Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-12 / 60. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r Jó vetés — gazdag aratás Túlteljesítjük termelési tervünket .J AZ M D P B É K É SMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJ A 1953 MÁRCIUS 12.. CSÜTÖRTÖK Ara 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, «9. SZÁM A „Felszabadulási Hét“ Jő megszervezésével, fokozott verseny- lendülettel koszontsük április 1-ét írta: Braun Péter, az MDP Megyei Bizottsága ipari és közlekedési osztály pol. munkatársa A Központi Vezetőség február 21-én értékelte a megyék iparvállalatainak, üzemeinek tervteljesitését és megállapította, hogy bár egyes területen eredmények mutatkoznak, de a népgazdaság egészété vonat I kozóan különösen a legfontosabb iparágakban, ( bányászat, kohászat) súlyos lemaradás tapasztalható. Komoly lemaradás tapasztalható a nem ipari jellegű megyék üzemeinek tervteljesítésénél is. Megyénk ipara januárban szégyenletesen lemaradt. Februárban sem javult iparunk tor viel jesités e. Annál is inkább súlyos ez a lemaradás, mivel megyénkben viszonylag kisebb és jobban bedolgozott üzemek vannak, ahol még kevésbbé lehet úgynevezett »objektiv.« körülményekre hárítani a felelősséget. Üzemein tuck súlyos lemaradása nagymértékben befolyásolja a nagyobb ipartelepek munkáját is. Bár egyes üzemeink, mint a békéscsabai Téglagyár, a gyulai Harisnya- gyár, a békéscsabai Pamutszövő, Kötöttárugyár becsülettel teljesítették tervüket, azonban több üzemünk súlyosan lemaradt tervének teljesítésével. így a békéscsabai Ruhagyár, mezőberényi Szövőgyár, békéscsabai Gépjavító, élelmiszeripari és építőipari vállalataink. A lemaradás egyik alapvető olt* az, hogy pártbizottságaink túlságosan egyoldalúan csak a mezőgazdaság problémáival foglalkoztak és munkájukban háttérbe szorult az ipar feladataival való foglalkozás«. Pedig az ipar termelése döntően befolyásolja egész népgazdaságunk további fejlődését. Pártbizottságaink nem foglalkoztak kellő gondossággal az üzemi pártszervezetekkel, hogy a dolgozók, elsősorban a kommunisták széleskörű mozgó- sitásával biztosítani tudták volna a zökkenőmentes átmenetet 1953-ra. Elhanyagolták az üzemen belüli politikai munka közvetlen irányítását, ellenőrzését, a termelő munka pártellenőrzését. Nem egy üzemben párt- és gazdasági funkmonáriusaink részéről bűnös érdektelenség, megnyugvás, sok esetben fásultság nyilvánul meg a lemaradásokkal szemben. Különböző »objektiv« nehézségekkel akarják kimagyarázni a lemaradás okát, ami természetesen átragadt aa üzem dolgozóira is. így történt |pz a békéscsabai Ruhagyárban és a mezőberényi Szövőgyárban is, alioc a vezetők különböző objektiv nehézségekkel igyekeznek a lemaradás okát igazolni. Üzemeink negyedéves tervének lemaradásában nem kis része van az ellenség romboló munkájának. Elrettentő példája az • ellenség elleni barg eltompulásának az, ami a gyulai Húsüzemben történt — az ellenség a pártba befurakodva, vezető funkcióba került. Funkcióját felhasználva végezte romboló munkáját, amellyel súlyos károkat okozott népgazdaságunknak. A gyulai Ha- Xisnyagyárban pedig ellenséges Jobboldali szociáldemokrata elemek éveken keresztül különböző bér- és mer macsalás okát- követtek el. Az említett példákból is látni lcel'1 minden kommunistának, népnevelőnek, hogy a legkisebb megnyugvást, megalkuvást az ellenség kihasználja arra, hogy fejlődésünket gátolja» Népnevelőinkre vár elsősorban, az a feladat, hogy a becsületes dolgozókat felvilágosítsák, az ellenség aljas szándékairól lerántsák a leplet, bármilyen formában is jelentkezik és könyörteleniii megsemmisítsék. A m unka verseny s zer vezéssel kapcsolatban tapasztalhattuk, hogy egyes üzemeinkben annak ellenére, hogy Gerő elvtárs, a KV november 29-i ülésén mondott beszédében nyomatékosan figyelmeztette pártós tömegszervezeteinket, hogy szabadítsuk meg a versenymozgalirnat a bürokratikus kinövésektől, azt még mindig a legdnrvábban sértik meg. Az orosházi Barneválban sokszorosított nyomtatványokon a leglehetetlenebb kérdések kitöltésével járatják le a versenymozgalom jelentőségét. Egy-egy munkavezető 15—20 dolgozó helyett sok esetben azok meghallgatása nélkül töltötte ki a felajánlási lapokat. Több üzemben előfordult, hogy a szocia lista mozgalmak egész sorát indítják be, ahelyett, hogy az üzem termelésének legdöntőbb kérdéseire irányítanák az üzem dolgozóinak figyelmét. Pártbizottságaink, párezer ve: etjeink sok esetben elhanyagolták a párt segédcs.apatával, a DlSZ-szer- vezettel való rendszeres és állandó foglalkozást. Nem mozgósították a fiatalokat a termelés lemaradásának behozására, holott nem egy példa bizonyítja, hogy lelkesek a mi fiataljaink és megállják a helyüket a munka frontján, csak megfelelően kelt irányítani és segíteni őket. Mi a feladat, hogy az iparban meglévő lemaradást a legrövidebb időn belül behozzuk? Mindenekelőtt az, bogy üzemeinkben sürgősen fel telt számolni az érdektelenséget, a megnyugvást, amely megnyilvánul egyes párt- és gazdasági funk- cionáriusoloiál. Érvényre kell juttatni azt, hogy minden egyes kommunista személyóban is felelős legyen a reá bízott terület jó, vagy rossz munkájáért. Üzemi pártszervezeteinkben mélyüljön el annak tudata, hogy a pártszervezet munkáját egyetlen tényező alapján lehet megítélni: jól halad a termelés, vagy sem, A párt, a DlSZ-szervezetek és a szakszervezeti bizottságoknak, valamin t megyénk kommunistáinak, gazdasági és m'ííszald vezetőinek teljes erejükkel kell hozzáfogni és segíteni üzemeink dolgozóinak lelkes vállalásait, amikor a sztáJinvárosi nagykohó építőinek felhívásához csatlakoznak. Teremtsék meg a feltételeit annak, hogy március 20-a és április 4-s között, a «Felszabadulási Hét» alatt megyénk dolgozóinak lelkesedése, munkalendületa teljes erővel kibontakozhassók. Üzemi pártszervezeteink, a párt népnevelői magyarázzák meg az üzeni dolgozóinak, mit jelent nekünk az, hogy a Szovjetunió dicső Vörös Hadsereg© 8 évvel ezelőtt felszabadította hazánkat a fasiszták igája, alól és ma a Szovjetunió útmutatása nyomán a párt vezetéJo begyűjtési munkával, gyors tavaszi vetéssel viszonozhatja Szeghalom a terv ajándékait A szeghalmi községi tanács kibővített végrehajtóbizottsági ülésen beszélte meg az 1953-as évi tervfeladatokat. A VB-ülésen részt vettek az állandó bizottsági elnökök, termelőszövetkezetek, termelőcsopor- tok elnökei. Az elmúlt évben komoly hiányosság volt a véglehajtó bizottság részéről, hogy keveset foglalkoztak a begyűjtés és a pénzügyi tervek teljesítésén kívül más tervfeladatok megvalósításával. Ennek a következménye .lett pl. az, hogy a szociálpolitikai állandó bizottság tagjai csaknem 100 százalékban lemorzsolódtak. Pedig az állandóbb- zottsági tagokra igen komoly feladatok várnak a tervek teljesítésében. A VB — de maga Pesti elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke is — keveset foglalkozott az állandó bizottságok elnökeivel és sok esetben megtörtént, hagy maguk az elnökök voltak azok, akik nem jelentek meg az üléseken. Maguk az állandó bizottság tagjai sein ismerték feladataikat, nem ismerték a tervet. így a község dolgozói javaslataikkal, munkájukkal nem tudták segíteni az állandó bizottságok munkáját. Most az 1953-as évben ój feladatok előtt állnak az állandó bizottság tagjai. Az elmúlt évben bizony nem nagyon dicsekedhetett a község terméseredményeivel. Nemcsak az aszály volt az oka, hogy pár mázsás termésátlagot értek el, hanem az, hogy a mezőgazdasági állandó bizottság sem látta el feladatát. Nem magyarázták meg a község dolgozóinak, hogy minden kapálás egy esőt jelent, hogy a négyzetes kukoricavetós 3—4 mázsával jelent több termést. A gyenge terméseredmény következménye még nagyobb összege a község dolgozóinak szebb életét. Rákóczi-falván ój napközi épül most tavasszal 200 ezer forint beruházással, 3 általános iskolába vezetik be a vízvezetéket, ami 30 ezer forintba kerül. A Lenin-ntoá- ban 100 ©zár forintba terül a tornaterem építése, a mezőgazdasági iskola bővítése 100 ezer forint. Szülőotthon bővítése 40 ezer forintba, szociális építménj’ek bővítés» 120 >:/.c-r forii'.ot, új egészségljáz í. központi rendelő építése 350 ezer forintba, általános iskola tatarozása, újítása 20 ezer forintba terül áíla- ‘munkaiak. Ezéken kívül a község dolgozói ój járási kultórotthont lett az, hogy a begyűjtési tervüket nem tudták pontosan teljesíteni. Adósai maradtak az államnak. Pedig az elmúlt évben is igen sok mindent loapott a község, az állam nem tett kivételt Szeghalommal sem. A község dolgozói 1952-ben 80 ezer forint beruházással szülőotthont kaptak, 300 ezer forint 1«- ruházással ártézikótat. Iskolák építése, tatarozása, gimnázium építése, tatarozása összesen 180 ezer forint beruházással készült el. Az elkövetkező években íkel segíti államunk kapnak, ahol tanulásra, szórakozásra lesz lehetőség. Szakkörök, vezetékes rádiók segítik elő a dolgozók kulturális felemelkedését. A község terme Iőszövetkeze leinek fejlődését, további megerősítését segíti elő az a hatalmas segítség, amit államunk nyújt az 1953-aa évben a szövetkezeteknek. Építkezésekre a «Rákóczi» tsz 84 ezer forint, az «Uj Alkotmány» 54 ezer forint, az «Uj Étet» 42 ezer forint, az «Uj Barázda» 27 ezer forint, a «Viharsarok» 263 ezer forint, a ’«Koásuth» 29 ezer forint beruházást leap államunktól. Mint szövetkezeti községre, ój, nagyobb feladatok várnak. Újabb létesítményekkel, újabb építményekkel lesz nagyobb, gazdagabb a község. Ez .arra kötelezi a község dolgozóit, hogy teljesíteniök kell állammal szembeni kötelezettségüket. Rákosi elvtárs felhívta a dolgozók figyelmét a termésátlag növelésére. E feladat megvalósítása a mezőgazdasági állandó bizottság tagjaira vár, hogy a termelőszövetkezeteket, egyénileg dolgozó parasztokat mozgósítsák a vetés mielőbbi elvégzésére, a szovjet agrotechnika alkalmazására. Most legfontosabb feladat az, hogy az állandó bizottság tagjai megismerjék a terveket • mondta az elnök élvtárs — és azokat a dolgozókkal ismertessék. Az építkezéseket, a tatarozásokat közösen végzik el a dolgozók és igen komoly összegeket tudnak magtakarítani. Mező Mihályné, az egészségügyi állandó bizottság tagja elmondta, hogy ők is az iskolák takarítására fordított összegen mosdó- tálat és törülközőket vásároltak, a takarítást pedig az MNDSZ-ase- szunyok végeztek ©1 társadalmi munkában. Az államunk által biztosított őszszegek helyes felhasználása, a tervek megvalósítása, telje -né e e sóséiban a község gazdáira, j párttagokra vár. De komoly feladat vár a VB tagjaira, tanácstagokra, állandó bizottság tagijaira is. A község minden egyes becsületes dolgozó parasztja felelős a terv teljesítéséért, mert minden egyes dolgozó paraszt egyformán részesül államunktól segítségben. És mind jobban kialakul Szeghalmon is az a közhangulat, hogy szégyaó és gyalázat a tervet nem. teljesíteni, adósai maradni államunknak. Lipcsei l/úrte sével építhetjük hazánkban a szocializmust. Mindem, amit ebben az országban építünk, az a dolgozó nép javát, életszínvonalának emelkedését segíti elő. Magyarázzák meg a népnevelők külön-külön, mit jelent egy-egy dolgozónak az, hogy a Szovjetunió felszabadította hazánkat. Mit jelent annak a dolgozónak, aid. a múltban 14—16 órát dolgozott a tőkésnek, néhány filléres órabérért és közbon állandóan attól rettegett, hogy holnap az utcára kerül. Mii a dolgozók megbecsült tagjai a társadalomnak és elvégzett munkájuk arányában kapják mi^g fizetésüket. Férjeik, feleségeik, gyermekeik, testvéreik, akik hasonló sorban éltek, ma a párt, az állam és a gazdasági élet különböző funkcióiban az ország, a dolgozó nép ügyeit intézik. Szakszervezeteink munkájában is sürgősen fel kell számolni a még maglévő hiányosságokat. Ehhez a munkához több segítséget kell ad- niok. a területi bizottságoknak az üb-k felé. A lemaradt üzemekben a műszakiak bevonásával fel keli dolgozni a januári és februári lemaradást úgy, hogy annak márciusra napokra történő felbontásával minden dolgozó tudja, mennyit kell naponta teljesítenie, a lemaradás negyedév végére történő behozása érdekében. Pártszervezeteink különös gonddal foglalkozzanak a tömBg- szerveaetekkel, a szakszervezettel, a DISZ-szel. Minden esetben hívják mag a népnevei öértekezl etek re a DlSZ-fiatalokat. Fel kell számolni azt a nemtörődömséget, ami még mindig- megnyilvánul egyes párt- és gazdasági funkcionáriusoknál a DlSZ-szervezötekkel szemben, ami megtörtént legutóbb is, amikor több üzemből meghívták a párttitkár és a vállalatvezető elvtársakat március 1-én, a megyei üzemi DISZ-aktívára és egyetlen egy elvtá.rs sem jelent ott meg. Üzemi DISZ-szervezetelnktől azt várjuk, hogy úgy harcoljanak a negyedév hátralévő részében, hogy mindazokat az ígéreteket, amelyeket a megyei DISZ-aktíván tettek, maradéktalanul meg is valósítsák. Járjanak mindig élen a tervteilje- sítésben. ■ Negyedévi tervünk teljesítése döntően attól függ, hogyan használjuk ki a még hátralévő időt. Pártbizottságainknak, üzemi pártszervezeteinknek már most teljes erővel ho/.zá kell fogni a »Felszabadulási Hét« előkészítéséhez. Úgy vége», zék pártszervezeteink a »re-lszuba- duíási Hét« előkészítését és az an» való mozgósítást, hogy dolgozóinkban még tovább mélyüljön felszabadítónk, a nagy Szovjetunió iráni érzett határtalan szeretet, hogy mindenütt új hőstettek szülessenek a termelés frontján. Az a mély fájdalom, amelyet dolgozóink szivükben éreznek, vezetőnk, bölcs tanítónk, Sztálin elv társ elvesztése iráni tegyen mindenkit még szilárdabbá, erősebbé. Érezze minden komunur- nista és pártonkívüli dolgozó, hogy elsősorban azzal tudja bebizonyítani felszabadítónkhoz, a nagy Szovjetunióhoz, Sztálin élvtárs útmutatásához, a párthoz való szilárd, megingathatatlan hűségét éa ragaszkodását, ha úgy végzi munkáját, hogy a negyedév végére túlteljesíti tervét. Harcoljon minden párttag 5a pártonkívüli dolgozó úgy a maga munkaterületén, hogy a negyedév végére ne legyen egyetlen olyan dolgozó, egyetlen olyan üzem se megyénkben, amely adóssággal kezdené mez a második negyedévét.
