Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-19 / 66. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r------------------------------------------N E lőre „Felszabadulási Hét" sikeréért Jó vetés — gazdag aratás V_____________________J 1 —•- . • ----------- . . T 7 T A Z M D P B É K É S M EGYE 1 PÁR T B1Z Ö T T í !ÁGÁN A K LAP1Á 1933 MÁRCIUS 19., CSÜTÖRTÖK Ára SO fillér IX. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM Pártszervezeteink érezzenek nagyobb felelősséget a szemléltető és kultűragítációért A Szovjetunió által történt fel- míát alussza a szemléltető és a kulezabadulásunk óta pártunk ezürrte- len kemény harcot vív szabadságunk, függBt’enrégünk, békénk megvédéséért, dolgozó népünk anyagi és kulturális jólétének növeléséért. Pártánk, a kommunisták harcának nagyszerű gyümölcsei érnek szemünk előtt. Az eLmulit 8 év folyamán olyan merész terveket valósítottunk meg, amilyenekről régen az elnyomó tőkések és földbirtokosok, a cselédek, a munkanélküliek, a hárommillió koldus Magyarországán még álmodni sem mertünk.. Ennek ellenére nem elégedhetünk meg elért eredményeinkkel. Tovább keli növelnünk hazánk gazdasági eredményeit, tovább kell növelnünk dolgozó népünk öntudatát, hazánk véderőjét. Annál is inkább, mert a háborús provokátorok fogvicsor- gató láncos ebjo, a Tito-banda most már a török és görög vérszomjas haramiákkal szövetkezve lesi az alkalmat, hazánk megtámadására, alkotásaink rombolására. Eddig elért eredményeink számbavételénél meg kell állapítanunk, hogy sokkal többre vagyunk képesek. Nagyobb sikereket értünk volna el, ha dolgozó népünk öntudata, os'rtáiyliarco&íápa, általános műveltsége párhuzamosan növekszik gazda-ági eredményeinkkel. Építő in unkánk még gyorsabb ütemét gátolja a maradi gondollpo .a-1, az ellenséges Jiírverós s a;^ hogy a klerikális reakció még jelentős számú tömeget tart befolyása alatt megyénk területén is. A ma, radíréig s az ellenséges befolyás hátrányait lemérheti ük a terméseredmények emelkedésének, a termelőszövetkezetek fejlődésének, megszilárdításának, a begyűjtés teljesítésének, a tavaszi munkáknak előrehaladottságán, illetve lemaradottságán, az agrotechnikai módszerek alkalmazásán. Vegyük példának a tavaszi munkákat. Megyénk termelőszövetkezetei taviaszibúza vetéstervüket március 16-ig 158.1 százalékban, tavasziá,rpa vetéstervüket 16.9 ezáza- lékban végeztek el. Az egyénileg dolgozó parasztok viszont csak 53.4 százalékát vetették el tavaszibúza-, és 21.8 százalékát tavasziárpa előirányzatuknak”. A lemaradást, & ku- za-vonát azzal igyekeznek magyarázni, amit az ellenség, a ku Iákok és a maradi gondolkozás sugall fülükbe, hogy «hideg a föld», meg’ hogy «korai még, van idő», stb. Az igazság az, hogy sokan elhanyagolták az őszi szántást s most, a tavasszal sem igyekeznek vei© úgy, mint ahogy az idő és erejük megengedné. Ezzel magyarázható az, hogy míg a termelőszövetkezetek tavaszi vetésterületeiből már csak 6 és fél százalék szántanivató volt március 15-én, addig nz egyénileg dolgozó parasztoknak még szántásra vár vetésterületük 46 és fél százaléka. A lemaradásnak részben és helyenként okai a gépállomások ifi- Több gépállomás traktorosai — a helytelen vezetés és irányítás miatt — elhanyagolják a két műszakban való szántást. Emiatt megye- szarte Csökkent az egy traktor által elvégzett napi szántás átlaga. A lemaradás legfőbb oka pedig az, hogy megyénk legtöbb községében hiányos a meggyőző és a munkára mozgósító népnevelőmunka s csak- ,neni megye' orte még ma is téli áltúragitáció. Kevés községben találhatók pl. a vetésre és főleg a ke- resztsoros vetésre és a símátóaáeiia mozgósító rajzok. Nagyszénáson u tavaszi munkák kezdetével egy időtlen jelentek meg a keresztsoros vetést, a simítózást népszerűsítő rajzok. Tótkomlóson, Kaszaperen, Csa- nádapácán és még számos községben azonban a népművelési szerveknek eszükbe sem jutott, hogy szemléltető és bíráló, az ellenséges lúr- verést leleplező rajzokkal a korai vetésre, az agrotechnikai módszerek alkalmazására mozgósítsanak. Részint ezzel magyarázható az, hogy pl. a 11.000 hold tavaszibúzából megyénkben mindössze csak 600 holdat vetettek keresztsorosan. Me- gveszette botrányos lemaradás mutatkozik a sí mit ázásban s a friss szántásutáni közvetlen fogasolásban. A lemaradáshoz hozzájárult az is, hogy az elmúlt évbeli sikeresen mozgósító rigmus-brigádjaink még nem ébredtek tudatára, hogy az ő közreműködésiikra is szükség van ahhoz, hogy idejében -befejeződjön a vetés és gazdag termést takarítsunk be. A tavaszi munkák beindulásakor csak elvétve adott egy-egy rigmus-brigád lendületet a szántáshoz, vetés-, .hoz, köszöntő és csípősen bíráló rigmusokkal. Békéscsabán, ahol az elmúlt év folyamán több mint 4000 ízben szerepeltek a rigmusbrigádok, csak az elmúlt héten ébredtek rá, hogy az idén is mozgósítsanak a tavaszi munkákra kint a patronás területeken, a termelőszövetkezetekben, az egyénileg dolgozó parasztok sorai között. A kultúragiiáoió tartósan jóformán csak Eleken és Két- egyházán honosodott mag. Ezekben a községekben különösen élénk a szemléltető és kultúragitáúó, a feladatok elvégzésére való mozgósítás. Sikeresen állították a dicséret és a bírálat szolgálatába a karikatúra rajzokat és a hangoshíradót. Füzes- gyarmaton a népművelési ügyvezető 1200 példányban feliratokat sokszorosított «Teljesítet ted-e már a beadást?», «Elvégezted-© már a tavaszi munkát?» stb. szöveggel. Ezeket a feliratokat elhelyezték a boltokban, ahol a megvásárolt csomagokkal adják a dolgozók kezébe. Számos nagyszerű módja van annak, hogy építő bírálattal gyorsabb tettekre mozgósítsuk dolgozó parasztságunkat a bő termés érdiekében. Ahoil a pártszervezetek, a tanácsok vezetői törődnek a szemléltető és kultúragi táció val, ahol lelkiismeretesek és hivatásuk magaslatán állnak a népművelési ügyvezetők, ott mutatkozik is eredmény. Az ilyen helyeken nem gátolja a tavaszi munkát a miaradi gondolkodás s az ellenség hírverése, alkalmazzák a dolgozók az agrotechnikai módszereket. Felelőtlenségre és szájtáti.- ságra vall az, ahol arra hivatkoznak, hogy («nincsenek rajzolók, nincsenek rigmusírók». Ilyen kifogásokkal nem bújhat ld a felel'ős- ségrevonás alól egyetlen pártszervezet, egyetlen tanács vezetője ée egyetlen népművelési ügyvezető sem. Vannak rajzolók és vannak rigmusírók, csak fel keli kutatni őket, össze kall hívni őket megbeszélésre és segítséget, adatokat, módszereket kell adni munkájukhoz. Hihetetlen az, hogy csak Bat- tonyán vannak olyan gimnáziumi Az országgyűlés szerdal ülése Az országgyűlés szerdai ülését nőhány perccel 10 óra után nyitotta meg Molnár Imre, az országgyűlés alelnöke. Megjelent az ülésen Rákosi Mátyás elvtárs, a minisztertanács elnöke, akit a képviselők helyükről felállva hosszantartó tapssal "köszöntöttek. Résztvett az ülésen TJpbi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke* Gero Ernő, a minisztertanács elnökhelyettese, Révai Józtef népművelési miniszter, valamint Hidas István, Kiss Károly, Házi Árpád, a minisztertanács elnökhelyettesei és a minisztertanács több más tagja. Az .országgyűlés először az országgyűlési választásokról szóló jogszabályok módosítására vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalta. A törvényjavaslatot Komócsin Zoltán, előadó ismertette. Az országgyűlési választásokról szóló jogszabályok módosítására vonatkozó törvényjavaslatot az országgyűlés jogi