Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-11 / 59. szám
1953 március II., szerda A tavaszi munkák tapasztalatai Tótkomlóson és Csanádapácán Egyre jobbá válik az idő. Vetni kell. Nem szabad késnünk egy percet sem. A késedelem sok métermázsa terméskiesést jelent. Hazánknak, dolgozó népünknek bő termést kell betakarítanunk. Kétszeresen indokolt ez. A tavalyi fagy, aszály és főleg az agrotechnikai módszerek alkalmazásának hiánya miatt kevés volt a termés. Másrészt tartalék nélkül lehetetlen tervgazdálkodást folytatni. Nem tudjuk tervszerűen építeni, erősíteni hazánkat, nem tudjuk tervszerűen növelni né« púnk jólétét, békénk, alkotásaink, szép életünk védelmét. A fentiek megmagyarázásával kell népnevelőinknek egyember- ként a vetés, a tavaszi munkák szakszerű, új agrotechnikai módszerekkel való elvégzésére mozgósítani dolgozó parasztságunkat A példák sokasága azonban azt mutatja, hogy népnevelőink kevésbbé kísérik figyelemmel a tavaszi munkákat s kevésbbé értetik meg a korai vetés, az agrotechnikai módszerek alkalmazásának jelentőségét. Emiatt főleg az egyénileg dolgozó parasztok nagyrésze viszo- lyog a korai vetéstől, húzza-ha- laszlja a tavaszi munkákat. A késedelmességet azzal igyekeznek indokolni, hogy »hideg a föld«. Ez nem állja meg a helyét. ^Az enyhe talajmenti fagyok nem befolyásolják a vetést. Arra is gondolni kell, hogy végül összetorlódik a munka s a halogatásra jónébány vagon termés 'elvesztésével fizetünk rá. Legtöbb esetben a kulákok s a befolyásuk alalt álló maradiak »szakvéleményéin alapszik a vetéssel való viszolygás. A-z- előretekintő -és több termést betakarítani akaró dolgozó parasztok teljes lendülettel végzik a tavaszi munkák TÓTKOMLÓSON a termelőszövetkezetek egészen jól előrehaladtak a tavasziak vetésével s a még szántntlan területek felszántásával. Az egyénileg dolgozó parasztok közül is többen szántanak, vetnek, sőt egyesek — mint* például Lelióczki György 3 holdas dolgozó paraszt — simítóz- nak is. Többen — mint Pipis Pál — befejezték a tavaszi árpa vetését. Jakublyánszki György, Koknál* István és mások pedig szorgalmasan szántottak. A szántásban uagy lemaradás mutatkozik a még 40 egyénileg dolgozó paraszt területén. Az’elmúlt hét végéig még mintegy 300 hold területük várt szántásra. A kulákok nagyrésze eltűnt Tótkomlósról, a több mint kétszázból már csak 20— többnyire — vén kulák maradt a községben. A tanács azonban alszik. Még egy kulákot sem hozatott vissza a földre dolgozni CSANÁDAPÁCÁN is nagyon divik a kulákszabotálás. Például Horváth Béla 24 holdas kulák- csemete és Kaposi Sándor kulák saját földterületén néhány karcolásnál többet még nem tett. Egye i len szem tavaszi növény- ina,, *1 sem vetetlek el. Ennek élőmére kereken megtagad Iáit azt, hogy a földművesszövetkezet területén vessenek fogataikkal. A tanács nem vonja felelősségre őket, így azután érthető, hogy a többi kulák sem vet Például Györgyi Mihályné kulákasszony- nak 14 hold földje hever parlagon. Hegedűs Lajos, volt kisgazdapárti főkolomposnak már két évben a tanács araltatta le a búzáját. Az elmúlt ősz folyamán Hegedűs fogatával állandóan fuvarozott jó pénzért 8 11 hold földterületét pedig parlagon hagyta Ezért és a beadási kötelezettsége eiszabotálásáért két évi börtönre ítélték. A lovakkal most fia fuvarozik tovább, mit sem törődve a szántatlan földterületükkel. Hogy mennyire lazára vannak engedve a kulákok, a fentieken kívül az mutatja legjobban, hogy a kulákok tulajdonában lévő 550 hold tavaszi vetésterületből csak 35 holdat szántottak fel az elmúlt hét végéig. A községi tanácsnak sokkal keményebb kézzel kell kötelezni a kulákokat területeik megmunkáA tavaszi búza vetési lására. Annál is inkább, mert — mint ahogy a korábbi gyakorlatok mutatták — a kulákok elleni laza harc miatt az egész községben késett a munka. A »Köztársaság« tszcs március 4-én 100 százalékig befejezte az árpa vetését. A »Haladás« tszcs négynapi vitatkozás után, 5-én kezdte meg az árpa vetését Az egyénileg dolgozó parasztoknak 380 hold területbe kell tavaszi árpát vetniük. Az elmúlt hét folyamán a jó idő ellenére, azonban alig 50 holdat vetettek eL is vontatottan halad Vetőmagcserét alig 8—10-en eszközöltek. Idegenkednek a tavaszi búzától, mert nincs, aki megmagyarázza nekik annak jelentőségét Lehetetlen ugyanis, hogy csak ifj. Bene Mihálynak, idős Matyelka Mihálynénak és rajtuk kívül még néhány dolgozó parasztnak volt annyi terménye, hogy 40—100 kg tavaszi búzavetőmagot tudjon cserélni az őszi búzavetés terület kiegészítésére. a község határ nem folyik A népnevelők nem magyarázták meg a nedvesség tárol ásnak e fontos módszerét. Ezért történt meg az, hogy például Zsika Imre 10 holdas középparasztot csalóiéin fcinevelték szomszédai, amiért wzántás közben láncboropával — persze jobb a Villiams-féle simító — elsimitózta a földet, nehogy a nap és a szél kiszikkassza. Leheletlen állapot az is, hogy 6-án estig még 1498 hold terület várt szántásra Csanádapácán. Főleg az egyénileg dolgozó parasztok vannak lemaradva, hiszen a »Köztársaság« tszcs-nek csak 14, a »Haladás« tszcs-nek 46 hold szántani valója van. A maradi- ságra, a község vezetőinek megalkuvására, a dolgok lassú menetébe való belenyugvására jellemző az is, hogy íban egyáltalán a simitózás A tótkomlósi és a csanádapácai községi pártbizottságoknak sokkal jobban kell segíteni a tavaszi munkát s az egyéni agitáció állandó javításával mozgósítsák a munkákat halogató dolgozó parasztokat Ugyanakkor vezessék rá őket az agrotechnikai módszerek alkalmazására. ViUaisauUt hé^e, _ F elszabadulási Hét“ 59 a Pamutszövőben A Szabad Nép március elsejei számából értesültünk a &ztálinvárosi nagykohó építőinek nagyszerű kezdeményezéséről, mely szerbit hálájukat és ezeretetükét úgy akarják kifejezni a hazánkat felszabadító Szovjetunió és annak nagy vezére, a magyar nép igaz barátja, Sztálin elvtárs iránt, hogy 'március 2-tól április 4-ig Felszabadulási Hetet tartanak. Ezen kezdeményezéshez mi, a Pamufczovő dolgozói is örömmel csatlakozunk és jól megszervezve Felszabadulási Hetet tartunk üzemünkben. Kohamosan közeledik április 4 e, hazánk felszabadulásának nyolcadik évfordulója. E nap ■tiszteletére a Szovjetunió hanti hálánk kifejezéseképpen mi, a Pamutszövő dolgozói szocialista kötelezettség vállalást tettünk arra, hogy 1953 első negyedévi tervünket két nappal előbb fejezzük be. Továbbá a Felszabadulási Hét sikere érdekében vállaljuk, hegy: 1. A második évnegyedi feszített tervünk sikeres elvégzéséhez szükséges műszaki feltételeket biztosítjuk úgy, hogy a ül. szövődé automatizált gépeit a tervben megállapított március 31-i határidő helyett március 2l-re szereljük át sima 2. Vállaljuk, hogy a jelen- : légi gépfordulatot három szá- : Zalákkal növeljük, ezen keresz- : tüt termelékenységünk emel- : kedni fog. 3. Sztahanovistáink vállalják • a Kőder-mozgalom kereté- i bén, hogy a hozzájuk beosztott | szövőtanulók felelt sztahánoii,- : ta őrséget állnak, április 1-ig átadják munkamódszereiket és továbbiakban is segítik őket. 4. Az újító mozgalom szélesi- : tése érdekében a szakszervezet | és az újítási felelős az »üzem legjobb újítója« címért versenyt indítanak. 5. A Csutkih-mozgalom keretében, a minőség megjavítása érdekében a szegedi textilmű vekkel együttműködési szerződést kötünk. 6. Vállaljuk, hogy az átszerelések miatti nyolcmilliós vetéslemaradásunkat a Felszabadulási Hét ideje alatt behozzuk. Ezen vállalást a dolgozók röpgyűlésaken tárgyalták meg és annak teljesítését örömmel fogadták meg. Zsíros Mihály párttitkár, békéscsabai Pamutszövő. \ Leplezzük le a spekulánsokat! Mi, ellenőrzők, szívós harcot vívunk azért, hogy megszüntessük a sorbanállást és leleplezzük a spekulánsokat. Február 27-én a 4-es áruda lisztet osztott ki és a tömegekben erősen hangoskodott Csizmadia Lajosné, Csokonai-utca 13. szám alatti lakos. Másnap, február 28-án az orosházi piacon 10 forintért árulta a lisztet kilónként. Ellenőr társaim Csizmadia Lajosáét leleplezték és az eljárást megindították ellene. A városi, járási tanács begyűjtési ezervei mindent elkövetnek, hogy a közellátásiunkat zökkenőmentesen vezessék. De a dolgozóknak is kötelessége, hogy az ilyen Csizmadia Lajosné-félé- ket leleplezzék, akik a becsület* dolgozókat igyekeznek megtéveszteni. Vetró József, Orosháza' szas lenne felsorolni mindazokat a feladatokat, amelyek a mező- gazdasági tudományos kutatómunkára várnak. Nagyon fontos kérdése a kutató munkának az, hogy a termelőmunkát valóban előre vigye s mindig a legsürgősebb feladatokkal foglalkozzon. Ezért a kutatómunKa irányát, témáját mindig a termelés kérdéseihez kell kapcsolni. Ezt úgy lehet elérni, hogy a kutatási témákat központilag állapítják meg. A témákat kiválasztó bizottságban résztvesz az MDP Országos Központja, az Országos Tervhivatal, a Földművelésügyi Minisztérium operatív osztályai, az ÄGEM és a Tudományos Akadémia. Pártunk a kutatómunkának nagy jelentőséget tulajdonít. Ez el kell érni azt a fejlettséget, hogy kutatóintézeteink azokba kísérleteket helyezhessen ki s így a kísérleti gazdaságoknál jóval szélesebb körben és eredményesebben végezhessenek kutatómunkát. A kísérletek kihelyezése csak akkor leltet eredményes, ha a szakemberek, de a fizikai dolgozók is felismerik annak nagy jelentőségét. Igyekezzünk tehát a tudomány élenjáró eredményeit megismerni s azokat a tangazdaságokba és a szocialista mezőgazdaság egyéb szektoraiba is átültetni, népszerűsíteni, mert eredményeket csak az elméletnek a gyakorlattal való összekapcsolása útján érhetünk el. Vince Ferenc szarvasi mezőgazdasági technikum. Átvettük gépeinket szocialista megőrzésre A ,mi üzemegységünkben az elvtársak elmondják, hogy szükségét érzik annak, hogy tanuljanak, mert a géppel való munka megkívánja az elméleti tanulást. A hiány az, hogy az előadó elv- társunk nem készít magának külön előadás-vázlatot, hanem csak úgy olvastunk fel a könyvből és így nem tudja úgy lekötni a hallgatók figyelmét, mint ahogy ezt az amúgyis rövid idő, ami hátra vau, számunkra megkívánja. Hiányosság van egy másik üzemegységünkben is Csatókama- ráson. Beszélgettem az ottlcvő traktoros elvtársakkal, többek közölt Higyed Sándor elvtárssal, aki Sztálinyeccel dolgozik és elmondta, hogy a múlt gazdasági évben három hónap alatt 1116 kát. hold földön végezte el a szántási munkálatot. Az Ígéretet megkapta, hogy prémiumot kap és kitüntetésre is felterjesztik, azonban mindez eddig nem történt meg. Ugyanitt Paksi Ádám elvtárs már második hónapja 305 forintot kap, mint összkeresetel, közben a munkaidőt hiánytalanul ledolgozta. Bállá Mihály, István Sándor elvtársak elmondották, hogy már hosszabb idő óta géppel dolgoznak, szeretnék, ha elmehetnének iskolára, hogy a gyakorlati tudásuk mellé az elméleti tudást is megszerezhetnék, azonban még az esti szaktanfolyam sincs megszervezve, ami pedig szükséges volna. Hiányosságnak látom azt is, hogy amikor mindegyik üzemegység fő munkája a gépjavítás volt, ugyanakkor az ottani traktoros elvtársak egy részét különböző gazdasági munkára osztották be azzal, hogy a gépesítésben nincs munka. örömmel from azt, hogy mi itt, az ómezőhegyesi üzemegységben lévő traktorosok mindnyájan szocialista megőrzésre vállaltuk gépeinket, ez elősegíti a jobb munkán teat, a gépek jobb gondozását, mert ez megszünteti azt, hogy minden nap más és más dolgozó kerüljön egy-egy géphez anélkül, hogy azt alaposan meg tudnák ismerni. A vállalásunk teljesítésével járulunk hozzá ahhoz, hogy az 1953. gazdasági év eredményekkel záruljon. Kardos Júlia traktoros, mezőhegyesi áll. gazd. ómezőhegyesi üzemeovség.
