Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-03 / 28. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! 1953 FEBRUÁR 3., KEDD Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM Tanácsaink feladata a tavaszi munkákra való előkészületeknél Február elején vagyunk, alig egy hónap választ el minket « tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdésétől. A hátralévő időt gondos előkészületekre kell fordítanunk. Ezeket a tennivalókat vi­tatta meg a békésmegyei tanács legutóbbi ülésén. Blahút János elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke beszar mólójában elmondotta, hogy a megyében 374 tsz, illetve tszcs mű­ködik, összesen 42.320 taggal. Ezzel a megye földterületének 37 százaléka áll közös művelés alatt. Ha ehhez hozzászámítjuk az ál­lami gazdaságok földterületét is, akkor megyénk mezőgazdaságá­nak mintegy 50 százaléka szocialista szektor, ami fölötte van az országos átlagnak. Ez a tény megkönnyíti a tavaszi munkák elő­készületeinek megszervezését. Persze, munkánk így sem lesz könv- nyű. A tanácsok feladata az elkövetkezendő időkben — mondotta Blahút elvtárs — megszilárdítani a kapcsolatot a tömegekkel,harci kérdésnek tekinteni a tavaszra való készülődést. Széleskörű ak­tívahálózatot kell kiépíteni a tanácsok és a termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg dolgozó parasztok között. Fontos kérdés ez, hiszen a tanácsoknak a legnagyobb lömegszervezetté kell válniok. Békés megyében a tanácsoknak mintegy 15.000 főnyi aktíva- hálózatuk van. Ezt a létszámot tovább kell emelni. Az aktívák feladata az egyéni példamutatás, a verseny szervezése a mezőgaz­daságban, nem utolsó sorban pedig a felvilágosító munka. Köny- nyebb a tanácsok feladata, ha a tömegekre támaszkodnak. Bizo­nyítják ezt többek között az orosházi járás begyűjtési és méiy- szántási eredmények Elrettentő példa a gyomai járás, ahol bi­zony nem sokat törődnek a tömegekkel, a tanácstagoknak mind­össze 64 százaléka jár el a tanácsülésekre. A tanácsok másik fontos feladata a mezőgazdasági tervek fel­bontása a termelőszövetkezetben egyénekre, a tervek végrehajtá­sának rendszeres és állandó ellenőrzése. Ugyancsak a megyei tanácsülésen Nagy Antal elv társ, a Me­gyei Pártbizottság titkára a gépállomások feladatairól, a Lavaszi vetőmag biztosításáról és az ellenség elleni harcról beszélt. A ta­vaszi munkáknál fontos feladat vár gépállomásainkra. A csata sikerének első része a gépek helyes kijavításán múlik. Csak ide­jében és jól kijavított munka- és erőgépekkel lehet jó munkát végezni. Okoljunk a tavalyi tapasztalatokon, amikor nem egy cselben a »kijavított traktor már az első barázdánál elrom­lott. A gépjavításon kívül más feladata is van a gépállomások­nak. Bár már február elején vagyunk, a megye mélyszántási tervelőirányzatának mindössze felét teljesítette. Igaz, hogy ennek nagymértékben a mostoha időjárás is az oka, azonban nem lehet mindent az időjárásra fogni. Januárban például kitűnően lehetett szántani. A lcondorosi gépállomás csupán a legutóbbi öt nap alatt 71 normálholdon végzett talajul unkát. Az ecsegfalvi gépállomás ezzel szemben egy barázda mélyszántást sem végzett. Ila lehetett szántani a kondorosi, kunágolai, békéscsabai határban, mért ne lehetett volna Ecscgfalván, vagy máshol is. Sürgősen be kell fejezni a mélyszántást, nehogy tavasszal összetorlódjanak a mun­kák. A tanácsok feladata ezekben a hetekben a fogatlapok foko­zottabb ellenőrzése, felvilágosító munkával rábírni az egyénileg dolgozó parasztságot és a termelőszövetkezeteket, hogy ne vár­janak ölhetett kézzel a gépállomásra, fogatokkal is dolgozzanak kinl a földeken. Nagy Antal elvtárs beszédében a helyes trágyázásról is be­szélt, hiszen ez a magasabb terméshozam egyik alapfeltétele. Lehetetlen állapot, hogy a trágya sok helyen ott hever az udvaro­kon, nem gondoskodnak annak kihordásáról. Az idei mostoha időjárást megsínylették az őszi vetések. Tavasszal fokozottabb mértékben kell fejtrágyázni. Ahol nincs elegendő műtrágya, ott megfelel a kemencékből kikerült hamu is, ami köztudomásúan magas nitrogéntartalmú. A legtöbb helyen kárhavész ez a fontos talaj lápérték, pedig helyesen alkalmazva, valóságos kincset je­lent. A tavaszi munkákra való előkészületek idején tanácsainknak könyörtelenül le kell csapniok a szabotáló kulákokra, akik ott igyekeznek ártani —, ha nincs kellő éberség —, ahol tudnak. Csírájában kell elfojtani az osztály ellenség minden népellenes cse­lekedeteit! Le kell leplezni a rémhírterjesztőket, munkánk sikeré­nek kerékkötőit! (Szenei Ferenc) A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról A mezőgazdaság dolgozói előtt iaz a feladat áll, hogy pótolják az őszi munkákban bekövetkezett le­maradást, a lehető legkorábban megkezdjék a tavaszi talajmiuiká- kat, valamint a korai növények ve­tését, megműveljék és bevessék az ország szántóföldjének minden talpalatnyi területét. A tavaszi mezőgazdásági munkát olyan minő­ségbeír és olyan agrotechnikai mód­szerekkel végezzék, hogy feltétle­nül elérjék, sőt túlszárnyalják az 1953. évi tervben előirányzott ter­mésátlagokat. A terv teljesítése és túlteljesí­tése érdekében a mezőgazdaság irá­nyító szerveinek ki kell küszöbölni az őszi munkák során elkövetett hibákat, fel kell! számolni az irá­nyítás és az ellenőrzés bürokrati­kus és laza módszereit. Különösen fel kell számolniok minden meg­alkuvást, a nehézségekkel szem­beni, meghátrálást, csirájában el kell fojtaniok minden ellenséges kártevő kísérletezést és bátor fel­lépéssel g'ondoskodniok kell a ne­hézségek leküzdéséről. Az egyéni gazdálkodóktól, a termelőszövetke­zetek tagjaitól, a gépállomások és állami gazda, ágók del r-ozéitól pedig azt követeli a terv tel jesítése, hogy legjobb tudásukkal és munkáéi e- j Ükkel lássanak hozzá a tavaszi munkák előkészítéséhez, lehető legkorábbi megkezdés óhoz és gyors befejezéséhez, hogy jó terméssel biztosítsák dolgozó népünk bőséges ellátását. Ezért a népköztársaság minisztertanácsa az a’ábbi határo­zatot hozza: ■ LlJ Az 1953. évi tavaszi szántás-ve­tési munkák során biztosítani kell az ország minden talpalatnyi szán­tóföldjének megművelését. 1. A szántóföldek teljes megmű­veléséért és a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásáért felelős: a) Állami gazdaságokban, kísér­leti és tangazdaságokban, valamint oélgazdaságokban a gazdaság igaz­gatója. b) Termelőszövetkezetekben (cso­portokban) az elnök, az egyéni mű­velés alatt álló térülőtökön a tu­lajdonos, illetőleg a ténylegesen gazdálkodó személy, az ál'ami tar­talék ingatlanokon a helyi föld­mű vessző vetkezet ügyvezetője. 2. A termelőszövetkezetek, az egyéni termelők és a földművesszö­vetkezetek koze'ésében lévő szántó- terü'etek megművelésének ellenőr­zéséért és biztosításáért a megyei, járási és községi tanács, ezen be­lül a végrehajtóbizottság, illetőleg annak elnöke, állami gazdaságok területénél pedig irányító szervük fe'elős. 3. A teljes szántóterület megmű­velése érdekében a községek összes szántóterületére meg kell állapí­tani a művelésié kötelezett gazda­ságot, vagy személyt. a) Az állami gazdaságok és er dők minisztere, valamint a szán­tóföldi gazdálkodást folytató ’egyéb állami gazdaságokat irányító mi­niszterek, a gazdaságaikat irányító szervek útján február 20 ig köte­lesek értesíteni az illetékes köz­ségi tanácsot, hegy a község terü­letén hány kát. hold a szántó- területük. b) A földművelésügyi miniszter és a belügyminiszter gondoskodja­nak arról, hogy a járási tanácsok február 20 ig közöljék a községi tanácsokkal a község termelőszö­vetkezeteinek szántóterületét. c) A község'! tanáos február1 28-ig köteles a község területének minden egyéni birtokosát felhívni, hogy a község területén birtokuk­ban lévő szántóterület megműve­léséről gondoskodjanak. Ugyancsak köteles felhívni a földmű vesszö- vetke et ügyvezetőjét, hogy a föld­művesszövetkezeteknek február 28- ig hivatalosan átadott terület hasz- no Fásáról kishaszonfcérletbetörténő kiadás, vagy saját kezelés útján gondoskodjék. d) A felajánlott, de február 15-ig át nem vett szántóterületek meg­műveléséért felajánló felelős. 1953 február 15 és szeptember 1 között földfelajánlás címén szántó­földet átvenni nem lehet. II. Az 1953. évi növénytermelési terv végrehajtása érdekében min­den gazdaság illetve gazdálkodó a számára előirt termelési kötele­zettséget tartozik teljesíteni. 1. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, valamint a szántóföldi termelést folytató egyéb állami vállalatok növénytermelési tervét jóváhagyott termelési tervük alapján kell teljesíteni. 2. Az egyéni termelők az a'ábbi növényeket köle’e ek meghatározott területen terme’ni: a) Aki őszi kenyérgabona ve­tési köte'ezettségét nem teljesítette, a hiányt elsősorban tavaszi búzá­val, illetve egyéb tavaszi gabonával köteles pótolni. Á vető: eket úgy kell végezni, hogy az összes gabona ve­tésterület — az ősziek a tavasziak­kal együtt — a szántóterületnek országosan 45 százaléka legyen. b) A 83 1952. IX. 16/M. T. szá­mú rendeletben megjelölt körze­tekben a tavaszi árpa vetésterü­letét sörárpával kell levetni. c) A községi' vetésterven belül a burgonya vetésterületét szántóterü­letük arányában termelőnként meg kell határozni. Napraforgót a ter­melők a szántóföld legalább bét szá­zalékán kötelesek termelni. A kije­lölt ipari üzemek 15—20 km-es körzetében a burgonymtermelési kö­telezettséget legalább ütvén száza­lékig ipari burgonyával kell tel­jesíteni. A községi tanács az egyéni termelők burgonya és napraforgó termelési kötelezettségét, előzetes meghallgatásuk után, február 28-ig köteles megadni. 3. A tavaszi munkák idejében való elvégzése érdekében az egyéni ter­melők tulajdonában lévő fogatok­nak az alábbi mértékben kell me­zőgazdasági munkát végezni: a) A mezőgazdasági igaerő-tulaj­donosok kötelesek igaerejükkel a ta­vaszi mezőgazdaíági munkák során állandó és folyamatos munkát vé­gezni . b) A községi tanács az egyéni igaerő tulajdonost — amennyiben saját területén az időszerű mező- gazdasági munkát elvégezte — kö­telezheti más gazdaságban mező- gazdasági munka elvégzésére. Az így elvégzett munkáért a hivatalos díjtételek szerint megállapított munkadijat kell fizetni, III. A tavaszi mezőgazdasági mun­kák végrehajtására az állami gaz­daságoknak, termelőszövetkezetek­nek, gépállomásoknak és az egyéni termelőknek a téli hónapokban szer­vezetten fel leéli készülni. 1. A termelőszövetkezetek és az .egyéni termelők saját maguk köte­lesek gondoskodni teljes tavaszi ve­tőmagszükségletükről . a) A termelőszövetkezetek a ter­melési tervükben megbatározott ve­tésterülethez szükséges vetőmagró' február 28-ig kötelesek gondoskodni és a vetőmagot a vetés idejéig gon­dosan megőrizni. b) Az I. és II. típusú termelő­szövetkezeti csoportokban a tagok részesedésük arányában adják át a vetőmagot a termelőszövetkezeti csoport által kijelölt felelősnek é# vetésig központilag tárolják tisz­tított állapotban. c) A fér me lőszö vetkezetek és az, egyéni termelők a vetéstervük tel­jesítéséhez esetleg hiányzó vetőma­got csare, vagy vásárlás útján sze­rezzék be. 2. A tavaszi vetéshez gondosan kiválogatott, tisztított és szükség szerint csávázott vetőmagot kell elő­készíteni. a) Az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek és az egyéni ter­melők a tavasszal elvetésre kerülő vetőmagvak tisztításáról, továbbá « tavaszi bűze és a tavaszi árpa, va­lamint repülőüszög fertőzöttség ese­tében a zab vetőmag csávázásiról február 28-ig kötelesek gondoskodni. b) Az állami gazdaságokban leg­alább 3000 kát. hold tavaszibúzn, 12.000 kát. hold tavasziárpa, 2500 kát. hold gyapot: a termelőszövet­kezetekben 600 kát. hold tavaszi­búza, 3000 kát. hold tavasziárpe vetőmagját’ a vetés előtt .jaroví- zálják. e) Az állami gazdaságok, termelő­szövetkezetek és az egyéni terme­lők minél nagyobb mértékben vé­gezzék el a vetőmagvak vetés előtti napon való melegítését. .3. A tavaszi szántás-vetési mun­kák minél gyorsabb elvégzése ér­dekében gondoskodni kell minden munkába állítható gép kijavításá­ról és tel használásá ról. a) Az állami gazdaságok és a gépállomások igazgatói felelősek azért, hogy az összes erő- és mun­kagépeiket február 15-ig kifogás- takiu minőségben kijavítsák. b) A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minden felhasz­nálható ekét, boronát, símítót, hen­gert, vetőgépet legkésőbb február 28-ig javítsanak ki. c) A termelőszövetkezetek a gép­állomásokkal február 15-ig kössék meg a gépmunka szerződéseket. A szántóföldi brigádok területeit és összetételét állandósítsák, a műve­lési eszközöket jegyzőkönyvileg ad­ják át és a gépállomások trakto­ros brigádjával a tavaszi munkák végrehajtását egyeztessék össze. 4. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők mi­nisztere a tavaszi munkált megkez­dése előtt ellenőrizzék az állami (Folytatás a 2. oldaton.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom