Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-01 / 27. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! AZ M D P B ÉK ÉSME GYE I PÁ R T B I Z O TTS Á GÁ NA K LAP JA A Magyar Sajtó Napja alkalmából köszöntjük levelezőinket, a sajtó fáradhatatlan, önkéntes munkásait I JS53 FEBRUÁR 1., VASÁRNAP Ara 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Népünk fegyvere, nevelője, segítője a kommunista sajtó Mr, — február 1-én tizenegy éve, hogy megjelent a Szabad Nép •teő illegális száma. Ez a nap a magyár sajtó napja. Ezt a napot ünnepli egész dolgozó népünk. Hiszen a kommunista sajtó minden dók gozó iránymutatója, harcostársa, barátja, hűséges tanácsadója a napi feladatok megoldása közben. Az illegális Szabad Nép megjelenés© idején nem volt sajtószabadság. Sorait valósággal a saját vérükkel írták és juttatták éli a lap dolgozói a tömegekhez. Kínszenvedés, kegyetlen üldöztetés várt a kommunista sajtó munkatársaira és terjesztőire. Rózsa Ferenc elvtársat, a Szabad Nép első szerkesztőjét kegyetlen kínzások között megölték. Igv jutott el akkor a dolgozókhoz u párt szava, a ragyogó, világító fénysugár s mutatta az utat, melyen haladniok kell. A Szabad Nép és pái'tunk minden lapja, a Viharsarok Népe ie ma a szocialista építés, a béke védelme érdekében száll síkra a belső ellenség, az imperialisták, a maradiság ellen, Ugyanokkor a burzsoá sajtó, az imperialisták sajtója háborúra uszít a dolgozók ellen és a kizsákmányoló kát szolgálja. Az imperialisták krokodilkönnyeket hullatnak, hogy Magyarországon «nincs sajtószabadság». Valóban nálunk a sajtóban nem lehet a béke ellen, a testvéri népek eben, a dolgozó nép ellen írni. De éppen ezért szabad a mi sajtónk. Szabad a reakció minden korlátozásától. Szabadon szolgálhatja a nép ügyét, A mi sajtónknak ezért nemcsak joga, de kötelessége is, hogy feltúrja a hibákat, hogy kemény szóval bíráljon — egyetlen dologra ko.l csak tekintettel lennie, a hrza, a léte ügyére. A mi sajtónkban megvalósuló bírálat nemcsak néhány ember joga. Az egész nép joga. Minden dolgozó bátran fordulhat levelével a sajtóhoz. A mi sajtónkat egyre inkább a dolgozó tömegek írják. Egy éve tartották a magyar sajtó levelezőinek első országos konferenciáját, amely Átvilágított a leve’ezőmozgalom nagy jelentőségére. Azóta még több Jövetet írnak a dolgozók a sajtóhoz. A Viharkárok Népe szerkesztőségébe 19ő2-ben a dolgozók több mint hétezer levelet küldtek. A levelek jelentős része meg is je'iant a lapban. Kel!-e ettől ékesebb bizonyíték arra, hogiy a mi sajtónk szabad? Kell-© ékesebb bizonyíték arra, hogy, a mi hazánkban a nép és a sajtó egy? Hazánkban nemcsak a gyárak gépeivel, a gépállomások traktoraival, nemcsak a kétkezű munkával harcolunk á több termelésért, a békéért. A szó, az írá?, a sajtó erejével ie. Vezetők és dolgozók egyre inkább meggyőződnek a gyakorlat alapján; a kommunista sajtó segítsége nélkül, a sajtó felé irányuló támogatásuk nélkül, nem lehet sike- íe.en építeni a szocializmust, védelmezni a békét. A kommunista sajtó közvetíti a párt útmutatásait a dolgozók felé, megmagyarázza a párt politikáját, ráirányítja a tömegek figyelmét * legdöntőbb feladatokra és megmutatja megvalósításuk útját. Ezért népünk bizalma egyre mélyül saját sajtója iránt, egyre inkább magáénak érzi azt. Emhő Andrásnak, a gyulai «Szabadság» tszcs elnökének következő sorai hűen kifejezik ezt a bizalmat: «Kérjük a Viharsarok Népe szerkesztőségét, legyen segítségünkre továbbra is ott •hol néha úgy érezzük, hogy nem bírjak az akadályokat leküzdeni» .«Ha tehetik, sűrűbben tájékoztassanak az újságon keresztül a szövetkezeteket érintő kérdésekről» ... Csak a szocializmus, a kommunizmus útjáu járó népek hazájában becsülhetik meg annyira a dolgozók leveleit, mint ahogy ezt a megbecsülést Emhő András egyszerű, őszinte szavai is kifejezik. Amikor levelében köszönetét mond azért a jutalomkönyvért, amit jó levelezési munkájáért kapott a szerkesztőségtől, ezt írja: «Idáig nem is tudtam, hogy az én egyszeri paraszti írásommal ilyen elismerésben részesülhetek.» A sajtószabadság jogával és fegyverével azonban nemcsak akkor élnek a dolgozók, amikor résztvesznek a napilapok és hetilapok munkájában. Hazánk dolgozott a sajtószabadság jogával élnek akkor is, amikor üzemükben, termelőszövetkezetükben, községükben, tehát munkahelyeiken faliújságot szerkesztenek. A faliújság igen fonton eszköze a bírálat és önbirálat kifejlesztésének,,a hibák megszüntetésének, a példamutató dolgozók és a jó munkamódszerek népszerűsítésének. Ezrekhez, milliókhoz szól naponta a kommunista sajtó. Ezrek és tízezrek szólnak levélben a sajtóhoz. De nemcsak a levelezők, hanem valamennyi dolgozó szól mindennap, minden órában a sajtóhoz —- tettekkel. Ha az újság kiváló eiedményekről ir, másnap már ezrek, tízezrek követik. Ha az újság az ellenség aljas terveit leplezi le — százezrek válaszolnak rá jobb munkával. Népünk azért szereti ée becsüli meg annyira a Szabad Népet és általában a kommunista sajtót, mert a pártot szereti. A párt, Rákosi elv társ vezetésével a szovjet sajtó példája nyomán a mi sajtónk is még élesebb fegyvere lesz pártunknak és népünknek. Még jobban összeforr a dolgozó néppel. Még többet segit a tömegek nehéz harcaiban. S dolgozó népünkkel együtt mind nagyobb részedévé lesz a jövő győzelmeknek. Tőth Géza. Február 18-án kezdődik a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja A Magyar-Szovjet Társaság összehívta II. országos kongresszusát Népünk fe'emelkedésének, állandóan szépülő új életünknek legerősebb, legbiztosabb támasza, segítője, erőforrása a nagy Szovjetunió barátsága. Nines olyan magjai- dolgozó, aki saját munkájában ne látná minden nap ezt a se gitsóget, nincs é'etünknek egyetlen olyan terü.lete sem, ahol ne tapasztalhatnánk állandóan a Szov jetunió támogatásának erejét. Ezért nagy ünnep minden magyar dolgozónak a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja, melj-et az idén rendeznek meg ötödször. Ebben az évben külön jelentősé get ad a barátság hónapjának az « tény, hogy február 18-án lesz 5. évfordulója a magyar-szovjet barátsági, egj-üttműködési és kölcsönös segélj-nyujtási egyezmény aláírásának. Ez az egyezmény új életünk egyik legfontosabb állomása s az aláírás óta eltelt öt év kézzelfoghatóan megmutatta, mit jelent népünk számára a szovjet népek baráti kézszoritása. A barátság hónapját közvetlenül megelőzi a Magyar-Szovjet Társaság II. o-rszágos kongresszusa Ezen a kongresszuson dolgozóink legjobbjai: a termelésben élenjáró sztahanovisták, a szovjet tapasztalatokat sikerrel alkalma, zó mezőgazdasági dolgozók, kiváló tudósok, művészek számolnak majd be arról, mit jelentett számukra a szovjet nép segítsége — s egyben elmondják azt is, mit tettek eddig a magyar-szovjet baráLság elmélyítéséért, hogyan akarják még jobban megnövelni népünk szeretetét, háláját a nagy Szovjetunió iránt. A február 14„én és 15-én megrendezésre kerülő kongresszuson jelen lesznek a szovjet nép képviselői, s a baráti népi demokráciák és a nyugati országok szovjet baráti társaságainak küldöttei. Február 18-án, a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának 5. évfordulóján ünnepi díszelőadással nyílik meg a Magyar-Szovjet Barátság Hóna]) ja. A barátság hónapjára küL-. döttség érkezik hazánkba, melyben kiváló Ludósok, művészek, kiváló szlabánovisták, élenjáró kolhozparasztok, a sport mesterei vesznek részt A küldöttség tagjai ellátogatnak majd üzemeinkbe, építkezéseinkre, meglátogatják falvainkat, iskoláinkat, intézményeinket, hogy átadják tapasztalataikat, megismertessék a magyar dolgozókat a kommunizmus építésének diadalmas módszereivel. _ A barátság hónapja alatt solcszáz előadásom, bemutatón ismerheti meg majd népünk a szovjet dolgozóik mindennapi életét, munkáját, a legfejlettebb szovjet tudomány és technika gazdag kincsestár'inak tapasztalatait. Filmszínházainkban a legújabb szovjet filmeket vetítik, a szovjet film ünnepén színházaink több szovjet darabot mutatnak be, hogy még inkább megismertessék dolgozóinkká' a nagy Szovjetunió kultúrájának kiváló alkotásait. A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja újabb alkalom lesz a magyar- dolgozók számára, hogy egyre közelebbről lássák a kommunizmust építő 'Baráti szovjet nép mindennapi életét, a mi jövőnket. A Magyar-Szovjet Társaság Országé® Vezetősége. A kommunisták, az egész tagság kollektív alkotómunkájának eredménye legyen minden termelőszövetkezet terve meg az országgyűlés legutóbbi üléMegyénk' termelőszövetkezeteiben ezernyi javaslat, jó módszer van a munkák végzésére, a hiányosságok kijavítására, szövetkezeteink megerősítésére. Elsőrendű feladat most a tervkészítésnél, hogy ezek felszínre jöjjenek, helyt kapjanak a termelési tervben, benne legyenek a bevétel-kiadási terv szár maiban. Az elmultéví tervkészítésnél több helyen előfordult, hogy az elnök -egy két vezetőségi taggal készítette el a tervet, nem ismerte, nem tudott arról a brigád vezetője, nem ismerték a dolgozók sem. Nem ismerték azt, mit kell a növénytermelésben, ál latte nyésztésben, építésben megvalósita- niok. Az ilyen terv nem segítette a munkát, nem volt az a munkának irányítója, nem lehetett abból a tagságot mozgósítani. Ott porosodott az íróasztalban, még a főbb számait sem ismerték tszcs- elnökeink, de ami a nagyobb hiba, nem ismerte a pártszervezet, nem ismerték a kommunisták, akiknek elsősorban harcolni kellett volna végrehajtásáért. Ezóvi tervkészítésünk szervezettebben indult meg. A terv-számokat, a tájegységek és az adottság figyelembevételével előre állapították meg tanácsaink, közösen a termelőszövetkezetekkel. Ahol betartják az adott útmutatást, alapos körültekintéssel, a tagság bevonásával készítik a tervet, mint a békéscsabai »Vörös Október« tízben, ott magáénak érzi azt a tagsági tudja, hogy abban része van, nem marad a terv papíron. Főfeladat: a terméshozam növelése Az éves tervek elkészítésénél a legfontosabb cél: termelőszövetkezeteink megszilárdítása, a magasabb terméshozam elérése, — amit Rákosi elvtárs a mezőgazdaság főfeladatául jelölt sén. Nem elég azonban csak erről beszélni, formailag elfogadni, hanem elsősorban ennek kell érvényesülni a terv minden részletében. A terméshozam emelése nyilvánvaló ott kezdődik, amikor úgy a növénytermelésben, mint az állattenyésztésben már most beépítik a tervbe azt, hogy milyen agrotechnikai eljárással, milyen új termelési módszer ek alkalmazásával akarják azt teljesíteni, túlteljesíteni. Tennelőszövetbczsteinktein a most folyó tervkészítés eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy nem mindenütt vannak ezekkel a szempontokkal tisztában. Még az olyan termelőszövetkezet is, mint a kondorost «Dolgozók» tsz, «magasnak» tartja a 10.6 mázsa holdanként! termés elérésének beállítását. Eelhívja ez figyelmünket arra, hogy tanácsaink minden egyes dolgozója, tervkészítés munkájához a gépállomások vezetőinek, szakembereinek is. A kondorosi gépállomáson Tímár elvtárs mezőgazdász nemcsak azt a részt nézi meg a tervben, amely a gépi munkára vonatkozik, hanem a tagsággal közösen megállapítja azok elvégzésének határidejét, segíti az állattenyésztési terv elkészítését is, harcol azért, hogy minél nagyobb területre terjesszék ki az új módszereket. Nem így van ez minden gépállomáson. A betto- nyai gépállomás mezőgazdásza pl. csak meglátogatja a ba-ttonyai «Dózsa» tsz-t, kiírja a tervből a számára szükséges számokat, de nem mutat rá arra, hogy milyen helytelen, ha az elnök egyedül, vagy egykét vezetőségi taggal készíti a tervet. Az ilyen villámlátogatás nyilvánvaló, hogy nem segíti elő a jó kapcsolat kiépítését a gépállomásjárási, községi pártbizottságaink nagyobb gondot fordítsanak a t-zos-k tervkészítésére. Szakítaniuk keli tanácsainknak az olyan «segítséggel», mint amilyet végez a mezőkovácsházi mezőgazda- sági osztály állattenyésztési előadója, aki az egyik tszcs-ben két nap időt töltött, de a tszcs állattenyésztési tervének elkészítésébe bele se nézett. De általános jelenség, hogy több helyen a «segítségadás» tanácsaink dolgozói részéről csak re- szortjeliegű, ami fényt vet arra. lrogy egyes mezőgazdasági Igeneink csak a saját szakmájukat látják, nem látják összefüggésben a növény termelés tervét az állattenyésztési tervvel, nem látják azt, lrogy a takarmány termesztési terv és az építkezések összefüggenek az állatállomány fejlesztésével, növekedésével. Nem látják ígj' a tervkészítés politikai jelentőségét. vénytermelési terve a gép állomás évi munkájának, mint ahogy annak kellőire lenni. Helyesen tette a járási pártbizottság, amikor javasolta a mezőgazdasági osztálynak, hogy hívják össze a gépállomás igazga- gatóit, szakembereit, tegyék őket felelőssé a tervkészítésért. Természetesen a segítségadás nem veheti el termelőszövetkezoteink vezetőségének önállóságát a tervkészítésben, elsősorban nekik kell harcolni a tervteljesítésért. Kapcsolódjon be abba — sokkal jobban az eddigieknél — a pártszervezet. kapcsolódjon be minden kommunista és ők vonják be az egész tagságot a tervkészítés munkájába. A közösen, minden tug leg jobb' elgondolása szerint készített terv igazi iránytű a magasabb termes-- eredményért folytatott küzdelemben. Farkas Sándoi Segítsenek a gépállomások szakemberei Nagyobb segítséget kell adni a sál. Nem lesz alapja a tszos-k nö
