Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-08 / 33. szám
2 [fi.Uai&a’t.fyU Hép-t J»*l február *>., Pártélet »Islrási «git* pro|}. titkárok értekezlete sí B®ár tok tatok Háxáliaii Kevermesen pártmegbixaÉássa l nevelik a tagjelölteket «A bétekölesöiyjegyaés, a helyi tanácsok választása és a Békekcn- gresazus sikerében igaa aagy része van páitszervezeteirJs: «gitációs munkájának. A pártbeli és párton’ kívüli népnevelők százezreinek dön tő részük; volt abban, hogy népünk négy többsége megértette ce magáévá tette pártunk politikáját és egységesen állást foglalt a tanácsok, a béke megvédése mellett, A kampányok során elért eredmények azonban nem fedhetik el napi Bgitáoiós munkánk gynngeaá gét. A tömegek napról-napra történő politikai felvilágosítása elmarad a pórt általános hajlódét» éa a bel- és külpolitikai helyzet megszabta követelmények mögött» — állapítja meg Páliunk Politikai Bizottsága az 1950 november 2Í-i határozatában. Az agitáció knmpányszieaűségének megszüntetése azt a feladatot tűzte pártbizottságaink elé, hogy javítani kell az agitáció tartalmi, módszerbeli és szervezeti színvona'át: központi fe’adattá kell tenni a tömegek helytállásra, áldozatva, lírásra való nevelését. A PB határozatának megjelenése óta az agitáció« munka felfelé ívelése azt mutatja megyénkben, hogy a határozat végrehajtásáéit komoly harcot folytattak pártbizottságai nk. E feladatnak tükrében azonban különös élességgel mutatkoznak hibák fejlődésünk új eaa- kaszán, az agitációt illetően. A hibák feltárásának éa kijavításának mint egyik módszerét alkalmazta a járási ágit. prop. titkárok tapaez- ta latoréra értekezleté t Pártunk Megyei Bizottsága, Február 6-án Békéscsabán a Péitolctatók Házában a járási ágit prop. 1 titkárok megbeszélést tar- tettek. Az értekezleten valamennyi járási ágit. prop. titkár beszámolt •z agitációa munka szervezeti és tartalmi kérdéseitől, A felszólalások azt mutatták, hogy a járási ágit. prop. titkárok ismerik területeiket, több helyen megfe'eütö lépéseket tettek a népneve’őmuuka megjavítására, hogy megfelelően mozgósítsák párttag águnkat és az egész dolgozó népet békénk védelmére, ötéves tervünk növekvő feladatainak megvalósítására. Varga elvtárs, az oioeházi Járási Pártbizottság ágit. prop. titkára felszólalásában elmondotta többek között, a népnevelők kiválasztásáról azt, hogy a népnevelőket a politikailag fejlettebb elvtársak soraiból vonják be. Már a politikai iskolán ellenőrzik ée akik megfelelő elméleti felkészültséggel rendelkeznek, pártmegbizatást adnak nekik, hogy mint népnevelő, nevelje dolgozó társait. Népnevelő- csoportokat szerveztek, a csoportvezető a legfejlettebb ©Ívtárs. Ilibe azonban, — amiről Varga ©Ívtárs nem beszélt —, hogy nem mozgósítják megfelelően a népnevelőket. A ezevveeeti inunk át elválasztják i politikai felvilágosító munkától. Erről tanúskodik az is, hogy 800 kisgyülést táitottak a járás területén, azonban a mélyszántás mégis 65 száza ék, a tojásliegyüjtré pedig négy százalék. Cs. Patfeás elvtárs, a szeghalmi járási ágit. prop. titkár volt • második fe’szólaló. Hangsúlyozta, hogy milyen nagy jelentőséget ad a tszcs-ken belül a népnevelőmön- kának az, bogy »tanácsadót« állítottak fel. Ennek eredmény© megmutatkozott például • szeghalmi »Rákóczi« és »Alkotmány« teaesten, ahol a tagok a begyűjtésből rájuk eső részt minden hónapban rendszeres- a leadják. Elmondotta, hogy minden héten csütörtök este megtartják a népneveiöéi tokezletet. Jgy a népneae'ők rendezores tájé- ko/.tulá-vi ©■> a népnevelők állandó feladattal való megbiaása eredményedé. hogy példán! Vésztőn