Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-22 / 45. szám
6 1953 február 22., vasárnap l/iUaisaiak Hípi aVtóaMaMNip* ptiitfJictíIMi Deák Ferenc ______________________ és a négyzetes kukoricavetés Az elmúlt év tavaszán, áprilisban Vésztőn a tanáceüléven igen nagy vita- folyt a tengeri négyzetes vetéséről. 'Többen elítélték és érdemtelennek tartották ezt a vetési módot. A vita sorún felszólalt Deák Ferenc egyéni dolgozó paraszt Táncs ics-fal várói: «Én már S—fi éne így mfem « tengerit, és még minden évben fefül- wiúlba a termését agaknak, akik vice után, vagy egyéb modern vetettek. Bárkit, bármilyen időjárás esetén ki merek hívni tengeri termelési versenyre:* Erre több jelenlévő dolgozó' paraszt csúf on- dúrosan válaszolt. Helytálló volt-e Deák Ferenc kijelentése a vetéssel kapcsolatban? Igen. Miért? Mit mutatnak az eredmények? A következőt: Vésztőn tavaly átlagosan 5—6 mázsa tengeri termett. Ugyanekkor Deák Ferenc termése egy kát. holdon 30 mázsa Alikor a kukorica elfagyott, Deák Ferenc nem várt semmit sem, hanem a lefagyott foltokon azonnal megkezdte újból az ültetést rövidebb tenyészidejű tengerivel. Ezzel azt érte el, hogy mire mások vetettek újra, az övé már javában Íréit. Itt támadás: érte: «no, sok a kukoricád». Fontos tapasztalata még az is, hogy figyeli vetéseit és időben cselekszik. Alit tudott a múlt évben elérni? Eleget tett 100 százalékon felül a beszolgáltatásának, meghíz1 alt négy disznót. Igen érdekes, hogy földszomszédjai eleinte kimosolyog- tá,k, hogy: «sok munkát jelent ez». Két-hároni év múlva ők is áttértek a fészkes négyzetes vetésre. Ilyen pl. Bíró Lajos (Arany János-utca 1.). Deák Ferenc nem idegenkedik semmiféle agrotechnikai eljárástól Véleménye az: «ha javasolni merik, bizonyára ki is próbálták». Az ggvik évben a lucernája nem akart levágás után megindulni. Olvasta, de tanácsolta is neki egy gazda, .ági szakember, hogy alkalmazzon műtrágyát, szórja be a lucernatáblát pétisóval, azaz végezzen fej trágyázást. Ö ezt megtette és napok alatt Szinte szemlátomást indult meg a lucerna fejlődése, igen szép lett. Ágoston Károly, Vésztő, ált. isk. igazg. h. \jt££eééhétheU (a tanácstól szerzett adatok alap- Nagykamaráson nincs vasuUUlóján). Mikor elbeszélgettem vele, más és a dolgozók kénytelenek azt mondta, hogy: a községi át- igénybevenni a AIÁVAUT-ot, hogy lartermést 400—500 százalékban mielőbb eljussanak munkahelyükre, teljesítette felül. A termés titka: A békéscsabai kirendeltség 3050 jó talajelőkészítés 70x70 cm tá- számú vonalán már hetek óta volságra való fészekvetés, rendes olyan autóbusz közlekedik, amely- kapálás, a kívánalmaknak meg- tyel csak 20—2-5 ember tud utazni, felelően. Aliro Nagykamarásra, vagy Almáskamarásra ér, annyira megtelik emberekkel, hogy csak két embert tud felvenni. A dolgozók sokszor egy napi késéssel érkeznek meg munkahelyükre. A kirendeltség vezetője figyeljen fel erre a hiányosságra és mielőbb biztosítson megfelelő autóbuszt a dolgozók részéi«. Fodor Mária, Nagykamarás. A muronyi Alkotmány64 tsz tagjai kövessék Remeczki elvtárs példáját Több alkalommal vezetett utam a muronyi »Alkotmány« tsz-be, ahol a vezetőséggel és a dolgozókkal beszélgettem. Elmondották a hiányosságokat s ezekből nem más, mint szervezetlenség és általában a helytelen to- '‘zsetés bontakozik ki. Az ősszel nem szedték fel idejében a cukorrépát, a gyapotot az iskolás gyerekek szedték le 7000 forint kifizetése mellett, december elején, amikor jól lehetett volna vetni, az egész tszcs-tagság közül 4—5 tag ment ki vetni, <a politikai iskola nem működik — ez mind arra vall, hogy a pártvezetőség nem tudta politikai ag vezetni, irányítani, mozgósítani a tagságot. A tagság nem látta a tanulás fontosságát és annak jelentőségét a mindennapi munkában. De vannak azért elvtársak, akik megértik, hogy- a mag-ük hasznára tanulnák. Ilyen például Remeczki István, aki három éve tagja a muronyi »Alkotmány« tsz-nek, most 50 éves. Jelenleg a tsz-ben állatgondozó. A községtől három kilométerre lakik és minden héten négy este jön be a községbe iskolára, mert most végzi az általános iskola VII—VIII. osztályát. Ezenkívül minden héten egyszer bejön a mezőgazdasági esti továbbképző szaktanfolyamra is, aliova már két éve jár. Örömmel mondja el, ahogy jövünk Alurony fele, hogy: »Elv társ én a múltban nem járhattam csak négy osztályt, de most én örömmel tanulok. Igaz, hogy 50 éves vagyok, de én örülök, hogy iskolába járhatók, hisz nem gondoltam, hogy -még ezt is eleiem.« Elmondotta, hogy este, amikor elvégzi a jószág gondozását, előveszi a könyveket és füzeteket, aztán elindul az iskolába »Igaz, hogy mire a tanyába megyek 11 óra is van, de nem baj« . — mondja Remeczki elvtárs. Példa lehet a muionvi »Alkotmány« tsz minden tagja előtt Remeczki elvtárs, alá munkájában is jól megállja helyét, de emellett a tanulásban is példát mutat a tsz tagságának. A sirás és egyhelyben topogás helyett igyekszik Renj§p*ki elvtárs t-amjjnij mert meg van győződve arról, ltogy‘magasabß terméshozamot csak az a termelőszövetkezet tud elérni, ahol ttóztánlátó és képzett tagok vannak, akik képesek az új módszereket alkalmazni. Ezért tanul Remeczki elvtárs, aki ugyan nagyon szereti a csoportot, de annál inkább nem szereti a sokat- beszélő és keveset tevő tagokat. Balkus Imre, járási szervező, Békés. A pápai Akiről most szó lesz, jelentéktelen termetű, acóllteken villogó tekintetű, vöröses szőke, karvalyszerű . arcú, gonoszságra hajlamos. Ez ő, Fehér Lajos plébános, pápai kamarás, isten szent kegyelméből. Akik szeretik az érdekességeket, azok nem csalóinak, ha végigkísérik ez «érdemes szent férfiú» földi bolyongásainak egy részét. Csakis egy részét, -mert aomvi tó untig e-.ég a csömörléske» A körösl-adá- nyiak jól ismerik, azért közülük egyesek mégis átszeltemülten lehelnek még ma is csókot méregkeverő kezére és örök üdvösségként lesik szájából a mákonnya-1 egyenlő szavakat. Nos, a sokat csókolt, «szentnek» vélt 'jobbkéz a sötét Horthy-kor- szak legsötétebb éveiben, 1933 április l-'én kérvén}! írt alá Kajó Józsefnek, miszerint a «szerencsétlen» 12 gyermekes apát részesítené az alispán úr segélyben, mert a legnagyobb nyomorban él. A szegényekkel való hallatlanul nagy együttérzést árul el az .aláírás? Vgy más vezette őeminenciája elméjét e kegyességre? Bizony, hogy más: a saját jól felfogott érdeke, A «szerencsétlen» öreg temetőcsősz 15 nap múlva nem győzött eleget kamarás hálálkodni a lélékkúfárnak; az al- ispáni hivatal 15 pengő segélyt utalt, ki éhező gyermekei számára. Az isteni «jótéteményért» sokkal buzgóbban aprította a fát, a szent atya testének melegítésére és ízes tápláléka megfőzéséhez. A kertjét is szívesebben ásta s még fiait is elhívta, akik inkább elmaradtak az iskolából s dolgoztak a paroc-hián az üdvösség reményében. Fizetés? Az nem volt soha, sem apjuknak, sem nekik a sok házi munkáért. Csupán egy-egy k/s ételmar adókkal gerjesztette bennük «az úr jámbor szolgája» az ingyen munkakedvet. Igényük nem lehetett több: legalább egyszer napjában jóllakni, mindegy, hogy mivel-, Másra, pl. ruhára, hiába is vágytak volna. Állandóan kongott .az éhség harangjaj d© fülükbe csendült az ige hangja: «Boldogok a ... szegények, mart övék a mennyek országa.» Azt, hogy a kegyelmes pápai kamarás főtisztelendő úrnak 250 hold termett — isteni rendelésnek vélték, amiért kizárólag csak a tőkések államának urai bűnhődnek majd, hiszen ők adták a sok ezer hold földet az egyháznak, amiből a «szerencséken» Fehér Lajosnak megalázóan «csak» 250 bold jutott. Az igazat megvallva, ez is megtermetté neki «úgy ahogy» az ínyenc falatokat. Meg azután az egyházi adóból is csur- rant-ceeppsnt valami, amit általában a végrehajtók és csendőrök hajtottak be a «szent ügy» érdekében. A perselyben is ceörrent mindig néhány garas, nem is beszélve a sok temetési díjról. Még ta'án ez zsírozta legjobban a «kegyelmes kamarás úr» fazekát, Abban az időben sokan elhaltak. A 250 hold egyházi birtok megművelésében elkopott az ekevas és a kapa is, hogyne kopott, romlott volna hát a rosszul táplált emberi szervezet. Szegény zsellérek be-belódultak a templomba, könyörögtek, imádkoztak szomorú életük fenntartásáért. .Az egész csak -arra volt jó, hogy míg a zsellér égnek szegezi só- várgó tekintetét, az urak addig éljenek, dáridózzanak s a- közhitbe dobott «isteni kiváltság szent jogaiban» sütkérezzenek a más zsírján, dologtalanul. Bizony, hogy megette, megitta, ami a gyomrába fért Fehér Lajos páter is. A legkisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy érdemesnek tartsa a szegény népet a velük való törődésre. Amit Kajó Józsefért tett a segély ügyében, az csak olyan, a cselédjének kijáró csekély figyelmesség volt csupán. Bezzeg, [lei decker Győző, volt horthysta őrnagy és a többi volt népnyúzó, — akiket 1952-ben Budapestről ki- ebnulalt a dolgozó nép—, az merit Hl. Magyar Képzőművészeti Kiállításról A Műcsarnokban kiállított képek, szobrok, lapcsoportok hatalmas alkotó munkáról adnak számot, tükrözik jelenünket., de elénk tárják haladó történelmi hagyományainkat is. A kiállítás anyaga oly gazdag, hogy ezt hozzá nem értőnek felmérni nem lehet. így jártam éri tó, amikor néhány órát az új magyar művészet alkotásai között töltöttem. Nem térek ki a részletes ismertetésre, mert ez szinte Lehetetlen tó és ez nem reáni tartozik. Csupán azt szeretném érzékeltetni, amit ott a kiállításon éreztem. Először elfo- gódt-am, aztán kimondhatatlan érzés fogott el annyi szép alkotás láttán-Eszembe jutott, hogy mint mindenütt, itt tó mennyi tehetség kallódott el a múlt bűnössége miatt. Jóleső érzés töltött el a sok művészi alkotás láttán. Az a sok kép, szobor, rajz biztató igéiét arra, hogy a mi mai küzdelmes, de biztos, szép életünk itt tó meghozza az eredményét, ki fog fejlődni az új magyar művészet igen rövid idő alatt. Hiszen a most kiállított anyag túlnyomó része komoly alkotás, ami méltó a mai kor képviseletére, megörökítésére, de -van ott sok új név, új alkotás, ami biztos Ígéret a jövő részére. A műértő biztosan talált volna, vagy ta- ------------ BBBB -----------Iá i is ott hibát, persz», én is láttam, de az a jó néhány kom-oly művészi alkotás elfeledtette velem a múlt bűnét, mert a művészet jövőjét biztosítva látom, hisz pártunk éa kormányzatunk zavartalan alkotási lehetőséget biztosít művészeinknek. Arra gon dőltem, lesz még alkalmam. arra, hogy több kiállítást tó megnézhessek, melyben ón tó és még sok tíz- és százezer dolgozó fogja örömét lelni és főj !©:zti szépérzékét, megtanulja még jobbon értékelni, szeretni a nép igazi művészeit, mestereit. Szép volt ez a kiállítás és számomra feledbetet’en élmény. /’. t ikfclvi István tudósító, Orosháza. A békemozgalom megyei hírei A gyulai »Petőfi«' tsz valamennyi brigádjában békebizottságot alakítottak. A békebizottságok tagjai jó munkával mutatnak példát a szövetkezet tagságának. Az elmúlt hét békegyűlésén a növény- és kertészeti brigádok békevédelmi szerződést kötöttek, melyben vállalták, hogy a melegágyi üvegek alól február utolsó hetében salátát és retket szállítanak Budapest dolgozóinak. Harminc hold árpájukat márcRts 10-ig négyzetesen elvetik, április 4-ig az összes búza- vetésüket boronálják és liusz hold lucernát vetnek. ♦ ♦ ♦ Az elmúlt tíz nap alatt Orosházán 52 békegyűlést tartottak és 13 új békebizott6-ágot szerveztek. • ♦ ♦ ♦ -.1,,;;. j....~Salkadon .Csele Sándor,. - m, fii- magyar békekarignessziö'' küldöttének kezdeményezésére a dűlőfelelősök páros versenyre hívtál* legymást s vállalták, hogy dűlőjükben a dolgozd parasztok között felvilágosító munkát végeznek a tavaszi munkák mielőbbi elvégzése érdekében. ♦ ♦ ♦ Vésztőn minden héten rendszeresen tartanak, békegyűlósoket, ahol a dolgozó parasztok felajánlásokat tesznek a tavaszi munkák idejében való elvégzésére és az első negyedévi begyűjtési előirányzat teljesítésére. ♦ ♦ ♦ 'A gyulai »Erkel Gimnáziumban« az elmúlt héten béke-napot tartottak. A diákok »tanulj ma jobban mint tegnap : — jelszóval készültek a békenapra. A .békenapon egyetlen elégtelen felelet som volt. vőben más. A pápai kamarás még 1933-ban az alispánhoz folyamodott Kajó Józsefnek 15 pengő segélyért, ő maga Sehogy fizetett volna neki még azért sem, amiért megizzadt. A bűntől roskadozó Hei- decker Győző, volt horthysta őrnagynak azonban most 15 kiló nullás Tisztet, 2 kiló szalonnát és még egyebeket küldött. Vájjon, miért? Talán fát aprított a papi konyhára, vagy felásta Fehér Lajos kertjét? Badarság még feltételezni tó ilyesmit. Csupán rokonfelkűsógből adta neld és azért a szolgálataiért, amit a tömegek fertőzése terén fejtett ld vele, a mákonyhirdető Fehér Lajossal együtt. Mert hiszen Fehér Lajos eszeveszettül ágál most is. Utó végre a nullás liszt, a szalonna' az ő számára sem hull az égből, érte pedig nem dolgozik, így kénytelen félrevezetéssel megszerezni. S lehetőleg annyit, hogy bendője teletömésén túl kedves barátainak, a letűnt fasiszta rendszer hűséges kiszolgálóinak is jusson belőle néhány tíz kiló «morzsa». Ágá l ásóiban és együgyű hókuszpókuszaiban persze mind kevesebben hisznek, mert rájönnek az emberiek, hogy minden csak úgy van, ha dolgoznak. A harmincas évek Ínségeiben hiába imádkozták fáradtra magukat, a kutya se vakkantott rá egy hangot sem. Szegény pátert most a «szent guta» kerülgeti, mert leleplezték, inBBBBBaaaaBBSiaBBBaaHssi elhagyják a hívei, már Kajó József gyermekei Í3 fittyet hánynak égí*z pápai maskarájára. Az ám, mi is lett az egykor éhező 12 gyermekből 1933 óta? Úgy, ahogy, tengették az életüket, ki kanászként, ki cselédként nőtt fel, A felszabadulás után nagyot szippantottak a friss, szabad levegőből, Apjuk 6 hold földet kapott s ők, a gyerekek tanultak, dolgoztak és most is tanulnak és dolgoznak. Pál: Pécsen tanul szakérettségis tanfolyamon, József: villany- szerelőnek tanult és Pesten, a MAVAUT-nál dolgozik. Imre: szabósegéd lett, János: a közlekedési minisztériumban dolgozik. Gábort a tanácsnál dolgozik, saját házában lakik, amelyet 1949-ben vett. Négy lány férjhez ment, a 20 éves Marika Pesten dolgozik. Egyikőjük sem szorul már a Fehér Lajos ál- tál kikönyörgöt-t segélyre. Csak Antal, ő még hűen kitart a családot nyomorban tartó pápai kamarás mellett, mintha megfeledkeznék, hogy 1951-ben épített házat, úgy annyira a befolyása alá terült hóhér Lajosnak, hogy a tőle kapott pénzen berúgott és megtámadta Varga Józsefet, amiért az feltárta, hogy a páter szükségleten felül rendelkezett kukoricával. No. de most már Antalnak is kinyílik a szeme és rájön, hogy a teld»«■ ■•ághoz, jóléthez nem te.i pápai 4’<láa. Kuj. í. í síre
