Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-08 / 33. szám
/ Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MPP BÉKÉSHEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1953 FEBRUÁR 8., VASÁRNAP Ara 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről A Magyar Népköztársaság alkdt- mánya annak a szocialista elvnek alapján, hogy a legfőbb érték az ember, egész népünk közös ügyévé teszi a házasság^ a család, az anyaság éfl a gyermek fokozott védelmét. Népünk tíz- és tízezreiben egyre erősödik annak tudata, hogy a szocializmust építve, — a maguk, családjuk, gyermekeik Ijékés, boldog jövőjét építik s éppen azért erősödik bennük a családi élet, a gyermek megbecsülése. Ugyanakkor Népköztársaságunk az anyák és gyermekiek védelmének törvényes biztosításával, a jóléti és egészségügyi intézmények fejlesztésével és különböző szociális juttatásokim 1 mozdítja elő a családi élet megerősödését, az anya- és gyermekvédelem színvonalának emelését. A teherben lévő nők fokt 1. A teherben lévő nők fokozott orvosi gondozása Az egészségügyi miniszter biztosítsa, hogy az állami egészség- ügyi szolgálat minden teherben lévő nőt terhességi ideje alatt legalább háromszor ingyenes orvosi vizsgálatban részesítsen, először lehetőleg a terhesség harmadik hónapjának vége előtt, utoljára pedig a terhesség nyolcadik hónapjában. A gondozásban való részvétel biztosítása érdekében: a) A védőnő a terhes anyát a terhesség tartama alatt is állandó gondozásban köteles részesítem. b) A jelen határozattal rendszeresített ingyenes csecsemő-kelengyében, továbbá az emelt összegű anyasági segélyben csak az az anya részesül, aki terhesgondozási könyvvel igazolja, hogy az orvosi vizsgálaton résztvett. c) A falusi szakorvosi szolgálat szülészeti és gyermekszakor-, vasi ellátását összesen negyven új járásra kell kiterjesztem. 2. Kedvezmények a munkaviszony körében a) Minden miniszter aa egészségügyi miniszterrel és az illetékes szakszervezettel egyetértésben harminc napon belül szabályozza, hogy melyek azok a nők egészségére ártalmas munkakörök, amelyekben nőkot foglalkoztatni nem szabad. Ezekbe a munkakörökbe nőt újonnan alkalmazni 195:1. március í napja után tilos, az ilyen munkakö ékben ie'enloe; <! I o. ó nőket pedig 1953 július hó végéig más, nők számára alkalmas munkakörben kell áthelyezni. b) Nőnek munkára való l'elvé- te'ét — büntetés terhe alatt — nem s/.alvad azért megtagadni, mert a nő teherben van. c) A terhes nőt, valamint a szoptatós anyát a szülést követő harmadik hó végéig csak fegyelmi eljárás alapján, vagy saját kérelmére lehet elbocsátani. A teherben lévő háztartási alkalmazottnak a szülésig nem lehet felmondani, kivéve, ha azonnali felmondásra okot adó körülmény merül fel, ez esetben, ha az alkalDolgozó népünk életszínvonalának emelkedésével a házasságkötések éfl születések aráuy&záma is jelentősön nőtt és 'lényegesen meghaladja a háborúelőtti színvonalat, a csecsemőhalandóság aránya pedig a háború előttinek mintegy felére csökkent. Népi demokráciánk eddig elért hatalmas eredményei lehetőséget nyujtank arra, hogy államunk a jövőben még nagyobb segítséget nyújtson a család-, aa anya- és gyermekvédelemnek, A Hagyat Népköztársaság Minisztertanácsa a házasság, a család intézményének megszilárdítása érdekében, az anya- és gyermekvédelem további fejlesztéséről a következőket határozza: és anyák védelmének zása mázott a felmondást nem fogadja el, a járásbíróság dönt. d) A munka törvénykönyve értelmében (95. paragrafus) teherben lévő nőt, a terhesség liatodik hónapjától kezdve és szoptató nőt a szoptatás hatodik hónapjáig: — nem szabad nehéz testi, éjjeli & túlmunkára beosztani, — más helyiségben végzendő munkára csak beleegyezésével sza liad küldeni, — kérelmére, orvosi vélemény alapján állapotának megfelelő munkakörbe lrell áthelyezni s az új munkakörben keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző hathavi átlagkeresete volt. E rendelkezések végrehajtása érdekében az illetékes miniszterek az egészségügyi miniszterrel és az illetékes szakszervezettel egyetértésben harminc napon belül határozzák meg azokat a munkaköröket, amelyekben terhes nő nem foglalkoztatható. e) A terhes, illetőleg szülő nőt a munka törvénykönyv értelmében (97. paragrafus (1) bek.) a szülés előtt és a szülés után, ösz- szcsen tizenkét heti szabadság illeti nreg, amely rendellenes szüle* esetén, hatósági orvosi javaslatra négy héttel meghosszabbílható. A szülési szabadságot rendszerint a szülés előtt és után két részben kell kiadni, a dolgozó nő kérelmére ineg kell engedni, hogy a szülési szabadságot teljes egészében a szülést követően vegye igénybe, ha a szülést megelőzően végzett munka orvosi vélemény szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár. f) Ha a dolgozó nő gyermekét a vállalat, vagy a munkahelyhez közeleső bölcsődében, vagy pedig közeli lakásában szoptatja, az első hat hónapig naponta kétszer félórái, ezt követően a kilencedik hónapig, naponta egyszer félórai szoptatási idő jár részére, amely a munkaidőbe beleszámít és arra átlagbér jár. Ila az anya gyermekét a munkahelytől távolabb eső bölcsődében vagy lakásán szoptatja, az első hat hónapban naponta kétszer háromnegyedórai, ezt követően a kilencedik hónapig naponta egyszer háromnegyed órai szoptatási idő jár részére, kívánságára pedig a napi kétszer háromnegyedórai szoptatási idő másfélórában egyszerre is kiadható. Ha a gyermek szoptatása az előbbiek szeriül nem biztosítható, a dolgozó nőt kérelmei'« a szoptatás érdekéiben a munkáltató vállalat (hivatal, stb) vezetője legfeljebb háromhavi fizetésnélküli szabadságban köteles részesíteni. g) A dolgozó anyát egy évesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása és gondozása érdekében kérelmére táppénzes állományba kell helyezni, ha igazolj«, hogy a gyermek otthoni ápolásra szorul és ápolását más családtag nem Ludja ellátni. Ha a beteg gyermek egy évnél idősebb, de hat évesnél fiatalabb, a dolgozó anyát kérelmére az otthoni ápolás biztosítására a fenli feltételek igazolása esetén fizetésnélkiili szabadságban kell részesíteni, az ilyen címen engedélyezett szabadságok összes tartania azonban egy év alatt 1 bar- mine. napot nem haladhat íüeg. Ha a gyermek egy évesnél idősebb, de két évesnél fiatalabb, az egyedülálló dolgozó nőt szabadsága tartamára táppénz illeti meg. Egyedülállónak azt a nőt kell tekinteni, akinek férje nincsen, vagy attól törvényesen elvált. A munkáltató szerv vezetője kivételesen indokolt esetiben harminc napnál hosszabb ideig tartó fizetésnélküli szabadságot is engedélyezhet, az így meghosszabbított időre azonban táppénz nem jác. h) Az a dolgozó anya, aki legalább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza, háztartási teendői jobb ellátása érdekében havonként egy fizetésnélküli szalbadnapra jogosult, feltéve, hogy a megelőző három hónap alatt igazolatlanul nem mulasztott. 3. Ingyenes csecsemő- kelengye juttatása az újszülötteknek 1953. évi március 1-től kezdődően az állam minden újszülött gyermek részére ingyen csecsemő kelengyét juttat a szülőnek, akár jogosult a szülő társadalombiztosításra, akár nem. a) Az ingyenes csecsemőketengye négyszáz forint értékű caecaamőcik- ket( pelenka es egyéb ruházati cikk) tartalmaz. A feelengyecsomagot az egy éven aluli csecsemők használatára szolgáló cikkekből a belkereskedelmi minisztérium által összeállítóit jegyzék alapján, a kijelölt üzlet állítja össze az anya választása szerint. b) Ingyenes kelengyében az az anya részesül, aki a terhességével kapcsolatban előírt három orvosi vizsgálaton részt vett. 1953. évi április hó végéig az ingyenee kelengyét annak az anyának is ki kell adni, aki Csak egyszer vett részt orvosi vizsgálaton. Orvosi igazolásra kiadható a kelengye annak az anyának is, aki a három orvosi- vizsga latou koraszülés miatt nem vehetett részt, de a koraszülött gyermek életképes. c) Az ingyenes kelengyére jogosító utalványt a terhes nő lakóhelye szerint illetékéé községi (városi, kerületi) tanács végrehajtóbizott- isága adja ki a terhesség kilencedik hónapjától kezdve. d) A csecflemőkelengye a gyermek élvesziiletéee esetén a« anya tulajdonába megy át. e) A cseoeemőkelengye ingyenee juttatásával egy időbe«, 1953. évi március 1 napjával megszűnik a pelenkára adott árengedmény fenntartásának szükségessége. 4. Kedvezmények az intézeti szülési költségeknél a) A táisada’ombiztosátásban akár saját munkaviszonyuk alapján, akár férjük jogán részesülő nők intézeti szülési költségeit teljes mértékben a táieadalombiztosi- tásd szervek viselik. b) Az intézetekben (kórházakban, klinikán, szanatóriumban, stb.) szülő, a társadalombiztosításban nem részesülő nők az intézménynél kötelező ápolási díj felét fizetik csupán, a szülőotthonoktiau napi fáz forintot. 5. Társadalombiztosítási juttatások a) A tát sarla'om biztosítás ban részesülő dolgozó nőt az anyasági segély mellett terhességi és gyermekágyi segély is megilleti, tizenkét heti munkabérének megfelelő összegben, amennyiben pedig a szülési szabadságát meghosszabhibot- |ták (2) e ps<nl) a megkösszabbitás időtartamára — legfeljebb további négy hétre — is jár a terhességi és gyermekágyi segély. Ha az anya nem éli alkalmazásban, egyszeri anyasági segély ben részesül, feltéve, hogy a férje társadalombiztosításra igényjogosult dolgozó. . b) A dolgozó anyák anyasági segélyét 1953. évi március napjától kezdve a jelenlegi ötszáz forintról hatszáz forintra, az első gyér mák utón kétszáz forintra kell felemelni. c) A mezőgazdasági társadalom biztosításba bevont dolgozó nők, akik a terhességi és gyermekágyi segély helyett egységes anyasági segélyben részesülnek, a jelenlegi 1330 forintos anyasági segély he lyett 1953 március elsejétől kezdvr- 1400 forintot, az első gyónnék után 1500 forintot kapnak. d) Az az anya, áld a háromszori terhességi orvosi vizsgálaton nem vett részt, az anyasági segélyt nem a felemelt, hanem csak a/ eddigi összegben, kapja. 1953. évi április hó végéig a felemelt anya sági segély jár annak az anyánál is, aki csak egyszer nem vett részt orvosi vizsgálaton. A felemelt anyasági segélyt kapja az az anya ír, aki koraszülés miatt nem veheted készt a három orvosi vizsgálaton. e) A terhességi és gyermekágyi, illetőleg anyasági segély teljes ösr. szegben megilleti azt a dolgozó nőt, aki a segély esedékesflégsÉ megelőző két éven belül összesen legalább kilenc hónapig betegség esetére biztosítva volt, vagy a ki- leno hónapot azért nem érte el, meit munkaviszonyba lépését meg előzőén egy évnél hosszabb ideig iskolai tanulmányokat folytatott, vagy tanfolyamon vett íészt. A w» gély fele összegét abban az eset ben is megkapja a dolgozó nő, ha két éven belül legalább hat hé napon át betegség esetére biztosítva volt. Ha az egyszeri anyasági segély a férj jogán jár, a fenti remdelke zéseket a férj munkaviszonyára keli alkalmazni. 6. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki 5k- nácda aa olyan anyáknak, akik hat, vagy több gyermeket hoztak a világra és neveltek tel, a dolgos» nép megbecsülésének kifejezéséül minden éviién a Nemzetközi Nőnapon (március 8. napján) Anyasági Érdemérmet adományé». Azokat az anyákat, akiknek lét, vagy több élő gyermekük van, pénzjutalomban is kell részesíteni. 7. Kedvezmények a lakásjuttatásoknál A családalapítás előmozdítása érdekében az újonnan épülő, vagy a megüresedő lakásoknak mintegy 20 százalékát fiatal házaspároknak kell juttatni, ha egyébként a lakás kiutalására érdemére!;. Ugyanez a rendelkezés irányadó a szolgálati lakások kiutalására is, II. Családi pótlék A családi póllék folyósításának jelenlegi rendszere 1953. évi március hó 1-től kezdve a következők szerint módosul: 1. A háromnál löbb gyermek után járó családi pótlék összegét a következők szerint kell feleinek | ni: háromgyermekes családoknál a jelenlegi 135 forintról 180 forintra: négy gyermekes családoknál a jelenlegi 210 forintról 260 fonalra ötgyermekes családoknál a jelenlegi 300 forintról 350 forintra hatgyermekes családoknál a jelenlegi 105 forintról 450 forintra; hét gyermek után havi 560 forint, nyolc gyermek után havi j 680 forint, kilenc gyermek után havi 810 forint, tíz gyermek után 975 forint, 11 gyermek utón 1155 forint, 12 gyermek után pedig 1350 forint családi pótlék jár, minden további gyermek után (Folytat'- a 4. oldalon.)
