Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-22 / 45. szám
1953 február 22., vasárnap 5 \JiU<VLsai&U VUpt Mezikovácsháza szövetkezeti község készül a tavaszi munkákra Csak jó munkaszervezéssel végezhetik el idejében a tavaszi munkát a mezőkovácsházi „Rákóczi“ tszes-ben (Kiküldött munkatársunk jelenti:) A közösnmnkák jó megszeurezésének, az ütemterv szerinti gazdálkodás biztosításának alapja a ezilárd munkaszervezet kiépítése tér melőszövetkezetőinkben. Az elmúlt év tapasztalataiból láthattuk, hogy ahol ez megvolt, ott a munkát tervszerűség jellemezte, jobb volt a munkáidőlohasználáe, a tagság részvétele a munkában, nagyobb felelősséget éreztek a tagok az elvégzett munkáért, az egész szövetkezetért. A brigádszervezet több csoportunkban az őszi nagyarányú fejlesztésnél, amikor az új belépőket nem osztották be, meglazult. . S nem kis részben okozója lett ez annak, hogy nem teljesítettük az őszi vetési-mélyszántási tervünket a mai napig sem, A tavaszi, de egész évi munkánk sikerét az dönti el, mennyiben tudjuk a régi szövetkezeteink- ben megerősíteni, önállóvá tenni a brigádokat. De különösen fontos a brigádok megszervezése az újonnan alakult tszcs-inkben, mint például a »Rákóczi« tszcs-ben, ahol 700 holdon tavaszit kell elvetni, felvégezmi azon a növényápolást, a eoronkö vetkező munkákat. Igen helyesen látja ezt a tszcs vezetősége és tagsága. Bizonyítja az eddigi munkájuk is ezt. Az őszi vetési tervet 100 százalékra teljesítették, jól használták ki a téli időt, 150 hold földre hordták ki a trágyát, a gazdasági felszei elések, szerszámok is kijavítva várják a munkák megkezdését. Megszervezték a brigádokat Se. Két növénytermesztő brigádjuk lesz, Gonda Lajos brigádjába öt muhkacsapatvezető tartozik, azok Egyenként nyolc tag munkáját irányítják, segítik, ellenőrzik majd. De ez még csalt az első lépés. A következő az, hogy minél hamarabb átadják jegyzőkönyvileg az igás- állatokat, gazdasági felszerelést, kijelöljék a brigád állandó területét, hogy feloszthassák a munkacsapatok között s azok önállóan irányíthassák, végezhessék a vetést, a tavaszi munkát, egyénekre bonthassák fel a kapások területét. Fontos ez annál is inkább, mivel a termelési tervüket igy tudják csak brigádokra, munkacsapatokra, egyénekre felbontani. így ismerheti meg minél hamarabb a brigád minden egyes tagja, hogy területű kön hol és milyen növényt tér melnek, hogy úgy oszthassák azt fel, hogy minden növény a leg- megfe'előbb talajba kerüljön. Hogy ott dolgozzanak a brigád tagjai mi nak a növénynek a termelésénél, amelynek az agrotechnikáját, tér melési eljárását legjobban ismerik. A »Rákóczi« tszcs új csoport, jól látják az előttük álló feladatokat. Egyre jobban megtanulnak ezer holdakban gondolkozni Mégis, vannak még hibák. Hiányzik a tapasztalatuk is, éppen ezért nagyobb és módszeresebb segítséget toll adjon munkájukhoz a tanács. Többet kell tenni a mezőkovácsházi gépállomásnál^ is. Ismerjék meg jobban a csoport belső életét, nehézségeit. Ne csak rövid látogatásokat tegyenek, hanem jobban segítsék a tervkészítést, tervfelbontást. Nem elég csak megnézni, mennyi gépi munkát fognak végezni a csoportnak, a gépállomás mezőgazdászai törődjenek azzal is, hogy az új agrotechnika bevezetését hogyan vették tervbe. Segítsék, hogy a tervek felbontásánál a brigádok, munkacsapatok, egyének elkészítsék az ellentervet, amit az új termelési módszerek alkalmazásával teljesítenek is. Ez lesz az alapja, előfeltétele annak, hogy a növénytermesztő brigádok, munkacsapatok, egyének párosversenyre lépjenek egymással. Ezen keresztül szilárdulhat meg a kapcsolat a tszcs növénytermesztő brigádja és a gépállomás tráktorieta brigádja között, így a gépállomás teljesíteni fogja a szerződésben vállalt kötelezettsé geit, nem marad adósa a »Rákóczi« de a hozzátartozó többi tszcs nek sem. Farkas Sándor. A tavaszi seregszemle eredménye Mezőhegyesen felkészültek a tavaszi munkákra jó y.uiij nőm A. tavaszi ^i,ogszűinle után csütörtökön reggel 15 erőgéppel kezdték meg a tavaszi vetőszántást a mezőhegyesi állami gazdaságban. A mezőhegyesi állami gazdaság dolgozói már az őszi munkák elvégzése után megkezdték gépeik téli javítását s február 8-ra befejezték. Nemcsak saját erő- és munkagépeiket javították ki, hanem a csorvási és pankotai állami gazdaságnak is segítettek. A rendbehozott traktorokkal tovább folytatták a mélyszántást. Ezévben 2300, februárban 17 nap alatt 600 holdon végeztek talajmunkát. Erőgépeiket szerdán vonultatták fel tavaszi seregszemlére. Az ellenőrző bizottság megállapította, hogy az ómezőhegyesi üzemegység nem sok gondot fordított a vetőgépek belső tisztítására. A ládáidon odafagyva régi magvakat találtak. A fogasok csavarjait nem húzták meg, ezenkívül a műtrágyaszóró gépek körül is akadt még tennivaló. A gépjavító brigád tagjai először nem szívesen fogadtál!: a bírálatot. Dunai Béla elvtárs, gé pesitési csoportvezető röpgyűlést hivott össze. A brigádtagok megszegje! tők hanyagságukat és azonnal hozzáláttak a hibák Id javításához. Az esti termelési értekezleten már örömmel jelentették, hogy valamennyi gépiik üzemkészen áll a tavaszi munkák megkezdésére A kom lós fecskééi üzemegység dolgozói nem akarták felvonultatni erőgépeiket a tavaszi seregszemlére. Hivatkoztak a hóviharra, a kátyus utakra. Muhari Sándor elv- társ, az ellenőrző bizottság elnöke megmagyarázta neldk, hogy a tavaszi munkák sikerét nem hátráltathatja az esetleges kedvezőtlen időjárás. — Mihez kezdünk majd a munkák dandárjában, ha már most megtorpanunk a kezdeti nehézségek előtt — mondotta. Kovács Béla elvtáis, brigádvezető irányításával a komlósfeoá- késiek mintaszerű rendben sorakoztatták ' fel érőgépeiket, mélyeknél * bizottság meggydaődötti'hogy üzemképesek, megállják majd helyüket a tavaszi munkák során. Az üzemegységek javítóműhelyeiben grafikonok ábrázolják, hogy mely erőgépeket meddig kellett kijavítani. A dolgozók ismerték tennivalójukat, ezért végeztek jó munkát. A bizottság megtekintette az állami gazdaság magtárát is, melyben kúpokban tárolva, mennyiségi és minőségjelző táblákkal ellátva helyezték el a vetőmagvakat. A tavaszi seregszemle után termelési értekezleteit tartottak. Nehézségek vannak még a megfelelő mennyiségű munkaerő biztosítása terén. Mucsi Gizella DISZ-tag, helyettes brigádvezető, a kamráepusz- tai üzemegység dolgozója megfogadta, hogy még ebben a hónapban 25 női munkaerőt szervez be brigádjába Tar András elvtárs, a peregpusztai üzemegység dolgozója megígérte, hogy 20 tagú DISZ-brigádot alakit és a tavaszi árpa vetését határidő előtt két nappal fejezik be. Podolczki Mihály elvtárs, a kom- lósfecskési üzemegység 2. sz. bri gádjának vezetője a hozzá beosztott dolgozók nevében fogadta, Ifj. Dómján József elvtárs Csa- nádapácáról január 20 i levelében szerkesztőségünknek megírta, hogy a kaszaperi gépállomás egyik traktora elhamarkodottság miatt beragadt a sárba. Ugyanis ez a traktor a határban elromlott másik traktort huzattá volna be, amelyiket aztán megjavítottak és az bejött a községbe. A sárbaragadt és később befagyott tarktort, a levél megírásakor, már több mint egy hónapja ette az idő. Szerkesztőségünk ezt közölte a