Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-22 / 69. szám
4 JS5S ntórehis 22., vasárnap VíltaiMiőU képt KONZULTÁCIÓ A politikai iskola II. évfolyamán | ermól az anyagnál több helyen mte- most tanulmányozzák pártunk pa-1 riiltek fel vitáé kérdések, rasztpolitikáját. A megye területén! Az alábbiakban tisztázzuk: 1. Az elkulákosodág veszélye fennáll-e? A szocializmus építése idején, a parasztság rétegeződéi« ben változás áll be. Felvetődik a kérdés, hogy van-e kulákosodás? Jelenleg a falun még van kulákosodás, mely a Hsárwtermelésből adódik, hogy egyesek valamilyen spekulációval megszedik magukat, de ennek a lehetősége mind jobban megszűnik. Pártunk a korlátozás politikáját folytatja a kulákség felé és így a knlákság gazdasági ereje csökken, Bár van bizonyos ku lakosod ás kis mértékben, 'dn nőm ez jellemző az átmenőt idejére, hanem a kceépparasztosodás. A szegény parasztság földet kapott a felszabadulás után, majd népi demokratikus államunk állandó segítségével a kisparasztok egy Ennél a kérdésnél elsősorban tisztázni kell, hogy ki a középpanaszt: Lenin elvtárs azt mondja: «A középparaszt — olyan parésze középparaezttá válik. Állandóan erősödik a gazdaága, gépeket vásárol, nő az állatállománya. De ezenkívül a tszcs-beu dolgozó parasztok jövedelme is nő állandóan és eléri a középparasztok jövedelmét. Ezekből láthatjuk, hogy bár van kulákosodás Hs mértékben, de az elkulákosodás veszélye nem. áll fenn. A kulákkérdésnél van még egy másik helytelen nézet, az, hogy több csoportba osszák a knlákokat. Ipari, politikai, közellátási, kiakulák, stb. A kulákság ilyen kategóriába való sorolása helytelen, mert nincs különféle, csak egyféle kulák van. Az ilyen külön kategóriába való sorolás az opportunizmushoz vezet. Kivételeket tesznek egyesekkel, nem harcolnak megfelelően ellenük és pártunk korlátozó politikáját nem hajtják végre megfelelően. raszt, aki nem zsákmányol ki idegen munkást, nem él más munkájából semmiféleképpen, a legkisebb méltókban som él más munkájából, hanem mega dolgozik, a saját munkájából él.» A középparaszt családjával .műveli a földjét, e ha bizonyos időben időezaH műnkért alkálmaz is, jövedelmének döntő többségét maga és családja munkájából szerzi. Bér a kö2épparaszt piacra viszi terményfeleslegét és az átmeneti gazdaság jelenlegi szakaszában a gabonamennyiség nagyrészét ő adja, de nem Hzsákmányoló. A középpn- raszt gabonát termel, feleslegét piacra viszi, mert neki meg iparcikkre van szüksége és hogy ezt meg tudja venni, dbH a feleslegét el kelil adnia, saját szükségletét így tudja biztosítani. A középparaszt tehát dolgozó paraszt, nem kizsákmányoló. Ezért kell nekünk' megnyernünk és a nagyüzemi gazdálkodásba bevonni. A középparaszt ingadozik, de az ingadozása csökken, mert látja, hogy a népi demokrácia őt is támogatja és élvezi ezt a tá- mogatást. A gépállomás neki is dolgozik-:. az iskola és a kultúra minden területe az ő számára is nyitva áll. A középparasztság ezt látva, mind jobban tér át a nagyüzemi gazdálkodásra. Ezt mutatja, hogy megyénkben is a tszes-tagoknak 32.7 százaiéba középparaszt. 2. A középparaszt, mivel piacra is termel, kizsákmányoló-e ? A pártoktatás tapasztalatai Pártunkban mind többen értik meg, hogy milyen rendkívül fontos fegyver harcainkban a marxi zinus- 'eninizmus elmélete. A mi pártunk harci tapasztalatai is meggyőzően bizonyítják azt a marxi igazságot, hogy ha az elmélet meghódítja a tömegeket — anyagi erővé válik. Párttagságunk nagy tömegei tanulmányozzák a párt elméleti alapjait, a marxizmus-leninizmus tanítását. Ennek a Hterjedt tanulásnak komoly szerepe volt abban, hogy pártunk — népünk élén — évről-évre gyorsabb tempóban halad a szocializmus építésének utján. Csak akkor építhetjük sikerrel a szocializmust és védhetjük meg a hazát a belső ellenséggel szemben, ha párttagságunkban növeljük a kommunista öntudatot, fokozzuk az éberséget és kemény helytállásra, az ellenség izzó gyűlöletére nevelünk minden kommunistát. Ezt a célt kell szolgálni propaganda- munkánknak, de ezt szolgálják az esti politikaki iskolák is. Abhoz, hogy ezt a feladatát propagandamunkánk betöltse, megyénk területén sürgősen fel kell számolni az oktatásnál mutatkozó hiányosságot. Az oktatás lemorzsolódása különösen községekben tapasztalható. Falusi pártszervezeteink előtt is egy re nőnek a feladatok ; a tavaszi munkák sikere, a termelőszövetkezetek megszilárdítása azt kívánja, hogy a párt- és kormányhatározatok végrehajtása, a nehézségek leküzdése érdekében vértezzük fel a falusi párttagságot megfelelő elméleti és politikai tudással. Ehhez nagy mozgósító erőt kapnak a falusi pártezerveaetek azzal, hogy a tagság tanulmányozza a politikai iskolák második évfolyamán a parasztkérdéeről szóló anyagot. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy falusi pártszervezeteink nem élnek ezzel a lehetőséggel. A gyomai járásban például Dóvaványán a »Dózsa«, »Gábor Aron«, »Szabadság« tsz-eknél már háromszor halasztottak el az esti iskolákat. De ezt tapasztaltuk a Aékési járás Köröstarcsa községében is, a »Rákosi« és a »Béke« tsz-néi, ahol meg nem jelenés miatt egymás után maradnak el ? politikai iskolák:. Ezek az esetek azt bizonyítják, hogy maguk a pártbizottságok és az alapszervezetek nem foglalkoznak állandóan a pártoktatással. Egyes elvtársak arra hivatkoznak, hogy mindennél fontosabb a tavaszi nagy csatát sikerre vinni. De hogyan tudjuk ezt elérni? Csakis úgy, ha politikailag is fejlett dolgozók végzik ezt a munkát. Csak ott halad igazán zökkenő- mentesen a tavaszi munka, ahol jé a politikai oktatás. A körösladányi »Dózsa« feznél aránylag jó a pártoktatás, most a tavaszi munkák idején még fokozottabban fognak a tanuláshoz a hallgatók. A szeminárium alatt jegyzetet készítenek és az elvi meghatározásokat gyakorlati példákkal támasztják alá és különösen sikeresen alkalmazzák ezt Serfőző és Kovács elvtársak. A rendszeres oktatás eredménye megmutatkozik a tavaszi munkák előrehaladottságában is. Jó eredmények mutatkoznak Vésztőn, ahol állandóan emel jsodik a hallgatók létszáma. Különösen rossz a gépállomások oktatása. A gépállomások előtt évről-évre nagyobb feladatok állnak. Éppen ezért az oktatási idő jő kihasználásával biztosítsuk, hogy a gépállomások dolgozói ideológiailag és politikailag jól felkészülten, nagyobb öntudattal végezzék a tavaszi munkákat. Nem lehet megengedni azt, ami a füzesgyarmati gépállomáson is van, hogy a hallgatóknak csak negyvenkét százaléka jetenik meg a politikai oktatáson. Ebből adódik, hogy van olyan dolgozó a gépállomáson, aki 9 százalékra teljesítette tervét. De ehhez hasonló rossz az orosházi és a körösladányi gépállomás is, de megyén]: többi gépállomásán is találunk ezekhez hasonló helyzetet. Nagy erőfeszítéseket kell tenniük a pártszervezeteknek és politikai he lyetteseknek azért, hogy a hallgatok fegyelmezetten és rendszeresen készüljenek fel a foglalkozásokra. Szervezzék meg műszakonként a brigádoknál a szemináriumokat és a tanulóköröket. Hiba volna azonban a pártoktatásunk hiányosságát csak a meg nem jelenésnek tulajdonítani. A pártoktatásunk másik hiányossága az, hogy a hallgatók nem kötik össze az elméletet a gyakorlattal. Nálunk még most is érvényes az, amit Pártunk Politikai Bizottsága 1949 október 20 i halározata megállapít: »Pártol: latásunk gyakran elmarad a haladd élettől s az elméleti kérdéseket nem tudja megfelelően összekapcsolni a gyakorlattal, különösen a szocializmus építésének kérdéseivel így a tanulók jó része az elméletet dogmatikusan, elvontan, ssjáitiíj»;,els roent kC-cpce a gyakorlattal alkoíóan egyesítve alkalmazni.