Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

W3B Január ti., vasárnap Füves vetésforgó bevezetése és az üzemen belüli földrendezés a termelőszövetkezetekben —----------------------------------- VíUaisausk Hét»« . B M ezőgazdasági szaktanácsadó Népgazaa-ügunk iaíáisnis iVjJ-o- déne’, OEOCtaiiuta iparnnl; ©gyn» nö­vekvő Eyvrs.'myagszáikráglate naiixl nagyobb és nagyobb köV'HiP'taiáayo­ke t táraaezi a fejlődésben elmaradt mezőgazdaságunkkal szemben. Páriánk II. kongresszusa. ezért tűzte ki föladatul, a mezőgazdaság gyorsábbütemű fej készítését ős ater- molétenységénéfc fokozását «s ezzel m iparunk ős mezőgazdaságunk fej­lődés© közötti arlWytaloiiság mb előbbi felszámolását. A tornsrió- krnység fokozására korszerű és a szovjet agrártudomány ős tapasz­talatok alapján kialakult agrotech­nikai módszerek és rendszabályok; Ivívezet.úsé'» van szükség. Pár-hmk ős kormányzat,imk részi­ről orjBOÍc érdekében történi, intéz­kedés. araikor az A éves terv mó­dosításáról -szálé törvény alapján aLreodídte a Szovjstunióbaai bevált füves vetésforgó tevezjstóaét. A füves veteöforgó Viljamaz «aov- jet akadémikus füves vetésforgóé gazdálkodási rendszeréinek egyik igen fontos alkotója. Vltjanjfw az általa megalapított -rendszernek a Szovjetunióban történő alkalmazó- sávaí bebizonyította, hogyha, a nü- vényaknek minden előfeltételt biz­tosítunk, akkor a talaj termelőké­pesség© folytaim-an és szakadafclo- nul növelhető Viljamsz mutatott rá arra,, hogy a talaj termőérejénok állandó csők, kenését a tutaj sjwrkoeeíének le­romlása idéri elő. ítánmtatott arra, hogyha évalő büféteket és herefélé- bei együttesen kevartau tsrmelüiik, akkor ki tudjuk alakítani R talaj­nak a tegkedvozőbb, tartósan mor- zsatékos sasi teáéból,. A füves vetés­forgó lényege tehát az, hogy « ve- tásstoigólwm, annak fiiTOS-berós sza­kaszaiban évelő, pillangósvirágú ta­karmánynövényeket és tazabokrót adó, bojtos rgyökérzetű évelő fűfé­léket ! ogy idtospn termetünk. A fedaj ’ fáepítósét és szerkezed tótiek javítását a fűfélék és a pil­langósvirágú növények -'gyüt-tai kodás biztosításán kívül még szá­mos előnye van. A kevertem, veteti fűlwiéfc óe heueíéliék MBgytömogű és jémkwségű takarmányt adnak, alhulmará-úvsü a tatermányteaTne- lŐR hatalmas méitélAea msgnörek- ■Bzik, áJtetfanyésraésűiik érámén» biz- tosífcatii tudjak a szükaéges iákaa-- m«,Tiyt, tehetővé válik az, áltatta* nyésztes nwnnyisBgi és minőségi fiqtesafcése. A füves herék termelése aktái Bjsgaz.Cník a talaj fintság-, uaaly az évelő piUaaagós növények gyakori és egyedid történő termeié» foly­tán. elő vlaakott állási. A füves viriésforgó meltsíi az en­nek kiegészítését képező mezőyédő Wiíínln id a talaj-ncdvfeőg legha- téVonyvib!) »aa'iályozó tényezői. Nagy a, jeteidőe^ük «a éghajlat, a tutaj vízgoad álkodás ős a termés fokozása szempontjából. Az ordó- sávokat a vetésforgó táblainak ha­tárán, a tegelöierütetpkoR. utak, ár­asok, ‘csatornák, vízmosások, továbbá a majoVok és tetepek körül koü telepíteni. Az erdősávok alatt bét és félszer SBiayi víz gyülomlik tel, tant a nyílt ewántotorü.'eten. A ter- tatekolf nedvességet az «rdőeáwk teveteiton keresztül elpá/rologtai.jáb és ezmF emelik a- levegő páspater- takrót. Megakadályoztak a hó él- fúvását, esök.teráik -a «sél «rejófc, fokozzák a harmaté qpzodési. Széltől védett területeten magasabb a ta­laj ée a levegő hőmérséklete és az nálunk különösen fontos, mert, s gyapot és a -rizs termelése RK'Ttt- ponkjából íaffcétlan kívánatos a fca- taj felmelegedés köztosítása. A füves volésfoigó l»v,3rzetfV'év<í ős a meglévő erdősávok tótesítesó- vól kapf!Solal.bau végzett üzeme* belüli föidiwntezas mtsgoidj* «Bokái a fejadatokat te biztosítja azokat a termektsi és agrotechnikai féltcte- tebeis, amelyok a nagyüzemi gazdák* kodás wvidaíényom-.sk fokozásálton szükséga-í.-k. ftaőodttaaootí városainkba», te köz­torinelésérel lehet %j óbban elérni. »»p»kbon tSb^to^lő^6a6^M*| A fű felék sűrű gyökerei éhstük f-o- ' lyumala alatt többször megújulnak és mindannydszor dúsan elágazó gyökérhálózattaL szövik át az alta­lajt. Az elhalt gyökérmaradványok folytán tetevóny képződik, mely w votesfmgo beveaetóset te a kis talaj morzsákat bevonja. A pillangósvirágú ta!<®,rmáaynö. vényok mélyreható gyökérzete a mélyen lévő talaj rétegekből veszi fel a víz- te tápláló anyagszük- Bégletét és a messet gyökértör- zíjü felső részében, a gyökér fe­jében raktározza él. Ének a növé­nyek tehát nenvosak tetevényt ad­nak a nrűvolés alatt lévő talajré­tegnek, hanem a te.lej mélyéből fel­hozott méaesók: folytán a talaj- morzsákon képződött tetevényt tar­tós és vízálló talaj morzsákká ®ln- fcitjálv. A fiivos voctísforgónak a telaj- termőképosség fokozásán, a takij- worl-oz't javításán és a vízgazdáA felismierte. a Vfljamsz-féte vetés­forgó wwidsasr politikai te gawla- sági jeíentőségát e kérték a, föld­művelésügyi minisztériumtól a fü­ves vetésforgó bevezetését. A fü­volejáró üzemen belüli földrendo-! atet az ebbem a szakmában jáatefi! te különLegos kiképzésben Tésaasüífci ezakömbeiek, földrendezők, agronte musok, mérnökök végzik. A fii vas vetésforgó beveaetesével egvidoj üteg belső üzenuendezés te történik s iannek során a kikiiMötti szaksa) beT>;k a termelte zö v£*liko»k j veeetŐsógóvel, e’jnobével, agronómu-| sávul, brigádvezétőjéved, élenjáró' dolgoz-íival együttesen meghatároz-' zák az üzennek termelési főirányát, tisztázzák az üzem közgazdasági! helyzetét, viszonyát, a tervfelada-| tokhoz te az ózom számára fenn­álló adottságokhoz te irányt szab­nak ennek megfeleloou a helye® ter­melésnek, Megtervezik az áliUtál- lományt, annak legelőezükaégl&tét, egteBévi szálas, gyök- és abrak- tatammáaiyszükségíntét,. Msgtsrre- zik a majorokat és az áilídtenyí«®- tési telepek elhol.yeaését. JíÜteshi k a nővén yteronilési tervj'tet, a nö- viín yternieszteoi terv kanstében ul- tapítják meg az össm tes-ületén. ter­melendő sövények területet is n várható terméstd, az üzsmon holüli szükséglet levonása után a növénye termelési terv köretei var körül ki­mutatóira ta «gyes nő vények ter- melésébál mutatkozó fetasksgv vagy osstfeg hiány. A nö vényiormejtte tervnek teí- jestteni kell b% üzem növikiyterme*- lési voiiafctozáe« torrtatnlafcj.it e ki kell eSégíteni « aasgtsrvazotó áUa'iájlilomány talcarmánTOzukség'o- tót és lehetővé JbbEi tenni az okszorű fÜTOs vetésforgó heveaetését. • Ezen tjeiül mí-gtorvezik a zöld fuéiszsi- Iftgot, bz erdősávokat és elvégcik az üzemen belüli földrendnjaés egyik igön fontos eteméi -a táidásítátt és a növényiak «gymásutsáni Itelj-eii ewr- lendjének felállításával magszer- laesetik a fvivos vetósfeíigólsat. Ep- végzifc továbbá av özbiűbIí: munka- «aacvezösewl kapcfolatos munkáta- tok«á kijelölik á brigádok terulaiJ- szakaszait és a művelendő teTüliatia- k»1; a brigádok "között helyesen és arányosam elosztják. Kije'olik a nív- .vénvtormelési és traktoros brigádok saáüásait ée torüloti beo)«t»eit A füves velésforgós wodfK*;r po­litikai ős 'gazdasági jolemtőstpe me- zőgazdaságimlr «zociaíisfca iianvo* zésébím fei nem mérhető persj»k- távát as juj t. Ha a feTnieifisáíveike- zetok viaaaiőeégo, agrouómusni és a mezőgazdaságid foglálkozó és azt irányító szervak a füves vetésfengó- nendsrer jeleaítős%éfc felismerik és mindent megfesanek annak érdeké­ben, hogy a fitosé vetésforgó-tervek eilcészüijenek és azok várra legye- nok hajtva, akkor megváltosik * tornjolőszöv’etkfiaetok képe, meri, el- tiíünek a szíke.% kopár, hasmá.Tho- taflas. l^olők, megv^áltoznnk a ter- nsókotlen, rossz «zmkiaaDtű fiAyoli, megváltozák u száraz éghajlat, el­tűnik a szárazság ős az •»szál y, fo­kozódik ft telaj tápervje, a tormés- «asdiBény, A füves vetésforgó és a k«rs»ri agroteclmilaa lehetővé teszik azok­nak a nagyszabású tervfeladatnk- n&k a teljesítését, melyeket a aióp-i gazdasági teiv mazőgazdaságnnki elé tűzött. • Magteromtí továbbá az áLLattenyósatós faj'lesiztósóhfiz. alap­vetően fontos takarmánybíízist, a talaj tertBelőhópességénBk Imlyreűh- lításával és lokozárávál pedig biz­tosítja az állandóan emelkedő ter­méshozamot és ezáltal teHyssítaníd tudják a termelőszövetkifvzstBk be' állammal szemben, tennálló kötele-' zettségeiket, emelkedik a tagság-1 jövedelme, dolgozó parasztságunk életszínvonala. Hagy András, megyéi, agrtmónn>*. Hordjuk ki s/.arvasokbfi a IrágYát Gei’ő ehttárs november 29-án, a Központi Vezetésig ülésén elmon­dott beszédében, mezőgazdaságunk legfontosabb feladatiul a termés­hozamok növelését jolöife meg. A tormésh-ozajn növTelésáxek egyik előfeltétele, hogy fokozott gondot fordít,sunk a talajiM'ő pótlására, a teúgyá, zásra. Termeíőcöoporijaiuk, Ogyénilíg dolgozó paiitsztjaink, de sokszor még állami gazdaságaink is elhanyagolták & trágyázást, nem alkalmazták a helyes tráigyakezeléei módszedt. Az ősz folyamán már van javulás csoportjainkban, dia még nem ele­gendő. Sole helyen kihordták a földre A trágyát, de azt kupacsok­ban hagyták, vagy ha szét is szór­ták, a les zárdáéra már mm került sor. így a trágya érié kos tápláló anyagának nagy részét elvesztetto. A feladat most az, hogy a téli napokat használják ki csoportjaink ős a rendelkezésre álló gépi- ős fog-aterővol hordják ki. a tábla szé­lére szarvasokba a megtevő trá- gyaToaunyiföget. TornuíSBcteeen ez a munka is úgy járhat orolmény- nyel, ha alaposan megszorvazik. Teruiolőszövetkeaetciuk, de a köz- aégékluon az rgyéiiiteg dolgozó pa­rasztok is vegyék számba, mennyi fogat áíl nendetivozésBe, beszéljék meg a gépállomással, milyen Re­ált-éget tud nyújtani a trágyahor- iláshor. Ennek alapján készítsék ■oL *z ütemtervet s ha azt be iß tartják, a munkát sikeresen végre­hajthatják. Az időjárást és az út­viszonyokat figyelembe véve, fo­gatonként átlag 8, vontatóként 15— 20 mázsa trágyát I-ihet egy-egy fordulóra számítani. A trágyaldhor-’ dási munkák m^gemvBaéeénél fi ■ gyedembe kell venni azt te, h-ogy a trágyázandó teü'ot icilyeu mesezo esilc a teleptől, hogyan biztosithalr ják a munka folyamatosságát, ho­gyan rövidithetik az állási időt »az üresjáratokat«. Helyes az «* módszer, ha a növény ferine ési bri­gád tagjait nem a szállító eszkö­zökhöz osztják