Megyei Gépcsoporttal, ahonnan ki vizsgálás után az a válasz érkezett, hogy a befagyott erőgép nem a gépállomásé, hanem egyéni tulajdon és utasítást adtak a kaszahogy 110 százalékra teljesítik évi tervüket és páros verseny re hívják ki a csatók am aráéi üzemegység Szegvári-brigádját. Szegvári János elvtáre, brigádvezető ölömmel csatlakozott a kezdeményezéshez és kérte az állami gazdaság 1 vezetőségét, rendszeresen értékelje munkájukat. Kontor Sándor elv- társ, peregpusztai brigádveaető, szocialista kötelezettséget vállalt, hogy brigádja a 15 kát. hold borsót határidő előtt két nappal, március 13-ig veti el A mezőhegyesi állami gazdaság dolgozói a termelési értekezleten megfogadták, hogy csütörtök reggel 15 erőgéppel kezdik meg a tavaszi vetőszántást. Mintegy- 20 centiméteres hót akaró borítja a földeket, de a talaj mindössze két- három centiméter mélyen van be- fagyva. Csütörtökön hajnalban az ómezőhegyesi üzemegységből először két Sztálinyecz ment ld három ekefejjel. A dolgozók kíváncsian nézték, vájjon megy-e a szántás a hólepte, fagyott földeken p Egymásután sorakoztak a barázdák a talajon. Az öt üzemegységből még 13 erőgép kezdte meg a munkát és még újabb hét traktor megy M a talajra. peri gépállomásnak, hogy az elhanyagolt erőgépet ronccsányilvá- nitás végett bevontassák. Dómján elvtárs legutóbbi válaszleveléből azonban kiderült, hogy az utóbbi napokig nem . vontatták be a traktort. S a legfurcsább, hogy a Megyei Gépcsoport részéről olyan »jól vizsgálták meg« ez ügyet, hogy egy jó traktort roncs- csá akarnak nyilvánítani. Jó lenne tehát, ha a megyei gépcsoport vezetője mielőbb felelősségre vonná azt a munkatársat, aki ilyen felületesen vizsgálta ki, de a kasza peri gépállomás hanyag igazgatóját és azokat a dolgozókat is, akik kátyúba vitték az erőgépet. fl Megyei Tanács gépcsoportja és a ronccsányilvánítás A békési „Alkoimány“ tsz tagjai bizonyítják, nem az időjáráson múlik a termés Milyen keserves is azt nézni, mikor limesen eső és egymásután száradnak el a növények. A” békési «Alkotmány» tsz-ban is sokat sóhajtoztak a szövetkezet tagjai az elmúlt évben, hogy a forróságban egyik napról a másikra szárad el a takarmány, a répa, meg a többi növény. Voltak többen. olyanok, akik azt. mondták: «Látjátok, hiába tervezünk mi, az idő a gazda, most minden kiszárad. Mit adunk a télen a jószágnak?» A takarmánnyal aztán tényleg baj 'lett. Kevés a föld, jószág pedig van elég szép számmal. Hótszáz hold földje, 75 szarvas- marhája, 281 sertése, 52 darab lova, 516 juha, 250 baromfija vau a szövetkezetnek. Mikor Lukács elvtárs, az agronómus őszszel visszajött az iskoláról, azt javasolta — mikor a tagok panaszkodtak a kevés takarmányra, — hogy «nyújtsák meg» a földet és termeljenek több takarmányt. De hogyan? Kérdezték többen. — Hgy, hogy amit csak lehet, öntözünk — mondta. .— Megvan rá a lehetőség. Itt a Körös, vizünk lesz, csak el kell vezetni. így határozták el aztán, hogy nemcsak a kertészetei önlözik, hanem a takarmányt is • Megéri a fáradságot, hiszen ha bőségesen llesz takarmány, az állatállományt tovább lehet szaporítani, a fejlett állatállomány pedig szép jövedelmet jelent. A főcsatorna mellett — amelyik a konyha kertészethez vezeti n vizet —, 9 holdas takarmány- keverékkel bevetett tábla van. Úgy határozták már a tervkészítésnél, hogy mikor a takarmánykeverék lekerül, helyébe borsós csalamádét vetnek és azt a főcsatornáiról öntözik. Barázdás öntözéssel "vezetik a vizet a növényhez. Több sekély barázdába vezetik el a vizet a főcsatornából és a barázdák oldalából mindkét felől beszivárog a talajba a nedvesség, így a termés — nem beszélve szárazságról — csaknem megkétszereződik. A barázdás árasztó öntözés azért is alkalmas nagyüzemi gazdálkodásra, mert a barázdákat gépekkel is meg lehet húzni és a sorok között a gépi művelés is lehetséges. Mint például a takarmányrépánál. Már a vetésnél meghúzzák minden ötödik répa- soirnál a barázdát, amelyen a vizet levezetik. De ezek a barázdál!: nem akadályozzák a sorok között a gépi ekekapálást, A termés kétszer annyi lesz, hiszen a takarmányrépa a nedvességet magába szívja és egy- egy répa 6—7 kilóra is megnő. A sűrű sortávolságú növényeket a jól bevált szovjet módszerek szerint a bevetett barázdás módszerrel öntözik. Vetés előtt a barázdákat meghúzzák és a vető- gépek ezeken a sekély barázdákon könnyen átmennek. A barázdák borouálas után is megmaradnak. Ezzel a módszerrel elkerülhető a barázdák áltál elfoglalt területek termésveszterége. Műtrágyát természetesen az öntözéses növényekre is kell szórni. A csoport már meg is rendelte a takarmány részére is a péti- és káilisót. Ezeket már nagy részben meg is kapták. Az «Alkotmány» .tsz-ben ez évben bebizonyítják, hogy nem az időjáráson múlik, milyen lesz a termés, hanem a csoporttagok jó munkáján. Most a tél folyamán ■rendbehozzák a meglévő .csatetv uákat, meg még építenek is. Iln az 1953-as évben is szárazság lesz, nem félnek már, hogy nem lesz termés, nem lesz mit adni télen a jószágoknak. Levelek a begyűjtésről A dolgozók vállalták... Február 18-án a végrehajtó bizottság kezdeményezésére ősz- szevont állandó bizottsági értekezletet hívott össze a pénzügyi, begyűjtési és a mezőgazdasági állandó bizottság. Harmincegy dolgozó jelent még és közülük 16-an vállalást tettek arra, hogy a beadásukat, adófizetésüket, valámint a mezőgazdasági munkákat határidő előtt teljesítik. M. Szabó István 7 holdas dolgozó paraszt vállalta azt, hogy március 15-ig félévi adóját kifizeti, az elsőnegyedévi baromfi-, tojásbeadási kötelezettségét március 15-ig teljesíti, az előirányzott havi tejmennyiséget minden hónap 20-ig beszolgáltatja, a tavaszi mezőgazdasági, munkákat határidő előtt 5 nappal befejezi és 5 hold szántást végez el olyan dolgozóknak, akiknek nincs fogaterejük. Ifj. Győri Antal 8 holdas egyénileg dolgozó paraszt négyhónapi adóját március 31-ig kifizeti, félévi baromfibeadási kötelezettségét teljesíti, a tej beadását március 20-ra teljesíti. Nyitrai Lajos termelőszövetkezeti tag egészévi háztáji gazdasága után kötelező tojás- és baromfibeadását 100 százalékig teljesíti február hónapban. Dékány Károly vb-elnök, Gyoma, községi tanács. Vegyenek példát róluk... Zsadány községben egyre növekszik azoknak az öntudatos élenjáró dolgozó parasztoknak a tábora, akik már felismerték, hogy mennyivel előnyösebb számukra, ha időben eleget tesznek a beadási kötelezettségüknek. Többen közülük vállalásokat tettek, hogy határidő előtt eleget tesznek beadási kötelezettségüknek. De nemcsak, hogy eleget tesznek, hanem még túl is teljesítik vállalásukat. Máté Benjámin nyolc holdas polgozó paraszt 1953. évre szóló baromfi- és tojásbeadási kötelezettségét már teljesítette. Krucsó István 5 holdas dolgozó paraszt január 15-re félévi baromfi-, tojásbeadási kötelezettségének eleget tett. Több olyan dolgozó van, mint Soós Benjámin, Forrás Gábor, akik április 4_e tiszteletére a félévi baromfi-, tojásbeadásukat teljesítik, így mutatnak példát azoknak a dolgozóknak, akik még nem értették meg, hogy mi a jelentősége annak, ha haláridő előtt teljesítik állammal szembeni kötelezettségüket. Mezei Sándor, járási szervező. Sarkad-
