Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-01 / 27. szám

I

2

ViUa%&aibU Hiyit

1Ü53 letoiír i.. w-asar»*p

, ..... .. . n »■»■m—mmmmmmmm ■ .. .........

Ä sasoclaliiciMMé il|ti í^liamlwigádjamak életéből

Hrkrkikáiá as Adria partján

írta: N. Kulaiov, a Pravda tudósítóija

Albánia, noha minden oldalról ellenséges országok körül, mégis saabad. 'és független ország maradi, söl: eredményesen fejleszti gazdaságát, sikeresen építi új életét. Az albán nép békés építő munkájában a Szovjetunió és a, baráti népi demokratikus országok önzetlen segltaégóne támasz-: kodik.

Az Adriai-tenger pariján fek- tő Dürres nagy kikötővé fejlődött. Ide érkeznek az albán -ötéves terv megvalósításához szükséges anyagszállítmányok

A lengyel hajók Cselisajlovákiá- ban és a Nemet ‘Demokratikus Köztársaság gyáraiban készült gőzgépeket, vagonokat, teher- és

személygépkocsikat szállnának i durresi kikötőbe,

A bolgár és román hajók ce mentet, papírt, olajipari tenné

keket, emelődarukat, villamos- szerkezetekej, a szovjet hajók traktorokat, kombájnokat, ipari

berendezést, nemesített vetőmagot, szögeteket és ékífemszertboz oak az albán nép számáraAlbíinia népi kormánya a Szovjetunió segítségével újjáépítette és átépítette «. kikötőt, amelyet a Leninről elnevezett vilkmycrőmíí lát el árammal. A hajógyár újjáépítette a kisebb hajókat és új hajók építését kezdte meg. Mindennek eredményCjképeTi nagy mér téliben növekedett a kikötő áruforgalma.

„Riisxkék vagyunk rátok és iiálásak vagyunk neklek”

I .EVEIN, k MMtEÁBÓT. ÉS KÍNÁBÓL

az a sok élenjáró tapasztalat,

Az cbsatt évben koreai és kínai parasztküldöttsóg járt Sztav- ropoljban. A koreai és a kínai parasztok azóta sűrűn leveleznek « szlavropolji mezőgazdasági dolgozókkal.

A napokban a dmitrijevi körzet «Bolsevik »-szovhoza kapott levelet Phenjanból. Hon Don Un, aki annakidején vezetője volt a koreai parasztküldöttségnek, a küldöttség nevében meleg szavakkal köszöntötte a szovhozj dolgozóit és beszámolt a közeljövőre vonatkozó terveikről,

»Példát veszünk rólatok *— hangzik a levél — és gyors ütemben helyreállítjuk az amerikai Imperialista rablóhódítók által tönkretett mezőgazdaságiinkat.: Nagy segítségúrikre van ebben

amelyet a ti szovhnzotokban átvehettünk. «

A novo-atekszandi'ovi körzet »Sztálin t-kolhozának dolgozói a Kínai Népközt árseság parasztjaitól kaptak levelet. Kínai barátaik ezeket íiják;

»Büszkék «agyunk rátok és hálásak vagyunk nektek. Igyekszünk átvenni tapasztalataitokat. Munkátok az egész emberiséig jólétét, á világ békéjének megvédését szolgálja. íTö egészséget kívánunk mindannyüótoknak. Jó egészséget kívánunk az emberiség vezérének, a kínai nép legjobb barátjának, a nagy Sztálinnak. Éljen a kínai és a szovjet nép testvéri barátsága!«

A sztálingrádi győzelem 10-ik évfordulója

Tíz esztendővél ezelőtt, 1943 ft&iwuar 2-áa a azavjet csapatok sail VBrték a S8Ó.O0O fényi német bodasfegcsoportefc $átóJl«grádtttál s ex. tel heSegoaeíStó a sdtáifiBgrádi csata. — Aa eternit fiz óv alatt cent jajból feljesea újjáépüli Sittálingréü. Képünk a Béke-utca «gyük részét ábrázolja. »Aráit ’nevaartük «1 ezt tut utoát Bttó-ratcánáh, hogy mindig■emlékeztessen bennünket arra: mi a békéért harcolunki — mondotta Pavel Orosin sztálingrádi vakolónnmkás.

Sztálingrádban 1951-ben 127 ozor tógyzettólométornyi területen építettek új lakóházakat, tavaly pádig 165 XMjgyzetküoöióíawiyi la kőtár beépítésére került sor. Ezenkívül még 40 épületet emeltek kit lönböző iskolák, mtősanények szamára és 57 új üzlethelyiséget rendeztek be.

Elviselhetetlen a jugoszláv haáíárvák helyzete

Éhínség

Indiában

Stockholm. A. Nemzetközi. Demo- kratífcus Nőszövotrág títkúrs%a nyilvánosságra hozta a bengálisi.

Demokratikus Nő&zövötrág beszámoló jáÉ m Indiában pusztító éhin- ségi'őL

Az éhínség 1952 májusa óta ák taiánoG jetenrág Indiában. A kormány olyan magas áron vásárol gabonát Amerikától, hogy az elérhetetlen a nép széles rétegei számára^ A lakosság vásárlóereje nagymértékben ősökként és az indiai nép a, koldusok -népévé lőtt, — mutat rá a beszámoló.

Raj-bariban az «nbe-aak -százai éheznek: a fák kérgét rágcsálják. Az anyák eladják gyermekaikot, mert képtelenek táplálni őket.

Smicteíbans-ban, amely egykor Bengália kmoseskamrája volt, pusztító járványok kaptak lábra. H«s- nűbacfbaa mintegy 80 ezer ember éhezik és levcHekkel, gy&kKrekksl táplálkozik.

Indiában ma szinte lehetetlenség munkához jutni. Akik dolgoznak is, olyan csekély fizetést kapnak, hogy abból még legelemibb szükségleteiket aem tudják fedezni.

Bengália. lakosság» gyűléseken,, tüntetéseken és felhívásokban tiltakozik k. kormány politikája, a feketepiac és e. korrupció ellen. Az éhsegtüntetóselaen az anyák gyermekeikkel karjukon követelik, hogy a kormány vásároljon gabonát Kínától és a Szovjetuniótól. Nyu- gat-Bengália parasztjai elhatározták, hogy tömegmozgalmat indítanak a hűbéri rendszer felsaámoMoszkva. A »Za Szocijatiszticsr ku Jugoszláviju« írja:

A titoista Jugoszláviában a ha- diíirvák tízezrei tengődnek elvi- sélh©tet5pn körülményeik között. A hadiárvák egy kis része a titoista »gyermekotthonokban :! él. A mult évben például Boszniában és Hercegovinában huszonötezer hadiárva közül mindössze kélezerül- százat, Szerbiában 31.645 közül csak 100b-at helyeztek otlbmiba.

Az otthonukban uralkodó kegyetlen bánásmódot még a sajtó sem hallgathatja «1. A »Politika« című titoista lap például beismerte, hogy 1952 december élőjén. a Ijuboskoi gyérme-kotthónból tizennégy gyermek szökött meg, akiknek arcán rézfenatú ostor által ütött sebek voltak. A félig holtra vert gyermekek clr mondolták, hogy az otthon vezetője' rézhuzathól készült, kmlönlésára.

Az Angol-Magyar Baráti Társaság Kossuth-emiékiinnópségeí rendezett

London. (MTI) Aa Angol-Hagy ai- Baráti Társaság « londoni Dnity Színházban Kossuth-emlék- ünnepséget rendezett, amelyen ismét élőadták Háy Gyula: «Aa élet hídja» című ezsárművéte

A színházat aaúfolásig megtöltő közönség soraiban ott voltak1 a Magyar Népköztársaság londoni követségének tagjai, továbbá a Szovjotunió, Lengyelország, Csehszlovákja, Burma és Indonézia nagykövetségének, India londoni főbiztosságának, a bolgár, román, finn és svéd követségek képviselői a haladó angol szervezőtek és & sajté több tópvis&lőjo.

Az ünnepségen Max Morris ismert angol publicista méltatta Em suth Lajos történelmi nagyságái.

leges ostorral verleIJv^el,

Időjárásjelentés

Várliató 'időjárás ma «síig: f&bJbázs boialt idő. Holnap többfelé, főkép aa -ország északi felébon eső, a hegyeken 'havazás, helyenként köd. Megélénkülő délnyugati, nyugati, később ’észáknvu- 1 gáti «zél. A hőmérséklet átmeneti emelkedés -utáii holnap ismét süllyed.

