Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-07 / 132. szám
1953 június 7 , vasárnap 5 IJiUauawU Hépe fiz ellenség munkája gátolta a Pamutszövő újitómozgalmának fejlődését »Sokszor hiányzik a kellő éberség az ellenséggel szemben. El lenben gyakori * «zájtátiság, az önteltség, a hibák észre m m ve- vése, vagy elkenése, a kritika elnyomása. Ez mind olyan tényező, amely fejlődésünket hátráltatja«. ■— mondotta Rákosi elvtárs május 10-i választási beszédében. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, bogy milyen nagy- jelentőséggel bir népünk és államunk életében az újítómozgalom. Ez a mozgalom is hozzájárul ahhoz, hogy népgazdaságunk még erősebb legyen, még gyorsabban fejlődjön hazánk, erősödjünk, gazdagodjunk. Külön-külön mindannyiunk hasznára van az, ha újítunk, ha azon gondolkozunk, töprengünk, hogyan tudjuk olNéhány napja azonban fény derült az ellenség ténykedésére, arra, hogy az újítóbizottság tagjai nemcsak felületesen és hanyagul végzik munkájukat, hanem tudatosan gátolják a nagyértékű újítások bevezetését, mely a vállalat munkáját mind meny- nyiségileg, mind minőségi vonalon előbbre vitte volna. Hűtlenül kezelték a dolgozók újításait, nem fogadták el a dolgozók javaslatait, közben ők — már mint az újítóbizottság tagjai — igen sok újítást adtak be, amelyeket el is fogadtak. (?) Sőt, komolyan díjazták is, de a termelésben azután nem használták. (?!) Varga Adám újítási előadó, Fekete István főgépész és Tóth Gyula, a MEO vezetője, valaEgész sor súlyos hibát követtek el: nem vezették be az ütközőlapát kiemelő újítást, amely használható és jó újítás. Többezer forintot költöttek rá és azután né- hájnynapos használat után «elkallódott*. Elkallódott éppen úgy, mint a stráfőrző készülék, amit üzemen kívül készíttettek el (?I) és amikor már mintegy 15 ezer forintot ráköltöttek, elutasították, holott a készülék felszerelése a vállalatnak mintegy 150 ezer forint megtakarítást eredményezett volna. Felvetődik közben az a kérdés; miért üzemen kívül készíttették el ezt az újítást? Vájjon nem bíztak meg Farkasvölgyi György géplakatos munkájában, aki az újítások bevezetésén «munkálkodott»? Nem hinnénk! Hiszen Farkasvölgyit éppen az újítási bizottság elnöke javasolta felvételre az üzembe. «Jó ismecsóbbá, gazdaságosabbá tenni termelésünket. Ezen keresztül jelentős beruházási összeg szabadul fel, amelyből új iskolákat, óvodákat építhetünk gyermekeink számára. Tudja ezt az ellenség is. Nem egyedülálló jelenség az megyénkben, ami éppen a napokban került napvilágra a Békéscsabai Pamutszövőben. Az ellenség kihasz- nálta ébertelcnségünket és ott ártott, ahol tudott — beférkőzött az újítóbizottságba. Köztudomású dologgá vált az utóbbi hónapokban a Pamutszövő dolgozói között: — «Hiába újítsz, úgyis elutasítják, nem fogadják el a javaslatot.» «Nem érdemes újítani» — állapították meg az üzem dolgozói közül sokan. mennyien válogatott ellenségei államunknak, melyet néhány ténnyel könnyen bebizonyíthatunk. Varga Adám már több esetben bebizonyította pártellenes magatartását, a hathetes SZOT- iskoláról is ezért lett eltávolítva. Tehát könnyen megfért Tóth Gyula MEO-ssal az újitási bizottságban, hiszen ő maga a múltban nyilas volt, mint Fekete István főgépész. Fekete különben, hogy folytathassa a munkásosztály elleni támadásait, befurakodott a pártba és mint jobboldali szociáldemokrata, többször tett államellenes kijelentést a dolgozók előtt. Nem csoda Tehát, hogy üzemrészében többször fordultak elő káresetek, robbanások. rősöm» — hivatkozott rá ekkor. «Madarat tolláról, embert barátjáról» — lehet megismerni, szokták mondani, ök rászolgáltak erre. Farkasvölgyi György az elmúlt évben még saját autóján bonyolította le «üzleti ügyeit».' Hogy jól értett az üzleteléshez ő is és apósa is, aki kulákkocs- máros volt, bizonyítja, hogy több ház tulajdonosai voltak Békéscsabán. ö segített aztán megrendeléseket eszközölni Varga Adómnak, az újítási bizottság elnökének, — amelyek állítólag az újítások megvalósításához szükségesek. Azonban nem így áll a helyzet, mivel a megvásárolt anyag nagyrésze nem lett felhasználva, így került azután egész sor felvásárolt anyag raktárba; 10 darab dinamó, 600 darab acélrugó, több mint 8400 forint értékben. Rövid 'idő alatt újabb vásárlásokkal százezer forintra emelkedett a fel nem használt anyag. Nem beszélve arról, ami ezek közül is a fémhulladékba került. „Elvesztek az újítások“ Igen körültekintő volt abban Varga Adám, hogy minél többet ártson népgazdaságunknak, minél több anyagot vonjon Wi a forgalomból. Ez sikerült is neki, hiszen segítette ebben Fekete István, a vállalat főgépésze is, akinek feladata lett volna az újítások gépekre való felszerelése. Azonban sok esetben nemcsak, hogy nem szerelte fel, hanem már a működésben lévő, jól bevált ú jításokat is leszereli ette. Tóth Gyula, a MEO vezetője is részese volt ezeknek a súlyos cselekményeknek. Neki, mint az ú jítási bizottság elnökének és mint MEO vezetőnek feladata lett volna szorgalmazni, hogy mielőbb bevezessék az elfogadott újításokat. Ezt azonban nem tartotta szívügyének. Bizonyítja ezt az a ténv, hogy Molnár György és néhány dolgozótársa több újítást dolgozott ki, köztük a hosszú lánccsévelőbenger és fonaíesipesz újítást -— az újítóbizottság el is fogadta —, melynek előállítására az üzem 9 ezer forintot költött és körülbelül 60 ezer formt megtakarítást eredményezett volna. Ennek ellenére az újítás elkészülése után szétszedték azt és eldobták. (?!) Ezekből a darabokból mostmár csak az van meg, ami a nemrég megtartott fémgyűjtéskor nem került a MÉH Vállalathoz. Tudatos kártevő munkájukat már az elmúlt évben megkezdték, amikor — 292 beadott újításból 84 újítást elfogadtak és ebből — mindössze négy újítást vezettek be. Az így eldobott újításoknál 310 ezer forinttal károsították meg az üzemet. Hnj a bevezetett újításokat az ország hasonló üzemeiben is megvalósítják, akkor ez az összeg meghaladja a félmilliót. Ilyen hatalmas ösz- szeggel károsították meg államunkat. Ä * Több éberséget! A Pamutszövő vezetői, párt- és szakszervezeti funkcionáriusai, de maga Pribojszki vállalatvezető elvtáré sem becsülte eléggé az újítómozgalmat, erre figyelt fel — az ellenség. Ezt mutatja, hogy egyetlen-egyszer sem ellenőrizték az újítóbizottság munkáját. így tudott az ellenség befurakodni ebbe a fontos pozícióba és így tudtak kártevő munkát végezni. Szembe akarták állítani az újítómozgalmat a dolgozókkal. Joggal kérdezik az üzem kommunistái a pártszervezet vezetőségétől; ha tudtak Varga Adám pártelle- nes magatartásáról, miért állították az újítóbizottság élére? De felvetődik ez a kérdés a többiek felé is. Felvetődik Dénes Mihály gyártásvezető, Orbán Béla főme- chanikus, Mitykó János műszaki vezető felé is, akik résztvettek az újítóbizottsóg munkájában és nem törődtek az ellenség ténykedéseivel. Ez az ellenséges munka felhívja figyelmünket, valameny- nyien nézzünk körül saját portánkon és ezután éberebben dolgozzunk. Ha körülnézünk üzemeinkben, találunk ehhez hasonló káros tevékenységet máshol is. Okulva ebből a példából, vonják le pártszervezeteink a tanulságot és nyújtsanak kellő segítséget az újítómozgalom fejlődéséhez. Biztosítsák az efféle káros jelenségek megszüntetését. Az illetékes szervek pedig nézzenek utána, hogy mielőbb megkapják méltó büntetésüket mindazok, akik hátráltatták a Pamutszövő munkáját, és fejlődését. NAGY IMRE. Munka után pihenünk, szórakozunk Az ötéves tervtől vállalatunk dolgozói sok mindent kaptak. Edd iß a vidéki dolgozóknak 50—100 forintot kellett lakbérért fizetni. Vállalatunk biztosított szállást részükre és díjtalanul megkapnak mindent. A dolgozók eddig csak a munkát ismerték és szórakozni nem tudtak, pedig vállalatunknál sok a fiatal munkás. Most már van kultúrtermünk is, ahol szórakozni lehet szabadidőnkben. Van ping-pong, billiard, sakk, könyvtár ahol politikai és szakmai tudást is szerezhetünk. Eddig a műbely- pészlegek össze voltak zsúfolva egy épületben, most külön vannak a kovácsok, bognárok, gumijavítók és szíjjártók, így sokkal nagyobb eredményt tudnak elérni a termelésben is. Ezeket az eredményeket mi jó munkánkkal akarjuk meghálálni. Jó munkájukért nyolc dolgozó részesült pénzjutalomban. A nyár folyamán pedig olyan nagy juttatásban részesülünk, ami a pénzjultatásnál is többet jelent valamennyiünk számára: Kapunk egy fürdőt, ahol munka után felfrissülünk és utána szórakozhatunk a kultúrteremben. Nagy Sándor, Békéscsaba, BELSPED Vállalat. Olvasd a Viharsarok Népét! Hogyan állították szembe a dolgozókat az ájítómozgalommal? „Csáki szalmájának“ tekintették J"" népünk gazdaságát Kövessük a szovjet példát! Anna Laptyeva sxövőnő írta: N. Uvin A Moszkva melletti «Vörös zászló»-gyár dolgozói becsüld tel teljesítik a nagy vezér sírjánál tett fogadalmukat. Megháromszorozott erővel dolgoznak és nap- ról-napra túlteljesítik tervüket. Szakadatlan áradatban . hömpölyög a szövőgépekről a sok ezer méter elsőrendű szövet. Anna LapLyeva, a «Vörös zász- ló»-gyár szövőnője egyike a szta- hánovisták százezreinek, akik odaadó munkával, az új technika mesteri elsajátításával mutatnak példát. 1 1. Amikor a «Vörös zászló» fonó- és szövőgyár igazgatósága az újonnan létesített műhelybe, az új önműködő szövőgépek kezeléséhez kiválasztotta a legjobb szövőnőket, gondolkozás nélkül javasolták az elsők között Anna Laptyeva szlaliánovislát. Erre a napra, a műhely vezetőjével folytatott beszélgetésre Anna Laptyeva még jól emlékszik. A műhely vezetője azt mondta neki: —< Klója, Laptyeva elvtársnő, akar-e segíteni a gyárnak, a dolgozóknak az új szovjet gépek bevezetésében? Eleinte persze nem lesz könnyű dolga. Az új gép új munkamódszereket is követel. Munka közben kell megkeresni, kidolgozni, az új módszereket. Lesznek nehézségek... És a nehézségek jelentkeztek is. Anna Laptyeva btt állt a versenytáblánál, tekintete egy számra meredt: »19«. Ez a szám állt neve mellett a »másodrendű munka« rovatban. — Tizenkilenc méter másodrendű szövetet készítettem! — mondta elégedetlenül Anna Laptyeva. — A mi nyelvünkön, a szovjet szövőnők nyelvén ez any- nyit jelent, hogy 19 méter gyengeminőségű áru. Én, a sztaháno- vista, akire új gépeket bíztak, belenyugodhatok ebbe? Nem! És Laptyeva becsülettel harcolt tovább a nehézségek leküzdéséért. Mindezt Anna Laptyeva maga mondja el nekem, amikor a termelésben elért eredményeiről beszélgettünk. — Ha a nyugodt életet keresem. természetesen ott maradiam volna a régebbi munkahelyemen, a gépeimnél, amelyeket úgy ismerek, mint a tenyeremet. De nem ezt teltem. — Miéit? — Mert Sztálin arra tanított bennünket; hogy nem építhetjük a kommunizmust fejlettebb technika nélkül — mondja Anna Laptyeva. — A mi ötéves tervünk, amelynek teljesítésén most dolgozunk, új lépést jelent előre a kommunizmushoz vezető úton. Az új gépek segítségével több árut fogunk termelni s ez még jobb életet biztosít számunkra. Hogy is utasíthattam volna hát vissza a felhívást? — Én pártónkívüli vagyok — fűzi tovább a szót Anna Laptyeva, — de drága Kommunista Pártunk szavára mindig hallgatok. A XIX. pártkongresszus határozatai előírják textiliparunk aulomalizálását és gépesítését. II. És Anna Laptyeva az új műhely valamennyi szövőnőjével együtt technikai tanfolyamra ment. Az elméletben tanultakat alkalmazta munkájában. Több munkamódszert módo Holt, egyeseket elhagyott. így sajátította el az új gépek ismeretét, így szerezte meg az . új sztahanovista gyakorlatot. Anna Laptyeva példáját követte a többi szövőnő is. A művezetők és a segédmű- tezetők is segítségükre siettek. Az elvtársi együttműködés, a kölcsönös segítés és támogatás biztosította az új műhely dolgozóinak sikereit. Ma már egyetlen olyan szövpnő sincs a műhelyben, aki ne teljesítené tervét. Anna Laptyeva műhelye, ahol az új szövőgépeket bevezették, kizárólag elsőrendű anyagot termel! Anna Laptyeva — miután jól megismerte az új gépeket — négy gépről áttért hat gép kezelésére, így terjedt el a műhelyben a többgépes mozgalom. Anna Laptyeva példája nyomán ma máj:,, a műhely dolgozóinak legn'íre gyobb része hat önműködő gépen dolgozik. A több gép kezelése azonban nem jelent több munkát, mivel a gépek a munkaigényesebb műveleteket automatikusan végzik. A vetélő fonállal való feltöltése az önműködő gépen automatikusan történik. A közönséges szövőgépen a vetélőt, amikor kifogy belőle a fonal, minden alkalommal okvetlenül váltani kell, amire elég gyakran szükség van. Az önműködő gép teljesen mentesíti a szövőnőt ettől a művelettől, Ilyen módon az önműködő gép jelentősen megkönnyíti a szövőnő munkáját és lehetővé teszi, hogy többet termeljen. Ezért szerették úgy meg a szövőnők az új gépet. Anna Laptyeva most már örömmel pillant fel a műhelyben kifüggesztett dicsőség-táblára: „Tervteljesitéa: 148 százalék! Kizárólag elsőrendű szöveti1' A »Vörös zászló«-gyár dolgozói a Szovjetunió egész népével együtt szorosan tömörülnek a Kommunista Párt Központi Bizottsága köré, a szeretett szovjet kormány köré. A »Vörös zászló«- gyár dolgozói esküjüket alkotó munkával erősítik meg. Megyei DlSZ-gyííléseken választják meg a IV. Világ Ifjúsági Találkozó küldötteit Mintegy ezerháromszáz fiatal képviseli majd a magyar fiatalokat a világ ifjúságának nagy béketalálkozóján, a bukaresti VIT-en. Ezek a fiatalok ifjúságunk legjobbjai: sztahanovisták, kitüntetett művészek, sportolók, éltanulók, stb., akik méltó képviselői lesznek szocializmust építő hazánknak. A küldötteket országszerte megyei DISZ-gyűléseken választják meg. Ezeket a gyűléseket június 7-tőí 21-ig tartják.
