Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-24 / 146. szám

2 1553 június 24., szerda ÜiUaxsawU héfit Dombiratos község dolgozó parasztjainak jé munkáját dicsérik a megkapált, gyomtalanított földek tsz-ben meg még a széna kazalba rakására is volt idő. Nem hagy­ták, hogy megfeketedjen, kilúgo­zod jón. Javult a munkához való vi­szony, nőtt az eredmény. Például retkei is termelnek magnak. En­nek már minden munkája el volt végezve, de az esőzés miatt csak felnőtt benne a gaz. Számtalan helyen azt mondták volna: — Nem tehetünk róla, csak ki­nőtt a gaz. A «Béke» tsz egyik pártcsopoi'lérlekezlelén azonban azt mondták az elvtársak: — Javasoljuk a vezetőségnek, hogy a retekföldön felburjánzolt gazt szedjük ki, mert kapával már nem lehet hozzáférni. A vezetőség helyt adott a javaslat­nak és ezt a munkát el is tud­ták végezni. A falu egyénileg dolgozó parasztjai sem hagyják magukat ők is jobb munkával harcolnak azért, hogy a tsz dolgozóinak büszkeségéből nekik is bőven jus­son. Ezért van az, hogy szép és gondozott a dombiralosi ha­tár. Egy igen komoly hibáj uk azon­ban van a tsz-ben dolgozó kom­munistáknak. Még pedig az, hogy eltűrik Cudar Lajos propagan­dista párttaghoz nem illő maga­tartását. Cudar Lajos csoporttag volna és nem veszi ki részét a munkából. Azt mondja: — Ketten vagyunk a fiammal és csak egyikünk tag. A fiam na­Á jugoszláv egészségügy katasztrofális helyzete Mindez nem tükrözné a tsz pártszervezet jó munkáját, ha csak a már elmondottak alapján ítélnénk meg elért eredményeiket. Nem egy és nem is két esetben előfordult, hogy egyes dolgozók a nehézségek előtt nieghátráltak, el­kedvetlenedtek. Szabó elvtárs, a pártlitkár ezt figyelemmel kísérte és megbízott egy-egy elvtársat, hogy beszélgessen el velük. így volt ez Bessenyei József cselében is. Csáki István elvtárs kapta azt a megbízatást, hogy beszél­gessen el Bessenyei Józseffel. Ma már Bessenyei József és mások is büszkén mondják a kívülállók­nak: «látjátok, a sok eső elle­nére is, milyen szépek' a mi nö­vényeink. Nem nyomta el a gaz.» gyón szeret itt dolgozni, úgy va­gyok vele, hadd dolgozzon. Ő pedig elmegy napszámba, meg el­sétálgat a faluban. De hogyan tud ő a párt politikájáért harcolni, mozgósítani a párt- és kormány­határozatok maradéktalan végre­hajtásáért, a családtagok munká­ba való bevonásáért, amikor ő maga figyelmen kívül hagyja azo­kat. Olyan emberre még az el­ért eredmények mellett sincs szükség, aki csak akkor keresi fel a csoportot, amikor köve­telőzik, vagy a zsákot kell tar­tani. Szula Imre Külpolitika néhány sorban... BEIRUT. (TASZSZ) Június 19-én 150 iraki politikai fogoly, — akiket kommunista tevékenység vádjával tartóztattak le, — sztrájkot jelentett be, hogy ezzel tiltakozzék, mert a bagdadi köz­ponti börtönből erőszakkal Bakuba város börtönébe szállították át. A rendőrség ekkor berontott a böttönépületbe, könnyfakasztó gáz­zal telt bombákat dobált a foglyokra és tüzelni kezdett reájuk. A beiruti rádió jelentése szerint a rendőrség tüze- 8 embert meg­ölt, huszonhármat megsebesített. Az «Asz-Sarha» című libanoni lap szerint «Ez a barbár terrorcselekmény általános felháboro­dást: keltett az ország nemzeti érzésű köreiben.» A városban tün­tetések és sztrájkok kezdődtek a politikai foglyok támogatására. ♦ B ♦ LONDON. (MTI) Mint a londoni rádió jelenti, a Sehuman- lervbcn résztvevő hat ország külügyminisztere hétfőn déle’őtt ta­nácskozásra ült össze Párizsban.. A tanácskozáson az úgynevezett európai politikai közösség alkotmánytervezetét vitatják meg. ♦ ■ ♦ WASHINGTONBÓL jelenti a «Reuter»: Eisenhower hétfőn Cortland van Rensslaer Schuyler vezérőrnagyot nevezte ki'az at­lanti szövetség európai fegyveres erőinek vezérkari főnökévé. Schuyler Grüenther tábornok helyét veszi át. ♦ ♦ ♦ HOLLANDIÁBAN hétfőn ünnepélyesen kihirdették az «euró- paiasílott» holland alkotmányt. A nemrégiben elfogadott módosítás alapján az alkotmány lehetővé teszi, hogy Hollandia «Egy nem­zetek feletti testületre ruházza a törvényhozói, végrehajtói és bí­rói hatalmat, ha ezzel Európa egyetemes érdekeit szolgálja.» ♦ ■ ♦ RÓMA. (MTI) A «Ducali»-gyárnak, Észak-OIaszország egyik legnagyobb üzemének az igazgatósága bejelentette, hogy a «ter­melés válsága miatt» 960 alkalmazottját elbocsátja. A gyár üzemi bizbltsága az üzem összes munkásai nevében visszautasította az igazgatóságnak ezt az intézkedését. A Térni Acélművek igazga­tósága újabb hétszáz alkalmazott elbocsátá st je'entette be. A Térni Acélműveket a Schuman-tervvcl kapcsolatban szerelik le. A dol­gozók el vannak szánva arra, hogy minden szakszervezeti lehető­séget felhasználjanak az elbocsátások elleni harcban. Argentin orvosok a szovjet sebészet sikereiről Dombiratoson a földeken, seré­nyen végzik a munkát. A szántó­földek mutatják a jó gazda gon­dos munkáját, a föld iránt érzett szere tetet. Dombiratos község há­ziasszonyait, leányai, legalább olyan büszkék a kertesházak kö­rüli rendre, mint a szántófölde­ken hullámzó növények tiszta­ságára. A munkaidő teljes, kihasználásának, a kommunisták nevelő, meggyőző munkájának eredménye ez. Nem utolsó sorban a «Béke» tsz kom­munistáinak és pártonkívüli dol­gozóinak példamutató, helytálló munkájának eredménye ez. Az elmúlt esztendőben a tsz dolgozói elhanyagolták a mun­kát. Egyenlősdi volt a csoport­ban. Szabó György, a tsz üzemi párttitkára és több más elvtárs szavaiból kiderül: míg egy karra dolgoztak 20—25-en egy csoport­ban, addig egy nap alatt annyi időt eltöltőitek «rágyújtás» címén és tréfák mesélgetésével, hogy az egy embernek három napi munkájára is felrúgott. Ezért tavasszal a párttagság úgy határozott, — osszák fel egyénekre a területet. Pártbizal- mi üléseken és pártcsoportérte- kezleteken is megvitatták, milyen előnyöket, milyen eredményeket tudnak ezzel elérni. A vállalt te­rület megmunkálásáért mennyi­ségileg és minőségileg is személy szerint lesz felelős minden dol­gozó. — így jobban be tudjuk vonni a családtagokat is a munkába. Nem kell naponként a beosztás­sal időt tölteni, mert mindenki tudja majd, hol az ő területe és egyenest a munkahelyre megy — mondották a kommunisták. A pártszervezet munkája nyo­mán a növényápolás munkájában igen jó eredményről tudnak be­számolni. Például a kukoricát már harmadszor kapálják, a gyapotot szintén. Elhatározták; a kukoricát aratásig ismét meg­kapálják. A répát négyszer kapál­ták meg. Sok helyen «nem tud­tak» időt szakítani a szénabeta­karításra, a dombiratosi «Béke» A »Napred«-ban, a jugoszláv for­radalmi emigránsok Szófiában meg­jelenő lapjában M. Gmcsarov, a jugoszláv egészségügy siralmáé helyzetéiről a többi között a követ kezűket úja: Hivatalos titoista adatok szerint, Jugoszláviában jelenleg 158 kór­ház működik. Tekintetbe véve azt, hogy az ország. 343 járásra osz­lik, kiderül, hogy 185 járásban, te­hát a járások több mint felében egyáltalán nincs komolyabb egész­ségügyi intézmény. Különösen el­maradt ezen a tóién Bosznia, Her­cegovina, Macedónia és Monte­negro. Még ennél is ’rosszabb a hely­zet az orvosi rendelők és szak­rendelők terén. Jugoszláviában 18 ezer lakosra jut egy orvosi rendelő és 165.300 emberre egy szakren­delő. Titóék népellenes tevékenységét bizonyítja az is, hogy a kórháza­kat «haszno-thajtó vállalatokká» a’a- látották. A kórházi gyógykezelési dijakat, 1951 végéig kétszeresére emelték a háború előttinek. Orvos és kórház a mai Jugoszlá­viában, ugyanúgy, mint a királyi Jugoszlávia idején, csak azok szá­mára élhető el, akiknek elég pén­zük van. A kapitalisták Titóék segítségéve«! 1948—1952-ig a.gycgy­Moszkva. (TASZSZ) A Szovjet­unióban tartózkodó argentin or­vosküldöttség tagjai tanulmá­nyozzák a szovjet közegészségügy vendszerét és az orvostudomány terén végzett szovjet tudományos kutatásokat. Az argentin vendégek a napok­ban ellátogattak a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának szerek áremeléséből több mbit 12 milliárd 300 millió dinár profi tot szereztek. Titóék az egészségügyi szolgála­tot teljes egészében a profitszer­zés szolgálatába állították. A ka­pitalizmus újjáélesztésével megte­remtették annak lehetőségét, hogy a lelkiismeretlen orvosok a dol­gozók: bőrén gazdagodjanak. En­nek a politikának a következmé­nye nem is maradt eí. Eddig soha nem tapasztalt mértékben tombol a TBC országszerte. Bosznia és Her­cegovina lakosságának 30 száza­léka vérbajos. A csakovaeí, litrl- bregi és prelogi járások lakossá­gának 7.5 százaléka trahomás. sebészeti intézetébe. Az intézet vezetője, Visnyevszkij professzor a műtőben bemutatta a tüdő­daganat helyi érzéstelenítéssel történő eltávolításának módsze­rét. A mellkasban helyi érzés­telenítéssel végzett műtéti beavat­kozás módszerét az intézetben dolgozták ki és ma már széles­körben alkalmazzák a szovjet gyógyintézetekben. A küldöttség tagjainak bemu­tattak egy műtétet, amelynek so­rán egy kutya szívét és tüdejét átültették egy másik kutyába. A mptétet Gyemehov szovjet tu­dós végezte. Az ily-en műtét után a kutya három-öt napig él. L. Espinoza, a küldöttség ve­zetője a «TASZSZ» tudósítójá­nak a következőket mondotta: Már azelőtt is ismertük a szov­jet orvostudomány több vívmá­nyát, de az, amit Alekszandr Visznyevszkij professzor mutatott be előttünk, felülmúlta minden elképzelésünket. Befejezésül Es­pinoza hangsúlyozta, meggyőző­dése, hogy a baráti kapcsolatok a szovjet és az argentin orvosok között erősödni fognak. IMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÜIIIIIIIIillllllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIHIllUIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIHM Válasz • • . A Viharsarok Népe foglalko­zott a közelmúltban a békés­csabai gépállomás munkájának néhány kérdésével. A cikk töb­bek között feltárta: A sok szép eredmény mellett Jeleni kezd hibák egyik döntő oka, hogy a gépállomás vezetősége, ma­ga Hidl elvlárs igazgató sem látja minden esetben, hogy a nehézsé­geket legjobban a dolgozók meg­győzésével lebet leküzdeni. A gépállomás vezetősége ta­nult a bírálatból, — amit leg­jobban a gyakorlat bizonyít. Eljött az aratás ideje, erőiket most erre kell összpontosíta- niok. A növényápolás még hát­ralévő részében a gépállomás segítsége mellett a termelőszö­vetkezeteknek kell jobb mun­kát végezni. S itt, ha későn is, de alkalmazta a gépállomás vezetősége a meggyőzés mód­szerét. Kimentek az «Előre» tsz-be, ahol ugyancsak nagy a gaz és elbeszélgettek a tsz dol­gozóival. Azok büszkélkedtek. hogy ilyen, meg olyan szép a háztáji gazdaságuk, mire Hidi elvtárs rámutatott: «annál na­gyobb szégyen, hogy a tsz föld­je gazos». És mindjárt rá is vi­lágított, hogy miért: «nincs egyéni felelősség, a területeket nem osztották fel a brigádokon belül». Két brigádban, a Knyi- hár- és Kolarovszki-brigádban mindjárt neki is láttak, hogy felosszák maguk között egyé­nekre a területet. Az öreg Ga­lambos Józsi bácsi 10 hold ka­pálást vállalt családjával együtt. Lám, milyen lendületet válthat ki a jó módszer, amit már re­ges-régen alkalmazni kellett volna, de amit felkarolni a tsz többi brigádjaiban, a vállalt és teljesített eredmények rend­szeres értékelésével is — még most sincs túl késő. És jól bevált a meggyőzés módszere más esetekben is. A minap azzal állít be Polgár Mátyás traktorista a gépállo­más irodájába, hogy adják ki a munkakönyvét, mert ő ei­^gy- • — És miért? — kérdi Hidi elvtárs. Polgár Mátyás nehezen ad választ. Szinte remeg az ajka a felindulástól. Az igazgató le­ülteti. A borostás arcú s 14 esztendei betegségben megtört ember lassan magához tér. El­mondja, mi a baj. A télen si­keresen megoperálták s végre egészséges lett. De traktorra csak a nyár végén ülhet. Addig is szeretne valami könnyebb munkát végezni a Vörös Októ­ber tsz-ben, melynek tagja. De a tsz nem akarja őt éjjeli őr­nek alkalmazni, kapálni meg ő nem kapál, nem azért lett traktorista« (?!) És nem is na­gyon bírja azt most. Aztán itt van a lánya, Erzsiké. Az is Iraktorista a gépállomáson. Ti­zeidül téves. A télen volt isko­lán, havi 360 forintot kapott, meghízva jött haza. Az meg óvónőképzőbe akar menni, mert azt mondja, nem fizetik meg a munkáját a gépállomáson, ki­csit makrancos, tie sokban igaza vau — így mondja Polgár Má­tyás, a lány édesapja. S beszél a feleségéről is, aki hol beteg, hol nein. Hidi elvtárs mindent meg­hallgat, aztán lassan válaszolni kezd. Megígéri, hogy beszél a Vörös Október elnökével s el­intézik, hogy megfelelő munkát kapjon. Megmagyarázza, hogy kapálni se szégyen, különösen ott, ahonnan 1500 forintos te­henet kaptak — hitelbe. Pol­gár Mátyás most a háztáji gazdaságukban — amit ugyan­csak a tsz-től kaptak — dol­gozgat. Ilyen munkát a tsz- ben is tud végezni. Erzsikét sem azért taníttatta az állam traktoristának, bogy most óvó­nő legyen. Az a baj, bogy neki sem eléggé szívügye a ter­melőszövetkezet, ő is lebecsüli a «kapálást». Pedig nekisesié- gyen az. Ha nem dolgozhat a gépe, mert például naphosz- s/.at vizet szívatnak vele, ne restelljen munkát kérni a szö­vetkezetben. Polgár Mátyás arca lassan felderül. Az is szóba jön: mi lenne, ha a felesége komolyan gyógy kezeltet né magát, hisz férje után neki is jár az in­gyenes orvosi kezelés, a fejfá­jásokat megszüntetnék s az asz- szonyr is kivehetné a részét a tsz munkájából. Még főzni se kellene, mert most ott is lesz üzemi konyha. — Hiszen már beszéltünk róla, hogy ha nem is lesz tag, de az én könyvemre majd dol­gozik ... Hidi elvtárs számolni kezdj ha októberig Polgárék hárman 600 munkaegységet keresnek s a tsz munkaegységenként leg­kevesebb 4 kiló búzát, 3 kilő kukoricát, ennyi meg ennyi ár_ pút, cukrot, szálastakarmányt, pénzt és sok egyebet oszt, ml mindent szerezhetnének ... Er­zsi is nekilát közben a traktor­ral, közben ő is gépre ülhet s ha az asszony«, különösen meg- gyógyulvn, még jobban meg­szereti a tszt, rövidesen jómó­dú emberekké válhatnak. Polgár Mátyás kisimult, vi­dám arccal hagyja cl az irodát. Az igazgató pedig önkénytele­nül is örül, hogyr sikerült meg­győznie Polgár Mátyás trak­torost.

Next

/
Oldalképek
Tartalom