A LEVELEK

Balogh Margit ch'társno

b KiihagyárseteAánoviútájft. A. múlt év méreiusától levelez a \ihar- earolv Népével. Hosszú ideig a le- velezés miatt nem is történt különösebb. Novemberben, decemberijein aztán minden megváltozott:'A gyárben egyesek azt is mondottak, hogy «szeimyieä leveleaéet» folytat, «ügy néznek rám, mint a lepráéra ... ügy érzem, megnyugvás lenne részemre, ha eljöhetnék az üzemből ... Gsak úgy mondanak szaktársaim valamit, ha előbb megígérem, hogy nem árulom el okot. E «meg ne mondd»-ok közé tartozik páitcsoportbizalmink is» — írta december 3-i levelében. A végkövetkeztetés periig: «aligha írok többet».

lís mégis másképp lett.

Egy idő múlva, december 31-én Balogh elvtársnőtől újra lavél érkezett a szerkesztőségbe: «E levelein magirésához nagyban segített az a kis brosúra, amelyet a szor- kn ztőség küldött... Az ebben lévő tenini-sztálini tanítások fegyverré válhatnak: azok számára, akik élnek vele...» Majd így folytatja: «Ter- molésünk egyro hanyatlik. Szombaton as&r a zászlót is elvitték varrodánkból. Az idegesség hulláma fitt végig,.. egyik: ember a másikat okolja. A megoldás még- mindig nem született meg. Magam sam tudom megtalálni o helyes utat. Sae- netmka, ha az elvtársak sogítané- nek ebben nekünk, levólükbón rá- mütatra az okokra.)

SEGÍTENEK

S a szerkesztőség válasza

nein, kéaett: «cügy véljük, megtaláljuk a hibák főokát. Ehhez «zt javasoljuk, eká.r munka előtt, munka után, vagy ebéd közben, amikor lehetőség nyílik ró, igyekezzen az elvtársnő megismerni a dolgozók véleményét: miben látják ők a termolés csölckonésónBk okát? A termelést emberek végzik, innen kell tóindulnunk. Ha az elvtarsno megírja, ki, hogyan vétekedik, -el tudunk indulni a termelés emelésének útján. Egyúttal pedig azon az úton is haladunk, hogy a dolgozók is segítségnek veszik majd a sajtóval való feveWxst, a levelezőt pedig nem szidni, hanem szeretni fogják. Nehézségű, persze lesznek a vélemények megismerésénél. Ha gondolataik mogismöréEekor az elv- táreno — egyes támadó xnegjogyrá- sek ellenéire is — olyan hangot, magatartást tud mindvégig tanúsítani, amelyből érzik a segítőkészéért, előbb, vagy utóbb megnyílnak a szívük, a dolgozók elmondjak minden problémáikat. Ekkor tudjuk legjobban megállapítani': mit kell tenni.»

Január 11-én már ezt írta Balogh elvtársnő:

«Varrodánlcban most ugyanaz az eset JT fönn, mint ami tavaly már- ciusbnn volt. Nynlcvaa 'százalékot teljesítünk. Most éppúgy, mint akkori. Idaíákulna nálunk egy teszán állapot, ha n saBi'feesztőség nein küldi azt « 'kis brosúrát, melyben nagy «»»yítséget nyújt az egyik km

szöveg, hogy a hiányosságokat úgy kezeljük, hogy azok -a mi aebeink éa «ein szabad sót hinteni reá. Ugyanja « levelet ismertettem Helyréitek, hogy a BMvrkftavH-.őwjg- wjk nmgii-tam a szalag sorsát. A HrosSirait is odaadtam, tót varroda három műszakját bejárta. A szalag «telgozóival ismertettem: vélemény ükre azért van szükség, mert mpg akarom írni a szerkeszteségbe, hogy ott összesítve, azok alapján megmondják: mit kell teán fűik a terv- teljesítés érdekében.

Néhányat megírok « vélemények közül: SusánSzkiné elmondja, hogy - nap miat nap nem megfelelő állapotban kapja a muntadai'abakat és a •visszaadás zavart tóit * folyamatos munkában. Nagy Mária véleménye: »Miért nem segít a terommester, ha nem megfelelő a szalagvezető f<s »A ■szalag-vezető miért nem néz be néha a szalagba, hogy a gyártás a műszaki előírásnak megfelelően történjék« — mondja Laurigyecz Ilona. Legyint a kezével és hozzáteszi: »Már unalmassá vált, hogy bíráljunk és bíráljuk a hibákat. Én már elfáradtam és nem törődöm semmivel« (Itt megemlítem, hogy többen is használják ezt a hangot. Néha, mikor igen kilátástalan a kibontakozás, magam is igy vétekszem. Ilyenkor aztán mindig megszégyenülünk, amikor olvassuk, hogy sokkal nehezebb körülmények

között hogyan állták és állják meg ma is a helyűiét a dolgozok az ország különböző részein a párt vio- aetésével). A »meo-s«, Prisztavok néni tiltakozik az ellen, hogy egyik

másik száktárs segitseir a gyöngébbeknek. Ebbsn frámogatja a telem roaster is, teátámasztva a »ossz ■nrá-őséggel és azzal, hogy úgy sem győzi bevizsgálni a termelt mennyiséget. TTnyatinszki gyártásvezető minden alkalommal megkérdezi: »Mr a hiba a szalagon?« Es végül hozzáteszi: ©Bírálni kell, de nem itt, hanem a taggyűlésen«. Szalagunkban sok a pártonldvülí, Így a, taggyűlésen nem birálhat- mak. így néz ki nálunk a közvélemény. Itt nehéz birálatefcat mondani, mert nemcsak a műszakra]: hibáznak, hanem mi, ® munkások te. Ifeltéhotő, ha jobb minőséggel dolgoznánk, több ideje lenne « ezalagvoastőnek a síví.- laggnl törődni, ha ezt akarná is, vagy értené. A teremmiasibar a nagy visszaesést azzal magyarázza, hogy megszorították a minőséget. Ezt azonban megcáfolja maga az a tény, hogy Pluhár Jánosnó veae- téee alatt a mi szalagunkon indult el elsőként a Csutldh-mozga- lom az üzemben és ez lett az első sztahanovista szalag. Biztos vagyok banne, hogy a szerkesztőség sjjgitségévöl H fogjuk építeni szalagunkban az együttműködést. Amiban segít majd párt- titkárunk is az üb elnökkel együtt és a rejtett tartalék ismét fel- szinno kerül termelésünlíben. Sztálin elvtárs mondotta; m»g kell találni azt -a láncszsmet, mely a fejlődés kulcsa. Mi ezt a láncszemet a szerkesztőségtől vávjuk a vélemények ismertetése utón.«

A H-es varroda 9-ik */,ala{f (H január 13-i értekezletén oz

tán komoly bírálatok és javaslatok hangzottak eh A szerkesztőség fi bírálat és önbirálat helyes hasz- xtálatána, a kommanisték példamutatására, összefogásukra és az egymás segítésének fontosságára hívta fel a dolgozók figyelmét. Az élért -©nedményekről Balogh «ivi.áit- nő január 17-i tevéiében «nőmmel számolt ba a saerkeeztőségnek;

»Egyil: válaszában azt irta a szerkesztőség: ...ha látják a levelezőijein, a segítő keaBt, előM), vagy utóbb megnyitnak a szivek és .. .« Akkor még nem igen hittem, hogy ez hamarosan bekövetkezik. ßa mégis így lett. Megnyílt a toreui- mestorünk szíva is és «imandt*. hogy nem ér az ő munkája sem mit» ha asm segítjük elő. Ugyanígy mi is rá vagyunk utalva aa ő segítségére. Most újra megértjük ■egymást, mint jó elvtársak és műszakilag ez meg is látszik.. A hibás szabványokat rendbeh ózzák, a torlódásokat drendozik. Egyszóval vállalásaikat teljesitik és érezve a segítséget, nagyobb kedvvel rd»l- gvjzik * szalag. így aztán az én levelezési problémáim te nx^-oldóá- tek. Egy ember van még, aki nem szívlel levelezésem miatt, de igyekszem őt is megnyerni. Még meg kell említenem, hogy párton kívüli szalag\ezetőnk egyenként köszönte msg a birálatot a -szaktái- saknak és kérte, hogy minden esete ben mondják meg hibáit, hogy kijavíthassa azokat.«

A Ruhagyár Ll vs varroda 8. «szalagjában azpta új és új eredi n*r nyékét értek el.

Tóth Géza.