Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-07 / 132. szám

I/iUa<teawU Hifit 1853 június 7., vasárnap A az 1953 Minisztertanácsának 54. évi tér meny begyűjtésről A torméaiybegyüjtés sikerének biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság minisztertená- cea a következőket határozza: I. Az állami terménybegvlijtés előkészítése és megszervezése 1. A Magyar Népköztársaság mi­niszter tanácsa felhívja a dolgozó parasztságot, a termelőszövetkeze­teket és áilami gazdaságokat, va­lamint a földművesezövetkezetekot, hogy: a betakarítási munkákat a leg tnogfe'előbb időben, gyorsan és a legkisebb szemveszteséggel végez­zék el; a begyűjtésről szóló törvényerejű rendelet alapján minden beadásra köíe'ezett közvetlenül a cséplőgép­től köteles eleget tenni az állam iránti kötelezettségének. A csép­lőgéptől való azonnali beadással a község a osépfés befejezésével egyidejű^ megszerzi a szabad­piaci értékesítés jogát. Fokozott éberséggel leplezzék le a fekete csépléseket, valamint a termény- beadás ellen irányuló ellenséges aknamunkát. . Az államnak jóminőségű, gondo­san tisztított száraz gabonát ad- jarralc be. A termelőszövetkezetek gondoskodjanak a szállításhoz szükséges igaerők biztosításáról, az állami gazdaságok (oélgazdoságok, közületi és vállalati gazdaságok) saját vetőmagszükségletük kivéte­lével teljes kenyérgabonatermésü­ket az államnak adják át. A föld- in űvesszövetkezetek a saját keze­lésükben lévő állami tartalék föl­dekről — az arató és cfiqplőmun- kúsrósz ldvételével — a teljes szem szalmaterraést az államnak adják át. 2. A begyűjtési miniszter és a belügyminiszter a többi között: szervezzék meg a begyűjtés terv­szerű és folyamatos ellenőrzésének rendszerét és az érdekelt miniszte­rekkel egyetértésben gondoskodja­nak arról, hogy a megyei és járási tanács végiehajtólnzottsága, a be­gyűjtési osztályokat, a főbb idény­ben a végrobajtóbizxjtteág egyéb osztályainak dolgozódból erősítse meg. A cséplőgépekhez és a kombájnok­hoz ellenőröket, valamint átlagé ■an 18 gépre számítva egy-egy körzeti ellenőrt állítsanak be. Szervezzék mag, a cséplési ered­mények pontos jelentését. A hamis jelentéseket a népvagy on hűtlen kezelésének minősitre kell bün­tetni. 3. A begyűjtési miniszter me­gyei és járási meghatalmazott«!: ellenőrizzék a begyűjtés előkészí­tésével kapcsolatos intézkedések. végrehajtását, az állami, vállalati és közületi gazdaságok beadási terveinek teljesítését. 4. A begyűjtési tervek teljesí­téséért területükön a tanácsok VB-elnökei felelősek. A megyei és járási végrehajtó­bizottságok biztosítsák a begyűj­tésben dolgozók felkészülését fel­adataik ellátására. A községi végrehajtóbizottsá­gok elnökei közvetlened felelősek a begyűjtésért és a hátralékosok­kal szemben előírt szankciók ha­ladéktalan alkalmazásáért. Rend­szeres ellenőrzésükkel és társa­dalmi ellenőrzés útján is bizto­sítsák, hogy minden gabona hi­ánytalanul gépi cséplésre kerül­jön. E célból szervezzék meg a tarlón a keresztek ellenőrzését. A községi tanácsok a termé­nyek továbbszállításának és be­rakásának folyamatos lebonyolí­tásához szükség cselén becsássa­nak igaerőt a begyüjtőhelyck rendelkezésére és nyújtsanak se­gítséget a munkaerők biztosításá­hoz. 5. A tcrménybegyüjtő válla­latok, valamint az állami és föld­művesszö vetkezeti begyüjtőtelc- pek működési területükön felelő­sek a rájuk vonatkozó kormány- határozatok maradéktalan végre- hatásáert. 6. A cséplési ellenőrök, vala­mint a cséplési körzeti ellenőrök feladata a törvényesség betartá­sának biztosítása mind á' cséplés- nél, mind ä cséplőgéptől törté­nő gabonabeadásnál. 7. A Magyar Népköztársa­ság minisztertanácsa felkéri a MEDOSZ-t, a DISZ-t és az MNDSZ-t, hogy tekintsék az el­következendő hónapokban a ter- ménybegyüjtés előmozdítását, si­kerének biztosítását központi fel­adatuknak. 8. A helyi tanácsok, az állan­dó bizottságok, valamint a tö- megszervezétek tagjai személyes példamutatással járjanak élen a terménybeadás teljesítésében. II. A begyűjtési tervek megállapítása T. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a jelen határo­zat kiadásával egyidejűleg meg­állapította a megyéknek a ter­mény, állat és állati termékekre vonatkozó begyűjtési tervét. A megállapított tervek terménynél az 1953/54. gazdasági évre, a vágósertésnél és vágómarhánál az 1953. évi II. félévre, mig tejnél, tojásnál és baromfinál az 1953. évre szólnak. A begyűjtési miniszter a meg­állapított megyei begyűjtési ter­veket június hó 15. napjáig küldje meg a megyéknek. A begyűjtési tervek minden megyére kötelező érvényűek. 2. Az élőállat és állati termék beadási kötelezettségét 1953. évi január hó 1—tői, a terménybeadási kötelezettséget pedig- 1954. évi július hó l-től kezdődő hatállyal több évre szóló érvényű, egysze- frű és a termelő számára áttekint­hető rendszerben kell megállapí­tani. Hl. A termények vétele, tárolása, kezelése és szállítása 1. A terményraktárak kitisztí­tására ás fertőtlenítésére kötele­zett minisztériumok a begyűjtési miniszter által megadott végre­hajtási utasítás alapján szabá­lyozzák a végrehajtás módoza­tait, rendeljék el a folyamatos ellenőrzést. 2. A be^üjtési miniszter gon­doskodjék arról, hogy a csép­lőgéptől való közvetlen beadás minden fennakadás nélkül tör­ténjék. A vételjegyeket és »T« utalvá­nyokat a [»egy üj főhelyeken a be­adással egyidejűleg állítsák ki. Vétel jegyezni csak ténylegesen beadott terményeket szabad. A visszaéléseket a népvagyon hűt­len kezelésének minősítve kell büntetni. A főidényben az átvevőhelyeket reggel hat órától este nyolc órát ig folyamatosan üzemeltessék. Szükség esetén a begyűjtési mi­niszter rendelkezései szerint va­sárnap és ünnepnapon is végj é­nek át terményeket. 3. A begyűjtési miniszter gon­doskodjék a begyűjtött termé­nyek biztonságos és szakszerű tá­rolásáról és az állami készletek mennyiségi és minőségi átlagának maradéktalan megóvásáról. En­nek biztosítása érdekében gon­doskodjék arról, hogy a rak­tárjavítások és helyreállítások legkésőbb július 1. napjáig be­fejeződjenek. Biztosítsa a termények minősé- genkénti külön tárolását. A belügyminiszterrel együtt vizsgálja felül a raktárak őrzé­sének rendszerét és a fokozottabb biztonság követelményeire te­kintettel június 20. napjáig te­gye meg a szükséges intézkedé­seket. Az élelmiszeripari mi­niszterrel gondoskodjék arról, hogy gabonaszárító berendezések június 15. napjáig üzemanyaggal ellátva üzemképes állapotban le­gyenek. 4. A terményszállítások zavar­talansága érdekében: a begyűj­tési miniszter június hó 20. nap­jáig állapítsa meg a szállítási csúcsforgalom időszakára a napi kocsiszükségletet és a közleke­désügyi miniszter gondoskodjék annak biztosításáról. IV. Terménybegviijtés! verseny A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa felkéri a tömegszer- vezeteket és felhívja a megyei, járási, városi és községi tanácso­kat, va’amint a begyüjtőszeryeket, nyújtsanak messzemenő támoga­tást a dolgozó parasztság, a ter­melőszövetkezetek, az állami gaz­daságok, a földművesszövetkezetek, a községek, a járások és megyék versenyének előmozdításához és ki­szélesítéséhez a gabonái betakarí­tásának, ©Képesének és begyűjtésé­nek gyors végrehajtása érdekében. A termény begyűjtési verseny a Magyar Népköztársaság miniszter­tanácsának vándorzászlójáért fo­lyik. A terménybegyüjtési verseny két szakaszra oszlik: a verseny első szakasza Alkotmányunk ünnepén, a második szakasza a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfor­dulóján zárul. V. Gyorsbegyüjlési jutalom Az 1953 július hó 5-ig »A«;f-»I5« +»C« vételijegyie beadott gabonák tatán a megállapított árakon felül mázsánként 5 f«ri(nt, a július 5 és 15 napja között beadott gabonák után pedig mázsánként 3 forint gyos beadási jutalmat kell fizetni. VI. A szabadpiaci értékesítés szabályozása A forgalmi korlátozások gabo­naféléire 1953. év július hő 1 napján átmenetileg újból életbe­lépnek. A forgalmi korlátozások akkor szűnnek meg ismét, ha a nfegye, a járás, valamint a köz­ség, illetőleg a termelőszövetke­zet, gabonabegyüjtési tervét telje­síti. A begyűjtési miniszter a népmű­velési miniszterrel együtt gondos­iirtojjioq > i'i/t * ■ n kodjók arról, hogy a gabon.'.begyűj­tés teljesítésével és a forgalmi korlátozások megszüntetésével kap csolatos határozatokat és intézkedé­seket a rádió, mind a központi, mind a helyi sajtó széleskörben is­mertesse. A községi tanácsok eze­ket a rendelkezéseket a közérdek ű- liirszofgálat és dobszó útján tu­datosítsák. iki a evíV'i A DOLGOZÓK HELYZETE az Egyesült államokban Csehszlovákiában Az Egyesült Államokban 3 mil­lió teljes és 10 millió részleges munkanélküli van, tehát minden negyedik munkaképes ember mun­kanélküli. Tavaly 1946-hoz viszonyítva a vajfogyasztás 7.6 százalékkal, a húsfogyasztás 10 százalékkal, a bú­zaliszt 14.7, a kávé 17.6 és a gyümölcs fogyasztása 13.9 száza­lékkal csökkent. A lakáshiány következtében a házbérek New-Yorkban 1953 má­jus l-től 15 százalékkal emelked­tek. Elképzelhető, hogy mit je­lent ez, amikor a lakbérek már eddig is az átlagos munkabér nem kevesebb, mint egyharmadát jelen­tették. A népi demokratikus Csehszlo­vákia a szocializmus építése so­rán teljesen felszámolta a mun­kanélküliséget. A tervgazdálko­dásnak egyre több dolgozóra"van szüksége. Egyetlen év alatt — 1952-ben — a disznózsírfogyasztás 9 szá­zalékkal, a hús 2, a kenyér 10, a péksütemény 23, a fagyasztott zöldség 17, a cigarettafogyasztás pedig 10 százalékkal emelkedett. 1952 folyamán 25.000 lakást adtak át a dolgozóknak és to­vábbi 34.500 lakás építését kezd­ték meg. ■miiiiMitiinimnniiiiitiinniiinimmiiinnwiMwmiwiiiinimm iiimiiiiiiiniwiiiiiiiiiMHiiiiiiiiiiii«iiiiiiiiiiH",",i,"",,"~,“‘l ....................................................................................................iiiiiiiiiiiiiiiiummnininiiinniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii I smerjük meg békealkotásainkat Zöld búi* amesők között halad, még három kilométert fut, robog a vonat a Duna mentén. « az épülő óriáe váróé szivében lae- A tájban két új dolog ragadja meg sitanr kozd. a figyelmet, egyik: a gondosan Solt«« szállnak le a vonat megmuve t szövetkezeti földeken TÓl g az mhatA ezive megtelik hullámzó vetés, ami hazánk fold- baszlíeeéggel & boldogsággal, jén már mindenütt megtalálható, Saemt5l Bzemben állnak hazánk leg- de mégis felfigyel rá az ember, nagyobb építkezésével, a halhatat- rnart szebb, mint a többi. A má- lan Sztálin nevét viselő ezernyi ßik nagyobb, esőbb és ritkábban a]]rotáseal. A kép, ami a vonat ab­található: a vetések közt gépek j0]rából parányinak tönt, óriásira nyüzsögnek — nemcsak mezőgaz- nőtt. Már nem is a várost látja dasági gépek, hanem nehézipari gé- az ember, hanem azt is, hogy na­pot. Kompresszorok, gőzhengerek, bőt tevődik össze ez a nagyszerű, döngölök, teherautók, dömperek... naponként változó, formálódó al- Itt utakat, vasutakat épit a nép és kotás. Házak, új épületek roinden- a gép. Es egyszerre, a kéklő ta- felé, széles fasorokkal szegélyezett vaezi horizontból kibontakozik az utak erre is, arra is. Széles su- utazó előtt egy város, — egy ha- gárút vezet, végig a város közepébe, talmas, épülő városkolosezus, Kőt oldalán lakóházak előtti, s a la- » melynek utcáit többtizezer ember kasok erkélyein mindenütt virág és járja. Ma ennyi, holnap több.. . virág.. . Ez itt jobbra a Dózsa — A vonat még mindig gyorsan filmszínház. Ma e«to öt és nyolc hallatszott olykor-olykor, de nevét még gazdája sem ismerte, mert »filkónak« nevezte. S ma hősök mindketten. A télen, amikor ezek a Sztálin úti házak még nem voltak egészen befedve és széfvihar tó­éra i kezdettel a »Föltámadott a madt, ők mentek fel a tetőre tenger« oimű új magyar filmet elsőnek. A havat hordta a szél, játsszák. De a város másik felén késő éjszaka volt. Árkos Kató egy vau egy másik fnmszinház is és kötéllel odakötötte magát az egyik az épülettömbök között több kul- vaebetongerendához, hogy le ne so- túrotthon. Ezek az alacsony épüle- dórja a szél és úgy rakta helyére tok itt a napköziotthonok, bölcső- a feltépett cserepeket. Tér Ferenc, dók és óvódák. Amott a Sztálin- egykori névtelen kulákcseléd pe- városi Múzeum, az építkezés köz- dig felmászott a 25 méter ma­lién talált történelmi jelentőségű gas darura és anyagot adott a lány- leleteket őrzi és képeket őriz a nak. Az éjszaka eltelt, a Duna fó­nagy munka egy-egy hősies szaka- 151 bajn 1 rdott, de a hóvihar ugyan- ezáról, egy -egy hőséről. Mert hősök olyan eszeveszetten tombolt, mint születtek Sztálinvárosban. Olyan este tiz órakor, amikor felmentek emberekből, akikről talán falujuk a tetőre. Do a Sztálin-úti házakon határán kívül senki sem tudott, már szilárdan állt a tető, mert a Ezt a nevet: Árkos Kató és Tér fiatalok nem hátráltak meg az idő- Ferenc ma mái' nemcsak Sztálin- tői. Most tavasz van, s ezekben a városban, nemcsak falujukban is- házakban már boldog, szorgalmas merik, hanem ismerik országszerte, emberek laknak .. . Tér Feri a szenteskörnyéki tanya- Az üzletek forgalma nem kisebb, kon volt kulákcseléd, csak kur- mint a budapesti legnagyobb Köz­jón tása és keserves káromkodása érteké. Az áru nem fogy ki soha, a választék nagy —- bőség van. A Sztálin-úton épül a szálloda és az irodaház, pontosan 3723 négyzetmé­ter területen. Háromemeletes lesz. Benne télikert, társalgók, lakószo­bák, könyvtárak, olvasótermek. Az irodaházzá! szemben áll majd a sztálinvárosi pártliáz. Előtte nagy tér terül el. Ez Sztálinváros főtere lesz. Közepén monumentális nagy­ságban áüitják fel Sztálin elv társ szobrát. — Milyen szép város!... — mondják az errejárók nem kis meg­hatottsággal. Lent a falak töveken két ember magot hint a felásott földbe. Itt majd virág terem a pá- zsitos fű kyzött. Virág és tavasz. Milyen szép ez a két 6zó. Ha ezt a két szót hallja az ember, nem is gondol arra, hogy itt tél is volt, hóvihar kerengett és szél tépte a házak tetejét. .. A város szélén új l«*j> tárul elénk. Fiatul erdő, fi azon túl a Vasmű. Középen óriási acél­test, az ország büszkesége, az épülő 700 köbméteres nagy kohó. Ez mai­ja a tájat. Mögötte épületek soka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom