Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-15 / 63. szám

_______________________________________________________________ ltlUaisawk VUpt

B

alogh elvtárs népnevelő példát mutat

1953 március 13., vasárnap

Nagy segítséget adott a népnevelőknek az a háromnapos tanfolyam, amely a fejlett agro- és /.ootechnikával foglalkozott. Népnevelők több helyen elmondották, hogy igen egyszerű eljárással is lehet többet és jobbat termelni. Különösen fontos most a többtermelés, miért a tavalyi rossz termést nemcsak a mezőgazdaság érezte meg, hanem az ipar is. Ezért fokozott követelményeket állít pártánk a dolgozó parasztság elé, megköveteli, hogy kétszeres erővel, a fejlett ugroteehnika alkalmazásával végezze a tavaszi munkát. Használjon fel minden lehetőséget a terméseredmény növelésére. Itt nagy segítséget nynjt a jól bevált agrotechnika, amit a Szovjetunió adott át, hogy ml is hasznosítsuk hazánkban.

A kunágotai községi alapSaer- veaetnél is eredményesen folyt le ez a rövid tanfolyam. Ezen a tanfolyamon részt vett Balogh István Mátyás-utcai népneveiő is.

Balogh elvtárs nemcsak jó népnevelő, hanem tapasztalt gazda is

Nyolc hold földön gazdálkodik példamutatóan. Ismerik is Balogh elvtársat sokan a községben, 6okan kértek tőle tanácsot egy-egy mező- gazdasági kérdésben, ő mindig szirtesen, a legjobb tudásához mérten, a tapasztalataiból beszélt. Alig két hete, hogy a kisgyűlést az ő la- kásáu tartották. Ott is elmondta, i11agy ő a kukoricát mindig négyzetesen veti: Előbb meghúzom ke- resztbe-hosszába, majd nagykapával mindig ott vágok fészket, ahol u vonal egymást keresztezi.

— Mindig mondja az anyjukom, hogy itt a két ló Pista, kérünk egy vetőgépet és egy fél nap alatt el is vetünk. Nem kell nekem vetőgép a kúkorioavetéshez, elültetem ón magam is, szoktam mondani. — Négyzetesen vetem, igy a nyári melegben nem fullad be, mert négy oldalról járja a szél. De nekem is jobb ám a több, ebből könnyebien tudom a beszolgáltatást is teljesíteni.

Tavaly egyszerre vetettem a szomszédommal — mondja Balogh elvtárs. Ö géppel vetett hosszába, én pedig kapával, négyzetesen, de mihelyst kapálni lelietett, mindjárt kapáltam. Négyszer megkapáltaiin tavaly is. Nekem három koosi kukoricám lett, neki pedig egy kassal ugyanannyi területen.

Nagyon sokszor elmondtam már, hogy én hogyan 6zoktam vetni, de ez kötelességem is, hiszen népnevelő vagyok. Sokan mégsem értül meg. Tavaly egyik napon láttam, hogy Halász János vállán kis kapa van és megy a határba.

— Hová lesz János — kérdeztem tőle.

— Megyek kukoricát vetni.

— Hát ilyen kis kapával ez nem lesz jó, mert a pipiske, meg a fácán mind Ids zed i.

— Majd meglátjuk — mondja Halász.

Meg is láttuk. Egy hónapra találkoztam vele, kérdeztem tőle;

— Na milyen a kukoricád János?

— Rosszul sikerült, mind kiszedte a fácán. Igaza volt Pista bátyámnak, nagyobb k-apával kell azt vetni. De igy járt Fábián János is, mert az is kis kapával vetette a kukoricáját. Az meg egyik kezével fölhúzta a földet, de csak a legtetejét és a másikkal meg a zsebéből tette a kukoricát. így neki is kétszer kellett vetni — azt is Ids zed te a fácán.

Mint népnevelő iparkodok mindenben első lenni.

Az utcában első szoktam lenni minden munkában

Most a tavaszi jó időben egyesek kiálltak a kapuba beszélgetni, én bizony mentem simítózni, meg a herét boroHálni. Odaszóltam nekik, hogy gyerünk kifelé. Másnap már láttam, hogy többen befogták a lovat és mentek ki szántani. Nagyon sokan még a mélyszántást végzik. Nálam nem maradt egy talpalatnyi sem szárítatlanul az ősszel — mondja Balogh elv társ. December elején úgy

esett az eső, de megfogadtam, hogy addig nem megyek haza, míg be nem fejezem a szántást, azután eshet rá az eső.

Öröm volt most

kint dolgozni a földön,

olyan jó porhanyós volt. A téli fagy ‘szétszítta és teljesen megérett a föld a vetés alá. Elvégeztem a simítózást is úgy, ahogyan tanultuk a tanfolyamon, csak magam készítenem a simítót, a láncboronát felfordítottam, lettem rá két keresztfát, olyan szép munkát csinált az, hogy öröm volt nézni.

Már több mint egy hete, hogy a tavaszi árpát elvetettem. A cukorrépa-mag is a földben lesz a jövő hét elején. Most csak a kenderföld maradi hátra, azt is megfogasoltam, meri a gyom egyre jön a földből, utána pedig el boronálom. A kukoricaföld is el van készítve, a rendelet szerint határidőre azt is elvetem.

Nemcsak a mezőgazdasági munkában kell példát mulatni egy kommunista népnevelőnek, hanem az állammal szembeni kötelezettség teljesítésében is. Ezt sem hanyagolja el Balogh elvtárs. Az 1953. évi beadást baromfiból már teljesítette, a tojást is teljesíti, ami még halra van a negyedévből.

Ezért is tisztelik, becsülik Balogh- István népnevelőt. Úgy mondják: ő a' Mátyás-utca első embere. Csepkó Etelka

A Pamutszövö pártszervezete rendszeresen ellenőrzi az anya- és gyermekvédelemről szóló határozat betartását

a műszaki körök segítenek a szakmai képzésben

Üzemünk dolgozói előtt ismeretes, hogy az 1953-as évi tervfeladatok fokozottabb követelményeket állítanak eléjük. A terv sikeres végrehajtása érdekében szükséges, hogy mindenki szakmailag és politikailag is képezze magát. Az elmúlt esztendőben adósai maradtunk népgazdaságunknak. Hiba volt az, hogy szla- hánovista dolgozóink, akik a termelésben élenjártak, munkamódszereiket a náluknál gyengébben dolgozó társaiknak nem adták át Ebből a hibából is következett azután az, hogy üzemünk szégyenteljesen lemaradt. Ezen hiányosság megszüntetése érdekében a műszaki-kör értekezletek meghozták a kívánt eredményt, nagyban segítik a kollektív szellem kialakulásáért, a terv sikeres végrehajlásáért, a szocializmus mielőbbi felépítéséért folytatott harcot —, amire pártunk, és ípjjipk bölcs Vezére tanít bennünket.

A legutóbbi műszaki-kör értekezleten Kaszás István művezető előadásában ismertette a szövőgép ütőszerkezetének célját és helyes működtetését.

Kaszás szaktárs előadását a hallgatók nagy figyelemmel kisérték, majd közösen megvitattuk, hogy a kérdéses gépalkatrész helyes beállítását hogyan alkalmazzuk az egyes gép típusoknál. Ezen az előadáson Lipták Mátyás elvtárs, teremmester beszámolt arról, hogy a Kistextnél milyen tapasztalatokat szex-zett és azokat hogyan tudjuk üzemünkben megvalósítani. Cselovszkí János

békéscsabai Pamutszövö.

Népi demokráciánkban legfőbb érték az ember. Hogy ez valóban így van, annak egyik legfőbb bizonyítéka, hogy február első felében magjelent a minisztertanács határozata az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről. Ez a határozat nagy jelentőségű volt népi demokráciánk életében. Soha nem gondoskodtak olyan meleg ezene- tettel az anyákról és gyermekeiről, mint most, — ezt igazolja a határozat is.

A Pamutszövő üzemi pártszervezete vezetőségi ülésen tárgyalta meg a határozatot. Ezen a vezetőségi ülésen résztvett a DISZ-tit- kár és az üb-titkár. Nem kis feladat hárul ezen a téren a szakszervezetre, de nem kisebb a párt- szervezetre sem. A rendelet megjelenése után soka-t beszéltek az üzemben az anya- és gyermekvédelemről. Bizony, nagyon sokan kifejezték hálájukat pártunk iránt, amely olyan meleg szeretettel gondoskodik a gj'ermekek jobb életéről.

Sokan könnyes szemmel emlékeznek a múltra,

olyanok, mint Vereska Paliié, akinek 8 gyermeke van. Rettegve zárta be az ajtót a múltban, amikor munkára ment, miért nem tudta, hogy este 10—14 órai munka után hogyan találja otthon a gyerekeket. De nemcsak Vereskáné volt az egyedüli, aki úgy beszél a múltról, mint egy rossz álomról, hanem vannak többen is a Pamutszövőben. Sokan vannak, akik emlékeznek Veres igazgató «úr» bölca szavaira, -— mikor a szövőnők kérték, hogy valamivel emeljék fel a fizetést, mert ennyiből képtelenek eltartani öt-hat gyereket, nem bírnak kenyeret venni, éheznek odahaza, — Veres «úr» így felelt: «Ha nincs kenyér, egynenek hagymát, elvégre a fizetéssel nem mehetünk az égig.» Ezt támogatta báró Nedecky «úr» is, hiszen ezek könnyen beszéltek, mert a jegy- rendszer alatt is a napi 10 deka tenyér mellé m,őg plusz 15 dekát kaptak. Hiszen «nehéz testi munkásoknak» voltak felvéve, a szövőnők csak a sírna 10 dekát kapták, de azt is otthon hagyták a gyerekeknek.

Ez már régen veit, nyolc évvel ezelőtt

Sokan már nem is emlékeznek rá. Azóta megváltozott a világ. Más a helyzet már a Pamutszövőbetn is. Megbecsülik a szövőnőket, megbecsülik a sokgyermekes anyákat. Nem bocsátják el a nőket akkor, mikor terhesek, mikor a legnagyobb szükség volna a támogatásra. A pártszervezet rendszere en ellenőrzi a szakszervezet munkáját, A családvédelemmel kapcsol atban ezá- momkéri, hogy kik azok, akiket könnyebb beosztásra teli helyezni, de azt is figyelemmel kíséri, hogy a terhes anyák szabadságát kiadták-e rendes időben.

A rendelet megjelenése óta

biztosítják a szoptatós anyáknak a rendelet szerinti szoptatási időt is. Mitykó Jánosné munkaérdem- rendes szövőnő 1 óra szoptatási időt kap, mivel messze lakik. Horváth Károlyné, szintén munkaidő alatt, hazajár szoptatni.- Jizel^ ^ dolgozók olyan munkahelyen dolgoznak, hogy a délelőtt folyamán-M

is hazajárhatnak. Ezeket az anyákat nem osztják be éjszakai műszakra sem.

Ezt a xendeletet is, éppúgy, mint bármelyiket, az ellenség támadta. Itt fő'eg a klerikális reakció támadott. A' Pamutszövőben is, különösképpen azok, okik sűrűn járnak a templomba. Ezt a népnevelők mindjárt észrevették és politikai felvilágosító munkával visszaverték az ellenség támadását. Sokszor felhozták Bánszkiné és. Gálikné példáját, akiknek hét-hét gyerekük van. A négy százalék csak egy töredék része annak, amit államunk nyújt a dolgozó nőknek. Evről-évie több napközi, bölcsőde és kórház áll rendelkezésre. A gyermeket születése első pillanatától támogatja államunk, Ezt bizonyítja a 400 forint ingyenes babakolengye is, ami március 1-én lépett életbe. Úgy beszélik a Pamutszövőben, hogy ezt a kedvezményt Vozár Jánosné sztahanovista szövőnő veszi először igénybe.

* Vif* Vl^ ti

Jancsi álma valóra vált

Levél a házhoz. Barna néni gyorsan félrehúzta a tűzhelyről a lábast, nehogy kifusson a leves, míg ő a levelet olvassa. Fürgén a postás előtt termett, aki éppen álékor vette ki a kékborítékos, kerek betűvel írott levelet.

— Adja már lelkem, adja már ide. Bizonyosan a fiam írta, a Jancsi gyerek Pestről — tette hozzá izgatottan. Kicsit büszkén, mert hát nem. kis dolog, Jancsi Pesten, a- nagyvárosban van. Villanyoson, meg autóbuszon jár. Úgy ám.

A postáé mosolygott, mikor átnyújtotta a levelek Tudta szóról-szó- ra, mi következik. Barna néni mindig elismételte ugyanaz!, valahányszor levelet hozott a fiától.

— Tán’ nem beteg szegénykém, milyen messze van tőlem, mondtam én neki, ne menj édesfiam, de mondhattam, mert ő egyre csali azt hajtogatta: zenésa akarok lenni. Szórakoztatni akarom azokat, akik újjáépítik országunkat. Daloljon a kőműves, mikor házat, gyárat épít. A traktoros, mikor ekéje hasítja a szép, fekete földet. A paraszt, mikor magot hint a földbe, vagy arat. És Jancsi most a rendőrség lisztje, Zeneakadémián tanul.

— De nini, mi történt Barna néni, csak nem beteg a fiú? — Barna néni lriej tette a levelet

kezéből... A fiam, az én »desfiam, játszani fog a rádióban.

A postás magában ezt dörmögte, miközben elindult a következő tanya felé: Vájjon kinek viszek még ilyen örömhírt Nahát ez a Jancsi gyerek... ki hitte volna. Cselédember fiából.

— Apjuk, apjukom, gyere már, hallod? — sietett az istállóhoz, ahol Barna bácsi szorgoskodott.

— Mi az anyjuk, tán’ ég a ház?

— Irt a Jancsi — lobogtatta kezében az írást. Azt írja, hogy pénteken délben játszik a rádióban.

— Rádióban? Hű, azt a neki... Ide a levelet. Hej anyjuk — szólt meghatott hangon. Mindkettőjük szemében köny- nyek csillogtak. Saját fiatal életükre gondoltak. Mennyit dolgoztak a lajosszénási Leidsin- ger uradalomban. Ott cselédeskedtek, ott született Jancsi fiúk is. Oda adta fiatal munkaerejét.

„-nappallá téve, dolgozott, hogy szűkös keresetéből el tudja tartani családját.

— Emlékszel? — fordult az asszony felé. Már hajnal 3 órakor - mennem kellett, hogy idejében rendelkezésére állhassak a nagyságos. Farkas főintéző úrnak.

Míg Barna Bálint az urakat hordozgatta ide- oda, addig az asszony i kis Jancsival, aki akkor 11 éves volt, a répánál dolgozóit. A csi- maszt szedték a többi cselédasszonnyal és azok gyermekeivel. Jancsi is közöttük dolgozott. Az első hegedűjét abból vette, amit a csimasz szedésnél keresett. Hegedülni tanult.

— Emlékszel anyjuk?

— Már hogyne emlékeznék. Haragudott is érte az a fránya főintéző. Sokszor mondta: Bamáné mit cincog itt ez a kölyök? Ész kell ahhoz, meg finom kéz.

Jancsi most megmutatta, hogy a cselédember gyerekének is van esze és volt is mindig.

— A felszabadulás nélkül a fiamra is csalt a cselédsors várt volna. Most meg... ezért még jobban dolgozom és idei beadásomat 110 százalékra fogom teljesíteni.

Közben telnek a napok, izgatottan váriák a pénteki napot. Már tudták a tanyasi szomszédok és már a faluban is híre járt. Mindannyian büszkék Jancsira. Meg is hallgatják valameny- nyien.

Pénteken 12 óra 30

perckor Barnáéit lakása megtelt szomszédokkal. Az egykori uradalmi cselédek mégha toltam hallgatták a zenekart, melyben Jancsi is játszott

— Nagyon szép volt a zene. Akár estig is elhallgattam volna — mondja az egyik szomszédasszony. Barna néni és Barna bácsi meg- hatottan könnyezlek és hálájuk azok felé szállt akik segítettek Jancsinak abban, hogy az egykori cselédember fiának álma megvalósulhasson.

— Lám, — mondta Tólhné, az egykori uradalmi cselédasszony. — Jancsi gyereknek megvan az esze, meg az újjá is ahhoz, hogy hegedülni tudjon. Most megmutatta az egykori intézőnek, hogy ő is tud tanulni.

Bánfalvi Ilona