Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-24 / 46. szám
« ViUúAsawlc Hifit 1953 február 24., kedd Országos értekezlet a tavaszi munkákról (Folytatás az 1. oldalról.) ja, hogy a mezőgazdaság irányító szerint csávázott vetőmag kerül jogos várakozásoknak, amelyeket a párt és a kormány támaszt munkájukkal szemben, ha ezekre a feladatokra széles körben mozgósítják a gépállomások dolgozóit. , A tavaszi talajmunkák igen nagy részét igaerővel kell .elvégezni, egyrészt azért, mert a legnagyobb arányú elmaradás az őszi mély szántásban az egyéni gazdaságoknál van, másrészt, mert erőgépeink kapacitásának legteljesebb kihasználása sem elegendő a talajmunkák gépierővel való elvégzéséhez. Ebből világosan következik, hogy az igaerőt a talajtnunkákra kell összpontosítani és elejét kell venni annak, hogy a fuvarozás, piaci szállítás, vagy egyéb, elvonja az igaerőt a mezőgazdasági munkától; A helyi tanácsoknak szigorúan végre kell hajtani az erre vonalkozó rendelkezéseket Műveljünk meg minden talpalatnyi földet — A tavaszi mezőgazdasági munkák fő szempontja: minden talpalatnyi föld megművelése — hangsúlyozta Nagy elvtárs. — Bár a föld kötelező megművelésére vannak rendelkezésiek, mégsem könnyű a feladat megvalósítása, mert nemcsak a birtokban, tulajdonban vagy haszonbérben lévő területeket kell megművelni, hanem az úgynevezett tartalékterületeket, a parlagon fekvő és gazdátlan földeket is. A fő feladat itt a helyi tanácsokra hárul, amelyek kötelesek gondoskodni a hasznosításról, elsősorban úgy, hogy a tartalékterületeket a termelőszövetkezetek közös föld- állományához csatolják. Azok a 1 ©r- meiőszövetkezetek, amelyek az idei tavaszon tartalékföldeket vesznek át művelésre, a gépállomások részéről előnyben és kedvezményben részesülnek. — A tarbalékföldek hasznosításában fontos szerepük van a földmű- vesszövetkezeteknek, amelyek egyrészt házi kezelésben gondoskodnak a föld megműveléséről, főképpen azonban kishaszonbérletbe adják. — Meg kell állapítani, hogy )nind a két területen nagy az elmaradás. — Tavaszi mezőgazdasági munkánk másik fontos kérdése a balaj- erőutánpótlós, a trágyázás. Itt a a feladatok a következők: 1. Az istállótrágya leggondosabb kezelése és leggazdagságosabb felhasználása; 2. azokon a földeken és azon növényeknél való felhasználása, amelyeknél a leghatékonyal - ban értékesül; 3. elsősarban alaptrágyázásra való felhasználása; 4. az istállótrágya mennyiségének és minőségének elégtelensége miatt fokozottabban kell műtrágyát használni. — A trágyakihordásnál jelentős elmaradás van. Számtalan termelőszövetkezetben és állami gazdaságban állítólagos fogathiány miatt nem hordják ki a trágyát. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy nem fogják beszántani, nem kerül időben A talajba és a szél meg az eső miatt nagyarányú tápanyagveszte- ség éri. A rossz szervezés, nem pedig a fogathiány az oka a trágya- kihordásnál mutatkozó elmaradásnak. Ezen jobb szervezéssel sürgősen változtatni kell. — A vetéssel, mint a tavaszi mezőgazdasági munkák központi feladatával kapcsolatban, először a vetőmag biztosításával kell foglalkozni. Mind a lernjelő zövetkezeíek- néí, mind az egyéni gazdaságoknál az az alapelv, hogy minden nü- vényféleség vetőmagját a termelők adják, A tapasztalat azt mutatszervei lebecsülik a. tavaszi vetőmagszükséglet "biztosítását. A tanácsok és a termelőszövetkezeti vezetők nem veszik észre, pedig a szemük előtt megy végbe, hogy a tavalyi gyenge termés következtében kialakult magas piaci árak spekulációs útra terelik a vetőmagot. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy nem fedezi majd a vetésterv teljesítéséhez szükséges mennyiséget. A termelőszövetkezeti elnökök és a helyi tanácsok végreha- tó bizottságai haladéktalanul gondoskodjanak a tavaszi vetőmag biztosításáról szóló határozatok pontos végrehajtásáról, szigorúan ellenőrizzék az erre irányuló munkát és ahol visszaélést, vagy mulasztást állapítanak meg, foganatosítsák az előírt büntető rendszabályokat. — A népi demokratikus állam a szerződéses termeltetésnél szokásos vetőmag biztosításán túlmenően a tavaszibúza-vetőmag biztosításához nagy segítséget ad, elsősorban cseretermény ellenében. Minden termelőszövetkezetnek és egyénileg dolgozó parasztnak elsőrendű érdeke, hogy meglegyen a szokásos kenyérgabona vetése, hogy a tavalyi kiesést az idén pótolja. Kormányunk közbenjárására a Szovjetuniótól megkaptuk a szükséges tavaszbűza-vetöma- magot, amellyel hiányzó kenyérgabona-vetésünket pótolhatjuk. Az állaim ezzel a segítséggel a legnagyobb gondtól, a toenyérgondtól szabadítja meg a termelőket, amikor elsősorban más termények ellenében, megállapított kulcs szerint, csere formájában rendelkezésükre bocsátja a szükséges ta- vaszbúza-vetőmagot. A cserére vonatkozó utasítások bár elkésve, de kimentek. Végrehajtásukban azonban súlyo? hibák vannak és veszélyes elmaradás mutatkozik. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a tavaszbúza cseréje. nem bonyolódik le időben, a termelők nem jutnak vetőmaghoz, az állam pedig osene- terményhez. A földművelésügyi minisztérium és a helyi tanácsok minden késedelem nélkül azonnal fogjanak hozzá a csere lebonyolításának megszervezéséhez. Minden ter- melőszövetkeeettel és dolgozó paraszttal napok alatt meg kell ‘állapodni és a cserét a helyszínen azonnal le is kell bonyolítani ad- sza-neeze alapon. Az ellenség bizalmatlanságot próbál kelten i a cserével szemben, azzal a híreszteléssel, hogy a csereterményért a termelők nem vetőmagot, hanem pénzt kapnak vetőmag vásárlására. Az el- Tenséges hírverést azzal be l megcáfolni, a termelők bizalmát azzal lehet és kell megnyerni, hogy cee- reterményük ellenében azonnal, természetben megkapják a tavaszbúza- vetőmagot. Jó szervezéssel, a mezőgazdasági osztályok, valamint a tanácsok végrehajtó bizottságának mozgósításával március 1-ig biztosítani kell a csere gyors és sikeres lebonyolítását, mint a tavaszi vetés egyik legfontosabb feltételét. Tisztában kell leírni azzal, nogy a feladat sikeres megoldása néhány nap jálszervezett és fegyelmezett munkáján múlik. Jó előkészítést, korai vetést Nagy elvtárs erratán a vetőmag előkészítésének jelentőségéről be szélt. — Mivel az idén a hozam kérdése fokozottabban előtérbe került, sokkal nagyobb gondot kell fordítani a vetőmag előkészítésé nek agrotechnikájára — mondotta. — Nagy igazság van abban a közmondásban, hogy aki ocsút vet, szemetet arat. Az agronómusoknak órezniök kell a felelősség súlyát, amely a helyes agrotechnikai szakaijuk betartásáért rájuk hárul. Nekik kell biztosítaniuk, hogy csakis megfelelő minőségű te a szükség jön a földbe, hogy a vetőmag tisztítása terén betartsák a szigorú követelményeket és á tisztítást a külső munka megindulása előtt befejezzék. A termelők között a legszélesebb körben ismertetni kell a tavaszbúza agrotechnikáját, amelynek alapelve: a magnak minél előbb földbe kell kerülnie. A .vetés ideje február vége, március eleje. Mivel a tavaszbúza te- nyészideje rövid, siettetni kell az érést. Ebből a szempontból fon- |tos a talajkiválasztás és a talajelő- készités. Jobb talajelőkészitéseel és jó vetőágy készítésével kell pótolni az őszi szántás előnyeit. A nagyobb hozam elérésére kívánatos, hogy géppel, sűrűn, keresztsoro- san vessünk. — Más növények vetésének előkészítésére is fokozottabb gondot kell az idén fordítani és a rendelkezésre álló időt jól ki kell használni. Különösen a tavaszi árpa vetését kell szorgalmazni. Nagy és fontos feladat a napraforgó, a tengeri vetése és a burgonya ültetése. Erre különösen fel kell készülni. Napraforgónál és burgonyánál a vetőmag beszerzése a fő feladat, számolva azzal, hogy a kialakult magas spekulációs árak a piac felé húzzák a vetőmagot. — Az agrotechnikai intézkedések mellett döntő súllyal esnek ' latba azok a szervezeti rendszabályok, amelyeknek biztositaniok kell, hogy a vetésiek a minisztertanácsi határozatban előirt határidőre országosan befejeződjenek, hogy a megyék, járások és községek vetéstervüket hiánytalanul teljesítsék. A földművelésügyi minisztérium és a tanácsok végrehajtó bizottságai felelősségük tudatában, felszámolva a munkájukban még meglévő lazaságot, erélyesen, ingadozás nélkül, az állami fegyelem és az állam- polgári kötelességek betartatásával és betartásával szigorúan szerezzenek érvényt a kormány és az állami főhatóságok rendelkezéseinek. — A tavaszi mezőgazdasági munkák szerteágazó feladatai közül, méreteinél és fontosságánál fogva ki kell emelni a szélesebb értelemben vett növényápolást, főképpen mint időrendben első feladatot, az őszi vetések ápolását, a gyomirtást lés a legelőgondozást. Lehetőleg minél nagyobb területen már mast végezzék el az őszi kenyérgabonavetések fejtrágyázását. A ritka vetéseket helyes felülvetni, főképpen az évelő takarmánynövényekkel. Ahol a talaj felfagyott, ott hengerelni kell, mihelyt a föld állapota lehetővé teszi. A gyomirtás lényegében már a fa Jaj és a vetőmag előkészítésével kezdődik e arra később is nagy gondot kell fordítani. A nők munkájának nagy jelentőségéről — Az előttünk álló tavaszi mezőgazdasági feladatok sikeres megoldásában fontos szerepe van a munkaszervezésnek, a munkaerő biztosításának — hangsúlyozta Nagy elvtárs. — A múlt évben szemtanúi voltunk, hogy állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben milyen súlyos gazdasági károkat okozott a munkaerővel való helytelen gazdálkodás. De mostanában is gyakran halljuk, hogy terme! őszövetkezebek munkaerőhiányról panaszkodnak, holott rossz munkaszervezésről van szó. A munkaerő valóságos kincsesbányája van a termelőszövetkezetekben, csak éppen nem veszik észre. Pedig a nőknek a termelésbe való bevonásával minden nranka- erőprobíémái uiegoldba ittak. A nők mellőzése komoly anyagi veszteséget jelent a termelőszövetkezeteknek, mert a gyakorlatban már bebizonyosodott, hogy. nemcsak felveszik a versenyt a férfiakkal, hanem számos termelési ágban, főképpen az állattenyésztésben, sokkal ügyesebbek, eredményesebben' dolgoznak, szinte nélkülözhetetlenek. — Állami gazdaságainkban és gépállomásainkon is hasonló a helyzet. Itt is gyakran munkaerőhiányról panaszkodnál!, holott itt is rossz munkaszervezésről van szó. Elmaradás van mind a gépállomásokon, mind az állami gazdaságokban, mind pedig a termelőszövetkezetekben a növénytermelő-, fogatos- és traktorosbrigádok szervezésében. Ezt sürgősen pótolni kell. A hibák és mulasztások gyors és eredményes kiküszöbölése szempontjából az állami gazdaságokban és termelő- szövetkezetekben is döntő jelentősége van a tavaszi munkákra való felkészülést ellenőrző szemléknek. E szemlék sikeréért a miniszter személyesen felelős s biztosítani kell, hogy valóban feltárják a hiányosságokat s így gyorsan kiküszöbölhessük azokat. — A munkaszervezet alapja a munkafegyelem. Éneikül nagyüzemben, termelőszövetkezetben, vagy állami gazdaságban eredményes • termelőmunkát folytatni nem lehet. Állami gazdaságaink, de elsősorban termelőszövetkezeteink tavalyi gyenge gazdasági eredményeiben dönlő szerepe volt a sok fegyelmezetlenségnek. E téren gyökeres változást kell létrehozni. Az alapszabályban le vannak rögzítve a , fegyelmezés módjai. A termelőszövetkezet vezetősége az elnök, a brigádvezetők kötelesek élni ezekkel a jogokkal a tagság érdekében. A restek©!, dolftgkerülőket, a közösség nyakán élősködőket, akik a többiek munkáját is hátráltatják és bomlasztják a termelőszövetkezetet, lia a fegyelmezés és büntetés nem segít, ki kell zárni a szövetkezetből. Ez persze nemcsak a vezetés, hanem az egész tagság feladata is. — A tlép állama, amely annyi áldozatot hoz a termelőszövetkezetek helyzetének javítása, gazdasági megszilárdítása érdekében, elvárja, hogy a termelőszövetkezetek a munkafegyelem megszilárdításával, terméseredményeik növelésével fokozottabban járuljanak hozzá mező- gazdasági terveink teljesítéséhez. A tanácsok feladatai A tavasa munkák nagy próbára teszik helyi tanácsainkat. Jól fel kell készülniük a feladatok ellátására, a végrehajtás irányítására és ellenőrzésére. Ahhoz, hogy felelősségük tudatában feladataikat jól elláthassák, hogy ne valamilyen helytelenül értelmezett, az országos érdektől eltérő, vagy azzal szembenálló helyi érdek képviselőivé .váljanak, hanem a népi demokratikus áldani helyi végrehajtó szervei legyenek, erőteljesebben, fokozottabban 'kell harcolniok az állami fegyelem megszilárdításáért. A tanácsoknak, mint a köz- pou'.i államhatalom helyi szerveinek, fcltéthnül érvény} kell szerezniük a törvényeknek, a kormány és az állami főhatóságok rendelkezéseinek, biztositaniok kell az állampolgári jogok melleit a kötelezettségek teljesítéséi is. Helyi tanácsainknak feladataik ellátásához nagy segítségre van szükségük. A minisztriumok csökkentsék a lehető legkisebbre az egymást keresztező ée zavartkettő utasítások számát és terjedelmét, továbbá lényegesen korlátozzák az egymás sarkát taposó központi instruktorok és ellenőrök kiküldését — mondotta Nagy elvtárs, — Az aduból jövő segítség adva van a tanácsok számára, csak ki kell nyújtani érte a kezüket. Ott vannak a mezőgazdasági állandó bizottságok, ott vannak a jól' működő termelőszövetkezetek és gépállomások, amelyekre nyugodtan támaszkodhatnak helyi tanácsaink. Ott vannak a termelőmunkában kitűnt dolgozó parasztok, akik sok segítséget tudnak nyújtani tanácsainknak, csak bátrabban kell őkét tevonni a munkába. A szocialista versenyről — Hatalmas lendületet adhat és kell is, hogy .adjon a munkának a szocialista verseny, melynek kibontakoztatására ezideig vajmi keveset tettek a földművelésügyi minisztérium és a tanácsok — állapította meg Nagy Imre. A mezőgazdasági dolgozók széles tömegének a unniaversenybe - való bevonása nagyban hozzájárni ahhoz, hogy a megnövekedett Diadalokat határidőre jól elvégezzük. Az állami, szervezeti és igazgatási léren foganatosított rendszabályoknak egybe kell kapcsolódniok a dolgozók lelkes niimkaverse- nyével,' április 4-re, legnagyobb ünnepünkre, felszabadulásunk tiszteletére történő felajánlásaival. A dolgozók részéről már történlek kezdeményezések. Fel kell karolni ezeket, hogy a sok helyi kezdeményezés és felajánlás végül is hatalmassá növekerjgtt országos mezőgazdasági szocia- . lista, ni unkaversenyben egyesülve, motorja legyen a tavaszi mező- gazdasági munka sikeres elvégzésére irányuló nagy erőfeszítéseknek. í i — Egyetlen pillanatra se levesszük szem elől — folytatta —, hogy amikor dolgozó népünk bőségesebb ellátására, az ország jövőévi kenyere biztosítására, a tavaszi mezőgazdasági munkák hiánytalan elvégzésére, messzemenő gondoskodással és körültekintéssel készülünk, az ellenség nem alszik, nem vár ölhetett .kézzel. Az ellenség is készül. A rémhír- terjeszlés, a hazugság, a rágalom és megfélemlítés legaljasabb eszközeit is igénybe veszi, hogy gálád terveit keresztülvigye. Nyitóit szemmel, éberen kell tehát járnunk, hogy idejekorán felismerve az ellenség szándékait, meghiúsíthassuk azokat Az ellenség próbálkozásai mini eddig mindig, most is kudarcot vallanak. Megtörnek dolgozó népünk józanságán, hazaszeretetén, a népi demokráciához való hűségén. — Külső és belső ellenségeinkre súlyos csapást mérünk, ,ha sikeresen elvégezzük a tavaszi mezőgazdasági munkákat önökön, a mezőgazdaság vezetőin, a termelés szakemberein és élenjáró dolgozóin múlik elsősorban, hogy ez így is legyen. — Jöjjenek tehát a tettek, amelyek minden szónál ékesebben beszélnek! Ki-ki a maga helyén, legjobb tudásával és képessegével végezzen minél jobb munkát és aki;or a kormányunk és pártunk által elénk tűzött feladatokat minden bizonnyal sikeresen meg fogjuk oldani — fejezte be beszédét a megjelentek lelkes íapsa közepette Nagy Imre elv- társ.
