Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-18 / 15. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! V.. 1918 január 18-í, nagy munkástüntetés harmincötödik évfordulójára Ismerjük meg az új begyűjtési rendeletet ■'s AZ MDP BÉKÉS MEGY El PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1953 JANUÁR 18., VASÁRNAP Ára SO fillér IX. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Új módszerekkel harcosabb küzdelmet a lemorzsolódás ellen iskoláinkban Fejlődő népi demokráciánk egyre magasabb követelmények elé állítja iskoláinkat. Szilárd tár- jgyi tudással felvértezett, a szo­cialista társadalom építésébe és védelmébe lelkesen bekapcsoló­dó ifjak ezreit kell kinevelnünk. Pártunk és kormányzatunk meg­adja a legmesszebbmenő támo­gatást ahhoz, hogy az iskolák dolgozói, igazgatók és nevelők ezt a hatalmas feladatot meg is oldják. Tiszta, jól felszerelt isko­lák, színvonalas tankönyvek, a nevelők állandó továbbképzése mind az oktató-nevelő mun­ka eredményességének fokozását szolgálják. Kétségtelen azonban, hogy mindennek alapja az is­koláztatási terv maradéktalan tel­jesítése, vagyis annak biztosítása, hogy valamennyi iskolaköteles korú, illetve középiskolába fel- veit tanuló rendszeresen járjón iskolába s a megkezdett tanévet sikeresen be is fejezze. A terv teljesítése, a hiányzás, a lemor­zsolódás elleni harc állandó pro­blémája iskoláinknak, de sikere­sen csak akkor oldható meg, ha az iskolák felelős gazdái; a helyi tanácsok, pártszervezetek, továb­bá az ifjúsági és lársadalmi szer­vezetek,, szülők hathatós támoga­tását megkapják. Iskoláink negyedévi munkájá­nak felmérése éles fényt vetett azokra a hiányosságokra és ered­ményekre is, amelyek a lemor­zsolódás és hiányzás elleni küz­delemben fennállnak s amelyek­ből okulva meg kell javílani munkánkat a tanév következő időszakaiban. Az a tény, hogy az első negyed­évben megyénk általános iskolái­ból, 145 középiskolájából 70 ta­nuló maradt ki »egyéb ok« miatt, határozottan mutatja munkánk hiányosságait. Altaláuos iskolai vonatkozásban a naplók és nyil­vántartások hiányos vezetése, az e téren mutatkozó felületesség a lemorzsolódás egyik fő oka. A sarkadi iskolák például valóság­gal »labdáztak« Réti Erzsébet ta­nulóval, aki a nyilvántartás felq- Sőtlcn vezetése miatt, végül is ki­maradt. Középiskolai tekintetben nagyrészt a szülőkkel való kap­csolat lazaságára vezethető vissza a kimaradás. Például az orosházi gimnáziumban az iskolatípus megismertelésében és megszeret­tetésében mutatkozó hiányok okozták a lemorzsolódást az ipari, valamint a mezőgazdasági tech­nikumok I. osztályaiban. Kima­radást eredményezett az is, hogy a szülőkben nem tudatosították kellően az anyagi áldozatvállalás fontosságát a továbbtanulíssal kapcsolatban. A békéscsabai fiú- gimnáziumból két dobozi tanuló azért maradt ki, mert a szülők nem voltak hajlandók az igen csekély összegű diákotthoni téri- lést fedezni. Sorolhatnánk a pél­dákat tovább, de ezekből is vilá­gosan kitűnik a lazaság, ami az iskola és szülők között fennáll. Lemorzsolódás általában a rö- videbb-hosszabb hiányzásból származik. Egyes szülők gyak­ran házimunkák, piac, vagy ki­sebb gyerekek őrzése végett ott­hon tartják iskolaköteles korú gyermeküket. Éppen azt kell meg­értetni a szülőkkel, hogy ni in­des egyes tanítási nap milyen roppant jelentőségű a tanulás fo­lyamatában. Gyakran az eltúlzott objektív okokra, vagy a termelő munkában mutatkozó elmara­dásra hivatkozva, maradnak tá­vol a tanulók az iskolából. Fel­ügyeleti látogatás derítette ki, hogy például Sarkadon egy lcu- korioatörés miatt hiányzó tanuló otthon kártyázott. A hiányzási átlagokat vizsgálva községenként és iskolánként igen eltérő az első negyedév képe. Amíg például Doboz-Gerlán több mint 14, Ujkígyós-Apáli-pusztán 13.9, Iíisdombegyházan 8.9, Gyu- la-Benedeken 9.5 nap az egy ta­nulóra eső hiányzási állag, addig Békéscsaba-Szalai-majorban 3.3, Békéscsaba iskoláiban 1.7, Nagy­kamaráson csupán 0.9 nap hi­ányzás esik egy tanulóra. A me­gyei és járási felügyeleti szervek operatív, közvetlen segíLség nyúj­tásával adjanak nagyobb lendüle­tet a mulasztások leküzdéséhez. Kétségtelen, hogy a járási fel­ügyelet munkájának döntő része van abban, hogy a gyomai já­rásban 1.56, Békéscsabán 1.7, ez­zel szemben Gyula városban 4.7 s a szeghalmi járásban C nap a hiányzási állag. A harc sikerének kulcsa dön­tően a nevelők kezében van. A szülőkkel való szoros kapcsolat, tervszerű családlátogatás alkal­mával végzett felvilágosító mun­ka jó eredményeket hozott pél- I dánt Reformáluskovácshúzán, Nagykamaráson, de Gyomán és Ecsegfalván is. Jó eredmény szár­mazik abból is, ha magukat a ta­nulókat tesszük érdekeltté a hi­ányzás leküzdésében, ha az út­törőcsapat aktív támogatásával oly közszellemet alakítunk ki az osztályban, hogy szégyen, a kö­zösség becsületének megsértése legyen az indokolatlan mulasztás, így érlék el azt, hogy Dévavá- nyá,n az I. sz. iskola VIII, osz­tályában az utóbbi 3 hét hiányf- zásmentes volt, Ecsegfalván a VIII. osztályban december 1. óta nem volt mulasztó. A jó módszerek eredményes al­kalmazásában példaként állítható löbbek között a nagykamarást ál­talános iskola, melynek igazga­tója, Tatár István éppen a le­morzsolódás ellen kifejtett, jó munkáért kapta meg az érdem­érem bronz fokozatát Nagyka­maráson él a »Gyere velem isko­lába« és a »háromnegyed 8-,-as- mozgalom. Az így utcában lakó tanulók csoportosan mennek is­kolába, a hiányzót még aznap fel­keresi a látogató-brigád; díszes tábla kerül annak az osztálynak az ajlajára, amelyben az napon A Forgácsoló Szerszámgyár kommunistáinak fogadalma DRÁGA RÁKOSI ELVTÁRS! Mi, a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár ossz párttagjai az új párttagsági könyv kiosz­tásának ünnepi taggyűléséről harcos kommunista üdvözletünket küldjük és ez ünnepi alkalom­ból megfogadjuk, hogy 1953. évi I. negyedévi termelési tervünket határidő előtt befejezzük. »Előre az ötéves terv sikeréért!« Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár párttagsága­Felkészültünk április 4. méltó megünneplésére dolgozói Rá­kosi elvtárs beszéde mán újult erővel keitek hozzá, munká­jukhoz, ügy érezték, hogy amikor Rákosi elvtárs az eredményekről emlékezett meg, őróiuk is beszelt, és a hiányosságok említése is mint­ha mind feléjük szólna. Bizony, ha körülnéztek az űzőmben, megálla­lapíthatták, hogy a bírálattal va­lahogy ők is »döcögnek«. A beszéd azután felrázta őket. aktivaértelcez- leten beszéMék meg, majd a tag­gyűlésen újra foglalkoztak az üzem életével, eredményeikkel és a hiá­nyosságokkal is. Ez segítette azután őket ahhoz, hogy évi tervüket 103.2 százalékban teljesítsék. Az ezévi feladatok megvalósítá­sához új emberként kezdtek hoz­zá, még jobb munkával akarják elérni eredményeiket. Erre hívta fel a tröszt igazgatója is figyel­müket, amikor az elmúlt héten pén­teken üzemükben járt. Arról be­szélt, hogy a jó tapasztalatokat, melyeket az ebnult évben szereztek, hozzáír magukkal az új esztendőbe, a hiányosságokból pedig tanuljanak. Ezt valamennyien megfogadták. Megfogadták azt is, hogy még jobb eredményeket érnek el a munka- versenybem. A munka verseny jó szervezése és annak lendülete tette lehetővé, hogy az eddigi sztahano­visták mellett az elmúlt negyedév eredményei alapján sztahanovistá­nak terjesztették fel Korponai Gé­zát, Szabó Jánost, a kovácsok kö­zül és Dorogi főművezetőt, aki­nek nagy szerepe volt abban, hogy az üzem határidőre teljesítette tervét. De ugyancsak jó munkát végeztek még id. Kovács Sándor, Vigli Lajos, Németh András, Iaa- szegi Andráis, Cser József, továb­bá Kerekes Sándor öntő-brigádja is. De sorolhatnánk nevüket tovább is. Valamennyiök jó munkája és a. Gazda-mozgalomban elért eredmé­nyük tette lehetővé, hogy hulladék- vas felhasználásával többszázezer fo­rintot takaríthattak meg. Most a vállalat dolgozói új vál­lalásokat tesznek április 4-ra, fel- szabadulásunk 8. évfordulójára. A 14-én megtartott szakszervezeti tag­gyűlésen új kötelezettséget vállal­tak negyedévi tervük túlteljesíté­sére és versenyre hívták ki a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt összes vállalatait, az alábbi szem­pontok szerint: 1. Vállaljuk, hogy az első ne­gyedévi tervünket öt százalékkal túltel jesítjük és a beütemezett erő­gépeket február 28. helyett feb­ruár 10-ig elkészítjük, ezzel 18 nappal hamarabb bocsátjuk azokat gépállomásaink rendelkezésére. 2. Brigádvezetők, művezetők élenjáró dolgozók vállaljuk a jó munkamódszerek átadását, mellyel segítjük a gyengébb eredményeket elérő dolgozókat, valamint szak­mai es politikai oktatásban min­denkor pontosan résztveszünk. 3. A munka fegyelmet magszilár­dítjuk és ezzel az igazolatlan mu­lasztások számát 70 százalékkal osökkentjük az elmúlt negyedé vhoz viszonyítva, a késésből származó munkaidőt pedig ötven százalék­kal csökkentjük. 4. A Gazda-mozgalmat tovább szélesítjük, ezzel a selejtgyáitűst 0.2 százalékra csökkentjük, vala­mint a javításokat minőségileg vé­gezzük. A vállalat dolgozói a fenti vál­lalással akarják bebizonyítani azt, hogy a Vállalat minden dolgozója ismeri az előttük álló megnőtt fel­adatokat és azokat nemcsak telje­síteni, hanem túlteljesíteni is akar­ják. Ezzel méltóképpen akarják megünnepelni felszabad u I ás unk, nagy ünnepét. Az üzem vállalását a dolgozók nevében Pelle Kálmán MDP tit­kár, Agárdi Márton igazgató és és Korponai Géza üb. elnök írták alá. A Mezőhegyes! Gépjavító Vállalat Métegyházan kliistsznHíják az időt a mély szántás teljesítésére A fagyos napok alatt benépese­dett a kétegyhátzi határ. Kikerül­tek az Istállóból a lovak, a be­csületes dolgozó parasztok hozzá­fogtak a szántáshoz. Most azon igyekeznek, hogy a fagyos napok alatt behozzák lemaradásaikat. Van még mit szántani, Íriszen a község­ben még ezer holdon felül van a mélyszántásra váró terület. Aki el­végezte saját földjén a szántáét, másnak megy el szántani, hiszen keres is, nfeg neki sem lehet kö­zömbös, hogy a szomszédja milyen terméseredményt ér el. Ha pedig most felszántják a földet, bizony a nyáron több termést tudnak be­takarítani. Csumpila György nyolc­holdas dolgozó paraszt is a sajátján már régen elvégezte a munkát, de most is kint van a határban, a szomszédoknak, meg az ismerősöknek szánt De a községben nem mindenki úgy gondolkozik, mint Csumpila György, meg Szabó D imeter nyole- holdas dolgozó panaszt. Vannak, akik hanyagolják és még most is patópál módjára gondolkoznak. Az ilyeneket a . mezőgazdasági ál landó bizottság tagjai és aktivál keresik felt és figyelmeztetik, hogy most, amikor szántásra alkalmas idő van, ne a piacra járjanak feleslegesen, hanem kezdjenek hozzá a munkához. Mert ha hamarosan még nagyobb fagy lesz, kifagy az eke a földből. Most igyekezzenek azon, hogy tavaszra ne maradjon szántatlan egyetlen hold sem. Az elnökhelyettes élv társ, a me-, zőgazdasági csoport tagjai állandóan kint vannak a határban Ellenőrzik »‘dolgozó parasztokat, hogy kihasználják-e az alkalmas időt a munkákra. Az állandó bizott­ság tagjai között a községet hat körzetre osztották fel: Egy-egykör­zetért egy-egy állandó bizottsági tag a felelős. Persze egy ember nem tudná elvégezni a fogatlapok ellenőrzését, ezért minden utcában aktívái vannak az állandó bizott­ságnak, a dűlőkben pedig a dűlő- jelelősök beszélgetnek el a fogat- tulajdonos dolgozókkal, ellenőrzik fogatlapjaikat, A községben 6§4 fo-_ gat van, de tudják1 a tanácsnál azt i% (melyik dolgozónak nincs fo­gába és az.ilyenekhez az állandó bi- zoétság aktíváin keresztül fogatos dolgozókat küldenek ki, hogy az igaerővel nem rendelkező dolgo­zóknak se maradjon szántatlanul a földjük. Purpur György példáid mikor a sajátját elvégezte, elment másokhoz is szántani, hogy a község minél előbb telje­sítse mélyszántás! tervét. A jó fel­világosító munkának az lett az eredménye, hogy három nap alatt a községben 54 holdat szántottak fel az egyénileg dolgozó parasztok. A mélyszántás mielőbbi elvég­zését nagyban segíti a községben a gépállomás »szántó-brigád«-ja is, A »Népköztársaság« tsa-fcen most je­lenleg öt erőgép végzi a mélyszán­tást. Váltott műszakban dolgoznak" Két nap alatt ötven százalékban végezték el a mélyszántási tervét a szövetkezetnek. Beszélgetett a' tanács mezőgazda­sági csoportja már arról is, hogy összeírjak az állandó bizottsági ta­gok, aktívák segítségével pontosan, hogy kinek van még a községben szántatlan területe és igy főleg azo­kat keresik fel a népnevelő elv­társak, az állandó bizottság tagjai, így pontosabban el tudják osztani a fogatokat és biztosítani tudják, hogy a községben egyetlen hold se maradjon szántatlan tavaszra. Lipcssi Mária, nincs hiányzó, s így élénk a ven- senyszellem. A »vándorcipő«- mozgaloin segíti azokat a tanuló­kat, akik lábbelijavílás mialt, át­menetileg nem mehetnének isko­lába. Ez utóbbi ötletet igen ered­ményesen alkalmazzák az orosi- liázi II. sz. iskola IV. osztályáé­ban és Reformátuskovácshár zán is. Szülői munkaközösségek, sző­(Folytatói a 2- oldalon-)

Next

/
Oldalképek
Tartalom