Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-06 / 55. szám

4 l/iUai&aialt héf*e 1953 március 6., péntek Folytassuk Kulich Gyula elvtárs harcát Több felelősséget földmüvesszövetkezeteinknél a tartalékalapföldek hasznosításáért Az állami tartalékföidek hasznosítása. a minisztei tanács határo­zata értelmében a földművesszövetleezetsk feladata s ezejban a 'tavaszi szántás-vetés munkálatait határidőié el kell végezni. Megyénkben földművesszövetkezeteink mintegy 6000 kát. hóid tavaszi búzát kell, hogy elvessenek. Államunk gondoskodása foly­tán a vetőmag rendelkezésükre áll. Eö'dművesszövetkezeteink ügyvezetőinek feladata az, hogy a ta­náccsal szoros együttműködésben igaerőt biztosítson a vetés gyors befejezéshez. Egyes földművesszövetkezeteink megértették pártunk és kormányunk határozatát a jövőévi kenyerünk biztosítása érde­kében és szorosan együttműködve a tanáccsal nagy lendülettel kezdtek neki a szántás-vetési munkák végzéséhez. Például a vég­egyházi földmű vessző vetkezetned Gajdács ügyvezető elvtárs igen jó kapcsolatot tartott fent már az őszi munkák végzésénél is a ta­náccsal, ennek eredményeképpen már február 26-án 28 lófogat készí­tette elő a talajt a tavaszi búza vetéséhez. De úgyszintén a békés- szentandrási földművesszövetkezetnél is, ahol szoros együttműködés van a tanács és a földmű vessző vetkezet között, 200 lófogatot bizto­sítottak a szántás-vetés idejében való elvégzésére. Hasonlóan a csár­dás zálási földművesszövetkezetnél, ahol folyó hó 3-án két traktor és 30 lófogat készítette elő a talajt a tavaszi búza alá és mintegy 40 holdat szántottak fel. De megyénk területén, a vetés, valamint talajelőkévzitési mun­kákat földművesszövetkezeteink nem végzik kellő lendülettel. Nem tartják szem előtt a minisztertanács idevonatkozó határozatát, v itat­kozás folyik a tanács és földinüvesszö vetkező tok között a fogaterő biztosítása kérdésében és nem tesznek meg mindent, hogy teljes erő­vel nekilássanak a vetési munkáknak, a jövőévi kenyerünk biz­tosításának. Igen élesen mutatja ezt a tényt, hogy megyénkben földmű- vesszövetkezeteink mindössze 400 kát. holdat szántottak fel vetés alá, egyedül az orosházi járásban kezdték mag a vetést. De még éleseb­ben világítja meg a földm ű vesszövetkezetek és a tanács rosszul ös­szehangolt munkáját, hogy megyénkben a földművesszövetkezetek­nél mindössze 250—300 lófogat végzi ezt a nagyjelentőségű mun­kát. Például: a szarvasi földművesszövetkezet és a tanács rosszul összehangolt munkája következtében már az ősz folyamán is lema­radták a vetések végzésével és a jelenlegi munkánál is a rossz kap­csolat miatt nem folyik kellő ütemben a munka. Vagy a zsadá- nyi földművesszövetkezet és a tanács közötti rossz kapcsolat iga zolja, hogy a földművesszövetkezet ügyvezetője és a tanácselnök között három óra hosszai megbeszélés eredménye volt az, hogy a községben lévő 150 lófogatból mindössze öt lófogatot biztosított a 91 kát hold tavaszi búza elvetéséhez. Köröstarcsán a tanács­elnök elvtárs arra hivatkozik, hogy a községben rosszak a lófoga­tok a gyenge takarmányozás miatt és igy nem tud a földművesszö- votkezetnek egyetlen lófogatot sem biztosítani. Járási szövetségeink sem gazdái kellően ennek a döntőfontos­ságú kérdésnek és nem nyujwnak megfelelő segítséget a járási tanáccsal való szoros együttműködésben, a tavaszi vetések határ­időre való befejezéséhez. Például a békési Járási Szövetség lebe­csüli a tavaszi vetési munkák fontosságát, még jelentést sem küld a Megyei Szövetség felé a munkák menetéről. Ez igazolja világo­san, hogy gazdája ^eíyek a munkának és a minieztertanáos hatinozai^f,.' nem kellőképeit' tette magáévá. De hasonló rossz mim­ikát véígbz a szeghalmi Járási Szövetség is. Járási szövetségeink, valamint a fö! dmű vessző vetkezetek ügy­vezetői számolják fel ezeket a súlyos hibákat és a tanácsokkal gyiitt biztosítsanak megfelelő igaerőt, tegyenek eleget maradéktalanul bé­kés megyében a minisztertanács határozatának. Kérjék ki úgy a já­rási, mint a helyi pártbizottságok segítségét és mozgósítsanak a jövőévi kenyerünk biztosítására. Pallag Nándor» MÉSZÖV. Hét és félévi börtön üzérkedésért A békéscsabai fiugimnáziumban a na­pokban igen értékes előadást tartott Kulich Gyula elvtárs édesanyja. A ta- ulókkal ismertette fia életét, munkássá­gát, harcát és kommunista helytállását. — Kedves fiuk — kezdte beszédét az édesanya — én nem előadást akarok most tartani nektek, hanem ismertetni aka-'om veletek Gyula fiamnak életét. A fiam 1914-ben született Békéscsabán. Édesapja szabó volt. A 14-es háborúban hadirokkant lett és 1923-ban meghalt. Gyula ekkor 9 éves volt. Én neveltem egyedül. Már kisgyermek korában is szelíd, csendes, szűkszavú volt. Az isko­lában a kitűnő tanulók közé tartozott. Igen súlyos körülmények között éltünk. Én mosni jártam az urakhoz, ő pedig odahaza vigyázott a három kisebb test­őrére. Sokszor kért arra, hogy ő to­vább szeretne tanulni, de erre nem volt lehetőség. Látta a család nehéz sorsát, és már fiatal korában labdát szedett, hogy abbójl a pár (Fillérből is — amit ott keresett —a segítse a család megél­hetését. Amikor az V. osztályt elvé­gezte, tanítójához fordultam tanácséit. Azt a választ kaptam, hogy minden áldozatot meg kell hozni azért, hogy az első gimnáziumot magánúton letegye és a második gimnáziumba kezdje meg a továbbtanulását. A nyári szünetben el­ment dolgozni. Havonta 15 pengőt ke- ese'.t, Ősszel sikerült levizsgáznia. Az édesapja megmaradt ruháit is eladtam, csakhogy biztosítsam a tanulását. Na­gyon jól tanult és fél év múlva meg­kapta az ösztöndíjat. Szünidőben a gyen­gébb tanulókat tanitgatta s mindezért csak egy pár fillért kapott. Keresetének egyrészéből Írószert, tankönyvet vásárolt, a másik részét cipőjavitásra használta. Ilyen körülmények között végezte el a négy gimnáziumot. Az iskola elvégzésével le kellett mon­dani a továbbtanulásról is, mert alig tudtunk megélni. Elhatározta, hogy sza­bóinas lesz. Esténként végezte a tanu­lását. Már ipari tanuló korában is fog­lalkozott a munkásmozgalommal. Na­gyon fontosnak tartotta a tanulást. Sokszor mondotta: »csak tanuláson ke­resztül változtathatjuk meg az életün­ket«, Inas korában igen keveset kere­sett. A kész ruhákat hordta az uraknak s ezért egy párszor borravalót is kapott. •Jellemző volt reá az, hogy a pénzét nem szórakozásra fordította, hanem per­selybe rakta, mert a lukas cipője helyett újat akart venni, 18 éves korában lett szabósegéd, örültünk neki mindannyian, tmert a segédek többet kerestek. De saj­Vasárnap (március 1-én) rendezték Szegeden a kosárlabda középiskolai baj­nokság területi döntőit, amelyen Békés megye képviseletében a békési gimná­zium férfi és női, Csongrád megyéből a hódmezővásárhelyi gimnázium férfi és női, valamint Budapestről az Apáczai Cseri János gimnázium férfi és az I. László gimnázium női csapatai vettek részt. A női mezőnyben a békési gimnázium csapata hatalmas fölénnyel jutott tovább az országos döntőbe. Eredmények: Békési gimnázium—Bp. I. László gim­názium 63:18 (30:7) női. A békési csapat végig nagy fölénnyel érte el győzelmét. Kosárdobók: Kocsor 18, Ollári 14, Ko­vács 10, Varga 12, B. Kovács 4, Szilágyi —Liszkai 2—2, Goda 1. Békési gimnázium—Hódmezővásárhe­lyi gimnázium 78:40 (36:19) női. A mér­kőzés nagyobb részében a tartalak csa- pat játszott, de igy is biztosan győzött a békési csapat. Kosárdobók: Ollári 23, Kocsor 16, B, Kovács 15, Kovács 12, Varga 8, Goda— Szilágyi 2—2. Békési gimnázium—hódmezővásárhelyi gimnázium 67:65 (40:17) férfi. A mérkő­zés legnagyobb részében a békési csa­pat vezetett 10—15 ponttal, azonban a végén feljött Vásárhely is és szorossá tette a mérkőzést. Kosárdobók: Molnár 24, Csurka 27, Gazsó 12, Vámos 4. Bp. Apáczai Cseri János gimnázium —Békési gimnázium 45:44 (20:23) férfi, A mérkőzés végig fej-fej melletti küz­delmet hozott. Az utolsó 7 másodperc­ben a békési csapat megszerezte a győ­zelmet jelentő kosarat, de a versenybíró­ság az időmérésnél történt szabálytalan­ságért — melyet budapesti játékos kö­vetett el — a kosarat nem adta meg, hanem a mérkőzés újrajátszását rendelte cl. Emiatt a békést csapat óvást jelen­tett be. nos, örömünk nem sokáig tartott. Se­hol sem tudott elhelyezkedni. Abban az időben nagy volt a munkanélküliség. Ősszel, tavasszal egy-két hónapig tudott csak keresethez jutni. A munkanélküli­séget nem bírta egy évnél tovább. 1932- ben felment Budapestre. Ott sem sike­rült neki állásba jutni. Alkalmi munkát vállalt. Hazulról nem várhatott segítséget a nincsből. Ebben az időben kapcsoló­dott be a munkásmozgalomba. Aztán az illegális kommunista ifjúsági szövet­ség egyik vezetője lett. Rengeteget dol­gozott. Sokszor kértem, hogy jöjjön haza és pihenjen itthon. Nem jött. Min­den percét tanulással töltötte el. Levelei­ben nevelte testvéreit és engem is. Min­dig arra kért, hogy világosítsam fel a jivoletárasszonyokat az uj eszméről, ^melyért ő is harcol. Pesten, a Vili. kerületben lakott és pincében, lámpavilág mellett tanította a fiatalokat, vagy a hegyek közé mentek, hogy észre ne vegyék a munkájukat. Minden előadása hatalmas élményt je­lentett a fiatal hallgatóknak. A detektí­vek állandóan lesték. Nagyon sokszor elfogták a rendőrök, elverték és követel­ték tőle: árulja el, hol működik az il­legális Kommunista Párt. A sok kínzás ellenére nem tudták megtörni Gyula fiamat és nem is vallott. 1940-ben fogták el 120 elvlá sával együtt. Én erről csak később sze'eztem értesülést. Amikor el­fogták, két ember jött hozzám, hogy adjam oda nekik Gyulám füzeteit, jegy­zeteit, mert egy színdarabot akarnak előadni és szükségük van ezekre is. Az írásokat, könyveket soha sem kap­tam vissza. Pedig, hogy őriztem őket. Sokszor elástam á kertbe és időközön­ként elővettem, olvasgattam. Amikor letartóztatta a rendőrség, megkinozta kegyetlenül, de semmit sem tudtak meg tőle. Egy évig volt vizsgá­lati fogságban. A párt élelemmel látta el, hogy kibírja szenvedéseit. Gyula már akkor is tudta, hogy ha ő meg is hal, az eszme, amelyért harcolt, győzni fog, A bíróság elé idézve, nem mint vádlott, hanem mint vádló viselkedett. Először 3 évi börtönre Ítélték, de az ügyész fellebbezett, mert kevésnek találta. Nyolc évre ítélték el. Mosolyogva fogadta ezt a döntést és azt vágta a (bíróság szemé­be, hogy: nem tart ez abendsz-er nyolc évig. A szegedi Csillag-börtönbe szállították, de még itt is tovább tanult. Különösen szerette az idegen nyelveket. Tanulta a németet, franciát, orosz nyelvet, 43- ban megtiltották neki ezt is. Nagyon A gyulai járási T5B hírei: Folynak Gyulán és a járásban a sportköri vezetőségválasztások. Az el­múlt béten a gyulai Fáklya SK vá­lasztotta meg vezetőségét. A választás igen színvonalas volt, 70 résztvevő volt jelen. Résztviett a választáson a Fáklya SK területi elnöke, JTSB-elnök, vala­mint több gyulai sportkör. Ä választáson több jó hozzászólás volt. Vasárnap délelőtt 10 órakor a lőkös- házi Falusi SK-nál volt sportköri válasz­tás, A következő napokon, az alainti he­lyeken tartanak sportköri választásokat: Március 6-án Felsőnyomáson a Fa­lusi SK-nál este fél 6-kor. Március 8-án Kétegyházán, a Falusi SK-nál délelőtt 10-kor, Március 11-én Szabadkígyóson, a Fa­lusi SK-nál délután 5-kor. A járási TSB minden segítséget meg­ad a sportköröknek a vezetőségválasztá- sok sikeréért. Sportköri rendes taggyűlések lesznek: Március 5-én Dobozon, 7-én Újkí­gyóson, Gyulaváriban, 8-án Eleken. Az előkészítő labdarugó kupa első fordulóiénak eredményei: Dózsa II.—Barnevál 1:1 (1:1b Vezette: Hankó M. A Dózsa állandóan egykapura játszott, fie a lelkesen védekező Barnevál kihar­colta a döntetlent. Igaz, hogy ebben a Dózsa-csatárok is hibásak* Ruhagyár—Szikra 6:0 (3:0), Agyagipar II#—Kinizsi 7:0 (2:0). A Kinizsi nyolc emberrel állt ki, Vasas—Petőfi 1:0 (0:0). Az elbizako­dott Petőfi ellen megérdemelten nyert a lelkes fiatal játékosokból álló Vasas. Vörös Meteor—Építő ifi 6:2 (1:1), Pamutszövő—Kötöttáru 3:2 (2:0). Ke­mény mérkőzés, sok durvasággal, A iátékvezető Molnárt és Baldát kiállította, mert rugdosták egymást. A kiállítás után Molnár újabb tett legess éggel vett magának elégtételt. Tatarozó—Honvéd 0:0. Vezette: Han- kór M, A nagy iramú mérkőzésen a védel­mek mindkét oldalon jól játszottak. szigorú volt. az élet a fegyházban. Há­rom hónapban egyszer lehetett megláto­gatni és egyszer 2 és félkilós csomagot küldeni részére. A hazulról küldött cso­mag tartalmát szétosztotta a felvidéki elvtársak között, akik soha sem kaptak csomagot. A csomag tartalma három hónapig elég volt. ürültek annak, ha na­ponta két szem kockacukrot szétoszthat­tak egymás között. Egyszer fél deká­val kevesebb volt a csomag és a fiam azt irta: »Édesanyám nagyon vigyáz­zon .arra, hogy meglegyen pontosan a két és félkilógramm, mert nekünk még egy fél deka is az életünket je­lenti.« A reggelijük vöröshagyma, ke­nyér volt, abból a kevés kis pénzből vá­sároltak, amit a fegyházban kaptak. Olyan cel’ába zá"-:ák, ahol nyáron a legmelegebb volt, igy szenvedtették őket. Társait bátorította, kitartásra ne­velte. Amikor a Vörös Hadsereg Sze­ged felé közeledett, átvitték őket Vácra. Ebben az időben volt a legboldogabb. Tudta, hogy csak egy pár nap kérdése és szabadok lesznek újra. Amikor a kormányzó kimondta a fegyverletételt, akkor a rabokat, közöt­tük őt js Vácról Komáromba szárították, ahol 9 napig lezárt vagonokban tartot­ták, éheztették őket. Innen Németor­szágba hurcolták és Dachauba börtönöz- ték be. Éheztek, legyengültek. Kará­csony estéjén még élt, bár már akkor is beteg volt, de még mindig bizakodott és lelkesítette elvtársait. Másnap hajnal­ijaiban a fasiszták kihajtották őket az udvarra. Négyes csoportokra osztották őket. Külön a gyengéket, s külön az erősebbeket. Az erőseket munkára vitték, a gyengébbeket kivégezték. Felszabadulásunk után azt a hirt kaptam, hogy egy hét múlva hazajön a fiam. Telt-mult az idő, de az én Gyu­lám csak nem jö.t. A párt kutatott utána és 'megállapították, hogy a Gestapók meggyilkolták Németországban. A párt 1946-ban gyászünnepélyt tartott tiszte­letére Budapesten, ahol én is jelen vol­tam. Én még ezután is sokáig vártam, de mindhiába. Csak nem jött haza'. Mégis büszke vagyok arra, hogy olyan fiút neveltem, aki harcolt az eszme meg­valósításáért. Arra kérem a fiatalokat, hogy vegyenek példát a mártírhalált halt fiatalokról, közöttük az én fiamról is. Tanuljanak szivvel-lélekkel, hogy sza­badságunkat továbbra is megtarthassuk és harcolni tudjunk az ellenség ellen. Most csak szorgalomra, helytállásra, ta­nulásra van szükségük a fiataloknak — fejezte be Kulich elvtáirs édesanyja a beszédét. A békéscsabai fiugimnázium tanulói lelkes tapssal üdvözölték, majd virággal köszöntötték azt az édesanyát, aki olyan harcos, párthü fiút nevelt, mint Kulich Gyula. A tanulók ígéretet tettek arra, hogy követik Kulich Gyula kommunista helytállását és róla vesznek példát a ta­nulásban is. Kulich elvtárs a magyar“ nép felszabadulásáért, a szocialista Ma­gyarországért harcolt, életét áldozta érte. A tanulók példát vehetnek róla; tanul­janak és dolgozzanak úgy, hogy tovább­vigyék Kulich Gyula elvtárs harcát és váltsák valóra álmait. Rádió Március 6., péntek Kossuth Rádió 5.45 A rádió asszonyrovata. 6.00 Falu­rádió. Mezőgazdasági híradó. 11.30 Az utolsó hajóút. Elbeszélés. 11.45 Obuhova énekel. 12.10 Hanglemezek. 12.30 Az Államvédelmi Hatóság fuvósszenekara játszik. 13.00 Magy ári Imre és zenekara játszik. 13.30 Részletek Kacsóh János vi­téz cimü daljátékából. 14.15 A rádió kisegyüttese játszik, 115.09 Uttörőhiradó. 15.30 Délutáni hangverseny. "'16.10 Erő — egészség. Előadás. 16.20 A gyermek­rádió műsora, 16.30 Uttörő-sporthiradó. 16.45 Orosz nyelvlecke haladóknak. 17.15 A pái'toktatás anyagához, 17.35 Az elő­adóművészét mesterei, 17.55 Nemzetközi kérdések. Előadás. 18.10 A rádió tánc- zenekara játszik. 20.10 Jó munkáért szép muzsikát, 20.45 Találkozásunk örömére-. Részlet Méray Tibor készülő regényéből. 21.00 A magyar—szovjet barátsági hónap művészeinek hangversenye, 22.25 Verdi- és Puccini-operákból, Petőfi Rádió 7.00 Szimfónikus indulók. 7.35 Reggeli színes muzsika. 8.15 Szórakoztató mu­zsika. 9.20 An juta. Rádiójáték, 10.10 Kósa Stella énekel, 10.30 óvodások mű­sora. 10.50 ,A Gyermekrádió műsora. 11.00 Vidám operarészletek. 15.00 A rá­dió népi .zenekara játszik, 16.00 Bukin elvtárs jelentése. Elbeszélés. 16.20 A ku- ruckor dalaiból. 16 50 S'-iv küldi... 17.30 A. szovjet dolgozók Rákosi Mátyás elv­társ kiszabadításáért. Előadás. 17.45 Könnyű zene. 18.00 Egy falu — egy nóta, 18.45 Az Újpesti Bőrgyár ének­kara énekel, 19.00 Operettdalok. 19.15 Hacsaturján hegedűversenye. Előadás. Az elmúlt esztendőben sok má­zsa baromfival és tojással ma­radt adósa a gyomai járás álla­munknak. Az idén is igen nagy a lemaradás. Elterjedt az a ku- lákhíresztelés, hogy »a nincsből nem lehet beadni, rossz volt a termés, nem lehet baromfit ne­velni«. Ezt azonban megcáfolja a járásban legutóbb leleplezett nagyarányú üzérkedés is. A feke­tézők a »nincsből« sok mázsa baromfit és tízezer&zámra tudtak tojást felvásárolni a járásban s azt munkanélküli, haszonszerzés céljából Budapesten értékesítet­ték. Például ifj. Szakálas Máté vas­utas, endrődi lakos 1952-es esz­Tovább emelkedett a beküldött ­TOTÓ szelvények száma! A 9, hét nyereményei: 12 találat = 2250 Ft 11 találat = 127 Ft 10 találat == 22 Ft 0 találat = 25 Ft (8, hét) Ezen a Vten a Pécsi Lokomotiv— Csepeli Vasas és a Diósgyőri Vasas —Bp. Bástya labdarugó Magyar Népköztársasági Kupa mérkőzésekre is tippelhet. tendőben több, mint 25 mázsa baromfit és többezer tojást vásá­rolt fel a gyomai járás területén és szállított Budapestre-. Az üzér­kedésből származó jövedelemből vásárolt rádiót, kerékpárt és egyebet. A gyomai járásbíróság az elmúlt héten vonta felelős­ségre ifj. Szakálas Máiéit s a köz- ellátás ellen elkövetett bú'ncselelc- mény miatt 7 és félévi börtönre, 3000 forint pénzbüntetésre, áss üzérkedésből származó jövede­lemből vásárolt rádió és kerék­pár elkobzására ítélte, valamint a közügyek gyakorlásától 10 évre eltiltotta. Ugyancsak az elmúlt héten ítélte el a gyomai járás­bíróság üzérkedésért ifj. Iványí Anlfllné 23 éves szarvasi lakos, knlákcsemetét. A bíróság Iványí Antalnét egy évi börtönre, 800 forint pénzbüntetésre és 500 fo­rint vagyonelkobzásra ítélte. VIHARSAROK NÉPE az MDP Békésmegyei Pártbizottságának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Nagy Antal. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, SztálLn-ut 7. I. emelet. Telefon: szerk.: 22-85, kiadóhiv.: 21-76. Békési Nyomda, Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Botyánszky Pál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom