Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-01 / 27. szám

I 2 ViUa%&aibU Hiyit 1Ü53 letoiír i.. w-asar»*p , ..... .. . n »■»■m—mmmmmmmm ■ .. ......... Ä sasoclaliiciMMé il|ti í^liamlwigádjamak életéből Hrkrkikáiá as Adria partján írta: N. Kulaiov, a Pravda tudósítóija Albánia, noha minden oldalról ellenséges országok körül, mégis saabad. 'és független ország ma­radi, söl: eredményesen fejleszti gazdaságát, sikeresen építi új éle­tét. Az albán nép békés építő munkájában a Szovjetunió és a, baráti népi demokratikus orszá­gok önzetlen segltaégóne támasz-: kodik. Az Adriai-tenger pariján fek- tő Dürres nagy kikötővé fejlő­dött. Ide érkeznek az albán -öt­éves terv megvalósításához szük­séges anyagszállítmányok A lengyel hajók Cselisajlovákiá- ban és a Nemet ‘Demokratikus Köztársaság gyáraiban készült gőzgépeket, vagonokat, teher- és személygépkocsikat szállnának i durresi kikötőbe, A bolgár és román hajók ce mentet, papírt, olajipari tenné keket, emelődarukat, villamos- szerkezetekej, a szovjet hajók traktorokat, kombájnokat, ipari berendezést, nemesített vetőma­got, szögeteket és ékífemszertboz oak az albán nép számára­Albíinia népi kormánya a Szov­jetunió segítségével újjáépítette és átépítette «. kikötőt, amelyet a Leninről elnevezett vilkmycrőmíí lát el árammal. A hajógyár újjá­építette a kisebb hajókat és új hajók építését kezdte meg. Mind­ennek eredményCjképeTi nagy mér téliben növekedett a kikötő áru­forgalma. „Riisxkék vagyunk rátok és iiálásak vagyunk neklek” I .EVEIN, k MMtEÁBÓT. ÉS KÍNÁBÓL az a sok élenjáró tapasztalat, Az cbsatt évben koreai és kí­nai parasztküldöttsóg járt Sztav- ropoljban. A koreai és a kínai parasztok azóta sűrűn leveleznek « szlavropolji mezőgazdasági dol­gozókkal. A napokban a dmitrijevi körzet «Bolsevik »-szovhoza kapott leve­let Phenjanból. Hon Don Un, aki annakidején vezetője volt a koreai parasztküldöttségnek, a küldöttség nevében meleg sza­vakkal köszöntötte a szovhozj dolgozóit és beszámolt a közeljö­vőre vonatkozó terveikről, »Példát veszünk rólatok *— hangzik a levél — és gyors ütem­ben helyreállítjuk az amerikai Imperialista rablóhódítók által tönkretett mezőgazdaságiinkat.: Nagy segítségúrikre van ebben amelyet a ti szovhnzotokban át­vehettünk. « A novo-atekszandi'ovi körzet »Sztálin t-kolhozának dolgozói a Kínai Népközt árseság parasztjai­tól kaptak levelet. Kínai barátaik ezeket íiják; »Büszkék «agyunk rátok és há­lásak vagyunk nektek. Igyek­szünk átvenni tapasztalataitokat. Munkátok az egész emberiséig jó­létét, á világ békéjének megvédé­sét szolgálja. íTö egészséget kívá­nunk mindannyüótoknak. Jó egészséget kívánunk az emberiség vezérének, a kínai nép legjobb barátjának, a nagy Sztálinnak. Éljen a kínai és a szovjet nép testvéri barátsága!« A sztálingrádi győzelem 10-ik évfordulója Tíz esztendővél ezelőtt, 1943 ft&iwuar 2-áa a azavjet csapatok sail VBrték a S8Ó.O0O fényi német bodasfegcsoportefc $átóJl«grádtttál s ex. tel heSegoaeíStó a sdtáifiBgrádi csata. — Aa eternit fiz óv alatt cent jajból feljesea újjáépüli Sittálingréü. Képünk a Béke-utca «gyük részét ábrázolja. »Aráit ’nevaartük «1 ezt tut utoát Bttó-ratcánáh, hogy mindig■emlékeztessen bennünket arra: mi a békéért harcolunki — mondotta Pavel Orosin sztálingrádi vakolónnmkás. Sztálingrádban 1951-ben 127 ozor tógyzettólométornyi területen építettek új lakóházakat, tavaly pádig 165 XMjgyzetküoöióíawiyi la kőtár beépítésére került sor. Ezenkívül még 40 épületet emeltek kit lönböző iskolák, mtősanények szamára és 57 új üzlethelyiséget ren­deztek be. Elviselhetetlen a jugoszláv haáíárvák helyzete Éhínség Indiában Stockholm. A. Nemzetközi. Demo- kratífcus Nőszövotrág títkúrs%a nyilvánosságra hozta a bengálisi. Demokratikus Nő&zövötrág beszá­moló jáÉ m Indiában pusztító éhin- ségi'őL Az éhínség 1952 májusa óta ák taiánoG jetenrág Indiában. A kor­mány olyan magas áron vásárol ga­bonát Amerikától, hogy az elérhe­tetlen a nép széles rétegei számára^ A lakosság vásárlóereje nagymér­tékben ősökként és az indiai nép a, koldusok -népévé lőtt, — mutat rá a beszámoló. Raj-bariban az «nbe-aak -százai éheznek: a fák kérgét rágcsálják. Az anyák eladják gyermekaikot, mert képtelenek táplálni őket. Smicteíbans-ban, amely egykor Bengália kmoseskamrája volt, pusz­tító járványok kaptak lábra. H«s- nűbacfbaa mintegy 80 ezer ember éhezik és levcHekkel, gy&kKrekksl táplálkozik. Indiában ma szinte lehetetlenség munkához jutni. Akik dolgoznak is, olyan csekély fizetést kapnak, hogy abból még legelemibb szükségletei­ket aem tudják fedezni. Bengália. lakosság» gyűléseken,, tüntetéseken és felhívásokban tilta­kozik k. kormány politikája, a fe­ketepiac és e. korrupció ellen. Az éhsegtüntetóselaen az anyák gyer­mekeikkel karjukon követelik, hogy a kormány vásároljon gabonát Kí­nától és a Szovjetuniótól. Nyu- gat-Bengália parasztjai elhatároz­ták, hogy tömegmozgalmat indí­tanak a hűbéri rendszer felsaámo­Moszkva. A »Za Szocijatiszticsr ku Jugoszláviju« írja: A titoista Jugoszláviában a ha- diíirvák tízezrei tengődnek elvi- sélh©tet5pn körülményeik között. A hadiárvák egy kis része a titoista »gyermekotthonokban :! él. A mult évben például Boszniában és Her­cegovinában huszonötezer hadi­árva közül mindössze kélezerül- százat, Szerbiában 31.645 közül csak 100b-at helyeztek otlbmiba. Az otthonukban uralkodó ke­gyetlen bánásmódot még a sajtó sem hallgathatja «1. A »Politika« című titoista lap például beis­merte, hogy 1952 december élő­jén. a Ijuboskoi gyérme-kotthón­ból tizennégy gyermek szökött meg, akiknek arcán rézfenatú os­tor által ütött sebek voltak. A félig holtra vert gyermekek clr mondolták, hogy az otthon veze­tője' rézhuzathól készült, kmlön­lésára. Az Angol-Magyar Baráti Társaság Kossuth-emiékiinnópségeí rendezett London. (MTI) Aa Angol-Ha­gy ai- Baráti Társaság « londoni Dnity Színházban Kossuth-emlék- ünnepséget rendezett, amelyen is­mét élőadták Háy Gyula: «Aa élet hídja» című ezsárművéte A színházat aaúfolásig megtöltő közönség soraiban ott voltak1 a Ma­gyar Népköztársaság londoni követ­ségének tagjai, továbbá a Szovjot­unió, Lengyelország, Csehszlovákja, Burma és Indonézia nagykövetsé­gének, India londoni főbiztosságá­nak, a bolgár, román, finn és svéd követségek képviselői a haladó an­gol szervezőtek és & sajté több tópvis&lőjo. Az ünnepségen Max Morris is­mert angol publicista méltatta Em suth Lajos történelmi nagyságái. leges ostorral verleIJv^el, Időjárásjelentés Várliató 'időjárás ma «síig: f&bJbázs boialt idő. Holnap többfelé, főkép aa -ország északi felébon eső, a hegyeken 'havazás, helyenként köd. Megélénkülő délnyugati, nyugati, később ’észáknvu- 1 gáti «zél. A hőmérséklet átmeneti emel­kedés -utáii holnap ismét süllyed. A LEVELEK Balogh Margit ch'társno b KiihagyárseteAánoviútájft. A. múlt év méreiusától levelez a \ihar- earolv Népével. Hosszú ideig a le- velezés miatt nem is történt kü­lönösebb. Novemberben, december­ijein aztán minden megváltozott:'A gyárben egyesek azt is mondottak, hogy «szeimyieä leveleaéet» folytat, «ügy néznek rám, mint a lepráé­ra ... ügy érzem, megnyugvás len­ne részemre, ha eljöhetnék az üzem­ből ... Gsak úgy mondanak szak­társaim valamit, ha előbb megígé­rem, hogy nem árulom el okot. E «meg ne mondd»-ok közé tartozik páitcsoportbizalmink is» — írta de­cember 3-i levelében. A végkövet­keztetés periig: «aligha írok töb­bet». lís mégis másképp lett. Egy idő múlva, december 31-én Balogh elvtársnőtől újra lavél ér­kezett a szerkesztőségbe: «E leve­lein magirésához nagyban segített az a kis brosúra, amelyet a szor- kn ztőség küldött... Az ebben lévő tenini-sztálini tanítások fegyverré válhatnak: azok számára, akik élnek vele...» Majd így folytatja: «Ter- molésünk egyro hanyatlik. Szomba­ton as&r a zászlót is elvitték varro­dánkból. Az idegesség hulláma fitt végig,.. egyik: ember a másikat okolja. A megoldás még- mindig nem született meg. Magam sam tu­dom megtalálni o helyes utat. Sae- netmka, ha az elvtársak sogítané- nek ebben nekünk, levólükbón rá- mütatra az okokra.) SEGÍTENEK S a szerkesztőség válasza nein, kéaett: «cügy véljük, megta­láljuk a hibák főokát. Ehhez «zt javasoljuk, eká.r munka előtt, mun­ka után, vagy ebéd közben, ami­kor lehetőség nyílik ró, igyekezzen az elvtársnő megismerni a dolgo­zók véleményét: miben látják ők a termolés csölckonésónBk okát? A ter­melést emberek végzik, innen kell tóindulnunk. Ha az elvtarsno meg­írja, ki, hogyan vétekedik, -el tu­dunk indulni a termelés emelésé­nek útján. Egyúttal pedig azon az úton is haladunk, hogy a dol­gozók is segítségnek veszik majd a sajtóval való feveWxst, a levelezőt pedig nem szidni, hanem szeretni fogják. Nehézségű, persze lesznek a vélemények megismerésénél. Ha gondolataik mogismöréEekor az elv- táreno — egyes támadó xnegjogyrá- sek ellenéire is — olyan hangot, magatartást tud mindvégig tanúsí­tani, amelyből érzik a segítőkész­éért, előbb, vagy utóbb megnyíl­nak a szívük, a dolgozók elmond­jak minden problémáikat. Ekkor tudjuk legjobban megállapítani': mit kell tenni.» Január 11-én már ezt írta Ba­logh elvtársnő: «Varrodánlcban most ugyanaz az eset JT fönn, mint ami tavaly már- ciusbnn volt. Nynlcvaa 'százalékot teljesítünk. Most éppúgy, mint ak­kori. Idaíákulna nálunk egy teszán állapot, ha n saBi'feesztőség nein küldi azt « 'kis brosúrát, melyben nagy «»»yítséget nyújt az egyik km szöveg, hogy a hiányosságokat úgy kezeljük, hogy azok -a mi aebeink éa «ein szabad sót hinteni reá. Ugyanja « levelet ismertettem Helyréitek, hogy a BMvrkftavH-.őwjg- wjk nmgii-tam a szalag sorsát. A HrosSirait is odaadtam, tót varroda három műszakját bejárta. A szalag «telgozóival ismertettem: vélemé­ny ükre azért van szükség, mert mpg akarom írni a szerkeszteségbe, hogy ott összesítve, azok alapján meg­mondják: mit kell teán fűik a terv- teljesítés érdekében. Néhányat megírok « vé­lemények közül: SusánSzkiné el­mondja, hogy - nap miat nap nem megfelelő állapotban kap­ja a muntadai'abakat és a •vissza­adás zavart tóit * folyamatos mun­kában. Nagy Mária véleménye: »Miért nem segít a terommester, ha nem megfelelő a szalagvezető f<s »A ■szalag-vezető miért nem néz be néha a szalagba, hogy a gyártás a műszaki előírásnak megfelelően történjék« — mondja Laurigyecz Ilona. Legyint a kezével és hoz­záteszi: »Már unalmassá vált, hogy bíráljunk és bíráljuk a hibákat. Én már elfáradtam és nem törődöm semmivel« (Itt megemlítem, hogy többen is használják ezt a han­got. Néha, mikor igen kilátástalan a kibontakozás, magam is igy vé­tekszem. Ilyenkor aztán mindig megszégyenülünk, amikor olvassuk, hogy sokkal nehezebb körülmények között hogyan állták és állják meg ma is a helyűiét a dolgozok az or­szág különböző részein a párt vio- aetésével). A »meo-s«, Prisztavok néni tiltakozik az ellen, hogy egyik másik száktárs segitseir a gyön­gébbeknek. Ebbsn frámogatja a te­lem roaster is, teátámasztva a »ossz ■nrá-őséggel és azzal, hogy úgy sem győzi bevizsgálni a termelt mennyiséget. TTnyatinszki gyártás­vezető minden alkalommal meg­kérdezi: »Mr a hiba a szalagon?« Es végül hozzáteszi: ©Bírálni kell, de nem itt, hanem a taggyűlésen«. Szalagunkban sok a pártonldvülí, Így a, taggyűlésen nem birálhat- mak. így néz ki nálunk a köz­vélemény. Itt nehéz birálatefcat mondani, mert nemcsak a mű­szakra]: hibáznak, hanem mi, ® munkások te. Ifeltéhotő, ha jobb minőséggel dolgoznánk, több ideje lenne « ezalagvoastőnek a síví.- laggnl törődni, ha ezt akarná is, vagy értené. A teremmiasibar a nagy visszaesést azzal magyarázza, hogy megszorították a minőséget. Ezt azonban megcáfolja maga az a tény, hogy Pluhár Jánosnó veae- téee alatt a mi szalagunkon in­dult el elsőként a Csutldh-mozga- lom az üzemben és ez lett az első sztahanovista szalag. Biztos vagyok banne, hogy a szerkesztő­ség sjjgitségévöl H fogjuk épí­teni szalagunkban az együttmű­ködést. Amiban segít majd párt- titkárunk is az üb elnökkel együtt és a rejtett tartalék ismét fel- szinno kerül termelésünlíben. Sztá­lin elvtárs mondotta; m»g kell találni azt -a láncszsmet, mely a fejlődés kulcsa. Mi ezt a lánc­szemet a szerkesztőségtől vávjuk a vélemények ismertetése utón.« A H-es varroda 9-ik */,a­la{f (H január 13-i értekezletén oz tán komoly bírálatok és javasla­tok hangzottak eh A szerkesztőség fi bírálat és önbirálat helyes hasz- xtálatána, a kommanisték példamu­tatására, összefogásukra és az egy­más segítésének fontosságára hívta fel a dolgozók figyelmét. Az él­ért -©nedményekről Balogh «ivi.áit- nő január 17-i tevéiében «nőmmel számolt ba a saerkeeztőségnek; »Egyil: válaszában azt irta a szerkesztőség: ...ha látják a leve­lezőijein, a segítő keaBt, előM), vagy utóbb megnyitnak a szivek és .. .« Akkor még nem igen hittem, hogy ez hamarosan bekövetkezik. ßa mégis így lett. Megnyílt a toreui- mestorünk szíva is és «imandt*. hogy nem ér az ő munkája sem mit» ha asm segítjük elő. Ugyan­így mi is rá vagyunk utalva aa ő segítségére. Most újra megértjük ■egymást, mint jó elvtársak és mű­szakilag ez meg is látszik.. A hibás szabványokat rendbeh ózzák, a tor­lódásokat drendozik. Egyszóval vállalásaikat teljesitik és érezve a segítséget, nagyobb kedvvel rd»l- gvjzik * szalag. így aztán az én levelezési problémáim te nx^-oldóá- tek. Egy ember van még, aki nem szívlel levelezésem miatt, de igyekszem őt is megnyerni. Még meg kell említenem, hogy párton kívüli szalag\ezetőnk egyenként kö­szönte msg a birálatot a -szaktái- saknak és kérte, hogy minden esete ben mondják meg hibáit, hogy ki­javíthassa azokat.« A Ruhagyár Ll vs varroda 8. «sza­lagjában azpta új és új eredi n*r nyékét értek el. Tóth Géza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom