Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-27 / 49. szám

VíUaisai&U Héfit 1953 február 27., péntek Értelmiségi ankét a Tudományos Akadémián az új ismeretterjesztő társulat megalakításáról A Magyal' Tudományos Akadémia dísztermében szerdán délután értelmi­ségi ankét volt. Az ankéton résztvevő többszáz kiváló értelmiségi — Kossuth- dijas, akadémikus, tudós, mérnök, egyete- ni tanár, iró és művész — megbeszélte a Magyar Tudományos Akadémia kezde­ményezésére létesülő Társadalom- és Ter­mészettudományi Ismeretterjesző Társu­lat megalakulásának kérdéseit. Megje­lent az ankéton Kiss Árpád elvtárs köny- nyiiipari, S'abó Gergely elvtárs vegy­ipari és Szíjártó Lajos elvtárs építés­ügyi miniszter is. Az ankétet az elnöklő Rusznyák Ist­ván nyitotta meg. Ezután Törő Imre Kossuth-dijas akadémikus, a Szövet- és Fejlődéstani Intézet vezetője tartotta meg clőá.lá át a megalakítandó uj ismeretter- je: z 6 tá sulat feladatairól. A referátum után több felszólalás hangzott el. Hozzászólt a beszámolóhoz Darvas József közoktatásügyi miniszter, Bóka László, a Tudományegyetem bölcsész­karának dékánja, az irodalomtudomá­nyok doktora, Hevesi Gyula akadémikus, Schandl József egyetemi tanár, Kovács Ferenc orvosprofesszor, Pernesz Gyula győri középiskolai tanár, Vadász Ele­mér akadémikus, Fogaras László fő­mérnök, Jánossy Lajos Kossuth-dijas aka­démikus, Fodor Gábor akadémikus, a szegedi egyetem rektora és Csűrös Zol­tán akadémikus. A hozzászólások után az ankét felhívást fogadott el a magyar értelmiséghez. Felhívás a magyar értelmiségbe% A magyar dolgozó nép a felszabadu­lás óta eltelt esztendőkben jelentős ered­ményeket ért el pártunk vezetésével a szocializmus építése terén. Iparunk ha­talmas fejlődése, mezőgazdaságunk szo­cialista átalakulása, népünk anyagi és kulturális színvonalának emelkedése ha­zánk történetének legragyogóbb kor- sza’ át jelenti. Amiért népünk nagyja* harcoltak s amiről csak álmodoztak az elmúlt századokban, a független, de­mokratikus, magas kultúrájú Magyaror­szágiról — az ma eleven valóság. Az elmúlt években a tudomány és a művészet népünk közügyévé emelke­dett. Tudósaink munkája egyre nagyobb segítséget nyújt a termelésnek: Íróink, zenészeink, képzőművészeink - alkotásai egyre hatékonyabb lenditői a szocia­lizmus építésének. Népünk politikai-gazdasági életének fejlődése ' hatalmas méretekben növelte dolgozó tömegeink kulturális igényeit. Rákosi Mátyás elvtárs 1952 december 15-i országgyűlési beszédében mondotta: »Népköztársaságunk kulturális helyzetét az jellemzi, hogy dolgozó népünk kul­turális igényei olyan gyorsasággal emel­kednek, hogy bár a népművelési mun­ka terén mind mennyiségben, mind mi­nőségben jelentős eredményeket értünk el, még mindig messze lemaradunk a rohamosan növekvő követelmények mö­gött.« Az országos fejlődés eredményeként mind nagyobb erővel tör fel dolgozó népünk tanulásvágya. A szocialista ön­tudat növekedésével párhuzamosan nő az igény a széleskörű műveltség elsa­játítására, a szakmai ismeretek magasabb tudományos színvonalának elérésére. Ugyanakkor a szocializmus épitése egy­re több »kiművelt emberfőt« kíván, sür­getően követeli a maradiság, babonák, előítéletek elleni szervezett küzdelmet. Az uj, nagy követelmények megvaló­sításában hatalmas szerepe van a kul­turális felvilágosító munkának és ezen belül a társadalmi és természettudomá­nyi ismeretek terjesztésének. A Szovjetunióban már 1947-ben meg­alakult a »Politikai és Tudományos Is­mereteket Terjesztő Társaság«, amelynek elnöke Oparjn akadémikus és tagja a szovjet értelmiség szine-java. Fennállá­sának öt éve alatt a társaság sokmillió előadást tartott. A szovjet példa nyo­mán Romániában, Lengyelországban, Csehszlovákiában is megalakultak az ismeretterjesztő társulatok és nagy si­kereket értek el az általános kulturális tudományi és a társadalomtudományi színvonal emelésében. Kinában is na­pirendre kerül a már működő természet- tudományi és társadalomtudományi isme­retterjesztő társulat egyesítése. Elérkezett az idő hazánkban is olyan egységes értelmiségi tömegszervezet meg­alakítására, amely ki tudja elégíteni a tudományos ismeretterjesztés iránt megnyilvánuló fokozott igényeket. Ez az uj tömegszervezet egyesíti a magyar értelmiség legjobb erőit a tudományos és gyakorlati munka legkülönbözőbb te­rületeiről s ezzel még szorosabbá J^szi a kapcsolatot a munkások, parasztok és értelmiség között. Hazánkban már évek óta folyik a a politikai és tudományos ismeretter­jesztő munka. Az elmúlt évben vámo­sainkban és falvainkban közel 109.000 előadást tartottak mintegy hatmillió hallgató előtt. Ebben a munkában je­lentős eredményeket ért el a több mint 100 éves múltra visszatekintő, haladó hagyományú Természettudományi Tár­sulat, valamint az Irodalomtörténeti Tár­saság és a Történelmi Társulat. A létesítendő uj, egységes Társada­lom- és Természettudományi Ismeret- terjesztő Társulat hivatott arra, hogy megszervezze a tudomány és művészet minden ágának az eddiginél szélesebb- körü népszerűsítését és az ismeretter­jesztés feladatainak egységes irányításá­val hathatósan szolgálja népünk sokok dalu kulturális képzését. Ezeknek a céloknak megvalósítására felhívással fordulunk a magyar értel­miséghez, tudósainkhoz, művészeinkhez, egyetemi és főiskolai tanárokhoz, orvo­sokhoz, mérnökökhöz, írókhoz, tanárok­hoz, tanítókhoz, agronómusokhoz, techni­kusokhoz. Vegyenek részt az uj értelmi­ségi szervezet munkájában 1 Szakmai Út­mutatásaikkal, előadásaikkal emeljék a tudományos ismeretterjesztés színvona­lát! Felhívással fordulunk a városok és falvak dolgozóihoz! Támogassák az uj társulat munkáját, kívánságaikkal, ész­revételeikkel tegyék termékennyé az uj társulat munkásságát. Sztálin elvtárs mondotta: »Mi min­den munkást és minden parasztot mü­veit és képzett emberré akarunk tenni és idővel el is érjük ezt«. A kultúrának ezen a széles utján járunk mi is, amikor a magyar értelmiséget, az értelem, a kultúra, a tudományos ismeretek, a felvilágosodott gondolkodás harci lobo­gójához hívjuk. Budapest, 1953. február 25. Az országos értelmiségi ankét el­nöksége nevében: Rusznyák István, az Akadémia el­nöke, Andics Erzsébet akadémikus, Darvas József közoktatási miniszter, Er- dey-Gruz Tibor felsőoktatási miniszter, Fogarasi Béta akadémikus, Hevesi Gyula akadémikus, Nógrádi Sándor altábor­nagy, a hc<nvédelmi miniszter első he lyettcse, Ladamerszky Margit színmű­vésznő, Michailich Győző akadémikus Mihályi! Ernő népművelési miniszter­be lettes, Seilmayr Kurt akadémikus Törő Imre akadémikus, Vadász Elemér akadémikus. It á<l i ő Február 23., szombat Kossuth Rádió 6.00 Falurádió. 1. Gazdakalendárium. i. Gépjavítás. 3. Tavaszi munkák meg­tervezess. 11.30 Az első nap. Elbeszélés. 12.30 Népdalok. 13.00 A rádió művészeti híradója. 13.20 Szomszéd népek dalai­ból. 14.15 Operettmuzsika. 14.30 Szovjet zeneszerzők müveiből. 15.03 Magyar zene­szerzők müveiből. 15.30 Beszélő atlasz. 15.45 Állami vállalatok hírei. 15.50 Hang­szerszólók. 16.10 Képek a szovjet életből. 16.20 A Fővárosi Népi Zenekar játszik, rörök Erzsi és Béres Ferenc énekel. 17.15 Vidám dalok. 17.30 Szovjet irókül- iöttek müveinek bemutatása. 17.45 Csár­dások. 18.00 Falurádió. Szövetkezeti Hír­adó. 18.30 Szív küldi... 20.10 Baj van a népszerűséggel. Szatírák. 20.40 Tánczene. 21.00 Láttuk, hallottuk, olvastuk. 22.25 ránc éjfélig. Petőfi Rádió 7.00 Zieliner-keringók. 7.35 Szórakoz­ható muzsika. 8.40 Színes muzsika. 9.45 7-örög gyermekek műsora. 10.10 A Ze­neművészeti Főiskola növendékeinek hangversenye. 10.47 Hrenyikov: Szvit. 10.5') Hanglemezek. 15.00 Vidéki együt­ek a II. országos versenyen. 15.25 Ha: árőrök. Elbeszélés. 15.45 Ga^gahé- ; i asszonyok énekelnék. 16.00 Zenei Uj- iág. 16.35 Közgazdasági negyedóra. 16.50 5 i\ küldi... 17.10 Tanuljunk énekszóira >•0 zul. 17.30 Svéd Sándor énekel. 17.45 -\' Rádió postája. 18.00 Tánczene. 18.45 Régi magyar dalok és táncok. 19.00 Vindenki operája. Verdi: Rigoletto. Március 1., vasárnap Kossuth Rádió 6.00—9.00 Zene. 7.30 Naptár. 8.00 Hi- ■ek. Lapszemle. 9.00 Egy falu — egy lóta. 9.30 Zenés fejtörő. 10.00 Vasárnapi evél. 10.10 Csinn-Bumm! 10.50 Hang- emezek. 11X10 A Rádió békemüso.ra. [1.30 Az Állami Hangversenyzenekar és íz Állami Filharmóniai Zenekar játszik. 12.55 Rácz Béla és zenekara muzsikál. fc.30 Hangos Újság. 14.15 Müvészleme- tek. 15.30 Lengyel muzsika. 16.00 A Szovjetunió szocialista mezőgazdasága. 6.30 Filmzene. 17.00 Egy hét a külpolir ikában. 17.15 Népköztársasági labdaurgó :upamérkőzések. 17.40 Kincses Kalen­dárium. 19.00 Tánczene. 20.20 Az orosz kérdés. Rádiójáték. 21.20 A vasárnap sportja. Totó-hirek. 21.50 Indulók. 22.10 Tánczene. 23.00 Közvetítés a Zenemű­vészeti Főiskola nagyterméből, Petőfi Rádió 8.00 Vidám dalok. 8.30 Falurádió. I. A Falurádió levelesládája. 2. Mit tartsunk észben? 9.00 Operarészletek;. 9.45 Evangélikus vallásos félóra. 10.15 Református istentisztelet közvetítése. II. 00 Miska bácsi lemezesládája. 11.35 Bányászmüsor. 12.05 Ifjúságunk dalai. 12.50 Lapok Gergely Mihály: Szülőföl­dem c. novellakötetéből. 13.00 David Ojsztrah hegedül. 13.50 Vidám fuvószene. 14.00 Mai operettekből. 15.00 Tudomá­nyos fejtörő. 15.20 Csárdások, polkák. 15.45 A Tartós békéért, népi demokrá­ciáért! c. lap ismertetése. 16.00 A Rá­dió Gyermekszinházának műsora. 16.40 Szív küldi... 17.00 A kommunizmus az emberiség jövője. 17.30 Tánczene. 18.00 Ramor Ervin hegedül. 18.45 Irodalmi riport, 19.00 Operarészletek. MOZI SZABADSÁG FILMSZÍNHÁZ, Békés- csaba. Február 25—március 3: »Szép ifjúság.« BRIGÁD FILMSZÍNHÁZ, Békéscsa­ba. Február 25—28: »Nyugati övezed.« TERV FILMSZÍNHÁZ, Békéscsaba. Február 25—27: »Fiatalok.« BÉKE FILMSZÍNHÁZ, Orosháza. Február 26—28: »Ifjú Gárda« I, rész. PARTIZÁN FILMSZÍNHÁZ, Oroshá­za. Február 25—március 3: »Harmadik csapás.« PETŐFI FILMSZÍNHÁZ, Gyula. Február 25—március 3: »Eső után napsü­tés.« VIHARSAROK NÉPE az MDP Békésmegyei Pártbizottságának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Nagy Antal. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Sztáíin-ut 7. I. emelet. Telefon: szerk.: 22-85, kiadóhiv.; 21-76. Békési Nyomda, Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Botyánszky Pál. Időjárásjelentés Várható időjárás ma estig: ke­vés felhő, száraz idő, egy-két helyen reggeli köd. A hőmérséklet alig válto­zik. Válható hőmérsékleti értékek az ország területére: pénteken reggel mí­nusz 3, mínusz 6, délben 5—8 fok lö- zött. A várható napi középhőmérséklet február 27-én, pénteken négy fok alatt lesz. aáx&uBite* A szarvasi JTSB által beindított járási asztalitenisz csapatbajnokságon 10 csapat vesz részt a járás területéről. A bajnokság állása eddig a következő: 1. Szpartakusz I. 4 4 - - 20b 8 8 2. Traktor I. 3 3 - - 15: 0 6 3, Vendéglátó V* 4 3-1 19:10 6 4. Traktor II. 3 2 - 1 12: 8 4 5. Technikum 4 2-2 12:10 4 6. Békésszentandrás I. 3 2-1 13:11 4 7. Békésszentandrás II. 3 1-2 10:11 2 8. Szakérettségi I. 4 1-3 7:18 2 9—ló, Szpartakusz II. 4 - - 4 4:20 ­9—10. Szakérettségi II­4 - - 4 4:20 ­A versenyben a csapatok körmérkő­zésszerüen játszanak, A csapatok sza­bályosan megtartott edzéseken igyekez­nek felkészülni a bajnokságban való jó szereplésre. Az utóbbi három év legna­gyobb összegű, 11 találatos totónyereményét érték el az elmúlt fogadási héten! A 8. fogadási hét nyereménye: 11 találat = 56.050 Ft 10 találat = 1625 Ft 9 találat = 158 Ft 0 találat = 32 Ft (7. hét) Totózzon! Nyerhet! Filmszínházunkban még nem volt ilyen szép előadás Díszelőadás keretében nyitottuk meg Battonyán a Szovjet Film Ünnepét. Ez alkalommal filmszínházunkat kivül-belül ünnepi díszbe öltöztettük. A dolgozók zsúfolásig megtöltötték a nézőteret. A díszelőadáson megjelentek a párt-, tö­megszervezetek képviselői, az ál'ami gazdaság, . gépállomás, termelőcsoportok, KTSZ-ek élenjáró dolgozói és az is­kolák élenjáró tanulói. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után ma­gyar és délszláv nyelvű szavalat, ma­gyar, délszláv és orosz népitáncok tet­ték nivósabbá, emlékezetesebbé az ün­nepi megnyitót, melyen Szemenyei Bá­lint, az MSZT helyi szervezetének tag­ja mondott beszédet. Az ünnepi beszéd és a kultúrműsor után a »Reszket a föld« című szovjet filmet mutattuk be. Dolgozóink nagy érdeklődéssel tekin­tették meg a műsort és a bemutatott nagyszerű szovjet filmet is. Elmondhat­juk, hogy községünk filmszínházában ilyen szép és nívós előadás még soha­sem volt. Berki János, Battonya. Az ünneprontó tanácstitkár A Szovjet Film Ünnepére való ké­szülődés során a szarvasi Táncsics-moz- gó vezetője, Takács Pál, megbízta a mozi dolgozóit, hogy teremtsenek szo­ros kapcsolatot az üzemek filmfelelő- seivel. Keressék fel az üzemek, hivatalok párttitkárait, ismertessék a bemutatásra kerülő filmeket, hogy ők is megfele­lően méltathassák a Szovjet Film Ün­nepe jelentőségét a dolgozók előtt. Feb­ruár 16-án Babecz Györgyné, a mozi 58 éves dolgozója — a -rossz idő elle­nére — elindult körzetében, hogy tel­jesítse feladatát. Ellátogatott többek kö­zött az állami gazdaságba, a járási és a községi tanácshoz. Mindenütt tel­jesítette feladatát, csak éppen a községi tanácsnál nem.” A vb titkárnak, Van- ga elvtársnak ugyanis szépen magya­rázni kezdte, miről van szó, de Varga elvtárs gorombán rákiabált: »Hagyjon nekem békét a frázisaival, van ne­kem elég dolgom, semmi közöm a mo­zihoz. Ott a Huszá-rik Mihályné, ő a propagandista, annak magyarázzon«. Ba- becz György né elmondotta, hogy tudja ö ki a propagandista, de kötelességének tartja megkérni a hivatalok titkárait is, hogy támogassák, segítsék a filmfelelő­söket s gyűlések, értekezletek alkal­mával ők maguk is hívják fel a Szov­jet Film Ünnepére a megjelentek fi­gyelmét. De Varga elvtárs továbbra is azzal utasította el, hogy nekik nincs gyűlésük, ők nem érnek rá, ő 'nem üze­mi titkár és nem mehet külön mindenkit megagitálni, stb. Nekem csak annyi hozzáfűzni valóm van: ugylátszik, Varga elvtárs elfe­lejti, hogy a film fegyver a békéért folyó harcban. Megyeri Aníalné, Szarvas. PORT, Labdarúgó fegyelmi ítéletek A Labdarugó Társadalmi Szövetség fegyelmi “bizottsága a labdarugó Ma­gyar Népköztársasági Kupa február 22-i fordulójával kapcsolatban több fegyel­mi Ítéletet hozott. így a Gyulai Építők—Orosházi Ki­nizsi mérkőzés 3:l-es eredményét meg­semmisítette, mert a gyulai csapatban jogosulatlanul szerepelt a Sztálin Vas­mű Építőkhöz igazolt Portörő Gábor — az Orosházi Kinizsi jutott az MNK kö­vetkező fordulójába. Kakuszi József (Szegedi Lokomotiv) játékjogát ítélethozatalig felfüggesztette. Sportköri tagok sservesése Népi demokráciánk sportjának fejlesz­tése tervszerűen történik. így az 1951. év egyik főfeladata volt az egységes sportegyesületek létrehozása. Megalakul­tak a magyar sportmozgalom szervei: a sportkörök és szakosztályok. Az egész­séges fejlődést mi sem bizonyítja job­ban, mint a helsinki olimpián elért nagyszerű eredmények. Feladatunk a lövőben ezeknek a sportköröknek a megszilárdítása, munkájuk jobbá, aktí­vabbá tétele. Ehhez azonban szüksé­ges, hogy a dolgozó tömegeket az eddiginél sokkal nagyobb mértékben von­juk be a sportmunkába. 'A sportköri tagok beszervezését a sportvezetők me­gyénkben elhanyagolták, sőt vannak sportkörök, ahol ezzel a kérdéssel egy­általán nem foglalkoztak. Kevés a pár­toló tag, nem is szólva arról, hogy egyes járásokban, mint például a bé­kési járásban, kevesebb a tagok lét­száma, mint a sportolóké. Különösen hiányos a nők bevonása a sportköri tagok közé. Megyénkben a sportköri tagok 18 százaléka nő. Ezen a téren főleg Békéscsabán mutatkozik nagy le­maradás, ahol a szakszervezeti sport­körök taglétszámának mindössze 