« Ezt tapasztaltuk a dóvaványai tanácsnál, ahol a tanács feladatait a begyűjtésben csalt elvileg határozták meg, hogy mi a konkrét feladata, az elmaradt a szemináriumoknál. De nemcsak Dóvaványán van oz igy, hanem még több más helyen, ezt súlyosbítja az, hogy még propagandista szemináriumokon is megtaláljuk. Hia csak elismételjük azt, amit a marxizmus- leninizmus erről, vagy arról a kérdésről mond, de nem mozgósítunk a feladatok megoldására, a nehézségek leküzdésére, akkor a legigazibb elméleti megállapítás is hatását veszti és végeredményben céltalan marad. Ha például a szocialista iparosítást, vagy az ötéves terv kérdéseit tárgyaljuk, nem elégedhetünk meg az elméleti tételek hibátlan kifejtésével és a tények, adatok ismertetésével. Az anyag feldolgozása csak úgy lesz eredményes, ha rámutatnak a feladatok végrehajtásával járó harcokra, erőfeszítésekre és áldozathozatalra. Sztálin elvtárs mondott», hogy: »A marxista-leninista elmélet elsajátításának elsü feltétele az, hogy megtanulj- junk különbséget tenni az elmélet betűje és lényege között. A marxista-leninista elmélet elsajátítása annyit jelent, hogy magunkévá tesszük ennek az elméletnek az alkalmazását a forradalmi mozgalom gyakorlati kérdéseinek eldöntésénél a proletariátus osztályharcának különböző viszonyai között.« Az elmédet és gyakorlat szoros kapcsolata nem jelenti azt, hogy most már csak gyakorlatról beszélünk, mint ahogyan ezt teszik a gyomai »Dózsa« tszcs-nél is. Az alkotmány tárgyalásánál nem beszéltek orról, hogy mit biztosít az alkotmányunk, vagy milyen jelentősége van számunkra. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy a hallgatók nem készülnek fel kellően a fogio.t- kozásokra. Az utóbbi időben helyenként eredményeik mutatkoznak a propaganda szemináriumok megtartásáAz endrődi I. sz. alapszervezet pártcsoportjai példát mutatnak Az endrődi I. számú alapaz&rve- zet pártvezetősége vezetőségi ülésen értékeli a páitcsoportok munkáját- Egyes alkalmakkor a párfbi- zalmit is meghívják és megtárgyalják a pártcsoport munkáját. Az endrődi I. sz. alapszervezet látja, hogy milyen nagy erő a jól működő pártcsoport. A kis kommunista közösségnek feladata, hogy neveljen, tanítson és utat mutasson a eoron- lévő feladatok maradéktalan teljesítésében. A pártcsoportban meg kell követelni, hogy minden párttag, tagjelölt eleget tegyen elemi kötelezettségének, teljesítse időben a beadását, a tavaszi munkákat, teljesítse tervét. A parkcsoportok valamennyi tagjának pártmegbizatásai vannak. Most a legfőbb pártmegbizaíás az, hogy minden kommunistát megbíztak azzal, hogy a hozzá leosztott 2—3 házat lelátogassa és serkentse a dolgozókat a tavaszi munkák sikeres befejezésére és az állammal szembeni kötelezettségük határidő előtti teljesítésére. Ennek meg is van az eredménye, mert az I. kerületben már a koratavaszi növények a földben vannak. Az első negyedévi beadással is elöljámak az I. kerületi kommunisták, dolgozók. Március első felében csak két kommunista volt, aH nem. teljesítetik vagyis aH csak részben teljesítette beadását. A pártcsoporlérlekezlelen, taggyűlésen bírálták ezeket a párttagokat 6 azóta már ezek is eleget tettek az állammal szembeni kötelességüknek. Galambos Istvánná pártceoportja a jók közé tartozik az I. kerületben. A csoport tagjai élnek pártunk fegyverével, a birálattal, önbdrálat- tal. A legutóbbi pártcsoportértekez. léten Farkasinszki Imit bírálták meg azért, mert rondszerto'eny l látogatta a szemináriumot. Favka- sinszH elvtársnő úgy gyakorolt ön, bírálatot, hogy azóta rendszeresen és időben megjelenik a szemináriumokon. Galambos elvtársnő parkcsoportja a tagdíjfizetésijén is élenjár. Ezek az elvtársak a taggyűlésen is részt vesznek valamennyien, ha csak nem betegek. A pártcsoporlérlekezlelen számonkéri a különböző párfmegbizafásokat, a népnevelőket beszámoltatják az addig végzett munkájukról. Nemcsak a népnevelők, hanem a párt- csoport minden tagja végez politikai felvilágosító munkát és személyes példamutatással mozgósítják az utca valamennyi dolgozóját. A példamutatásban elöljámak a pártcso- portbizalmiak, úgy mint Farku-iriszt i Irén, aki a tojás-, baromfibeadását teljesítette. De nemcsak Galambos élvtársnő pártcsoportja dolgozik így,' hanem a többi pártcsoport is. Ennek eredményié, hogy a taggyűlésen min- denH résztvesz. Tanulhatna a többi alapszervi pártcsoport is az I. kerület példájából, mert a pártszervezet vezetősége azzal bízta meg a pártcsoporfc- vezetőt, hogy tanítsa lrelytálasra, nevelje példamutatásra a párt csoportjához" tartozó elvtársakat. A pártmegbizatás kötelez. Ez annyit jelent, hogy nemcsak a saját munkájáért felelős és nem is alkalomszerűen kell a hozzá beosztott ©lv- társahat nevelni, hanem tervszerűen kell dolgozni, ezt elvárják az egyszerű párttagok, a kommunisták. ^(Jsepkój Etellja* A. sztálini úton haladnak továftb a Szovjetunió népei A Szovjetunió minden részéből f ciaüsztyicseszkoje Zemljegyelije* érkeznek hírek a szovjet dolgo-fcímű lapban, zók újabb munkasikereiről. így például a »Vorosilovtigolj« szénipari tröszt «Sztálin »-bányájának dolgozói elhatározták, hogy a korábban vállalt tízezer tonna helyett tizenötezer tonna szenet termelnek ki terven felüL A bánya legjobb vájára Leontyij Va- lejnyikov, az ötödik ötéves terv megkezdése óta már hatévi normát teljesített. Az ötéves terv befejezéséig még nyolc évi normát akar teljesíteni. A kolhozparasztok a Szovjetunió többi dolgozójához hasonlóan megfogadlak, hogy még szorosabban tömörülnek a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet kormány köré és még jobban dolgoznak a kommunizmus mielőbbi felépítéséért A sztálingrádi terület »Gigant« kolhozának tagjai írják a »SzoA Nagy Honvédő Háború éveiben kolhozunk területét ideiglenesen elfoglalták a német fasiszták, akik földig leromboltak mindent. A fasiszták felett aratott győzelem után Sztálin elvtárs fel- szólíiására és a szovjet kormány hatalmas támogatásával hozzáfogtunk kolhozunk újjáépítéséhez és felvirágoztatásához. A háború előtt a kolhoznak tízezer birkája volt. A birkaállomány most meghaladja a huszonötezret. Kétszeresére nőtt a szarvasmarhaállomány is. 1952-ben a kolhoz jövedelme négy és félmillió rúbel volt. Az új ötéves tervben a. kolhoz gazdasága még jobban fel- virágzik. A sztálingrádi vizierőmű felépítése után földjeinken villamosgépek" fognak dolgozni, a földek pedig eddig soha nem látott termést adnak. náL Az orosházi járásban például 100 ezúzalék06 a megjelenés, a propagandisták felkészülése is' kielégítő. Vésztőn 98 százalékban, jelentek meg. Ez az eredmény azt mutatja, hogy ahol a propagandisták érzik a felelősséget munkájuk iránt, ott jó ütemben hálád az esti iskola is. A gádoros propagandisták már a propagandista foglalkozásra helyi konkrét eredményekkel készülnek fel. Gerő elvtárs, propagandista elmondja, hogy neki a múltban semmije nem veit, most az ötéves tervben villany, rádió van a lakásában, vil- Lanyvasalót vásárolt. Nagy H tűn totós ben volt része: 14 napig üdült jó munkája jutalmául Hajdúböszörményben. A propagandista nevelőmunkája csak úgy lehet eredményes, ha az konkrétan helyi ismereteken alapúik. Elsősorban a saját környezetéből hozzon fel jó és rossz példákat, a helyi adottságokból ©redő szükségleteket figyelembe véve, tűzze H a nevelőm unka cél jait. Cél az, hogy most a tavasa munka idején is pártbizottságaink, párt- szervezeteink fokozott gondot fordítsanak a pártoktatásra. Akkor végeznek jó munkát, ha minden párttag megérti, hogy a legnagyobb munka is könnyebbé válik, ha azt elméletileg- képzett dolgozók végzik. Tartsak legfőbb feladatuknak, hogy harcoljanak a lemorzsolódás ellen, a hiánytalan megjelenésért, a tavaszi munka idején is. Csepkó Etelka
