Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-03 / 28. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! 1953 FEBRUÁR 3., KEDD Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM Tanácsaink feladata a tavaszi munkákra való előkészületeknél Február elején vagyunk, alig egy hónap választ el minket « tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdésétől. A hátralévő időt gondos előkészületekre kell fordítanunk. Ezeket a tennivalókat vitatta meg a békésmegyei tanács legutóbbi ülésén. Blahút János elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke beszar mólójában elmondotta, hogy a megyében 374 tsz, illetve tszcs működik, összesen 42.320 taggal. Ezzel a megye földterületének 37 százaléka áll közös művelés alatt. Ha ehhez hozzászámítjuk az állami gazdaságok földterületét is, akkor megyénk mezőgazdaságának mintegy 50 százaléka szocialista szektor, ami fölötte van az országos átlagnak. Ez a tény megkönnyíti a tavaszi munkák előkészületeinek megszervezését. Persze, munkánk így sem lesz könv- nyű. A tanácsok feladata az elkövetkezendő időkben — mondotta Blahút elvtárs — megszilárdítani a kapcsolatot a tömegekkel,harci kérdésnek tekinteni a tavaszra való készülődést. Széleskörű aktívahálózatot kell kiépíteni a tanácsok és a termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg dolgozó parasztok között. Fontos kérdés ez, hiszen a tanácsoknak a legnagyobb lömegszervezetté kell válniok. Békés megyében a tanácsoknak mintegy 15.000 főnyi aktíva- hálózatuk van. Ezt a létszámot tovább kell emelni. Az aktívák feladata az egyéni példamutatás, a verseny szervezése a mezőgazdaságban, nem utolsó sorban pedig a felvilágosító munka. Köny- nyebb a tanácsok feladata, ha a tömegekre támaszkodnak. Bizonyítják ezt többek között az orosházi járás begyűjtési és méiy- szántási eredmények Elrettentő példa a gyomai járás, ahol bizony nem sokat törődnek a tömegekkel, a tanácstagoknak mindössze 64 százaléka jár el a tanácsülésekre. A tanácsok másik fontos feladata a mezőgazdasági tervek felbontása a termelőszövetkezetben egyénekre, a tervek végrehajtásának rendszeres és állandó ellenőrzése. Ugyancsak a megyei tanácsülésen Nagy Antal elv társ, a Megyei Pártbizottság titkára a gépállomások feladatairól, a Lavaszi vetőmag biztosításáról és az ellenség elleni harcról beszélt. A tavaszi munkáknál fontos feladat vár gépállomásainkra. A csata sikerének első része a gépek helyes kijavításán múlik. Csak idejében és jól kijavított munka- és erőgépekkel lehet jó munkát végezni. Okoljunk a tavalyi tapasztalatokon, amikor nem egy cselben a »kijavított traktor már az első barázdánál elromlott. A gépjavításon kívül más feladata is van a gépállomásoknak. Bár már február elején vagyunk, a megye mélyszántási tervelőirányzatának mindössze felét teljesítette. Igaz, hogy ennek nagymértékben a mostoha időjárás is az oka, azonban nem lehet mindent az időjárásra fogni. Januárban például kitűnően lehetett szántani. A lcondorosi gépállomás csupán a legutóbbi öt nap alatt 71 normálholdon végzett talajul unkát. Az ecsegfalvi gépállomás ezzel szemben egy barázda mélyszántást sem végzett. Ila lehetett szántani a kondorosi, kunágolai, békéscsabai határban, mért ne lehetett volna Ecscgfalván, vagy máshol is. Sürgősen be kell fejezni a mélyszántást, nehogy tavasszal összetorlódjanak a munkák. A tanácsok feladata ezekben a hetekben a fogatlapok fokozottabb ellenőrzése, felvilágosító munkával rábírni az egyénileg dolgozó parasztságot és a termelőszövetkezeteket, hogy ne várjanak ölhetett kézzel a gépállomásra, fogatokkal is dolgozzanak kinl a földeken. Nagy Antal elvtárs beszédében a helyes trágyázásról is beszélt, hiszen ez a magasabb terméshozam egyik alapfeltétele. Lehetetlen állapot, hogy a trágya sok helyen ott hever az udvarokon, nem gondoskodnak annak kihordásáról. Az idei mostoha időjárást megsínylették az őszi vetések. Tavasszal fokozottabb mértékben kell fejtrágyázni. Ahol nincs elegendő műtrágya, ott megfelel a kemencékből kikerült hamu is, ami köztudomásúan magas nitrogéntartalmú. A legtöbb helyen kárhavész ez a fontos talaj lápérték, pedig helyesen alkalmazva, valóságos kincset jelent. A tavaszi munkákra való előkészületek idején tanácsainknak könyörtelenül le kell csapniok a szabotáló kulákokra, akik ott igyekeznek ártani —, ha nincs kellő éberség —, ahol tudnak. Csírájában kell elfojtani az osztály ellenség minden népellenes cselekedeteit! Le kell leplezni a rémhírterjesztőket, munkánk sikerének kerékkötőit! (Szenei Ferenc) A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról A mezőgazdaság dolgozói előtt iaz a feladat áll, hogy pótolják az őszi munkákban bekövetkezett lemaradást, a lehető legkorábban megkezdjék a tavaszi talajmiuiká- kat, valamint a korai növények vetését, megműveljék és bevessék az ország szántóföldjének minden talpalatnyi területét. A tavaszi mezőgazdásági munkát olyan minőségbeír és olyan agrotechnikai módszerekkel végezzék, hogy feltétlenül elérjék, sőt túlszárnyalják az 1953. évi tervben előirányzott termésátlagokat. A terv teljesítése és túlteljesítése érdekében a mezőgazdaság irányító szerveinek ki kell küszöbölni az őszi munkák során elkövetett hibákat, fel kell! számolni az irányítás és az ellenőrzés bürokratikus és laza módszereit. Különösen fel kell számolniok minden megalkuvást, a nehézségekkel szembeni, meghátrálást, csirájában el kell fojtaniok minden ellenséges kártevő kísérletezést és bátor fellépéssel g'ondoskodniok kell a nehézségek leküzdéséről. Az egyéni gazdálkodóktól, a termelőszövetkezetek tagjaitól, a gépállomások és állami gazda, ágók del r-ozéitól pedig azt követeli a terv tel jesítése, hogy legjobb tudásukkal és munkáéi e- j Ükkel lássanak hozzá a tavaszi munkák előkészítéséhez, lehető legkorábbi megkezdés óhoz és gyors befejezéséhez, hogy jó terméssel biztosítsák dolgozó népünk bőséges ellátását. Ezért a népköztársaság minisztertanácsa az a’ábbi határozatot hozza: ■ LlJ Az 1953. évi tavaszi szántás-vetési munkák során biztosítani kell az ország minden talpalatnyi szántóföldjének megművelését. 1. A szántóföldek teljes megműveléséért és a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásáért felelős: a) Állami gazdaságokban, kísérleti és tangazdaságokban, valamint oélgazdaságokban a gazdaság igazgatója. b) Termelőszövetkezetekben (csoportokban) az elnök, az egyéni művelés alatt álló térülőtökön a tulajdonos, illetőleg a ténylegesen gazdálkodó személy, az ál'ami tartalék ingatlanokon a helyi földmű vessző vetkezet ügyvezetője. 2. A termelőszövetkezetek, az egyéni termelők és a földművesszövetkezetek koze'ésében lévő szántó- terü'etek megművelésének ellenőrzéséért és biztosításáért a megyei, járási és községi tanács, ezen belül a végrehajtóbizottság, illetőleg annak elnöke, állami gazdaságok területénél pedig irányító szervük fe'elős. 3. A teljes szántóterület megművelése érdekében a községek összes szántóterületére meg kell állapítani a művelésié kötelezett gazdaságot, vagy személyt. a) Az állami gazdaságok és er dők minisztere, valamint a szántóföldi gazdálkodást folytató ’egyéb állami gazdaságokat irányító miniszterek, a gazdaságaikat irányító szervek útján február 20 ig kötelesek értesíteni az illetékes községi tanácsot, hegy a község területén hány kát. hold a szántó- területük. b) A földművelésügyi miniszter és a belügyminiszter gondoskodjanak arról, hogy a járási tanácsok február 20 ig közöljék a községi tanácsokkal a község termelőszövetkezeteinek szántóterületét. c) A község'! tanáos február1 28-ig köteles a község területének minden egyéni birtokosát felhívni, hogy a község területén birtokukban lévő szántóterület megműveléséről gondoskodjanak. Ugyancsak köteles felhívni a földmű vesszö- vetke et ügyvezetőjét, hogy a földművesszövetkezeteknek február 28- ig hivatalosan átadott terület hasz- no Fásáról kishaszonfcérletbetörténő kiadás, vagy saját kezelés útján gondoskodjék. d) A felajánlott, de február 15-ig át nem vett szántóterületek megműveléséért felajánló felelős. 1953 február 15 és szeptember 1 között földfelajánlás címén szántóföldet átvenni nem lehet. II. Az 1953. évi növénytermelési terv végrehajtása érdekében minden gazdaság illetve gazdálkodó a számára előirt termelési kötelezettséget tartozik teljesíteni. 1. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, valamint a szántóföldi termelést folytató egyéb állami vállalatok növénytermelési tervét jóváhagyott termelési tervük alapján kell teljesíteni. 2. Az egyéni termelők az a'ábbi növényeket köle’e ek meghatározott területen terme’ni: a) Aki őszi kenyérgabona vetési köte'ezettségét nem teljesítette, a hiányt elsősorban tavaszi búzával, illetve egyéb tavaszi gabonával köteles pótolni. Á vető: eket úgy kell végezni, hogy az összes gabona vetésterület — az ősziek a tavasziakkal együtt — a szántóterületnek országosan 45 százaléka legyen. b) A 83 1952. IX. 16/M. T. számú rendeletben megjelölt körzetekben a tavaszi árpa vetésterületét sörárpával kell levetni. c) A községi' vetésterven belül a burgonya vetésterületét szántóterületük arányában termelőnként meg kell határozni. Napraforgót a termelők a szántóföld legalább bét százalékán kötelesek termelni. A kijelölt ipari üzemek 15—20 km-es körzetében a burgonymtermelési kötelezettséget legalább ütvén százalékig ipari burgonyával kell teljesíteni. A községi tanács az egyéni termelők burgonya és napraforgó termelési kötelezettségét, előzetes meghallgatásuk után, február 28-ig köteles megadni. 3. A tavaszi munkák idejében való elvégzése érdekében az egyéni termelők tulajdonában lévő fogatoknak az alábbi mértékben kell mezőgazdasági munkát végezni: a) A mezőgazdasági igaerő-tulajdonosok kötelesek igaerejükkel a tavaszi mezőgazdaíági munkák során állandó és folyamatos munkát végezni . b) A községi tanács az egyéni igaerő tulajdonost — amennyiben saját területén az időszerű mező- gazdasági munkát elvégezte — kötelezheti más gazdaságban mező- gazdasági munka elvégzésére. Az így elvégzett munkáért a hivatalos díjtételek szerint megállapított munkadijat kell fizetni, III. A tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtására az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, gépállomásoknak és az egyéni termelőknek a téli hónapokban szervezetten fel leéli készülni. 1. A termelőszövetkezetek és az .egyéni termelők saját maguk kötelesek gondoskodni teljes tavaszi vetőmagszükségletükről . a) A termelőszövetkezetek a termelési tervükben megbatározott vetésterülethez szükséges vetőmagró' február 28-ig kötelesek gondoskodni és a vetőmagot a vetés idejéig gondosan megőrizni. b) Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportokban a tagok részesedésük arányában adják át a vetőmagot a termelőszövetkezeti csoport által kijelölt felelősnek é# vetésig központilag tárolják tisztított állapotban. c) A fér me lőszö vetkezetek és az, egyéni termelők a vetéstervük teljesítéséhez esetleg hiányzó vetőmagot csare, vagy vásárlás útján szerezzék be. 2. A tavaszi vetéshez gondosan kiválogatott, tisztított és szükség szerint csávázott vetőmagot kell előkészíteni. a) Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a tavasszal elvetésre kerülő vetőmagvak tisztításáról, továbbá « tavaszi bűze és a tavaszi árpa, valamint repülőüszög fertőzöttség esetében a zab vetőmag csávázásiról február 28-ig kötelesek gondoskodni. b) Az állami gazdaságokban legalább 3000 kát. hold tavaszibúzn, 12.000 kát. hold tavasziárpa, 2500 kát. hold gyapot: a termelőszövetkezetekben 600 kát. hold tavaszibúza, 3000 kát. hold tavasziárpe vetőmagját’ a vetés előtt .jaroví- zálják. e) Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minél nagyobb mértékben végezzék el a vetőmagvak vetés előtti napon való melegítését. .3. A tavaszi szántás-vetési munkák minél gyorsabb elvégzése érdekében gondoskodni kell minden munkába állítható gép kijavításáról és tel használásá ról. a) Az állami gazdaságok és a gépállomások igazgatói felelősek azért, hogy az összes erő- és munkagépeiket február 15-ig kifogás- takiu minőségben kijavítsák. b) A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minden felhasználható ekét, boronát, símítót, hengert, vetőgépet legkésőbb február 28-ig javítsanak ki. c) A termelőszövetkezetek a gépállomásokkal február 15-ig kössék meg a gépmunka szerződéseket. A szántóföldi brigádok területeit és összetételét állandósítsák, a művelési eszközöket jegyzőkönyvileg adják át és a gépállomások traktoros brigádjával a tavaszi munkák végrehajtását egyeztessék össze. 4. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere a tavaszi munkált megkezdése előtt ellenőrizzék az állami (Folytatás a 2. oldaton.)