20 szá­zaléka nő, holott például a Ruhagyár­ban körülbelül 900 nő dolgozik. Legna­gyobb békéscsabai sportkör az ÉpitŐk sportköre, melyben a taglétszám 2 szá­zaléka nő. A vállalati létszámhoz vi­szonyítva legkevesebb a sportköri ta­gok száma a békéscsabai Agyagiparnál, ahol a beszervezett tagok száma arány­talanul kevés. Nagy hiba, hogy a már beszervezett tagokkal sem foglalkoznak sportköreink vezetői. Különösen a tag­díjak beszedésénél mutatkoznak súlyos mulasztások. A sportköri tagok elhanya­golásából ered aztán az, hogy a tagold egy része kedvét veszti és kiválik a sportkörből. Vannak sportköri vezetők, akik állandóan anyagi nehézségekre hi­vatkoznak, közben elfeledkeznek arról, hogy a tagdijak rendszeres beszedésé­vel jelentős anyagi alapot teremthetné­nek sportkörük számára. A sportköri, tagok szervezése terén mutatkozó hiá­nyosságok szükségszerűvé tették egy olyan hálózat kiépítését, mely a dolgozók és a sportkör közötti kapcsolatot van hivatva kiépíteni és ez a sportszervezés. Megválasztható minden olyan dolgozó, aki szereti a spo-rtot, Jártas a sport kér­déseiben és lehetőleg ő imaga is sportol. A sportszervező legfontosabb feladatai: mozgósítani a dolgozókat az MHK test- nevelési rendszer próbáira, a különbö­ző versenyekre és bajnokságokra, ö szervezi be a sportolókat a társadalmi sportmunkákra (például pályaépítés). Fel­adata továbbá uj sportköri tagok beszer­vezése, tagdijak beszedése. Az itt em­lített feladatokon kívül még sok más feladata lehet a sportszervezőnek, mint ahogy egy-egy sportkör munkája is nagyon sokrétű. A tagtoborzás terén mutatkozó hibák felszámolása érdekében sportköreink ha­ladéktalanul fogjanak hozzá a sportszer­vezők megválasztásához. Ismertessék fel­adataikat és rendszeresen számoltassák be őket az elvégzett munkájukról. A sportköri vezetők és sportszervezők együttműködése magával hozza a sport­kör taglétszámának növekedését. Ez­zel együtt növekedni fog a rendszere­sen sportolók száma, ami egyúttal az egyetemes magyar sport további emel­kedésének is a biztosítéka lesz. Labdarugó villámtorua: Folyó hó 28-án és III. hó 1-én ke­rül megrendezésre a békéscsabai VTSB által a 2-szer 30 perces, kieséses lab­darugó előkészítő villámtorna bajnok­ság. A továbbjutó csapatok részére III. hó 3-án lesz a további sorsolás megejtve. Résztvevő sportkörök: 1. Petőfi SK. 2. Kötöttárugyár. 3. Dózsa. 4. Agyagipar II. 5. Vörös Meteor. 6. Ruhagyár. 7. Tatarozó. 8. Honvéd. 9. Építők IL, lOi István-malom, 11. Barnevál. 12. Pa­mutszövő. 13. Vasas. 14. Szikra. I. sorsolás: 1953. február 28-án fél 3 órakor, Stadion edzőpálya: Vörös Meteor—Épitők II., háromnegyed 4 óra­kor, Stadion edzőpálya: Ruhagyár—Szik­ra, 3 órakor, Lokomotiv pálya: Pe­tőfi—Vasas, fél 3 órakor, Agyagipar pálya: Tatarozó—Honvéd, háromnegyed 4 órakor, Agyagipar pálya: Agyagipar II.—István-malom, március 1-én, délelőtt 9 órakor, Lokomotiv pálya: Dózsa—Bar­nevál, délelőtt fél 12 órakor, Lokomotiv pálya: Kötöttárugyár—Pamutszövő. Az MHK sí szocializmus épí­tésének és a béke megvédésé­nek fontos fegyvere.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom