Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-07 / 56. szám
r-------------------^ F ogadjuk Neked, Sztálin Elvtárs, hogy életünk végső pillanatáig hűséges katonáid leszünk! V___________________J A Z MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA «UcíiV* > mxrx; 1953 MÁRCIUS 7., SZOMBAT Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM Március 5-én este 21 óra 50 perckor utolsót dobbant a szíve, utolsót rezdüílt a keze ai haladó emberiség szeretett tanítójának, a vil ágtör ténel eta legnagyobb alkotójának, a béketábor lángeszű vezérének, a népek szerető édesatyjának, Joszif Visszárionovics Sztálin elvtársnak. A világ dolgozó népe — a 'felszabadult és elnyomott milliók —1 fel jajdult fájdalmában, amikor a gyászhír összeezorította a szabad- ságszerető, szabadságért rajongó szíveket. Meghalt Sztálin, 8 népek vezérlő csillaga, minden elnyomott nép reménysége, minden szenvedő barátja, minden igazságtalanság és elnyomás elleni harc törhetetlen bajnoka. Hát valóban igaz lehet, hogy az ilyen nagyszerű haroos elköltözik az élők sorából? Valóban meghalhat egy olyan ember, akinek életben- maradásáért százezrek, milliók adták volna oda életüket, hogy megmenthessék Öt az emberi haladásnak? Mély fájdalommal kell tudomásul venni, hogy Sztálin »Ívtárs meghalt, de szerető szívének melegsége, harcos akaratának ilobogó tüz% elméjének anyagi terméke és útmutató szava örökké él és rsfi- díthefetfen harcra, törhetetlen felelősségtudatra, szólít és nevel minden kommunistát, minden párt önki vü*i dolgozót, aki előtt szent a szabadság eszméje. a této égve, aki előtt szent a hazai főid, ahol bölcsője ringott. Az a gyár, az a föld, amelynek csalás úgy válhatott gazdájává, hogy hűen. követte az elhunyt vezér útmutató szavát, amely megmutatta, hogy kell leleplezni a sorainkban meglapuló ellenséget, hogyan toll megsemmisíteni a baráti álarcba öltözött imperialista ügynököt, aki fel akarta dúlni a felszabadult dolgozók egyre szebbé váló életét, családi tűzhelyének melegét. Nagy a dolgozó nép gyűlsz», a gyászt könnyes szemmel bár, de felemelt fővel viselj ük. A ránkhagyott örökség válóra váltásáért még harcosabb öntudattal, soraink még szorosabbra fűzésével harcolunk, éberségünket még fokozottabb felelősségtudattal toll a napnak minden órájában tovább fejleszteni. Sztálin elvtársat, a mi nagy Sztálinunkat azok gyászolják szívből, igazán, akik a szocializmus építéséből az eddiginél sokkal nagyobb részt követelnek maguknak, akik Sztálin elvtárs tanítása nyomán még jobban harcolnak a munkás-paraszt szövetség megerősítéséért és a pro'etárinternacionalizmus eszmei-politikai tartalmának elmélyítéséért. Könnyes szemmel, a fájdalomtól lesújtott szívvel á lünk J. V. SZTÁLIN A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, MOSZKVA DRÁGA ELVTÁRSIK! Szívünk mélyéig megrendített Bennünket drága tanítónk, Vezérünk és felszabadítóink, Joszif Visszárionovics Sztálin elvdárs halála. A megpróbáltatás e, nehéz naplóiban u Magyar Dolgozók Pártja és az egész magyar nép még szorosabbra zárja so,rait. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy méltóknak bizonyul junk a nagy Sztálin hagyatékaihoz, s még magasabbra emeljük a zászlót, amelyet ő adott a kezünkbe. Megingathatatlan egységben követjük Marx, Engels, Lenin, Sztálin tanítását. Teslvéri hűséggel a kommunizmust építő dicsőséges Szovjetunió kánt, megbonthatatlan egységben a hatalmas békeláborral hazánkban is valórte váltjuk a világ népei nagy vezérének, J, V. Sztálin elvtársnak örökké élő eszméit. Budapest, 1953. március 6. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége RÁKOSI MÁTYÁS A Szovjetunió Minisztertanácsának, MOSZKVA A Magyar Népköztársaság kormánya és az egész magyar nép mélyen megrendülve, testvéri együttérzéssel osztozik a nagy szovjet nép mérhetetlen [áj dalmában. A nagy Sztálin halála forrón szeretett tanítómesterétől fosztja meg a magyar népei, »mely neki köszönhet], hogy új, szabad életet kezdve, a szocializmus építésének útjára lépett. A közös gyász még szorosabbra fűzi megbonthatatlan testvéri egységünket az emberiség élén haladó szovjet néppel és a béke hatalmas világi tábor ával. Sztálin elvlárs halhatatlan müvéből merítünk erőt további munkánkhoz és harcainkhoz, hogy a felszabadító Szovjetunió vezetésével teljes győzelemre vigyük a szocializmus ügyét. Budapest, 1953. március G-án. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA ■ felszabadítónk, nagy tanítónk és népünk igaz barátjának ravatalánál. De a halotti gyász- induló hangja a nagy fájdalomban is lelkesítsen minden becsületes embert újabb és újabb áldozatké z a. Fogadjuk meg Sztálin elvtárs ravatalánál, hogy é'etünk utolsó pillanatáig hűséges katonái leszünk a pártnak. Annak a pártnak, amely emberré tette, új emberré formálta év- Bzázadaldg elnyomott dolgozó népünket. Annak a pártnak, amely a hűbéresből, a lenézett, kisemmizett gyári munkásból államat vezető, hadseregeit vezérlő f unkcionári u st, katonatisztet nevelt. Annak a pártnak, amely eltüntette, egyszer és mindenkorra likvidálta a dolgozó ember rémét, a munkanélküliséget. Annak a pártnak, amely fiaink, leányaink kezébe a koldusbot és a koldústarieznya helyett szerszámot, gépet, könyvet, tudományt adott és jnég többet tud adni a jövőben. Fogadjuk meg Sztálin elvtárs ravatalánál, hogy pártunk és. kormányunk határozatainak maradéktalan megvalósításáért az eddiginél szívósabban és helytállóbban harcolunk üzemben, mezőgazdaságban, a tanári katedrán és ,az íróasztalnál egyaránt. Március van, közeledik az első negyedév vége. Az üzemek dolgozói azzal mutatják meg az ugrásra készülő imperialista fenevadaknak, hogy nem ingott meg a békéért harcoló dolgozó nép sora, hogy a békéért' folyó küzdelem harci tüzének lángja még hatalmasabb tűzzel ég, ha az első negyedévi tervet egészében éa részleteiben teljesítik, ha <j termelési grafikonok felfelé ívéinek az üzemekben. Mezőgazdaságunkban már megkezdődött a tavasa munka. Az ellenség mesterkedését azzal tudja dolgozó népünk leghathotósabban visszaverni, hú a kitűzött határidőre teljesíti a vetést, ha egyetlen talpalatnyi föld sem marad vetetten. A tanár, a tanító azzal végez jobb munkát, ha minél szenvedélyesebben harcol önmaga és a .tanulók felelősségtudatának növeléséért, ha minél több magastudaeú, képzett embert nevel épülő szocialista hazánknak, Sztálin elvtárs meghalt, elköltözött tőlünk, de ránkhagyta nagy műveit, halhatatlan eszméjének lobogó tüzet. Tántoríthatatlan akarata örökké él. Állandóan tanulhatunk és tanulni is toll tőle, így tudjuk ártalmatlanná tenni minden ellenségünket, a háborús uszító imperialisták mindennemű aljas mesterkedéseit.