bo, liánom rakodó brigádokat szerveznek. Egyet atrá gyate'epmél * feli-akáslioz, egyel pedig kint a táblán a lerakáshoz ös a szarvas készítéséhez. Ilyen módszerrel a kocsikat folyamata san mog tudják rakni, a r»n delkeaésro álló időt és munkaarőt jobban, ki tudják használni. A szarvast a trágyázandó táb Iák szélén készítjük az út men tón. Idő annyi trágyát kell bor dani, amennyi annak elegendő, holdanként 180—200 mázsát számi tunk. A szarváé készítésénél nagy gondot kell fonditani arra, hogy a kihordott trágya ki ne szá­radjon, m«g , ne penészed jen, bo n© ázzon, tehát értékéből ne vészit sen. Ezért helyes az, ha 3—i méter szélességű, másfélkét mé tel- magas szarvast készitünkr Az érett és kavósbbé éi-ett is tállótiágyát vegyesen lakjuk te, majd egyenletesen tiporjuk be a szarvast és azt legalább fél. méter vastag földtakaróval kell lefedni, A földtakarót ágy készítsük, hogy lefolyjon róla az eső. A ßzaivssban levő trágya alapos össaetömöritó sőre azért van szükség, hogy a te vegét kiszorifeuk, a trágya mc*g ni ponészedjeh. A szarvasba hordott trágya meg köimyiti a jövő esztendőben a munkákat, mert, akkor nem kell már gondoskodni a kihordásról. De előnye ennek a muaikánnk az, is, hogy a belső trágyatetepet .rond ben tudjuk tartani, helyes keze­lést tudunk biztosítani. Főldművesszövetkezetemk fejlődését csak erős, önálló szövetkezeti egységek biztosíthatják Eredmények — hiányosságok Az óriai kampánymunkák befejo- «ésévol. a legjobb dolgozókat gépál­lomásunk vezetősége pénzj utalóm­ban részesítette. Itencaik János, e legjobb traktoros őszi tervét 203 százalékra teljesített© és 500 forint jutalmat kapott. Eahonecz János •400, Faragó István 300 forintot. Kondaes Mihály, a legjobb brigád- vezető 500 forintot. Dudás Isti- váfli voiitabís vezetőt — a négy vontatós közül «gyedül ő teljesí­tette tervét, — jó munkájáért szán­tón megj utol mázták. Valamennyi jól dolgozó ígéretet tefi, -arra, hogy a jövőben még jobb munkát vé- jjeznek. Ez már meg is mutaflco- «ik, mert Vajda elvtárs brigádja dooamUi'- 21-án befejezte a de­cember havi cséplőgép javítási ter­vét. De hanyag munkát végeztek az agronómu’ok egész ősszel. Többter­mulőesojíoit'ial; m^vott a vetőmag­ja, mint például a «Tánceics»-mk 'és a «Dózsáj-mak, d© nem votették éL Az agnonólnusok nem. sok íegítsé- get adtak. .Tőlen Pál és Oro® György agrenómusok leginkább ar-, ra hivatkoztak, hogy «nem -tehetnek arról, -ha a csoportok nem vetik el a búzát». Persze, ezeket a hiá­nyosságokat nem lehet általánosí­tani mindéin Bgronómusm, mert pl. Gyovai János agronómus igen pél- damutetóon végezte munkáját. Ezt bizonyítja az is, hogy a csabiaosűü «TSéfeje» tez elsőnek fiejezte lie a ve-i test. A i-znrvasi. nDóz-iC» tsz i.dejé- biain szedte te a gyapotot, mindcsat azért, mert Gyovai elvtiírs mtdszia- reren lálogatta őket és segített a munkák mcgszervezésébiaii is. De hiányosság mirtafckozik a gép­áflomáR vozriői részéről, mert no* tinódnak a traktorosok ezociaiít kö-i rüknmiyiaivel. Az üzemi bizottság, még novomber elején figyelmez­tette az igazgató ©iMtársat, hegy a üraktoiusok részér© legalább har­minc ágyat biztosítson, -mivel á traktorosok nagyolib része tanyán lakik és a nehéz munka után ket- temetten kijárni esőbe,, sárba o, ta­nyára. De ezt még a mai napig- Bem biztosította az, igazgató. A do'igozék töblmzöJ- kérték arra is az igazgató^ iiogy a ttok toron bálé, folyosójára villanyt szoialj-en. De ezt «ein tette mag. Mindazokról »I hibákról, tud. a 'párttitkár el vtóffi és a -politikai helyettes is, d» Ók sem követetik meg őzt az igazgató elv­társtól, hogy a traktoristák részéi* mindezeket biztosítsa. íionhoiy ttyörcffj imvJe'MŐf ftmwm, gépáll más. Megyénk számos kia tanyai föld-1 mSvesBzövotkezieto 1;ért© n Szövet-j kezetek Országos Szövetségét, hogyj a gazdasági fejlődés elősegítés© ér­dekében egyesüTh essenek erősebbi földmű-VBeszövetokgEetekkel. Tgyi tudják jobban Mélégiteni a fal« dolgozóinak nörokve Igényeit. En­nék a k®i-é.inék bolyt adott a Szö- viBifckozetek Országos ’Szöveteége, amilror mog-nézv^ mit jekmt na­gyobb, ©íősébb szövetkezeteik lét­rehozása, a® áruellátájs Büemapnotjár ból, engedélyezte ffz, ©gyesrtést. A kisosákói és újpusztai föld- művessrA'vfekezzcte.k .1952 február, léóin egyesüllek a nagyszénösi földmű vesszövelkezelle J Az ©gyesülés előtt nem volt meg a fejlődési lehetőség a kis szövetke­zetekben. Állandó ráfizetéssel mű­ködték, nem tudták bj zto-iráni áru­házaikban a dolgozók részér© a szükségleti cakkéket, igy a dől gozók kénytelenek voltak a 8—10 km-re lévő nagyszénáai Bzöietko zetnél vásái-otai. Az árraszállitóis költségéé ée nelu! /.kes volt e a» hogy n»m rendelkeztek eiqgf.ndő for- góes/.k őzzel, gátolta azt, ja, hogy fel-' vásárolják a dolgozók árufeleele- geiü. Hiába leélték a dolgozók, a szövetkezeti tagok azt is, hogy Ojpusztán az úgynevezett Xaraji rés»en fióküzletet letedtsentk, c szövetkezet nem tudta teljesifeni, mert az üzlet, beníháaísához nem neadélfaaziJtt «degexidö any-a<n-erővel,! Mii jelenieii a SAÖveikezelnek az egyesülés? boil li ny kiragadott, példán ksnesz- tül is megállapítható a tej lödé. A kisosákói és újpusztai szövetke- zatek ösdzeseii négy bolttal rendol- koztek az egyesülés előtt. Az «gye­sülés után fiókbebot lét*« itta tok a fc&raji néseisai, a régi boltot podig a körpemtba helyeetók. A boltok ftwgalmü 1951 aowaanberében Í9.41' forint volt. 1952 noveatherében, az egyesülés után 98.630 forintrn ©rtudkedett. A boltok raktúrkésv. lato .20—20 ©zer foiiiittal növoljc dőlt. Gicsókb lőtt a száilitáe is, nwut u iBeővetköBet saját gépko­csiján szállítja a*' ái-umeimyisti- get- Ezzel egynegyódéro esők kent a fuvarköltség. Létesítettek egy szahad-folvá«árlási telepet is és az elmúlt hónapban mintegy 50.000 forint értékű árut vásároltak fel a dolgozók feteriegeiböl.-Ab eredmények láttán növekedett a szövetkezet taglétszáma, 150 új tag lépett a szövetkezet sorába. Fokozottabb aktivitás ta paeztalható a vezetőség részéi*» is, például Szemenyei Imre veze­tőségi tag nenctezemoaen beszámol ■-» boltbizottság munkájáról s jól int nyitja azt. A taggyűlósok is iaon aktívak. Ezeiknék a szövettozetekndlc a példája is bizonyítja, hogy föld: művssszövetbeaeteinlcTusk nagyobi', gazdaságilag erős©bb egységekbe való tömörülés© dolgozó- parasztsá­gunk zavartalan ©llátását bizto ßitja. Közelebb hoEza a Ma dot gőzéit a városhoz. Es, tanya: fö-’dm üvegezőveikezoteink éljenek a lehotőséggol a kérjék a njgyszónási példát követ-.©, egyesítésüket ©i'ő s©bb szövetkezetekkel. Tvy tudj" Bzövetkozeti koreskedelmiüdí: <nffl mdektalanul betölteni sae«op£(: % szoíria itta kisbareokodMembeiB. Palljg Síntí.K-, MESEíöV, OLVASD a Viharsarok Képét !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom