Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-22 / 69. szám
1953 máreHs 22.. vasárnap 3 A „Felszabadulási Hét“ első napján „Békevonatot“ indítottak a békéscsabai állomás dolgozói ____________________________________________ ViUoAs-aibU Hifit Az első napon, amikor a »Felszabad ulási Hét« győzelméért indultak . harcba az üaernek, a bányák dolgozói, azokban a percek lton a békéscsabai MAV-állomás vasutas dolgozói is megkezdték a harcot, hogy túlteljesítsék tervüket és felemelt fejjel köszönthessék április negyedikét. Az első nap reggelén »Békevooa- tot:< indítottak, melynek összeállítását és a vonlát továbbítását a MÁV DISZ-szervezeiének ifi brigádjai végezték el. Már jóval a reggeli műszak megkezdése előtt indulásra készen állt ez a szerelvény. A Forgalmi, a Vontatási és a Pá- lyafenntartási szolgálat dolgozói a szokottnál korábban jelentek meg munkahelyükön, hogy a »Békevonat Indításánál valamennyien részt, vegyenek. Dina József elvtárs, a forgalmi -részleg alapszervi titkára beszédében fölhívta a dolgozók figyelmét az adott szavuk teljesítésére. Arra, hogy a »Felszabadulási Héten« az egyes szolgálati ágak jó együttműködéssel biztosítsák a negyedéves terv sikeres teljesítését, hogy jó eredmények elérésével mutassák meg szenetetüket a szovjet nép, a felszabadító Vörös Hadsereg iránt. — Sztálin elvtárs tanítása szerint kell cselekednünk, hogy méltók legyünk a „rohambrigád“ címre, amelynek Sztálin elvtárs nevezte a felszabadult magyar népet — Hozzászólás a Deák-ankéthoz Blaliúl Jánosáé Igazgató, békéscsabai Ruhagyár: Üzemünkön belül a 480 perc kihasználásával kapcsolatban vannak még hiányosságaink. Deák elvtárs előadása alapján művezetőink felülvizsgálják a gépekei, amely hasznos és nálunk is bevezetjük. Tapasztalható volt, hogy a művezetők csak saját műszakjuknak biztosították ezideig az előfeltételeket, ami hiányosság volt, ezt igyekezünk mielőbb megszüntetni. Üzemünkbe 1952 januárjában vezettük he az önálló műhely- elszámolást, azonban ezen a téren nem értük el azt az eredményt, amelyet Deák elvtársék már a MÁVAG-han elértek. Hiba volt az, hogy kezdetben műhelyenként csak a termelési tervet bontottuk fel, az önköltségi terv nem volt meghatározva. Szükséges az, hogy az egyes szalagokra is felbontsuk azt. Ez segítséget ad a műszaki vezetőknek ahhoz, hogy élénkebben foglalkozzanak a munkaversennyel, a terv teljesítéssel. Varjú I*ál tervosztály ve zel ő, gyulai Hasi ;ny agyár: A Deák- mozgalmat üzemünkön belül mi» is helytelenül értelmeztük először, mivel csak a munkafegyelem megszilárdításában láttuk annak bevezetését és nem láttuk azokat a fontos feladatokai, amelyeket tényleg magában rejt ez a. mozgalom. A Deák-mozgalom megköveteli művezetőinktől, hogy» nagyobb távlatokban és előbbre- látással dolgozzanak. Csak így tudják biztosítani a munkaidő 480 percének kihasználását. A ciklusos gyártás megkívánja a művezetőktől a gépek kapacitásának teljes kihasználását, ehhez hozzájárul még az is, hogy a művezetők sokkal jobban ismerik a dolgozókat — azt, hogy menynyit tud az teljesíteni —, mint maga az üzem vezetője. így nagyobb segítséget tud adni a művezető. Ez komoly kooperációt követel meg tőlük. Például # MÁVAG-gyár ma már egészen nagy létszámmal dolgozik; ez megköveteli a tervszerű megelőző karbantartásban a szorosabb együttműködést. Csak így tudnak jó munkát végezni és csak így tudják a jó eredményeket biztosítani. Megragadta a figyelmem az önelszámolás kérdése. Nálunk még jobb eredményt kell elérni, mint a MÁVAG-han, hiszen üzemünk tömeggyártás jellegű. Nagyon lényeges tehát a művezetők, a mérnökök kapcsolata. A vállalaton belül beindult műszaki tanfolyam jelentősén elősegíti majd a Deák-mozgalom sikerét. Fel kell ismerniök a művezetőknek az üzemrészükben dolgozók teljesítményeit, de ismerniök kell a dolgozóknak is egyéni tervüket, ezelcnek kidolgozásában komoly segítséget tudnak adni a tervező szerveknek. Ivar László igazgató. Sarkúéi Cukorgyár: Üzemünkben is nagy lelkesedést váltott ki a Deák- mozgalom elindulása annak idején. Eredményeket is értünk el, ami különösen megmutatkozik az igazolatlan mulasztások megszűnésében. Azonban az üzemen belüli munkafegyelemmel kapcsolatban csaknem tanácstalanok vagyunk. A mi művezetőink harcolnak ugyan azért, hogy megszüntessék az üzemen belüli felesleges, időrabló beszélgetéseket, a munkahelyről való eltávozásokat, de itt még sok tennivaló van. A A tervszerű megelőző karbantartással kapcsolatban meg kell jegyeznem: ez igen komoly lendí- lője a terv teljesítésének. Technikusaink lelkesen segítenek ebbein a munkában az előzetes karbantartás tervszerű végrehajtásával. Egyben szeretném megérdeklődni Deák elvtárstól azt,' hogy a Szovjetunióban hogyan történik a versenyvállalások értékelése. Deák elvtárs válasza: A Szovjetunióban tapasztaltam azt, hogy az üzemekben van egy diszpécser, aki minden egyes munkáról egy kartont vezet, ide minden nap beírja, hogy mennyi idő van arra a munkára adva és mennyit tesz ki az teljesítménybérben. Hogyan áll a dolgozó a munkájával’? Például egy munkadarabnak 1100 perc a munkaideje, Leliát ennek a munkadarabnak 2—3 nap alatt kell elkészülni. A művezető naponta megnézi a diszpécser által vezetett kartont és megállapítja, hogy a dolgozó mennyire készült el a rtiunkadarabbal. Amikor minden egyes géphez odamegy és megnézi a munkadarabot, mindjárt meg is Ludja állapítani annak helyességét is. Tapasztalatát feljegyzi az operatív lapra. A dolgozó ennek alapján kapja meg, milyen százalékos teljesítményt ért el és mennyit keresett. Mi is ilyen alapon értékeljük az elvégzett munkát. Ez a módszer megvalósítható bárhol, de különösen a textilüzemekben. mondotta befejezésül. Bor József állomásfőnök-helyettes beszédében megemlékezett április 4-ről, arról, hogy milyen segítséget kaptunk az elmúlt nyolc esztendő alatt a szovjet néptől. A »Felszabadulási Héten« a dolgozókra váró hatalmas feladatok megoldásáig az állomáson is meghonosodott szovjet tapasztalatok és szovjet munkamódszerek segitik. Ezekután a Fűtőház főnöke, majd Lengyel elvtárs kérte a »Békevonat« személyzetét, hogy teljesítsék vállalásukat a »Fel« szabadulási Héten«. Elmondta, hogy még többször lesz alkalmuk hasonló szerelvények továbbítására, hogy ezzel is szocialista hazánk fejlődését szolgálják. A többi dolgozó felé az volt a kérése, hogy a szolgálati ágak együttműködésével, egymás segítésével •járuljanak hozzá ehhez a munkához. A vonat rendes időben, 8 óra 5 perckor indult el az »500-as«-moz- galqpi keretében, a vállalt nagyobb sebességgel és túlsúllyal. A szerelvényt egy szépen feldiszátett »424- es« mozdony továbbította Békéscsabától Szájéiig. A vonatot Pénzes, Ugrai, Gyarmati, Pápai Antal, Szegedi György, Szegedi János, Kocsis Endre, a DISZ-brigád tagjai továbbították. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦♦*♦»* 1 Megsokszorozódnak j a jegyzett forintok j Üzemeinkben, f alvóinkban gyakran hallani most ismét: Nyertem! — a kötvény tujaldo- ;no:-'(i'k Mosolygó arccal hason- litgatják össze a lista számait t a kötvények számával. »Bekö- 5 pogott« a szerencse ismét sok házba, d© ez olyan szerencse amit tudatosan kovácsoltak maguknak a dolgozók. 1949- ben, mikor lelkesen, egymást túlszárnyalva jegyeztek terv- kölcsönt, tudták; ezek a forintok visszatérőinek. Vissza- _ térülnek a terv ajándékaiban, a | békéscsabai, Kölcsed-utcai új óvodákban, a kollégiumokban, szülőotthonokban, lakásokban, új kutakban, de visszatérülnek Így a sorsolásnál, nyeremény- formájában is. A békéscsabai Bamutszövőben, a jegyzésnél, már gondoltak az új beruházd- I sokra, arra például, hogy a • terv során új gépeket kapnak | } az automata szövődébe s ezért- I adták forintjaikat. Most a | tervkölcsön-felelős egyre több I dolgozóval közli: { — Kihúzták a kötvényed! — 5 Pribolyszki Mátyás, Gyebnár { Görgy, Galberti Jánosné, Molnár Il«na; Sviszt Ilona nevei is ott vannák a nyerők között. 200—600 forintos nyeremény- nyel húzták ki kötvényeiket. A békéscsabai Téglagyárban Szrankó Pál égető 500 forintot nyert, Szabados Istvánná, a konyha dolgozója, szintén 500 forintot. Hankó János, Krestván Bálintné, Paróczay Géza is a nyerők között van- | nak. A 65/4-es építő vállalat t dolgozói közül hatnak húzták lói I a kötvényét 20-án, különböze ? nyereményekkel. ! Az új húzás ismét egy újabb | bizonyíték arra, hogy érdemes í volt Tervkölcsönt jegyezni, f Mert a különböző beruházások- I ban, s pénzben is egyre több térül vissza, megsokszorozód- | nak a jegyzett forintok. Ismét elmondhatjuk: nyert az egész ország! j Képek a szovjet emberek életéből A dolgozó nép6 a Kultúra A moszkvai «Vörös Proletár»-szeiszámgépgyár klubja semmiben sem ku* lönbözik sokszáz más klubtól« Tágas szinpadterme van, itt rendezik az üzemi hangversenyeket, kulturestéket, a szin játszócsoport előadásait, a gyűléseket, a tudományos előadásokat és a film vetítéseket. Ezenkívül van a tudományos előadások számára még egy úgynevezett akis terem» is. A klub előcsarnoka nagyon otthonos. Több szoba áll a különböző kuF tui'csoport köreinek rendelkezésére, van billiárdterem, olvasóterem és büffé, A klubban minden a pihenés céljait szolgálja. Minden látogató Ízlésének és szükségleteinek megfelelően foglalkozhat, amivel aka*, A «Vörös Proletár»« gyár munkásai, alkalmazottai, mérnökei és technikusai szeretik ldubjukat és szívesen járnak' oda. A klub a nagylétszámu gyári kollektíva rendelkezésére áll. A klub munkája nem korlátozódik a klubépületre, hanem sokkal szélesebb keTetek között folyik. Például nemcsak a klubban tartanak tudományos előadásokat, hanem a műhelyekben, a közös szállásokon és nyáron a gyár kertjében is. A klub vezetősége a gyár munkásai számára tanulmányi sétáltat és kirándulásokat szervez. A klubban elég gyakori a filmvetítés. A gyár munkásai szívesen járnak ide családjaikkal, A mozijegyek itt olcsóbbak, mint a filmszínházakban és ugyanazokat a filmeket vetítik, mint ott. Az előadás megkezdéséig az előcsarnokban táncolni, sakkozni lehet, friss napilapokat, vagy folyóiratokat lehet olvasni. A képen: a «Vörös Proletár»-3zerszámgépgyár klubjának olvasóterme látható. Korszerűen felszerelt iskolák A képen: a kolcovkai «Sztálin»-kolhoz (Csuvas A SZSZK, buirnarszki kerület) tízosztályos iskolájának fizikatermében. Fejlett technika, gyors közlekedés A képen: a «TZ-4 gázgenerátoros Diesel-mozdony szerelését látjuk a harkovi közlekedési gépgyárban.