i© a »Béke« tez-ben mind koresateo- rosan vetették a búzát. A adó elvtárs, a békéscsabai Városi Pártbizottság ágit. prop. titkára sok jó módszert mondott el. Beszélt arról, hogy a népnevelőket nem változtatják, csak a legszükségesebb esetben, így a népnevelőit megismerik a dolgozókat. A oso portos beszélgetéseknél hibaként elmondotta, hogy egy-egy csoportos beszélgetés alkalmával sok problémát vitatnak meg. Helyesebb, ha kevesebb kérdésről beszélünk és azt jobban és mélyebben vizsgáljuk meg. Igen jó kezdeményezés, hogy a Pamutszövőben már van olyan népnevelő, aki a maga területón. tart csoportos beszélgetést, majd utána közösen moziba mennek. így el lehet érni, hogy a népnevelő jól megismeri a területét és a népnevelőéitekezleteken nemcsak általánosságokról beszélnek majd. Győri elvtárs, a mezőkovácsházd Járási Pártbizottság ágit. prop. titkára arról beszélt többek között, hogy az állandó érv adás a népnevelőknek eredményezte például többek között a mezőkovácsházi járásban azt, hogy a dolgozó paraszt népnevelők a kétéves állattenyésztési terv megvalósítású mák érdekében arra mozgósítanak, »tartsunk több anyakocát«. Fodor elvtárs Sarkadról ée Szálát elvtársnő Szarvasról a népnevelőmunka saarveaósi problémáiról beszélt. Szálai elvtárenő a békebi aottságok aktivizálásával kapcsolatban elmondotta, hogy két »Békeutca« van Szarvason, A »Béke- utoa:< nevet az a» utca kaphatja mag, amelynek lakói eleget tettek az állammal szembeni kötelezettségüknek. A »Béke-utca« dolgozói időnként a hangos híradóban is felszólalnak. Az értefcz'eten majdnem minden felszólaló elvtárs elmondotta a népnevelők ösezeté telét. Valamennyi azt mutatta, hogy a legtöbb hiba a népnevelők kiválasztásánál és a népnevelők foglalkoztatásánál van. Különösen megmutatkozott ez Hanyeoz élvtárs, a békééi járási pártié zwtteág ágit. prop, tálkájának felszólalásánál. Elmondotta, hogy e békési járásban a népnevelők 40 százaléka alkalmazott, 30 százaléka tsz-tag, 20 ezázalóloa munkás, 10 százaléka ifjúsági dolgozó. A vezetők közül pedig igen. kevés van uépnevelőmunkára bevonva. Orvos elvtárs, Gyuláról, arról beszélt, hogy a népcevelőórtekezieteket igen telytelenül összevonva «ártják. Az értekezleten a hozzászólásokban elhangzott jó tapasztalatok nagy segítséget adnak az agitációs munka megjavításához, de a felszólalásokban hiányosságok is voltak. Nem beszéltek arról, hogyan irányítják a népjnevelőmunkát, nem érződött ki az agitáció iő módszere, az egyéni agitáció. Nem tükröződött, milyen eredményei lettek a népnövelőmunkának, vagy kis- gyűlóaeknek. Mindez azt mutatja, hogy pártbizottságaink még nem szereztek teljesen ér-vényt a Politikai Bizottság 1950 november 21-i határozatának. Erről beszélt a felszólalások után Frank Ferenc elv- társ, a Megyei Pártbizottság ágit. prop, osztály vezetője. bevezetőjében elmondotta, hogy megyénkben a népnevelőmunka még mindig kampányszerű. A népnevelőknek mindössze 80 »jo-a. —, de több semmié se tre sem — dolgozik csupán. Mutatja ezt a 48 százalékos mélyszántás, a begyűjtésben való elmaradás. A népnevelők összetételéről — hangsúlyozta, hogy támaszkodjanak az egyéni dolgozó parasztokra. Nem megengedhető az, amit például a gyomai JB hangoztat, hogy az egyéni dolgozó parasztok úgy sem jönnek el népnevelőértekezletre. így nem vonják be a dolgozó parasztokat és ebből is adódik, hogy gyenge az agitáció a termelőszövetkezetekben, falvakban. A népnevelőmunka igen forFrank Ferenc elvtárs meghatározta az agitádós mális az ellenség elleni harcban — mondotta továbbá- Sokan úgy képzelik ezt el, hogy üléseken leleplezik az ellenséget, ahelyett, hogy egyéni agitációval lepleznék le napról-napra. De különösen nem jó az ellenséges ideológiának a leleplezése. A klerikális reakció aljas mesterkedéseinek bemutatása, leleplezése bizonyos mértékben visszaesett, ami az agi- lációs munka elhanyagolását mutatja. Majd a feladatokat jelölte meg. Erősen kihangsúlyozta Frank elvlárs, hogy hasznosítani keli a mullévi tapasztalatokat a népnevelömunkában. Meg kell magyarázni az aszály leküzdésének módszereit. Nem lehet a politikai munkát adminisztratív munkával megoldani. Az 1950. november 21-én bomunkánk feladatait. Az a tennivalónk, hogy foglalkozzunk ezeknek a határozatoknak a végrehajtásával Szűntessék meg azt a helytelen gyakorlatot, hogy a községi titkárok foglalkoznak csak a népnevelőkkel. Önálló népnevelőcsoportokat hozzanak létre, 10—12 család jusson egy-egy népnevelőre. Akkor történik jól a határozat végrehajtása, ha a döntő területeken különös gonddal választjuk ki a népnevelőket Például hogyan nézzen ki a termelőszövetkezetekben a népnevei őcso- port kialakítása. Tszcsk-ben brigádonként, munkacsapatonként úgy biztosítjuk a népnevelőket, hogy azonos dolgozókkal foglalkozzanak egész éven át Növénytermesztő munkacsapatoknál egy népnevelő, állattenyésztésben egy brigádban egy népneveid építő brigádnál pedig 18—20 dolgozóval foglalkozzon egy népnevelő. A feladatok végrehajtásánál egyik legfontosabbként emelte ki Frank elvtárs a népnevelők irányítását Többek között elmondotta: a politikai tömegmunka megjavítására tartsanak minél több népneA kerermesi községi pártbizottság nagy gondot fordít arra, hogy az alapsaerveaetek vezetőség© párt- feladattal bízza meg a tagjelölte két. A tagjelöltekkel való foglal közős és a tag je'öltek munkája az egész község párté’etében érezteti hatását, a páitoktatásban és a tö miegnerelő munkában is. Kevermesen minden tagjelöltet beosztottak politikai iskolába A pártszervezetek vezetői az iskolából elmarod ók meglátogatásával számtalan esetben tagjelöltöket bíznak meg, akik jól elvégezték & elvégzik a kapott pártmegbizatást» A megbízatás teljesítés© azzal jár, hogy egyre jobban nő a tagjelöltek felelősség- tudata. Felismerik, hogy a tanulásról és a pontos isbolábtvjáráe- ról csak úgy bes/jaUretnek, ha elsősorban ők tartják be azt, amiről másokat meg akarnak győzni. Nagy István elvtárs, a községi pártbizottság titkára azt mondja, hogy a tagjelöltek rendszeresen felkészülnek a ezeinináiiumokra és rendszeresen el is járnak a politikai iskolába. A tagjelöltek fejlődését azonban nemcsak az elméleti tudás állandó emelésével növelik, hanem gyakorlati munkával is. A forradalmi elmélet továbbfejtesztéséhez személyes tapasztalatra a kommunistáknak éppen olyan szükségük van, mint a növénynek a napfényre. Keverme cn a gyakorlati tapasz tálát gyűjtését úgy is elősegítik * pártszervezetek, hogy a tagjelölteket megbízzák kisgy uléeek szervezésé.©', amit önállóan ke 1 ©Ívé gezniök. A tagjo’ölt maga választja ki, melyik család az, ahová Szí vesebljen elmemnek a dolgozók * soron evő feladatokat meg, itatni — és ott tartauak kisgyűlést. Ezután is figyelemmel kisülik, liog_\ an fejlődik az elvtársok saarnező képessége. Mikor a szervező munka már jól megy nekik, t akkor kisgyűlési előadásokkal biz zák meg őket. Például Imag Mag da, Pintér Mária tagje oltok ma már nemcsak megszervezik a kis gyűléseket, hanem az előadást is mígtartják és levezetik a vitákat. Vannak tagjelöltek, mint például Hevesi Magdolna és Balogh József tagjelölt elvtáieak, akik a társadalmi ellenőrzés terén gyüj beinek gyakorlati tapasztalatot fl politikai iskolán eddig elsajátított forradalmi elmélethez. Ke vermesen igy nevelik a tag jelölteket harcos, határozott kom inunistákká, akik már mset meg tanulják, hogyan kell a nehézsége bet leküzde.íi, a párt és pártonlri vüii tömegek közötti kapcsolatot állandóan erősíteni. Tanuljunk a bírálatokból Olvastam a lap február hó 5-i számában. »A DISZ oktatás színvonalának emeléséért« című rovatban: az orosházi II-IV. kér. DISZ politikai köre hélytelenü dolgozott A tény az, hogy az elő adó elvtársnő nem vette komolyan azit a. feladatot, mellyel megbízta a városi DlSZ-bizoltság. Nem tartotta kötelességének megtartani az előadásokat Azonban azt, ho-gy az elv társak nem veszik komolyan az oktatást, ezt már nem merném ilyen komolyan állítani, ahol az oktatásunk folyt eddig, olyan helyiség volt, melyet fűteni nem lehetett Most, amikor már olyan helyiség áll rendelkezésünkre, hogy lef íielséges a íűtés is, az oktatás jói megy és az elvtársak 'tanulnak. A lemorzsolódás a legkisebbre csökkent. Nagyon helyesnek tartom azt, hogy az elvlársak megbíráltak bennünket az újságban. Tanul lünk ebből Is. Munkánkat igyekszünk mégjóbban megjavítani hogy megálljuk a helyünket az oktatás területén is. 7.»lai József IV» kér. DiSí-titkár, Orosha/» I pártoktatás színvonalának emelésiért HELYES: ... hogy az orosházi «Dózea» fez első évfolyam politikai iskoláján a jelenlegi anyag tárgyalásánál pártunk ezervereti szobáiyaatát a Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzata alapján vették át. Az elmélet és gyakorlat összekapcsolására a saját területükről lioznak fel példákat. A politikai iskolán tanuló ektársak a termelésben élenjárnak. A púit vezetőség minden alkalommal rendszeresen ellenőrzi a területé» működő iskolákat. HELYTELEN: ... hogy Nagy elvtárs, a mező- kovácsházi JB munkatársa nem f oglalkozik kellően a tagjelölt isko’ára bevont hallgatókkal. A legutóbbi foglalkozás alkalmával úgy kellett munkalne'yén felkeresni, de mivel! kiutazott, így a tagjelölt-iskolát nem tudták megtartani. ... hogy az almáskamarási «Sal- lai» tszcs propagandistája, a tanácselnök divtára nem jár ki a fog lalkozást megtartani. ... bogy a Békéscsabai Tégí-a- gyárban az alapismereti szemináriumra az elvtársak majd egy órát késtek és végül i® osak küeneeii jelentek meg, így az aapisroeretá kört egy másik szem i náriummeil kellett összevonni. zott Politikai Bizottság ha Iározata és a Központi Vezetőség 1952. június 27-i ülése velő tapasztalalcseroörtekezletet, a pártbizalmiak számoltassák be a népnevelőket a végzett munkájukról Szabad Föld Téli Estéken a népnevelők is vegyenek részt Javasolta, tfogy a tsz-ben fejteti agronómusok tartsanak szakelőadásokat. Á kisgyfllések megtartásáról elmondotta Frank elv társ, hogy előfordult olyan eset is: nincsenek felkészülve az előadók. A pártbizottságok gondoskodjanak arról, hogy minden kisgyíí kiselőadó felkészüljön. Majd végezetül a kulturális agitációról beszélve, elmondotta, hogy a pártbizottságok gondoskodjanak arról, hogy a kultúmnwtk» kellő összhangban tegyen a párt politikai tömegm unkájával. Komoly problémák vannak a kul turagiláeiónál és a szemléltető agitáciönál. Különösen gyenge a politika» munka a termelőszövetkezetekben. A pártbizottságok inkább hivatali liárlszervezetek felé fordítana! gondol A kulluragitációt hass náljuk fel saját munkaterületünkön, hogy ennek segítségével olyan hadsereget hozzanak tétre az agi’láció Frontján, amely nap mint nap képes elvinni a dóig© /.ókhoz pártunk Imrei programé- ját. Az értekezlet második nap rendi pontjaként a megyei pártós DISZ-oklatás munkáját iárgyailák.