bizottsága, letárgyalta és egy módosítással elfogadta — mondotta a többi között, majd emlékeztetett arra, hogy a horthysta Magyarországon csak a grófok, bárók, földbirtokosok, gyárosok, nagykereskedők, népnyúzó fiskálisok és főpapok kerülhettek be az ország- gyűlésbe. Ezután így folytatta: — Az országgyűlés élé most beterjesztett jogszabálymódosító törvényjavaslatban kifejeződik hazánk gyorsiramú, mindenirányú, demokratikus fejlődése. A szocialista Szovjetunió példáját követjük, amikor az anyagi és kulturális javakkal. együtt állandóan szélesítjük a dolgozó milliók politikai jogait is. A szocializmus építése elválaszthatatlan a demokrácia fejlesztésétől. — Míg mi azzal foglalkozunk, hogy egyre nagyobb tömegeknek adjuk meg a választás és választhatóság jogát, addig a kapitalista országokban az amúgy is szűkre.?zabolt burzeóá választójogot tovább korlátozzák, «A burzsoázia azelőtt megengedte magának a szabadelvűsködést — tanítja Sztálin elvtárs —, védelmezte a burzsoá-demokratikus szabadság- jogokat és ezzel népszerűségre tett szert a nép körében. A szabadelvűségnek-most már nyoma sem marad.» — Az imperialista országokban mindenütt alkalmazzák a vagyoni, nemzeti Ó3 faji cenzust a választói jog korlátozása érdekében — folytatta Komócsin elvtárs. Általánosan elterjedt módszer, hogy a választói, kerületek beosztásával is megaka- dályozzák, hogy haladó éternél; kerüljenek a parlamentbe, Angliában példáúl az egyik választókerületben elég .27 ezer szavazat egy mandátum elnyeréséhez, míg egy másik, munkás választókerületben több mint 80 ezer szavazatra van szükség egy képviselő megválasztásához. Az Amerikai Egyesült Államokban összesen vagy ötvenféle korlátozó rendszer van érvényben. A legutóbbi elnökválasztások alkalmával 13 millió szavazó polgárt fosztottak meg szavazati jogától. A hazug, reakciós választási rendszer miatt a szavazásra jogosultak tekintélyes része baj kottáiba a választásokat, úgyhogy Eieenhoweit körülbelül a választók egyhaimndú- oak a szavazatával választották meg elnökké. — A fejlődés, a perspektíva két, egymással ellentétes vonalát látjuk. Nálunk a lakosság nagy többségét alkotó, dolgozó milliók jogainak további kiterjesztése, — demokratizálódás. A kapitalista országokban: a lakosság nagy többségét alkotó dolgozó milliók politikai jogainak korlátozása — fasizá'lás. A Magyar Népköztársaság országgyűlése ezzel a törvényhozó aktussal is, az országgyűlési választásokról szőlő jogszabályok módosításával, helyeslő visszhangra talál nemcsak a magyar dolgozók, de a kapitalista rabságban sínylődő milliók részéről is, akik a mi eredményeinkben, a mi demokratikus fejlődésünkben saját, harccal kivívandó jövőjüket látják. Az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat további jogkiter- jesztést jelent. A módosító javaslat szerint választójoga van minden ifjúnak, fiúnak és leánynak, aki 18. életévét betöltötte a választási óv első napjáig. Ezzel a választásra jogosultak és egyben országgyűlési képviselőknek is megválaszthatok korhatárát olyan fiatal életkorban állapítjuk meg, amelyről a kapitalista országok ifjúsága nem álmodhat. A kapitalista országokban a 25 éven aluli állampolgárok nem kapnak szavazati jogot. A választ- (Folytatös a 2. oldalon.) A Mezőhegyest Állami Gazdaság versenyre hívta az ország összes törzsállattenyésztő állami gazdaságát a magasabb terméseredményeh elérésére A jókikerült tavaszi seregszemle után február 25-én teljes ütemben megkezdték a tavaszi munkákat a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban. Jarovizált tavaszi búzájuk határidőre került a gondosan előkészített talajba. 957 kát. holdon elvetették a zabot. Most tsljes erővel valamennyi vetőgéppel végzik a tavasziárpa vetését. Az előirányzott 473 kát. holdból hétfő estig 139 holdon került földbe a mag. Száz kát. hold borsójuk már szópeu sorol. Háromszáz nő a répa dugványozását végzi. Brigád brigáddal, üzemegység üzemegységgel áll párosveraenyben, a verseny áf ását naponként értékellik és hozzák nyilvánosságra az igazgatósági épület előtt felállított dicsőségtáblán. Az üzemegységek versenyében a munkák megindulása óta Csatókamarás vezet, a többi üzemegységek szinte fej-fej mellett vetekednek az elsőségért. Csupán néhány tized százaléknyi különbségek mutatkoznak a naponkénti értékeléseknél. Az állami, gazdaság vasárnap kapta meg az élüzam címet és a dolgozók lelkes versenylendülettö”. még nagyobb odaadással dolgoznak a megtisztelést jelentő ezüst csillag megtartásáért. így született meg a versenykihívás, melyben nemes vetélkedésre szólítják fel az ország összes törzsállattenyésztő állami gazdaságát a magasabb terméseredmények elérésére. A mezőhegyesiek vállalják, hogy búzából kát. holdanként a-ze'(irányzott 13 mázsa helyett 14 mázsát érnek el, ami összterületükön 3350 mázsával jelent nagyobb termést. A magasabb eredményt a kereszt- sorosán vetett búza símítózásávul, gondos fejtrágyázáaával akarják biztosítani. Ösziárpából a kát. hol- dankénii 13.8 mázsáról 17-re emelik tervüket, ami 3200 mázsával jelent nagyobb termést. Ezzel ösz- szesen 6550 mázsa jóminőségű vetőmagot adnak népgazdaságunknak, melynek értéke 624.500 forint. Ez évben kezdték meg az állami gazdaságban a földidió termesztését. Négy és félmázsás termóíelő- irányzatubat versenykihívásukban 5 mázsára emelik, 25 mázsával több földidiót adnak a nép államának. A többtermés értéke 12.000 forint. Növekvő állatállományuknak állandóan több takarmányra van szüksége, ezért szénatermésüket. tíz százalékkal akarják növelni. 69.000 mázsával több takarmányt termelnek. A többtermós értébe 276.000 forint. «Hogy fenti vállalásunknak ©leget tehessünk — szól a versenyfelhívás — a munkák megszervezésében az agrotechnika alkalmazásának legmagasabb fokát akarjuk elérni. Mivel élenjáró szerepünket minden körülmények között mag kívánjuk tartani, ezért célul tűztük ki a szovjet mezőgazdasági tudományok állandó tanulmányozásét ás annak gyakorlati alkalmazását» -• fejeződik be a mezőhegyesiek versenyfelhívása. és általános iskolai nevelők, akik felajánlották, hogy magyar-, román- és délszlávnyel vű rigmusokat Írnak. Hihetetlen, hogy csak Eleken, Kétagyházán tudták eredményesen állandósítani a szemléltető és lcultúragitációt. Hihetetlen, hogy csak Nagyszénáson és még néhány községben tudnak símítózó, szántó és négyzetesem vető, avagy lazsáló, patópáfesbodó dolgozókat rajzolni a falitáblákra. Pártszervezeteinknek és tanácsainknak sokkal nagyobb felelősséget kell érezniük a szemléltető és kul- túnagitáció élénksége, vagy elmaradása miatt. Értsék meg végre községeink vezetői, hogy csak kevés időt igénybe vevő — természetesen gyakori — szervező munkáról van szó s a szemléltető és kultúr agitáció dicsérő és bíráló hatására gyorsabb ütemet kap a tavaszi munka, bővebb termést takaríthatunk be. Már a holnapi napon lássanak hozzá és indítsák be pártszervezeteink és tanácsaink a szemléltető agitációt «Villám» bírálattal, rajzokkal a gépállomásokon, brigád- szállásokon, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban. Már a holnapi napon indítsák útba a rig- musbrigádobat a községekben ai élenjáró és a lemaradó dolgozó parasztok házaihoz. Néhány- napi, kévéé fáradságot igénylő szervező munkával olyan hangulatot teremthetünk egész megyénk területén, amelyben az idejében végzett jó munka dicsőség, a lazsálás, a pató- pálo&kodás, a maradi felfogás pedig szégyen és gyalázat.
