Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-21 / 144. szám

1953 júnhis 21., vasárnap 3 \JÍk<MSO.10k Hífi* Száltáliság, lazaság gátolja a növénvápolási munkát a szeghalmi járásban r » • Az okányí „Uj Elet“ tsz pártszervezete eredményesen mozgósít a növényápolásra Az okányi »Uj Élet« tsz pártszervezete jó munkát végez, igy a tsz sem utolsó á tavaszi munkákban. De igy van ez rendjén, a gazdasági munka nem választható el a politikai munkától. A jól megszervezett politikai felvilágosító munka eredményei már megmutatkoztak a tavaszi vetésterv határidő előtti teljesítésében, de különösen most jelentkeznek a növényápolás idején. A tsz 55 dolgozója közül 45 párttag. Ez a Ids haroos kommunista csapat példát mutat minden munkában, a párttagokat követik a pártonkfvüli dolgozók A tsz tagjai lelkes munkaverseny íren láttak hozzá a munkához. Mindannyian tudják, hogy a növényápolási munkálatok pontos és az agrotechnikai szabályoknak megfelelő elvégzése egyrészt jelen­tősen magas terméseredményeket biztosit, másrészt pedig számottevő munkaerőt szabadit fel a közelgő aratás idejére. Minden munkáskézre szükség van ahhoz, hogy a kenyérgabonát saemveszteség nélkül ta­karítsák lie. A pártszervezet és a tsz vezetősége tanult a tavalyi hibából, most mindjárt a vetés után szétosztották a területet. A család­tagok is a tsz-be járnak dolgozni. A tagság létszámához elég nagy a termet, do még. sem ijednek meg, hogy valamely területet írem tudják idejére elvégezni. A tsz népnevelői állandó felvilágosító munkát végeznek. Mártha László elvtárs népnevelő a területén minden munkát elvégzett A répát háromszor megkapálta, a kukorica másodszori kapálását is befejezi. Iparkodott minden munkával, nehogy lemaradjon, mert nagyon szegyeibe volna, hiszen népnevelő. El szokott beszélgetni az olyanokkal, mint Kincses Ferenc, Barátit János, akik a munkába reggel későn mennek ki, este korán bejönnek, alig hét-nyolc órát dolgoznak egy nap. Sokszor mondta már Mártha eívtárs, hogy ami­kor egyéniek voltak, már négy-öt órakor mentek ki a földre és estig, inig a kukoricát lőhetett látni, mindig kapáltak. Most inkább Íveli gondozni minden kapásnövónyt, mert most annak bő termése a mienk. A pártszervezet tevékenységé nők központjában áll a tagok ne­velése, az alapszabályzat szerinti munka. A tsz vezetősége a párt­szervezettel közösen fegyelmit alkalmaz az olyan dolgozókkal szem- íren, akik a munkából nem veszik ki kellőképpen a részüket. Kin­cses Ferenetől, Baráth Jánostól, Túri Istvántól munkaegységet von­tok le, amiért nem jártak dolgozni. A fegyelmi határozatot szégyen- táblára is kifüggesztették. A fegyelmezetlenség minden megnyilvánulását megvitatják a taggyűléseken és a pártszervezet mozgósítja tagjait a munkafe­gyelem megszilárdítására. A párttagok példát mutatnak a munka­fegyelem megszilárdításában. Valamennyien harcolnak azért, hogy a tsz-ban ne ragaszkodjanak a 8 órai munkaidőhöz, mert most min­den terüfeten sürget a munka. Az okányi »Uj Elet« tsz-ben a kommunisták irányításával, pél­damutatásával lelkes munka versenyben végzik a növényápolást. A pártszervezet eredményesen mozgósítja a tsz minden tagját, párt­tagot és pártonkivüíit egyaránt az idei kenyérért és a kapásnövé- nyek magas hozamáért vívott harcra. Cscpkó Etelka. Törődjenek a fiatalokkal a békéscsabai Téglagyárban is Ha f így Vömmel kísérjük a járá­sok között folyó növényápolási ver­seny értékelését, a tabellán szégyen­szemre állandóan utolsó helyen van a szeghalmi járás. Mintha odaszegezték volna, nem bír meg­mozdulni. A »kedvezőt Len«, esős- időjárásra hivatkozva odáig jutot­tak, hogy szólamokat pufogtatnak, várnak és várnak. Hogy néz ez jki a gyakorlatban? A járásban jelenleg — a ** június 17-i je’öntésnek meg­felelően — a kukorica első kapá­lása 30, cukorrépa egvelése 85, napraforgó első kapálása 55 száza­lék. A járás gazdája, a járásit pártbizottság május 28 és június 4-i ülésén tárgyalta a növény- ápolás kérdését. Hozzászólások so­rozata hangzott el, —- ami nem helytelen, — azonban határozat alig szü etett a növényápolás meggyorsí­tására. A járási pártbizottság ülé­sén részvevők egy részénél is el­uralkodott, hogy a külső erők be­vonása megoldja a növényápolás problémáit. Elhangzott olyan hoz­zászólás többek között, hogy a növényápolást elősegíti majd az, ha levizsgáznak az iskolások és kiveszik részüket a kapálásból. Olyan kérdés is felmerült, hogy jó fenne katonákat hozni. Fel» adatként je'ölték meg. a földmű­vesszövetkezet dolgozóinak bevoná­sát a növényápolásba. Arról azon­ban kevés szó esett, hogy első­sorban a tsz-ekben — de egyéni­eknél is — a családtagok nem járnak ki dolgozni. Nyilvánvaló: la járási bizottság ilyen általános Ifeárgyalása, konkrét határozat nél­kül, rányomta bélyegét a községi pártbizottságok, pártszervezetek munkájára is. Bizony, a szeghalmi járásban ; ^»gyűléseken és egye­bütt is elhangstik: »A békét védjük » jó növényápolással:, die szó sem lesik arról, hogy miért kell több­ször kapáim. A szeghalmi járás példája mu­tatja: nem elég általánosságban foglalkozni a növényápolással, de legyéb munkákkal sem, hanem párt­bizottságainknak, páitszervezete- (inlalek, pár t funkcionárius a inknak gyakorlati módon kell vezetniük, irány itaniok. A hövényápolási munkák jó vég­rehajtása különösen nagyjelentő* ségű termelőszövetkezeteinkben. Ezen a téren még mindég sok határozat ans ág van a járás szövet­kezőiéinél. A Tsz- pártszervezetek —t mondhatnánk, községi párt-szerveze­tek is, — ahol a növényápolás meglcezdéüe lefejeli nem sikerült jól ’megszervezni a közös munkát, maguk is Lemondanak a további erőfeszítésről. A közös növényápo­lást munkának még tág tele van. Ha példának vesszük a körösladá- myi »Zalka Máté« tsz-t, amely a legutolsó a növényápolásban, meg­állapíthatjuk, hegy megvan az oka a lemaradásnak, de mindenütt van aranytartalék. A »Zalkác nál a csa­ládtagok közül alig jártak ki dol­gozni. Késen, de még sem hely­telenül a vezetőség összeírta, kire lehet számifeni és több mint 50 fő az, akit megfelelő felvilágosító munkával munkába Lehet állítani a növényápolás és aratás idején. -Most az kell, hogy a megfelelő ági tárlót a pártszervezet szorgal­mazza. C Irettentő a funkcionáriusok “ visszahúzódása a termelőszö­vetkezettől. Feleségeik, családtag­jaik zömében utcai sétákban fé­lik örömüket, ahelyett, hogy a tsz-ben—amelyhez egyébként fér­jük, vagy feleségük által közel- állnak — dolgoznának, A párt po­litikájának semmibevevését, a nép harca győzelmében való bizony­talanságot árul el Körösladányban Búzás József spekulációja. Funk­cionárius, tszcs tag, a háztáji gaz­daságon kívül haszonbéréé földet vett ki a földműresszövetkezetnél és feles földet a tanácsnál. Az opportunizmust, aim a járás te­rületére jellemző, a körösladáayi pártbizottság titkárának álláspontja móginkább aláhúzza, amikor eeani- lyan fegyelmit nem javasolt Bú­zás József magatartásáért, A nem­zetközi helyzet és a belső osztály harc éleződése, valamint a dol­gozók egyre növekvő igényessége a vezetéssel szemben, megköveteli, hogy a_ kommunisták — a funk­cionáriusok különösen — tegyél mezettek legyenek. Olyanok legye­nek, akik a nehezebb feladatok elvégzésében is hel_vt tudnak áll ni, akik képesek a párthatároza­tok végrehajtására és azokat — éppen, mert ifyen tulajdonságokkal rendelkeznek — tiszteli és szereti a falu dolgozó népe.. Éppen ezért, mert a járási pártbizottság 6em követeli meg a pártfunkcionári- usoktól ezt a magatartást, adó­dik, hogy sem Búzást, sem máso­kat- nem vontak fo'olőssógre. Alig találni olyan termelőszövetkezetei, ahol komoly munkaegységet von­nának le a lógósoktól. Hiányzik a legdöntőbb nevelési eszköz, a személyes példamutatás a terme­lésben. Innen adódnak olyan ese­tek, mint a körösíadányi »Dózsá«- l>an, ahol á növényápolás meggyor­sítására — igen helyesen — két hold kukoricakapálást vállalt min­den tag, azonban végrehajtása nem történt meg. Másnap, a vállalt- kötelezettség helyett, 21-en a ház­táji gazdaságban dolgoztak. Nincs felelősségre vonás; száj táti» ág, la­zaság üti fel a fejét. kJ agy a megnyugvás a járási " ’ tanácson is. A járási tanács­nál sem történt meg egyetlen-egy- izban sem, hogy valakit felelős­ségre vontak volna. Uralkodik a »briityr« steilem, papíron van nieg a felelősség. Mint minden ter­melőmunkának, igy a növényápo­lásnak is előre lendítőjo a munka- verseny. A szeghalmi járásban a versenynek nincs gazdája. Ombúdi elvtárs, a járási tanács mezőgaz­dasági osztályának vehetője el­mondja: • a községek között van verseny, de dűlő-dűlő között egyáltalán nincs, egyéni verseny meg talán (?) 15 van. A verseny újjáélesztése, széleskörűen terjesz­tése az első tennivaló. Míg a választások idején a népnevelők végeztek agitációs munkát, azóta úgyszólván meghalt a népnevelő- munka, pedig nagy szükség volna rá. Olyan hangok is varrnak: »A kutak megkapálja a földet«. Nem látják, hogy a lculák csak a ku­koricát, napraforgót kapálja meg, amivel spekulálni szándékozik majd, de a cukorrépát, amiből az egész termést Ire keil adni, azt a gaz eszi meg. Mem egyszer előadódik a ter­" ’ mefőszövetkeaetekbeai, hogy az öntudatlan dolgozók a népneve­lők szeme előtt, lopják a napot, a népnevelő úgy tesz, mintha észre sem venné, hogy a brigádjából 2-4-5 tag hiányzik. Sokkal köuy- nyebb azt kivágni, ha nincs meg- kapálva a föld: »kevés az ember«. Csakis a jó népnevefőmunka, in­dokolt esetben a feletősségrevonás szilárdíthatja meg a járás terme lőszövetkezeteiben is a munkafe­gyelmet. Az a dolgozó, aki felis­merte, hogy a maga s gyermekei jövőjét építi, hogy munkájával ha­zánk megerősítéséhez, ezen keresz­tül békénk megvédéséhez járul hoz­zá, az munkájában pontos, mun­kaidejét kihasználja. Nem 8 óra­kor jár ki kapálni, hanem koráit reggel és késő este tér vissza, inert megértette, hogy a paraszt- embernek »rövid napjai« télen vau­nak. A növényápolásban nem utolsó sorban járult a lemaradáshoz, hogy a gépeket nem használják ki. A gépállomás azzal, hogy »nem le­het a földre menni, áll a víz«, ott sem kísérli meg a gépi mun­kát, ahol dombosabb rész van. A mezőgazdasági osztálynak szinte kényszerrel kellett kivezényelni a gépet több. termelőszövetkezetbe. Mindez a pártbizottság orra előtt történik. Nincs egy' percnyi késíekedési időnk sem, szőrit az aratás. A járási pár tbizottság, a községi párt- bizottságok úgy javíthatják meg munkájukat, ha harcolnak a Köz­ponti Vezetőség határozatainak he­lyes és következetes végrehajtásá­ért. A járási pártbizottság és já­rási tanács rendszeres ellenőrzése kint a terüfeten elengedhetetlen feltétele a munka megjavításának. Gyakorlati munkájukban kell meg­győződjenek, hogy a határozatok végrehajtása legjobb biztosíték a feladatok eredményes megoldására. A megyei pártválasztmány feladat­ként jelölte meg pártbizottsága­inknak á gépimunka jobb kihasz­nálását, a családtagok bevonását a tonne'őszövetkeaötbo, a kommu­nisták, funkcionár iusok példamuta­tását. A járási pártbizottság eaqp a téren sem tűrhet meg lazaságot, nem engedheti meg, hogy egyesek az ellenség mesterkedéseire azogusz közösség megkárosítására töreked­jenek. A választási munkában a párt ” bizottságok mellett nagysze­rűen dolgozott az áktivahalózat, s ormok felelevenitéso, nemcsak az alsóbb párts/jerveaetek munkájának tervszerűbb ellenőrzését biztosí­totta, hanem konkrét segítséget is nyújtott azzal a járási pártbizott­ságnak, hogy felszínre hozta a jó tapasztalatokat, melyeket gyorsan tudtak általánosítani. A választás idején instruktorok é>s aktívák el­lenőrizték és segítették a közsé­gekben folyó munkát, akik még aznap este visszatérve, átadták ta­pasztalataikat. Ezt kell tenni most is különös figyolemmeL a tömeg- szervezetek és állami szervek mun­kájának irányítására, összehango­lására. A szeghalmi járás pártszerve­zeteinek látni kell, hogy munká­juk középpontjában a növényápolás meggyorsítása, aratás, legyűjtés áll. Mmdegj'ik feladat sikeres vég­rehajtásának nagy jelentősége van a szocializmus építését jelentő öt­éves tervünk megvalósitásálxm és békénk védelme szempontjából. Fejlődő, szocialista iparunk és az állandóan növekedő munkásosztály, egyre több nyersanyagot és egyre több élelemet követel a mezőgaz­daságtól. Falusi pártszervezeteink­nek úgy kod dolgozniok, hogy a mezőgazdaság minél nagyobb mér­tékben biztosítsa a város és a falu dolgozóinak ellátását. A kalászosok bő termést igér­" írek, de bő termésre szá­míthatunk a korpásoknál is a szor­galmas, odaadó munka nyomán. Annak, hogy a közellátási nehéz­ségeket fe'számoljuk, az alapja ott van a kukorioa , napraforgó- cukor- rópaföldeken, ott kell szeretettel, gonddal dolgozni, hogy azután asz­talunkra bőségesen kerüljön mun­kánk gyümölcse. Egyszóval: a nö­vényápolás el:égzése bő termesünk, állatállományunk- fejlődésének, a dolgozók ellátásának kiindulópont­ja. Nem beszélhetünk zsírról, ha nincs sertés, hiúba van sertés, ha nincs kukorica, de hiába van so­kat Ígérő, zöídelő kukorica, ha nem törődik vele senki. Attól még nem hízik meg a sertés, ha gaz eszi meg a kukoricát, ezt tudja minden dolgozó paraszt. Éppen ezért van nagy szükség arra, hogy minden alkalmas időt használjunk ki. minden erőt mozgósítsunk a kapáláshoz. Rocskír JáiM»­Ha megnézzük eddigi eredmé­nyeinket, láthatjuk, hogy vannak olyan DISZ alapszervezetek, me­lyek harcoltak és dolgoztak ro­hamcsapat módra. Például a va­gonrakodó DISZ-fiatalok a vá­lasztási békeversenyben vállal­ták: terven felül 11 vagon árut raknak be, vállalásukat 15 vagon áru berakásával teljesítették. A VÁLLALÁSOK és az elért eredmények mutatják azt, hogy szép számmal vannak olyan ifjú­munkások, akik hűek a párthoz, Rákosi elvtárshoz s eddigi eredmé­nyeiket fokozni kívánják azzal, hogy a VIT-re, valamint augusz­tus 20-a tiszteletére napi 420 ton­na áru berakás helyett 500 ton­nát raknak be. De nemcsak a va­gonrakodó DISZ fiataljai érnek el jó eredményeket, hanem a présház 253-as részleg munkacso­portjai ; a »Zója« -brigád, Fele- gyi-brigád, Krányik Judit-hrigád és a IT-es telep DlSZ-fiataljai- nak brigádjai is. Azonban ezek az eredmények nem általánosok, mert a békés­csabai Téglagyár súlyosan elma­radt a teryleljesítésben. MINDEN DISZ-ISTÄNAK. üze­münk minden fiataljának érez­nie kell ezért a felelősseget. Most a félévi tervünk teljesítésénél, túlteljesítésénél, a harmadik ne­gyedév előkészítésénél kell bebi­zonyítani a téglagyár fia;aljai­nak, hogy hűek a párthoz. Rákosi elvtárshoz. A téglagyárban sú­lyos tervszerűtlenség, a gépek gondatlan kezelése, rossz kihasz­nálása húzza vissza a terv teljesí­tését. Mi, DISZ-fiatalok meghát­ráltunk a nehézségektől, mint pl. Zsibrita György alapszervezeti DISZ-titkár a Il-es telepen, Do­hányos János alapszervi DISZ- tag nem harcolnak a gépek munkábaállításáért és kijavításá­ért. Az üzemi DISZ alapszervi vezetőség egyik legfontosabb fel­adata törődni az új munkásokkal, akik még nem szokták meg az üzemi fegyelmet, hozzásegíteni őket a tervteljesítéshez. Ehhez az kell, hogy a vállalatvezetőség, a műszaki osztály vezetősége és művezetőink ne tartsák hatod­rendűnek a DISZ -szervezetet és a fiatalokat. A fiatalok számára nincs szó­rakozási lehetőség, nincsen DISZ- helyiség s így nem tudjuk bizto­sítani szabadidejük célszerű fal­használását. A LEGNAGYOBB HIBA, hogy sem a városi DlSZ-bizottság, sem a megyei DISZ-bizottság nem nyújt kellő segítséget munkánkhoz. Mindig csak ígéretet kaptunk. Kérjük a városi DISZ-bizottságot és a megyei DISZ-bizottságot: sürgősen vizsgálja ki a hibák okát és adjon segítséget, hogy kiküszö­böljük a hiányosságokat és le­győzzük a nehézségeket. Sznopek János a békéscsabai'Téglagyár Dísz-titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom