Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-21 / 144. szám
2 1953 Június 21., ratámap ViUai&awlc Héfie A Báfee Világtanács sáróiilése Szombaton délben, egy óra előtt keedődött meg a Béke Vi- kágtonács ünnepélyes zárt ülése. Az ülést Ikon Ojama nyitotta meg. Az ülés ekjén Georges Da&- ■esse belga küldött megemléfce- Befct a* ártatlanul kivégzett bét hős békefearcos, a Rosenberg- bázaspár haláláról. Az ülés ]-észvevői felállva, néma kegyelettel adóztak az amerikai imperialisták ártatlan áldozatai emlékének, akiknek azért, kellett meghalniok, mert mind-, végig hfí harcosai voltak a békének. Ikuo Ojama elnök ezután Gabriel D’Arboussiernek, a BVT alelnökének adta át a szót, aki rövid beszéd után nyilatkozatot olvasott fel. A nyilatkozat felolvasása után Ikuo Ojama felteszi a kérdést: Ki ért egyet a javaslattal? — Egyszerre emelkednek magasba a kezek. — Megállapítom, hogy a javaslatot egyhangúlag elfogadták! — mondotta Ikuo Ojama. Nyilatkozat a tárgyalások érdekében folytatandó világméretű kampány megindításáról A legutóbbi hónapok eseményei tora a meggyőződésre juttatták a népeket, hogy lehetséges békés rendezésre jutni valamennyi nemzetközi nézeteltérésben. A népek ráébrednek arra, hogy türelmes ée szívós akcióval meg tehet nyerni a békét. A Béke Világtanács, amely 1953 június 15-től 20-ig Budapesten ülésezett, felhívja a népeket: kettőzzék meg erőfeszítéseiket, hogy paegkönnyitsék ft tárgyalásokat nemzetközi megegyezések érdekében. Minden népnek joga van szabadon megválasztania saját életmódját s kötefefesége tiszteletben tar tani azt az. életmódot, amelyet más népek szabadon választottak. A különböző rendszerek közti szükséges békés együttélés ezáltal lehetséges, s a népek közti kapcsolatok mindenki számára gyümölcsözőkké válnak. Ez az együttélés feltételezi, hogy minden viszályt és civódáet tárgyalások útján oldjanak meg. A koreai fegyverszünetet, amely megelőzi a békét, haladéktalanul alá kell imi a már létrejött megállapodások alapján. Minden újabb fcéslékédés csak növeli a gyáéit,’á romókat, a szenvedéseket. Ugyan- cátífi inßg; leéli szüntetni a többi, folyamatban lévő háborút és a népek függetlensége elleni agretz- sziv cse'ekményeket. Regyvtpék bevetése bármely nemzeti felszabadító mozgalom ellen a nemzetközi feszültség tényezője és há- bos-ús tűzfészket teremthet. A német népnek joga van újraegyesítéséhez és nemzeti szuverenitásához, szomszédai biztonságának tísztefetbentaitásával, megakadályozva a militarizmus és a revans-szeOem újjáéledését. Japánnak vissza kell kapnia teljes nemzeti szjuverénitását egy olyan békeszerződés alapján, ame lyet az összes érdekelt országok elismernek és amely garantálja Ázsia és a Csendes-Óceán népeinek biztonságát. Ha biztosítják szuverenitásuk tisztefotbentartását, ha szem beszállnak az életük megszervezésébe való idegen beavatkozással, ha visszautasítják katonai támaszpontok engedélyezését és idegen csapatok által történő bármiféle megszállást, a népek garantálhatják biztonság akut és a béke megőrzését. A biztonság fokozatos megteremtése lehetőséget nyujtarla arra, hogy megállítsák a fegyverkezési hajszát, hogy tárgyalások útján hozzákezdjenek a .fegyverkezés csökkentéséhez, hogy valamennyi ember jobb életszínvonala megteremtésének szenteljék azokat az erőforrásokat, amelyeket idáig a halál és a rombolás műveire fordítottak. A gazdasági és kulturális cserét valamennyi ország között az egyenlőség alapján, megkülönböztetés nélkül és az összes feleki előnyére kell megteremteni. A tárgyalás me,g fogja változtatni az események alapvető me-, netét. Az ENSZ eszközül szolgálhat ehhez, ha hűségesnek mutatkozik alapokmányának szelleméhez. Az ENSZ-nek be kell fogadnia valamennyi országot, amely ezirányú kérését előterjesztette, Kínát, csakúgy, mint a többi nemzetet, az általa választott kormánynak kell képviselnie az ENSZ-ben. Ezek azok az okok, amelyek miatt a Béke Világlanács elhatározta, hogy egyetemes jellegű akcióba, kezd a tárgyalás érdekébem E kampány során a népek ki fogják fejezni, különböző és szervezett formák között azt a követelésüket, hogy az államok közti ösz- szes viszályokat és nézeteltéréseket békés úton rendezzék. Csali a népek állhatatos akpjőr, ja kényszerítheLi ki a tárgyalási, a megegyezést.és.»a.. békél.n- i-.i . i Budapest, 1953 június 20-án. A BÉKE VILÄGTANÄCS ÜLÉSE A Béke ¥Ikí^taDáe§ felhíváisa a népekhez Uj reménység született. Ma már minden ember látja, hogy lehetséges a megegyezés. Véget lehet vetni a vérengzésnek. Végezni lehet a hidegháborúval. Ezekben az órákban ünnepélyesen felhívjak a népeket: Követeljék kormányaiktól, hogy tárgyaljanak és egyezzenek meg. Valamennyiünktől függ, hogy támogassunk minden olyan kezdeményezést — bármely kormánytól származzék is — amely az ellentétek békés úton történő megoldására irányul. Mind- annyiunktól függ, hogy meghiúsítsuk azok mesterkedéseit, akik akadályozzák vagy késleltetik e megegyezéseket. A béke itt van kapnnk előtt. Rajtunk fül, hogy elérjük.. Budapest, 1953 június 20. A Német Demokratikus Köztársaság ellen intézett provokációk háttere A Német Demokratikus Köz- * ' lársaság kormányának június li-én hozott határozatai élénk visszhangot keltettek az egész világ közvéleményében. A becsületes, józan gondolkodású emberek ezohef a határozatokat Újabb láncszemnek tekintik annak a harcnak a folyamatában, mely Kelet-Németország dolgozói jólétének emeléséért és a kettészakított Németország egységesítéséért folyik. De nem ezt látják a népek« iránti gyűlöletükben elvakult, háborúra spekuláló reakciós elemek. Hazánkban s így megyénkben is egyesek a Német Demokratikus Köztársaság kormányának «meghátrálását», mi több, a «kapitalista rendszerhez való orientálódását» Mtták és magyarázták. Természetesen azért, hogy félrevezessék a szűklátókörű embereket és bátorságot öntsenek a nép hatalma által visszaszorított elemekbe zavartkeltés céljából. TTa a reakciós elemek áili- (ása szerint a Német Demokratikus Köztársaság a kapitalista gazdálkodás felé orientálódna, akkor a «Manchester Guardian» című angol lap nem sírt volna fel a határozattal kapcsolatos cikkében: «Mind rosszabbak az európai vé- (faliul közösség megteremtésének kilátásai.» A svájci «Ba&fer Nachrichten» című lap többek között az alábbi megállapításra jutott a Nemet Demokratikus Köztársaság kormánya határozataival foglalkozó rikkeben: «A politikai megítélés szempontjából különös súllyal esik latba* hogy minden, amit ebtom a kérdésben kezdeményeztek, megfelel a potsdami határozatoknak. Éppen ezért érthető a bonni politikai körök Idegessége.» S valóban a határozatok érvény- rejutása óta a bonni bábkormány idegessége szinte tébolyult provokációkba csapott át. A sorozatos provokációk, amelyeket az amerikai megszálló hatóságok su- gaImazására és azok közreműködésével elkövettek a Német Demokratikus Köztársaság ellen, félreérthetetlenül megcáfolják népünk belső ellenségeinek fentebb említett állításait. Ismeretes ugyanis, hogy Nyugat-Németor- szágból irányított felforgató fasiszta bandák Kelet-Berlinben munkabeszüntetést szerveztek az építőmunkások körében június 16-án. Rá egy napra pedig aljas módon megtámadták és elhurcolták Ottó Nuschkét, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettesét. Minden további bizonygatás nélkül leszögezhetjük, hogy a Német Demokratikus Köztársaság egyetlen lépést sem tett a kapitalista rendszer visszaállítása felé, hanem egy hatalmas lépést előre az Egyesített Demokratikus Németország megteremtése felé, mert a június 11-én hozott kormányhatározatok kijavították azokat a hibákat és bizonyosfokú túlkapásokat, amelyeket az ellenség kihasznált Németország egységesítése, a német nép jóléte ellen irányuló tervei megvalósítására. 1 békesaerelő emberiség' hatalmas íelháborotlással fogadta a Rosenberg'« házaspár kivégzésének hírét (MTI) A békeszerető emberiség til tokozása ellenére az amerikai imperialisták végrehajtották a példátlanul gyalázatos bűntettet: a péntekről szombatra virradó éjjel 1.45 órakor kivégezték az ártatlan Rosenberg-házaspárt. A békeharcos házaspár életéért az utolsó pillanatokig folyt a küzdelem. A «Reuter» jelentése szerint Bloch védőügyvéd a kivégzés előtt néhány órával Harold Burton, majd Frankfurter bíróhoz fordult — mindketten a legfelső bíróság tagjai — és kérte tőlük, rendeljék el a kivégzés elhalasztását. Mindkét bíró elutasította Btoch kérelmét. Bloch védőügyvéd a kivégzés előtt fél órával fel akarta keresni Eisenhower elnököt, hogy az utolsó pillanatban személyesen vegye rá a Rosenberg-házaspár életének megmentésére. A rendőrök megakadályozták, hogy a , Fehér Házba lépjen. Pénteken a táviratok ezrei érkeztek a világ minden részéből Washingtonba, hogy harcoljanak a Bosenberg-házaspár életéért. Pénteken éjjel tüntetésektől voltak hangosak Európa nagyvárosai. A Rosenberg-házaspár kivégzése ellen nagy tüntetés voll Párizsban, Londonban is. A hatalmas méretű nemzetközi tiltakozás ellenére mégis kivégezték a Rosenberg-házaspárt. A «DPA» jelentése szerint egyikük sem élt Eisenhower és az amerikai igazságügyminiszter ajánlatával, hogy «vallomástétellel» mentSRuW« étetét- Ma.uWiHuW'. «AFP» jelentette, Eisenhower el- JMíJf és Herbert Brpwnd igazság-l ügyminiszter «készenállt» arra az esetre, ha Rosenbergék mégis elhatároznák, hogy az utolsó pillanatban «vallomást» tesznek. Amikor elterjedi a kivégzés híre, Washingtonban jelszavas táblákat vivő tömegek meneteltek a Fehér Ház épülete elé — mondja a «Reuter» egyik jelentése, A Fehér Ház megerősített őrséggel volt körülvéve. A «Rosenberg-házaspár megmentésére alakult országos bizottság» New Yorkban nagy tüntetést rendezett, amikor megtudták, hogy a kivégzést végrehajtották. Bloch hangsúlyozta, hogy Eisenhower elnök, aki nem volt hajlandó kegyelmet adni az ártatlanul halálraítélt házaspárnak, «dicstelenül szerepel majd a történelemben, mint olyan elnök, aki a halálos ítéletet támogatta.» A sajtóban igen nagy a visszhangja az ártatlan Julius és Ethel Rosenberg kivégzésének. A *THu- manité» különkiadásban számolt be a kivégzésről. A vezércikket Pierre Courtade, a «l’Humanite» kiváló publicistája írta. «A náci gyilkosok — emelte ki Courtode — kétségtelenül vadállatok voltak, de legalább nem tortoltok álszent prédikációkat.» Rómában — midit a londoni rádió jelenti — a CGIL központja szombatra tizenöt perces munkabeszüntetést hirdetett , tiltakozásul a Rosenberg-házaspár kivégzése miatt. A Német Demokratikus- Köztársaság lakossága is viharos felháborodással fogadta a szörnyű bút. Július 3-ra az országgyűlést ..... A Népköztársaság' .Elnöki Tanácsa az országgy ülést 1953. évi július 3 napjának 10 órájára összehívja. Felhívás ! A Dorogi Szénbányászati Tröszt bányamunkára alkalmaz 16 és 45 év közötti férfi munkaerőket. A meet leszerződött dolgozók munkaruhát, bakancsot, sapkát és 400 forint jutalmat kapnak munkábaáíláskor. Ezenkívül minden igényjogosult évi 58 mázsa szenet kap teljesen ingyen. Ugyancsak ingyen tiszta szálláshelyek, Tádió, különböző kultúr- és sportlehetőségek állanak a dolgozóin rendelkezésére. Napi háromszori bőséges étkezés, csekély térítés ellenében. A kollektiv Szerződés magas kelésétet biztosit a bányaiparban dolgozóknak. Dolgozó parasztok! Ifjak! Várnak benneteket a széncsaták hősei. Jelentkezni lehet a Helyi Tanácsnál, vagy a vállalat toborzójánál. « |7zt nemcsak a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói, hanem Nyugat-Német- ország lakossága is felismerte. Éppen ezért az amerikai imperialisták által támogatott provokációk egymásután megbuktak a Németország Szocialista Egységpártja mögé tömörült dolgozók erején. S a Szovjetunió németországi főbiztosának erélyes fellépésére, valamint az össz-német nép követelésére kénytelenek voltak szabadon bocsátani Ottó Nuschke miniszterelnökhelyettest. A Német Demokratikus Köz társaság kormánya június 11-én hozott határozatai egyre jobban éreztetik kedvező hatásukat a német nép egységében, jólétének növekedésében. A határozatok kedvező hatásainak egyike az is, hogy Nyugat-Németországból tömegesen jönnek át a német dolgozók a Német Demokratikus Köztársaságba, sokkal többen, mint ahányan eltávoznak olyanok, akik nem értenek egyet a Kelet-Németországban folyó bé- kepofitikával, az ország építésével. Akik azt szeretnék, hogy a 400 arató-cséplőgép és 150 répaszedőgép helyett, amit ebben az évben küld a Szovjetunió a Német Demokratikus Köztársaságnak — amerikai ágyúk, tankok és bombázók éx-kezzenek és pusztítsák a romok helyére épített új országot. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói a nyugatról irányított provokáció megbuktatásával ismét bebizonyították, hogy semmiféle kísérlet sem térítheti le őket arról az útról, amelyen nyolc év óta oly nagy sikerekkel haladnak a béke, a jólét, a szocializmus felé. Kormányuk határozata megszilárdította erejüket, jövőbe vetett bizalmukat, mert látják, hogy kormányuk nem fél nyilvánosságra hozni az elkövetett hibákat, hanem az egész nép elé tárja s a néppel közösen javítja ki azokat. Az utóbbi napok eseményeiből Németország Szocialista Egységpártja még jobban megtanulta becsülni a tömegeket, még jobban megtanulta azt, hogy meghallgassa véleményüket és hogy többet törődjön mindennapos ékjükkel. Ezeknek a tanulságoknak a birtokában semmi kft ség néni fér ahhoz, hogy a német nép még szilárdabb egységbe tömörülve biztos sikerekkel építi a szocializmust s mind erősebb tagja és támasza lesz a békéért küzdők hatalmas táborának.
