Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-11 / 9. szám
2 195:} január j 1.. vasáriul)) 1/iUaisaiök Hépe Hétéves az Albán Népköztársaság Beszámoló a népek békekongresszusáról Január 1 l-n> az albán dolgozó tép egyik nagy ümiepe. 1946 janinál' tl-én kiáltották ki na Albán Népköztársaságot. TBs « történelmi fontosságú nap ftzt jelentette, hogy teljes siker koronázta az albán nép évszázados erőfeszítéseit és harcait, amelyok cél,)» az ország ffiggetlien- gógtuek és szabadságának kivívé-n volt. A második világháború folyamán azok a megsemmisítő csapások, amelyeket « dicsőséges Szovjet Hacte-ereg a hitlerista hordákra mért, 'lehetővé tették, hogy az albán partizónataku! átok sikert: sem harcolhassanak a náci-fasisrta megszállók elten. 1914 november 29-én egész Albánia felszabadult. A nép nemzeti fekzabadító háborúját az 1941 november 8-án megalakult Albán Kommunista Párt (ma: Aliján Munkapárt) vezette fi így a fölszabadító háborúval egyidejűleg végbemelvetott a népi forradalom is. A felszabadulás előtti Albánia Európa legelmaradottabb országa volt, gazdasági és kulturális túron egyaránt. A földet kezdetleges fa- ekével művelték meg s az ország testén nadályként élősködő külföldi, főleg olasz imperialisták megakadályozták az oTszág iparának kifeje tüdősét. A népelnyomó rendszerek zsarnoki hatalmuk és a kizsákmányolás fenntartása érdekében a tudatlanság sötétjében tartották a népet. Az ország lakosságának több mint 80 százaléka írástudatlan volt. Az albán dolgozó nép országszerte hatalmas fendütettel látott hozzá a háború alatt sokat szenvedett ország újjáépítéséhez. A párt és a munkásosztály vezetése alatt egyik sikert, a másik után éltek el. A földreform során 70.211 föld- nélküli vagy szegényparaszt család jutott földhöz. Államosították Ms olaj mező két. a bányákat, az ipari vállalatokat. Az ifjúság leiken mun- lá'ja nyomán felépültek az orsaóg alsó vasútvonalai. Az ország történelmében. ismeretlen ütemű fejlődés kezdődött meg. Az albán dolgozó nép azonban még ekkor sem élvezhette zavartalanul annyi vér áldozat árán kivívott szabadságát. A belgrádi Titó- banda gyarmatává akarta zülleez- leni Albániát és ügynökeit becsempészte az élet minden területére, még az Albán Kommunista Pártba is, élükön Kocsi Daodzcval és Pandi Kriszta val. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának tevelei, a Tájékoztató Iroda határozata azonlmn kinyitották a nemzetköziség eszméjéhez hű albán kommunisták szemét és 1948 növöm bér 8-án, a párt I- kongresa- 17.ríván Enver Hodzsa elvtárs leleplezte a trockista ügynököket, a dolgozó nép engesztelhetetlen ellenségeit. A Ti tó-fasiszták nem tudtak beletörődni csúfos kudarcukba és előbb az alján vasutaknál, majd az olajmezőkön szerveztek nagyszámú ssa- bo teas- cselek m én veket. A dolgozó nép azonban résen volt és lesújtott ellenségeire. A ti tóista ügynökök eltávolítása és megsemmisítése után az ország gyorsan haladt előre a szocialista iparosítás útján. A kétéves terv (1949—1950) sikeres teljesítése megteremtette az albán ipar szilárd alapjait. Felépült az üzberisti «Sztálin»-texti!kombinát, a ezslitai «Lenim-vízitrőmű és a «November 8*-cukorgyir. Tlyan hatalmas gyárak. és üzemek létesítése csakis a népi hatalom éveiben vált tehetővé, cealds a Szovjetunió űnaot- len, baráti támogatásával. A Szovjetunió önzetlen segítség« jelentős mértékben előmozdította, hogj- az Albán Népközt»rsaság ipari termelése már 1952 végén több mint 650 százalékkal magasabb volt, mint 1938-ban Még ragyogóbb távlatokat nyit meg az albán ipar fejlődés© ©lőtt az ország első ötéves terve (1951 1955), öt év alatt 21 milliárd feléét ruháznak be, ennek az összegnek -12.5 százalékát az ipar ég- a bányászat fejlődésére fordítják. Országszerte ©zöldjén a hetekben folyik az üzemi kollektiv szerződések megköti''4». Eliten az évben a kollektiv szerződésok rendező rébo nagyszámú újabb vállalatot vonnak be. A minisztertanács és a SZOT határozata a munka törvénykönyvében meghatározott alapelvinek megfelelően részletesen szabályozna a kollektiv szerződésekkel kapcsolatos állami és szakszervezeti feladatokat. ,« A koUsküv szerződést, * vál lalat igazgatója kofa az üzemi bizottsággal. A kollektiv RzerzŐdés- nék tartalmaznia kell a vállalat tersében meghatározott feg fontosabb terme’ési, termelékenységi, minőség javítási és önkölteégcaökkon- tési feladatokat és az azok végrehajtásához szükséges műszaki és munkaszervezési intézkedéseket, A kollektiv szerződés meghatározza tovább:! az igazgató és az üzemi bizottság kötelezettségeit a eaocia- lista nrankaverseny szemlézésére, a szt-ahánov- és újitómozgalom ki- szétesitéaéie. A kollektív szerződés tartalmazza a váll tataira irányadó bértételeket és a prómiumfel tételek irányelveit. A kollektív szerződés részletesen kitér a dolgozók szakmai és kulturális színvonalának emelésére, a munkavédelemre, a szociális és munkásellitási kérdésekre, valaöyoTs ütemben fejlődik az albán mezőgazdaság is és egyre több dolgozó paraszt tömörül termelőszövetkezetekbe. Jelenleg 25 gépállomás 220 traktora és többeaer mezőgazdasági gépe könnyíti meg n dolgozó parasztok munkáját. Az ötéves terv végéig a vetésterület további 55 ezer hektárral növekszik meg, a gépállomások gépeinek száma pedig további 500 százalékkal. 1955-ben a mezőgazdasági termelés értéke 71 százalékkal lesz magasabb, mint 1950-ben volt. Január 11-én, az ország dolgozó népe lelkesen ünnepli meg a Népköztársaság kikiáltásának 7. évfordulóját és visszatekint megtett útjára, Határtalan hálával gondolnak ezen. a napon az albán dolgozók a hatalmas Szovjetunióra, a nagy Sztálinra, legnagyobb barátjukra és eddigi sikereik, még ragyogóbb munkagyőzellnek kivívására lelkesítik őket. Hiába, áskálódnak és provokálnak a beégrádi Tite-fasiszták, az athéni monarcho-fasiszták és az olasz neo-fasiszták, az albán dolgozó nép a Szo vjet unió vezette demokratikus béketábor tagjaként Enver Hodzsa elv társ vezetésével biztos léptekkel bakid előre a gazdasági és kulturális tetemeik:,dós, a szocializmus útján. mint az üzemi sportmozgalomra. Különösön jelentősek azok a ren- delkozé-ok, amelyek a balesetek ós a megbetegedések megelőzéséie, a munkabiztonság fokozására, az egészségügyi viszonyok javítására, a munkavédelmi beruházásokra vonatkozó kötelezettségeket állapit jak meg. A szociális én a munkás ellátási kérdések körében a kollektív szerződés részletesen foglalkozik. az üzemi étkeztetéssel és az üdültetéssel. A kollektiv szerződésnek a vél tahit igazgatója éa az űzöm i bi aottság által közösön elkészített tervezőiét műhelyértekezlateken ós üzemi gyűlésen kell megvitatni. A szerződésben figyelembe kell venni a dolgozók észrevételeit és javaslatait. A kollektív szerződést minden munkahelyen ki kell függeszteni. A kollektív szerződés végűek aj. tásáért a vállalat igazgatója és az üzemi bizottság elnöke személyében fefeKs. Az igazgató és azt üzemi bizottság elnöke köteles negyedévenként üzemi gyűlésen beszámolni a kollektív szerződés végrehajtásáról. A minisztériumok, a tanácsok és a szakszervezetek fontos feladata, hogy rendszeresen ellenőrizzék és biztosítsák a kollektív szerződések maradéktalan végi óhajtását. Határozat a kollektiv szerződésekről Az amerikai imperialisták balkáni csatlósainak marakodása Az uralmon tevő görög és török felháborodik azon is, ha Görög- zött emiatt gyakran véres inci Jrlikkek a közös gazda, az amerikai imperializmus parancsára a múlt év végén és az idei év elején nagy hűhót csaptak az úgynevezett görög török barátság körül. Az eddigi eredmények azonban azt mutatják, hogy a görög és török vezető klikkek között hatalmas ellentétek állnak fenn. A török sejtó szerint legalább Hz olyan kérdés van, amelyben a két ország nem tud megegyezni. Az első helyen a területi kérdés áll. Mindenek előtt Ciprus szigetének kérdését kell megemlíteni, amelynek birtokáért a görög és tőrök burzsoázia egyaránt nagy harcot folytat. A törökök ezenkívül a Dodekanezosz szigeteket is követelik, de TráciábOn a görög-török határnál i< »határkiiga;Bá«i: igényt tartanak fönn. A török leakiáo külüuös ingerültséggel fogadja Ciprus lakosságának mind gyakorlatibbá váló követelését, hogy a szigetet csatolják ríöröcorez-ígboz de ugvanúgy ország meri követelni a sziget visz- szaosatolását. A közelmúltban a török külügyminisztóiiumhoz közelálló Száma vi nevű újságíró a Harriet című lapban ezeket írja: »Amíg Ciprus és a Dodekane- aosz szigetek kérdését nem rendezik véglegesen, Törökország és Görögország között nem állhat fenn igazi barátság. Ciprus csak akkor lehet Görögországé, ha Törökországot, mint államot eltörlik a térképről.« A cikkre az Etefteria című görög lap a következőket válaszolta: »Ciprus és a kisázsiai partokkal szemben fekvő Mitilénó, Chiosz, Szamosa és más szigetek Törökországhoz való csatolásának török követelése azt mutatja, hogy a fezviaelés betiltás* semmivel sem változtatta meg a török koponyák turáni tartalmát.* A görög burzsoáziái igen felháborítja a törököknek a görög ha- lászhajékkol szem!*« tanúsított magatartása is. A Vét ország kö densekre kerül sor. így például a törökök 1952 májusában egy ösz- szaütközés során több görög halászhajót elsüllyesztettek. Az Athéni Embrosz című lap elekor ezeket irta:»A törökök a Idsázeiai partok mentén elsüllyesztik a görög ha- lászhajókat. Valószínűleg a két or szúg közötti »jé barátság« nevében. Célszerű volna ezt a barátságot görög részről is megmutatni. A leghelyesebb volna, ha a görög hataszhajókat két-három görög hadihajó kisómé.« A görög és török sajtó eaenkivül rendszeres támadásokat intéz egymás elten a Görögországból kitelepülő törökök vagyonának kérdésében, a görögországi török kisebbség terrorizálása miatt és más kérdésben is. Az amerikai imperialistái: görög és török «átlósainak egymásközti »enyelgése* is világosan megmutatja, hogy az erőszakkal összetákolt »atlanti tömb? meglehetősen arveng© lábakon áll. Január 9-én, pénteken délelőtt a népek béketalálkozóján részívott dr. Babocsai Endre proviká- rius, — Budapest belvárosi plébánosa— beszámolót tartott Békéscsabán a megye minden Iájáról összegyűlt mintegy 50 római katolikus lelkésznek. Ugyanezen a napon békeértekeztejeA tartottak a református és az evangélikus lelkészek is. Babocsai Endre, a békéscsabai Szabadság Filmszínházban számolt be a világ népei küldötteinek harcos béketalálkozójáról. Bevezetőjében elmondotta, hogy a III. Magyar Békekongresszus és a Becsben megtartott népek világbéke-kongresszusa között elteli 3 bed alatt jelentős megmozdulás történt a békém ozgalom felé a magyar katolikus papság részéről is. Máté János béke- küldött Becsben 3340 római katolikus pap béta-aláírását tartalmazó albumot adott át a kongresszus elnökségének. A továbbiakban hangoztatta, liogj- milyen lenyűgöző erejű volt a népek küldötteinek találkozója. A népek képviselői foglaltak helyet a Kon- zerthousban szivük mélyén azzal a vággyal, hogy- küzdjenek a háború ellen. Majd arról beszélt, hogy az osztrák sajtó milyen nevetségesen hallgatott a béke- kongresszusról. A síkos járdán előfordulható balesetek veszélyét ecsetelte, ahelyett, hogy arról u veszélyről írt volna, amely egyformán fenyegeti az egész világ népeit, amely elleti oly eredményesen vette fel a harcot a népek békekongresszusa. Az osztrák sajtó amerikai parancs szerint dolgozik. A könyvesboltok' télé vannak amerikai ízű ponyvarc* gényekkel, a posta nem közvetítette a békeküldöttek leveleit. Az imperialisták egyetlen megmozdulása a békekongresszussal' szemben az volt, hogy a Konzerthaus előcsarnokában amerikai pénzbeváltót állítottak fel olyan zsaroló szándékkal, bogy például 100 forintért 40 sillinget akartak adni. Amerikai ízűek a mulatók, amerikai parancsra hallgatnak az osztrák tőkések és a hazánkból kiszökött gyászmagyarok. Az osztrák nép azonban szabadságot, függetlenséget és békét akar. Hogy a nép mennyire nem. ért egyet azzal a politikával, amit az osztrák lakájkormány folytai, ezt a kongresszus megnyitása alkalmával 3 óra hosszáig tartó hatalmas felvonulással is kifejezték a bécsiek. Babocsai Endre elmondotta, lrogy Becs belvárosában csaknem egymást érik az elmúlt világháború okozta romok. A munkás- lak ta külvárosokban pedig számos figyelmeztető felirat van: 3 ami go home* (amerikaiak takarodjatok haza). Az amerikai imperialistákat híven kiszolgáló ősz trák bábkormányt kellemetlenül érintette a békekongresszus. Az osztrák popoknak megtiltották, hogy a kongresszuson résztvevő papokkal beszéljenek. Később aztán megtudták, hogy az osztrák- papok prédikációikban keres; les háborút hirdetnek a béketábor köztük Magyarország ellen is. Az osztrák papok körében tervszerűen folyik minden igazság elhallgatása — folytatta Babocsai Endre. -/ Beszélgettem egy kínai papteslvéreinmel, aki a legfrissebb építési eredményeket is tudta Magyarországról, míg az osztrák ]-»apok legfeljebb csak kohol) hírekről tudnak. A továbbiakban Babocsai End re feltette a kérdést: talán kommunista monopólium-e az emberek szíve mélyén lakó békeszere- tet? A keresztényi parancsolat is tiltja az ölest. Ami a népi demokratikus országokban van, — állam és egyházak közötti megegye zés, szabad vallásgyakorlás — az lehetséges minden más országban is. Könnyebb megegyezni a békét akaró kommunistákkal — hangoztatta —, mint a magukat keresztényeknek nevező, véres háborút folytató imperialistákkal Befejezésül ezeket mondotta: »Azzal a kéréssel fordulunk paptestvéreink felé, hogy vegyenek részi a béke megvédéséért indított harcban azzal, hogy mindenkinek elmondják a való igazságoL.« A beszámolóhoz számos hozzá zászólás hangzott el. Eels/, A bili .többek között Kiss József csa- nádapácai esperes, Nagy Tibor I nagykamarási segédlelkész, Szeles Sándor kevermesi, M. Tóth József békéssámsoni és Körmendi Sándor kaszaperi plébános. A hozzászólások elhangzása és megválaszolása után megérkeztek % Szabadság Filmszínházba az evangélikus és református lelkészek mintegy százan, akiknek a délelőtt folyamán Sallai Ferenc, az »Ut« című egyházi lap szerkesztője tartolt előadást a külföldi papok békemozgalmáról, továbbá Aranyi József evangélikus esperes a békéért vívott harc mindennapi gyakorlatáról. A Szabadság Filmszínházba azért jöttek át, hogy a római katolikus lelkészekkel együtt megtekintsék azt a filmet, amely a Szovjetunióban lévő,egyházak vezetői és külföldről érkezett vezető egyházi szív mélyek által megtartott békeerte- kezletről szól. A filmet a délután folyamán értékelték és megvitatták a protestáns lelkészek. Fokozódik a partizánban: Dél-Vietnámban Sanghaj. (TASZSZ) A Vietnami Demokratikus Köztársaság pekingi nagykő vétségének kőnyomatoea beszámol * délvietnami partizánháború fokozódásáról. Zsia-Dinh tartományban * népi csapatok és a partizánok két hónap alatt 105 alkalommal kónysaaii- tették harcra az ellenséget, ezen belül 46 támadást intéztek az ellenség állásai elten és 35 támadást az ellenség közlekedési vonatai elten. Tu-do-mot ée Bien Hoa tartományban a partizúiKjsztagok és a néphadsereg egységei 70 támadást intéztek az ellenség állásai «6 köz lekedési vonalai elten. A Poien-hoa, Thai-niuh, Zsia- binh. tartományban, valamint Szai- gon térségének nádasaiban harcoló partizánosztegok és reguláris egységek három hónap alatt meg semmisítettek 3123 ellenséges ka tanát és tisztet, megsebesítettek 1578 és fogságboejtettele 130 el fenséges katonái és tisztet. Lelőttek két ellenséges repülőgépet elsüllyesztettek két hadi és ken* kedelmi hajót, valamint nyolc ki sebb flzállitóhajót. A francia gyarmatosítok — hangsúlyozza a nagykövetség kő nyomatosa — minden erejüket lat bevetik annak érdekében, hogy megtarthassák az ellenőrzésük alatt lévő vidékeket. A lakott helyis ' gehet átfésülő francia csapatok gyilkosak a parasztokat, elpusztít ják a jószágokat és a termett te éhezésre kárhoztatják a helyi ló ságot. 6
