fejezik be. Két műszakban csé­pelnek s a cséplést augusztus 15-ig befejezik. A begyűjtési ter­vüket a termelőcsoportok, egyéni dolgozó parasztok a géptől tel­jesítik. Az aratással egyidőben azonnal megkezdik a tarlőhán- tást. Másod vetési tervüket 10 szá­zalékkal teljesítik túl és négy nap alatt fejezik be. Újkígyós Újkígyós község is csatlakozott a versenykihíváshoz. Vállalták, hogy az aratást aratógépekkel, a tagság és a munkaképes család­tagok bevonásával, minden idd kihasználásával, határidő előtt két nappal befejezik. Minden fogat­erővel hordanak s azt verseny­ben végzik. Cséplésnél hajnalban kezdenek és késő estig dolgoz­nak. A cséplőgépekhez biztosítva vannak a tűzrendészet!, valamint a segédeszközök. A cséplést ha­táridő elölt három nappal 1 lefeje­zik. A gabonabeadást a géptől teljesítik. Az egyénileg dolgozó parasztok a legkisebb szemvesz- leséggel határidő előtt kél nappal learatnak. Az aratás megkezdésé­vel egyidőbeu a hordást is meg­kezdik, közős szérűre hordanak. Dombiratos Csatlakozlak a versenykihívás­hoz Dombiratos község dolgozói is. A soronlévő növényápolást nem június 27-re, hanem 25-re 100 százalékig befejezik. A köz­ség DISZ cséplő-brigádja verseny­re hívja a többi brigádot. A csép- tés napi ütemtervét 20 mázsával teljesítik túl. A begyűjtési ter­vüket augusztus 10-ig 100 száza­lékig teljesítik. Kizárták a .szabadpiaci forgalomból Mezóberény és Kardosból községeket A begyűjtési minisztérium Mező bölény és Kardoskút községe kot kizárta a sertés . szarvasmarha és 16 szabadpiaci forgalmából, mert az 1952—53. gazdasági évre sertésbegyüjtési tervét Mező- boiény csak 7t százalékra, Kardoskút pedig 78 százalékra teljesí­tette. Amíg sertés- és vágómarha leadási kötelezettségüket nevéaett községek 100 százalékig nem teljesítik, élőállatot értékesítés céljá­ból nem szállíthatnak ki, járlat átírást. vagy irányítást nem eszkö­zölhetnek. Kivételt képeznek azok. á termelőszövetkezetek és ter­melőszövetkezeti csoportok, amelyek állat-beadási kötelezettségüknek 100 százalékban eleget tettek. A szabadpiaci forgalomból kizárt községekben sertésvágási en­gedélyt senki nem kaphat a kizárás tartama alatt, továbbá a hát­ralékosoktól a posta nem vehet át szállításra állati terméket: /.sir!, húst. valamint füstölt árút. K repít István, MT .begy. csop. vez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom