Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-22 / 45. szám

l#Sl február 22., vasárnap 7------------------------------—--------------------------------------------------------- \JiUax&au^U Héyiz T ANÁCSAINK ÉLETÉBŐL «A szovjetek a város és falu ösz- «ZC8 dolgozóinak tömegszervezetei. A szovjet nem pártjellegü tömegszerve­zet. A szovjetek a proletáriátus dik­tatúrájának közvetlen kifejezői. A szov­jeteken megy keresztül minden né­ven nevezendő intézkedés, mely a A mi tanácsaink munkáját is mind jobban áthatják ezek a sztálini tanítások. 'Tanácsaink, melyelmek a vezetésébe, irányí­tásába dolgozó népünk, a mun­kások, dolgozó parasztok, értel­miségiek legjobbjait választotta be, eddigi fennállásuk során számtalan tanujelél adták mun­kájukkal, hogy őrködni tudnak államrendünk, törvényeink betar­tása felett, a hatalom gyakorlá­sába be tudják vonni dolgozó népünk legszélesebb tömegeit. Eredményeinket, amelyeket a kul­túra, egészségügy, a termelési tervek teljesítése, begyűjtés, vagy építés terén elértünk, az,' tette lehetővé, hogy pártunk ve­zető, irányító ereje egyre jobban érvényesült és érvényesül taná­csaink munkájában. Az egyszerű emberek — akiket tanácsainkba választottunk — megdöntötték a reakció ámítását, amely szélté- ben-hosszában hangoztatta, hogy államigazgatást vezetni csak ta­nult, művelt ember tud. Azt per­sze mi is megköveteljük, hogy az államapparátus helyi vezetői mind tanultabbak, műveltebbek legyenek — és lesznek is. Azon­ban ez a műveltség a nép érde­kében van és nem a reakció által hirdetett »műveltségi', mely a nép érdekeivel szemben áll. Tanácsa­ink munkájukat nem a dolga* zóktól elszakadva végzik, hanent egyre jobban szilárdul a tömeg- kapcsolatuk. A vezetésben, irá­nyításban helyet kapnak a töme­gek kezdeményezései, javaslatai. A tanácsüléseken, a rendszeres) tanácstagi beszámolókon el­hangzott számtalan hozzászólá­sok, az állandó bizottságok, azok többezer aktívájának a munkája, mind részvétel a hatalom gya- i korlásában. Most, amikor ötéves tervünk negyedik évét teljesítjük, amikor /mezőgazdaságunkra is egyre nagyobb feladat hárul, amikor építésünk, fejlődésünk nehézségeivel is meg kell küzde­ni, megnövekedett tanácsaink fe­lelőssége is. Jobban kell harcol- niok a párt- és kormányhatáro­zatok megvalósításáért, ott lenni a tszcs-inkben, gépállomásainkon, ismerni, szem előtt tartani az ál­latállományunk növekedését, a ta­vaszi munkákra való felkészü­lést, mozgósítani dolgozóinkat a munkára, a begyűjtési, termelési tervek teljesítésére. Tanácsaink ezt a feladataikat egyre jobban betöltik. Azt mutat­ják az alábbi tudósítások is. Tanácsaink a tavaszi munkák jó előkészítéséért diktatúra megerősítését és a szocia­lizmus építését célozza. A szovjeteken át valósul meg a parasztság állami vezetése a proletáriátus által. A szov­jetek egypsitik a dolgozók milliós tö­megeit a proletáriátus élcsapatával.» János és még többen, akik már kihord ták az istállótrágyát, be­fejezték a mélyszántást és előké­szítették a tavaszi vetőmágvakat. A mezőgazdasági állandó bizott­ság a halárrészeken rendszeres kisgyűléseken ismerteti a minisz­tertanács határozatát s ezt össze­köti az április 4-i verseny szer­vezésével. Február 15_én járási tapasztalatcsere-értekezleten a já­rási állandó bizottság április 4-e tiszteletére versenyre hívta ki a békési tanács mezőgazdasági ál­landó bizottságát. Kélegyházán a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai és a ta­nácstagok járnak az élen a mi­nisztertanácsi határozat végrehaj­tásában. Hajdú György, Szabó Demeter, Szarka Vazul, Mengyán Pál, Ró tár Péter tanácstagok már befejezték a trágyakihordást és a mélyszántást, előkészítették a tavaszi vetéshez szükséges vető­magvakat is. Kisgyűléseken isr mertetik ezen kívül a miniszter- tanács határozatát, nagy súly! helyeznek az élen­járó agrotechnika népszerű­sítésére. Mint például az elmúlt héten a Déli-soron tartott kisgyűlésm Mokány György tsz-tag elmond­ta, hogy az elmúlt évben is a négyzetesen vetett kukorica hol­danként 5—6'mázsával többet ter­mett, ezért elhatározták, hogy a termelőszövetkezet egész kúko­ricaterületét négyzetesen vélik be. A kjsgyűlésen jelenlévők vala­mennyien vállalták a kukorica négyzetes vetését s hogy alkal­mazzák a pótbeporzást és ver­senyre léptek egymással a ma­gasabb terméseredmény eléré­sére. Békéssámsonban a február 8-án liaríoll tanácsülésen — a tanács­tagok javaslata alapján — hatá­rozatot hoztak, hogy az elmúlt esztendőben szerzett tapasztala­tok szerint ez évben is fejtiágyázással fogják segíteni a ritkább, vagy gyengébb bú­zavetések erősödését, gyors fejlődését. Úgy a termelő­szövetkezetek, mint az egyénileg dolgozó parasztok máris meg­kezdték a komposz-trágya elő­készítését, hogy amikor az idő alkalmassá válik, azonnal hozzá­foghassanak a tanácsülés hatá­rozatának végrehajtásához. Kondoros termelőszövetkezetei közül több termelőszövetkezet már teljesítette a minisztertaná­csi határozatnak a vetőmagok előkészítésére vonatkozó részét. A «Rákóczi» tsz-ben ezen túlme- nőleg jó eredményt értek el a Irár gjakiliordásban és kijavítot­ták a gazdasági szerszámokat is. A termelőszövetkezetek munká­ját segíti a tanács mezőgazdasági állandó bizottsága, amelynek tag­jai a csoportok és a gépállomá­sok brigádszállásain rendszeresen ismertetilt a csoportok lcözöLti verseny állását és ä miniszter­tanács határozatában megjelölt feladatokat Tanáesaink harca a begyűjtés teljesítéséért Szarvas termelőszövetkezetei közül a »Táncsics« termelőszö­vetkezet ért el eddig legjobb eredményt, ahol már elvégezték az istálló trágya kihordását, a me­zőgazdasági szerszámok kijavítá­sát. Jelenleg a tavaszi vetőmag- félék összegyűjtését végzik. Az egyénileg dolgozó parasz­tok között is a tanácstagok a példamutatók. Például Furár István, Lestyájn Orosháza szövetkezeti város ter­melőszövetkezetei között folyó be­gyűjtési versenyben a «Dózsa» termelőszövetkezet ért el legjobb eredményt. Legutóbb is 80 küó tojást szolgáltatott be, melyet a termelőszövetkezet tagjai a háztáji gazdálkodásukból gyűjtöttek össze, hogy a szövetkezet példásan tel­jesíthesse az állam iránti köte­lezettségét. A még egyénileg dol­gozó parasztok közül az elmúlt héten Tóth István, Gyulai-út 33. szám alatti és Pukánszki István, Nefelejts-utca 1. szám alatti dol­gozó parasztok is teljesítették be­gyűjtési kötelezettségük első ne­gyedévre eső részét s velük ’együtt 74-rc emelkedett azoknak a dolgozó parasztoknak a szá­ma, akik első negyedévi be­adási kötelezettségüket már teljesítették. A városi tanács végrehajtó bizott­sága több kulák ellen feljelentést tett, akik szabotálták az állam iránti kötelesség teljesítését, mint Németh József 34 holdas kulák,' aki több mint 3000 darab, Gomb­kötő József kulák, aki 3200 da­rab tojással adósa államunknak. Gyomén a begyűjtési állandó bizottság a begyűjtési rendelettel kapcsolatban ismertette a dolgo­zó parasztokkal a község költség­vetésében előirányzott építkezé­seket és beruházásokat. Elmond­ják, hogy a napköziotthon, a jár­daépítés, a vezetékes rádió s a kislakásépítés államunk gondos­kodása a falu dolgozóiról s en­nek viszonzására a dolgozó pa­rasztoknak is példamutatóan kell teljesíteniök állam iránti kötele­zettségüket Felvilágosító munkájuk nyo­mán az elmúlt héten is sok dolgozó paraszt, mint pL Pelyva Lajos, Szerető István, Gyecsei Lajos, Marjai Gyula, Tari Dániel csatla­koztak a begyűjtési versenyhez és vállalták, hogy első negyedévi beadási kötelezettségüket határ­idő előtt teljesítik. Az újfcigyósi begyűjtési állan­dó bizottság is tovább szervezi az április 4_e tiszteletére elin­dított versenyt. Az a céljuk, hogy községük a járás községei közül az első helyre kerüljön. Az ele múlt héten ismét több dolgozó paraszt csatla­kozott a versenyhez, vállalták hogy első negyedévi be­adási kötelezettségüket határidő előtt teljesítik s közülük többen, mint Papp Mózesáé, Volent Já- nosné, Kiss Mátyás, Seres Mihály, Zsótér János, Bánfi Imre, Puszta­szegi György mái- teljesítették is adott szavukat. Farkas Sándor. A tavaszi mezőgazdasági munkálatok előkészületei a Román Népköztársaság falvaiban , A földeket még liólakaró Lo.itja, de a Rónán Népköztársaság fal­vaiban, a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban és a gép állomásokon már hetek óta lelkes munkával készülnek az új kenyér- csatára. Az ország legtöbb gépállomásán a Bugacsev-módszer szerint végez­tek el a traktorok javítását. En­nek a kiváló módszernek az alkal­mazásával a bailosti gépállomás) dolgozói január végéig 41 traktort, 40 ekét és számos más mezőgaz dasági gépet javítottak meg. A munkahelyeket jól megszervezték és a pontosan beütemezett javítási munkálatok elvégzésére 18 brigá­dot alakítottak. A tavaszi munkálatok előkészíté­sében fontos szerepet töltenek be. a falusi tanácsok A végrehajtóbizottságok javítási központokat szerveznek az egyéni­leg gazdálkodó parasztok 6zámára, hogy jó minőségben és idejében megjavittathassák mezőgazdasági munkaeszközeiket. A cacnuleeti végrehajtóbizottság például öt ilyen javítási központot szervezett, ahol január végéig több mint 300 ekét, 250 tárcsát és baronát, több vető- gépet és szelektort javítottak meg. Snagov rajonban 84 ilyen javítási központot szerveztek. A rajonbeli falvak népi tanácsainak végrehajtó- bizottságai a kollektív gazdasági tagok és a mezőgazdasági társu­lásokba tömörült dolgozó parasz­tok segítségére agrotechnikai tan­folyamokat szerveztek, amelyeken a részvevők nemcsak elméleti is­mereteket szerezték, liánom elsajá­tították a tanultak gyakorlati al- kaknlazását is. A népi tanácsok végreliBjtóbi- aottságai minden faluban külön központokat szerveznek, ahol a dol­gozó parasztok megvizsgáltathatják vetőmagjaik csiraképességét. Ebben a tekintetben valamennyi falusi népi tanácsnak példát mutat Bre- asta falu népi tanácsa, amely tiz csíráztató és vetőmagvizsgáló köz­pontot szervezett, ezenkívül Írét központi javítóműhelyt. A dolgozó parasztok úgy válaszoltak a népi hatalom gondoskodásának erre a megnyilvánulására, hogy fokozták tavaszi előkészületeiket. A falu dolgozó parasztjai január végéig valamennyien előkószitettéfc a vető- magvakat és három hónap alatt 45 tonna istállót ragyát hordtak ki földjeikre. A munkés-paraszf szövetség jegyében a »Vetőgép«-gyár dolgozói, foko­zott lendülettel harcolnak teljesít­ményeik eléréséért és januárban 10 százalékkal több vetőgépet és 40 százalékkal több cserealkatrészt gyártottak a gépállomások számára, hpgy ezzel is hozzájáruljanak a tavaszi vetés teljes ^ikeréhez. A nagyszalontai állami gazda­ság dolgozói példát mutatnak az egész ország dolgozó parasztsága számát». Nemcsak a mezőgazdasági gépek javítását fejezték be határ­idő előtt, hanem mihelyt néhány napra felengedett a föld, azonnal hozzáláttak a szántásokhoz. Egy hét alatt több mint 70 hektárt szántottak fel. A Román Munkáspárt Központi Vezetőség© és a Román Népköztár­saság Minisztertanácsa határozatá­nak szellemében a dolgozó parasz­tok arra törekednek, hogy a zöld­ségtermesztés fokozásával is biz­tositeák a városi dolgozók még jobb élelmiszerellátását. A nagy­szalontai állami gazdaság 20 hek­tárral növelte veteményes kertjét Snagovrajonban idén további 0(1 vizkereket és 10 öntözőmotort állá- tanak munkába. Még néhány hét és országszerte megindul a kenyércsata második szakasza: a vetés. A falusi párt- ^asítnezjetek népnevelői, a népi jta- ..náosak tagjai házról-házra járpdk és már most jó felvilágosító mun­kát végeznek a dolgozó parasztok körében, meggyőzve őket a vetési határidők és előirányzatok pontos betartásának előnyeiről. Amit csak a bürokraták értenek Po jendán. György né n égjgye rmeke? családnaya altiszti minőségben dolgozik a méhkeréki általános iskolában. Hét hó­napon át becsülettel ellátta feladatát és az elmúlt év novemberében — mint tár­sadalmi biztosított, otvosí javaslatra anyasági szabadságra ment. Majd de­cember 19-én a gyulai kórház szülészeti osztályára, hogy életet adjon ötödik gyermekének. Háromheti kórházi ápolás után hazatért és várta a biztosítottaknak járó gyermekágyi segélyt, táppénzt. Nem kapott semmit. Természetesen fizetést sem, hiszen orvosi javaslatra anyasági szabadságra ment. Amint felerősödött, megkezdte a kilincselést. Háromszor uta­zott be Méhkerékről az SZTK gyulai ki- rendeltségéhez, de még a felmerült 60 forint útiköltséget sem térítették meg neki. Valamit nagy sokára mégis kapott. Egy értesítést, elutasítást, határozatot, vagy azt se tudja az ember, minek Ne­vezze. Mikor elolvasta, kétségbeesetten sietett vele az iskola igazgatónőjéhez, mi­vel egy árva szót sem értett belőle. Azt gondolta, azért, hogy román nemzetiségű létére nem tud eléggé magyarul. Nem ez volt a baj. Az álta­lános iskola tizenkét pedagógusa együtt­véve sem tudott kihámozni a levélből egyetlen értelmes mondatot és mi sem. Ezért Ház Gézához, a gyulai SZTK Trí- rendeltség ügyvezetőjéhez fordulunk, szí­veskedne megfejteni bürokratikus packá- jukat. íme, a bürokrácia kellős közepébe vezető »kiadvány«; A magyar nyelv megcsúfolása «SZTK Kirendeltség, Gyula. 600—4/1953. Tárgy: Pojendán Győrgyné méhkeréki, Veres P.-telep 35. sz. lakos dolgozónak 1952. december 9-től a gyulai megyei kórházban történő ápolásból felmerülő ápolási költségek vállalása tekintetében az SZTK gyulai kirendeltségének eluta­sítás a. Határozat: Az SZTK gyulai kirendeltség vezető­sége tárgyban nevezett dolgozót a fenn­álló törvényes rendelkezések alapján, el­utasítja. Erről azzal érlpsiti, hogy ezen határozat ellen annak kézhezvételtől szá­mított 15 napon belül az SZTK gyulai kirendeltsége mellett működő Társada­lom Biztosítási Bizottsághoz felszólam- lássál élhet. Megokolás; A törvényes rendelkezések szerint a dolgozót a betegségi biztosítás szolgálta­tásai munkaviszony alatt, vagy ha a munkaviszony megszűnt, megfelelő Inté­zeti tagság esetén a munkaviszeay meg­szűnését követő 15 napon belül bekövet­kezett okból igényelheti a kórházi felvé­tele alkalmával a kórháznak beadott munkáltatói igazolvány adatai szerint Cím 1952. nov. 10-én dolgozott utoljára* kórházi ápoláson pedig orvosi javaslat nélkül az utolsó munkanaptól számított 39-ig napon, 1952. december hó 19-én je­lentkezett, vagyis az utolsó munkanaptól, illetve munkaviszonyainak megszűnését követő 15 napon belül, igényét tehát a kirendeltség jogalap hiánya miatt nem elégítheti ki. Gyula, 1953. évi február hó 10. P. H. A kiadmány hiteléül: Borszékeié s. hív. vez. sk. Ház Géza sk. ügyvez.« Végül néhány közvetlen kérdést: mire vonatkozik az, hegy »tárgyban nevezett dolgozót... elutasítja?« öt, Po jendán Györgynét utasitják-e el, avagy a jogos kérelmét. Másik kérdés: milyen lelki gyönyört okoz az, hogy híven őrzik az SZTK gyulai kirendeltségén a "letűnt rendszer lélektelen bürokratáinak »hatá­rozat«, »megokolás« és a nyelvtörő, ér­telmetlen kifejezések tömkelegét? Nagy megerőltetésükbe kerülne-e,. ha érthetően, világosan, megszólítással ellátott levelet írnának, mindenekfelett pedig lelkiisme­retesebben intéznék el a dolgozók kérel­meit? Bízunk benne, hogy a válasz értei mes lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom