Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-07 / 132. szám
I növényápoiási munka győzelmével kiszöntsiik a Béke Világtanács budapesti ülésé!! Minden erőt a növényapoMsi niunksik me ^gyorsítására ! Sorrend a növényápolásbani 1. Mezőkovácsházi járás, tanácselnök: Boruzs Mihály. 2. Orosházi járás, tanácselnök: Dumitrás Mihály. 3. Gyulai járás, tanácselnök: V'incze Gyula. 4. Békési járás, tanácselnök: Testyán János. 5. Sarkadi járás. tanácselnök: Varjú János. 6. Szarvasi járás, tanácselnök: Hegedűs Pál. 7. Gyomai járás, tanácselnök: Túrák Vince, 8. Békéscsaba város, tanácselnök: Bartoiák Anclrasne. 9. Szeghalmi járás, tanácselnök: Kovács József. * * * Az elmúlt héten nem történt jelentős változás a járások sorrendjében. Továbbra is a mezőkovács házi, as orosházi és a gyulai járások vannak az elsők között. Kukorica kapálásában a mszőko- vácsliázi járás 37 százalékról 62 százalékra javította az eredmé ínyét s ijgy tovább nőtt az oros- bá'i járással szemben megszerzett előnye, hhol a kukoiicakapálás 51—52 százalékos. A cukorrépa egyelés terén Ózonban az orosházi járás megelőzte a mezőkovácsházit és most o 97.5 százalékos eredményével a megye legjobb járása. Napraforgó- kapálásban még mindig hat százalékkal van elmaradva a mezöko- váosházi járás mögött. Az orosházi járáson belül Orosháza város eredményei húzzák visbza a járást a versenyben, ahol leggyengébb a cukorrépa egyelés és a kukoncakapálás. A lemaradás legfőbb oka, hogy sokáig elhanyagolták a termelőszövetkezetekben a családtagok bevonását és laza munkafegyelem miatt igen sok dolgozó hiányzott a munkából. Most elhatározták, hogy -minden brigádvezető naplót isneaet a hiányzókról s az igazolatlanul hiányzók névsorát minden teggel 9 óráig átadják a tsz elnökének, aki gondoskodik arról, hogy tíz igazolatlanul hiányzókkal a tsz pJapszabályailnalk 6 a fennálló ren- de.'etelcnek megfelelően járjanak el. Az elmúlt heti sorrend negyedik lés ötödik helye megváltozott, ahol a békési járás megelőzte a sar- feiadi járást, 6 így a sarkadi járás az ötödik helyre esett visz- sza. Továbbra is legjobban el van maradva a szeghalmi járás és Békéscsaba város, ahoL a cukorrépa- egyelés és a kukoricakapálás nem emelkedett jelentős mértékben az elmúlt hét alatt. A szeghalmi járásban Körösla-1 dányban és még több községben hiányos a funkcionáriusok példa- mutatása. Azoknak a funkciónk. Húsoknak feleségei, vagy családtagjai, akik földjüket a termelőszövetkezetbe adták, nem vesznek réfszt a tsz munkájában. Helyette Köiösladányban például tartalék ingatlanokból akartai lds- haszanbórfetet venni. A tanácsok felelőtlenségét és szájtátiságát jelenti, hogy elnézték ezeket és nem figyeltek fel arra, hogy ilyen mó don a termelőszövetkezetekben levő munkafegyelmet is csökkentik, lerontják. Másik oka a lemaradásnak, hogy több termelőszövetkezet idegenkedett a gépi növényápolástól, a gépállomásaink és járási tanácsaink agronómiísai nem mutatták be az ilyen tsz-ekben a számok tükrében a gépi növény- ápolás előnyeit. Ilyen módon tovább nőtt lemaradásunk a csongrádmegyei versenyben és különösen kukorioaka- pálásban vagyunk súlyosan elmaradva. Végrehajtó bizottságainknak és mezőgazdasági osztályainknak gondoskodni kell arról, hogy amikor a gépi növényápolás lehetővé vá ík, azor.n l valamennyi növényápoló gépet munkába állítsanak, készítsék elő az összekapcsolt ekekapákat, szervezzék meg a szükséges nuinkagépke- zelöket, ezek beszéljék meg az erőgép kezelőjével, hogyan tudnak minden alkalmas órát kihasználni a növényápolásra. Községi és városi tanácsaink vég- nehajfőbizottságai, mezőgazdasági osztályai és csoportjai segítsék tovább a termelőszövetkezeteket, a ■ családtagok mozgósításával, a munkafegyelem tovább ezilárditúeával, a funkcionáriusok mutassanak példát abban, hogy családtagjaik a tsz-be vitt földjeik arányában példásan vegyék ki részüket a tavaszi növényápolásból: A jól végzett növényápolástól függ, milyen terméseredménye két fogunk betakarítani, hogyan biztosítjuk iparunkat nyersanyaggal, hogyan teljesítjük begyűjtési terveinket. A növényápo" lás becsületes elvégzésétől függ az is, hogy dolgozó parasztságunk, termelőszövetkezeteink tagsága beadási kötelezettségének teljesítése után jelentős mennyiségű szabad- forgalmú kukoricával, burgonyával, terménnyel rendelkezzen, éppen ezért gyorsítsuk meg a növényápolást s használjunk ki minden arra alkalmas, órát. 0 nyomai laics fordítson I Napjainkban a legsürgősebb feliadat a növónyápo'ás meggyorsítása, pz a nagyobb terméshozam előfeltétele. A kedvező időjárás ellenére megyénk nagyrésze nem tudott döntő fordulatot biztositani a növónyápofási munkák végrehajtásában. Súlyos a lemaradás Gyoma községben is. Nem tett meg mindent a gyomai tanác3 annak érdekében, hogy a, növényápolási munka tervszerű menetét biztosit-' sa. A 8400 kát .hold tengeriből csak 1859 van először megkapálva. nem lehel mindenben t Az állandóbizottsági tagok munkája nem kielégítő. Megvan ugyan papiion, de munkájuk a gyakorlatban nem látszik meg. Nincsenek területekre beosztva, amiért felelnének. Nem tartanak rendszeres értekezletet, nem beszélik meg a soroniévő feladatokat, így elmarad i sóé! a növényápolásra A cukorrépakapálás 60, egyelés 53, burgonya 40, napraforgó 42 százalékban van elvégezve. A tanácsa In ok helyettes elvtárs szerint a növényápolás elmaradásának oka az, hogy nem megfelelő hőmérsékletű talajban későn kelt Jri a növény. Több növényt pedig újra laellett vetni és így a közbejött esős idők miatt eltolódott a növényápolás. Azonban, ha egy kissé körülnézünk a tanács munkájában, láthatjuk azt, hogy z időjárásra hivatkozni a tervszerű munkaszervezés, a határozatok tudatosítása. A növényápolás elmaradásának egyik döntő oka az, hogy nincs a tsz-kben és az egyéni dolgozók kör zött munkaverseny. A növényápolás lemaradásának felszámolása érdekében a gyomai tanács segítse jobban a mezőgazdasági állandó bizottságot annak tagjai között pedig ossza (Col a község területét. Az állandó- bizottsági tagok a dűlőié Lelősök- ből, élenjáró dolgozó parasztokból építsenek maguk köré aktiváltat, rajtuk keresztül szervezzék és fejlesszék ki minél szélesebb körben a munkavorsenyt. Neveljék a területükön levő dolgozó parasztokat olyan irányban, hogy tegyenek munkafelajánlást június 15-ie, a Béke Világtanács ülésére. A jól teljesítőket, az élenjáró dolgozókat népszerűsítsék mikrofonon, versenyáradon, faliújságon keresztül. A lemaradókat pedig bírálják meg olyan formában, hogy megértsék azt, hogy lemaradásukkal megkárosítják magukat, hátráltatják, a község, sőt az egész ország építését. A növényápolás meggyorsítása fontos feladat, járjanak élen a kommunisták, tanácstagok, az állandó bizottság tagjai Az aratás, osóplés megkezdéséig rövid idő áll rendelkezésünkre, addig minden kapásnövényt legalább kétszer, egyes kapásnövényeket háromszor beli megkapábii; Ennek érdekében a termelőszövetkezetek és egyéni termelők minden kéri és fogaterőt mozgósítsanak erre a munkára, hogy Gyoma község mielőbb számolja fel lemaradását'”!’ növényápolásban. Medve Mártja. Időben végezzük el a gyapot egyezését A gyapotvetések a kedvezőtlen időjárás ellenére is igen szépek és nagy termést Ígérnek. De ehhez szükséges, hogy a gyapottáblákat állandóan tisztán tartsuk. A gyapotot azonnal meg toll szabadítani a gyomoktól és a sűrűségtől. A növény sűrűsége éppen olyan káros, mintha gyomos lenne. Az egyelést csak kézzel szabad végezni. Fontos, hogy kát. holdanként 70.000 növényt biztosítsunk, vagyis a növények távolsága 12—14 cm lehet. Az egyelésnél mindig a legfejlettebb, legegészségesebbet hagyjuk meg. A ki buzgóit növényeket a tábláról hordjuk le, égessük el, vagy ássuk el, mert ezek között több beteg növény is álcád és ez veszélyeztetné a többi gyapot egészségét. Az eső megszűnésével, mikor más növény munkáit még nem fehet végezni, a gyapot ©gyolcsét és sorgyomlálását minden kár nélkül végezhetjük. A Gyapottermeltető Vállalat az olyan termelőcsoportoknak, amelyek a gyapot agyelését, sor- és sorközi művelését jó minőségben elvégezték, kát. holdanként 200 forint II. művelési előleget biztosit, sága, furcsa, nem mindenütt Iát- első magyar kohókokszot — a sztá- tett egy igaz, népi mondás. így földet. A dombot a völgybe, hogy ható építmények. Vonz a kép, In- linvárosi kokszolóműbein. Előtte kó- hangzik: »Sztálinváros, a csodával sima legyen a talaj. Mert épül, saen itt már üzemek vannak. Gőz- szül az érctér, középen hatalmi» határos.« még egy hengersor is és új Markalapácsok zuhogása hallatszik és betontest látható. Tetején pezseg a A csodákat maga a nép teremti tin-kemencék, öntöde, meg gázgyár, izzó acél szórja a Szikrát éjjel-nap- munka, épitik, »nevelik« ezt is. meg. Mert valóban csodákkal ha- sodronypálya és ki tudja mi min- pal. Igen, itt már termelő üzemek Ebben az óriási vasbetongyűrűben táros az, hogy ahol jó fétesztendő- den még. Az építkezésekhez az sorakoznak. Martin-kemence, öntő- helyezik el azt az ércet, ami majd vet e^őtt még pusztaság volt, ma évek folyamán ötmillió köbméter de, gépgyár, mechanikai műhely, a nagykohóba kerül, hogy folyé- érdekes ópüfetek sorakoznak. Távol- földet mozgatnak meg. Ha ezt kovács műhely, szereidé, darupálya k<Mly Vassá váljon. A betontest két T°l nézve azfc hinné az 6mber> a földmennyiséget vasúti kocsikba és több más kisegítő üzem. Miögöt- oldalán óriási gödrök tátongnak és hogy óriás kemencék. A nevét az raknák, 500.000 vagont töltene tűk az új erőmű, 60 méter magas azok fenetón (nevetséges a kép, de építők mondják meg: a kokszoíóuiű meg. A kocsisor 5000 kilométer acélkéménye halvány füstöt lehel. ez a i6„jobb hasonlat), mint egy hűtőtornyai. Mellettük óriási ga- hosszú lenne, csaknem annyi, mint Ez a Sztálin Vasmű szive. Innen börcsög priiBzköi, morog valami a htokhoz hasonló, fent széles, alul a Eöld sugara. Sztálinváros és a fut majd az elektromosság, amely sárban K°y gép’Hernyóstaipa van csúcsban összefutó állványokra Sztálin Vasmű teljes felépítése több mozgásba hozza a nagy alkotást. & úriási “kanalaival mártogatja a emeIt téglaépületek sorakoznak, ötéves terv idejére van beütemezve. Ez a »szív«, s mellette áll a topadós anyagot A vasbetontest Ezekben készül majd a magyar Kellőnek még ide vasutak is es vasmű »telke«, a nagykohó, amely di„ centiméterenként süllyed le- kohókoksz. Az első öteves terv ve- milliónyi vezeték, de ez már n hol- már ez évben vasat ad a hazának, felé Emberek dolgoznak körülötte, 60tl oz a kokszofemu kétszer akko- nap müve fesz. De meg lesz.. . Kcpási Ferenc legendáshírű kohófő- a n6viik. Németh József és bri- ra Lesz’ mmfc az öbudal Gázgyár. Itt épül fel majd a Duna partján, műves 12 tagú brigádja már az ád-a Hősök. Ok vésik, vájják a A második oteves tervben meg na- ahol ma az ó sztálinvárosi »Bélre« utolsó léghevitőt falazza. Három- tizenegy, egyenként 500 tonnás vas- gyóbb lesz mert akkor meg két termelőszövetkezet gulyáját ■ legel- szoros ütemben dolgoztak, hogy a betong%krény útját a mélyben. UJ kokszoloblolck épül. Emellett toti Hajka Dániel 65 esztendős választás napjáig elérjék a tor kóla- Térdí„ sárban, iszapban vívják a J0“* ^esa&tl .aze?fpásztor. Az öreg büszke tekintetét tot. Hősies munkával el is érték haroot s mindannyiszor győznek! kparolot, ammóniák eskenfeldolgo- a város felé fordítja, bofeher ba- ezt. Utána a brigád együtt maradt Ez a ’maTOknyi ifjúgárda vállalta, z°gyarat építenék a kokszolónál jusza megnézzen és úgy kezd Isiéi a munkából egyenesen szavazni kogy teszállnak a mélybe és sárban visszamaradt koszankatrany basz- szólni: mentek vízben, napfény nélkül dolgoznak aositasara. — Én vagyok a legboldogabb A kohók mögött énül az mindaddig, mig a betonóriás az A városnak nincs határa, ember... Hogy miért? Mert én a mű, amelyhez • hasonló még nin előirt 30 méterre le nem süllyed. Ahol még ma nem épült semmi, minden téglát látok, amikor becsen hazánkban: itt égetik majd az A sztúlinvárosi nép ajkán szüle- ott talajegyengető gépek túrják a lyére emelik. En láttam meg azt is, amikor az első sztálmvúrosi nyolcadik emeleten kigyulladt a fény. Boldogság az nekem, higy- jék el. Hogy miért? Ötvon esztendeig legeltettem a gulyát azon a helyen, ahol most a vasmű épül. Itt serdültem fel, itt öregedtem meg. De az egész életem silány maradna, ha elválasztanám tőle azt az utolsó négy esztendőt, amióta itt megkezdődött a munka. Ennek a négy esztendőnek szépségét, örömét ilyen öreg ember, mint én, már nem is tudja szavakban kifejezni. Csak a szive érzi, az öreg szív, amelyet annyira meggyötört a múlt — és a szem látja, azlöreg szem, amelynek a múlt sok-sok csúfsága után csodát mutat egy ilyen város .Igen, a ml városunk csodás város. És ezért vagyok én a legboldogabb.». A sztahanovista- otthon tokéi, végig a Sztálin-úton minden ember, a város és a vasmű valamennyi dolgozója és lakója mind ezt mondja : »Én vagyok a legboldogabb . > .« És igazaik van... Dér Ferenc.
