Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

Világ proletárjai egyesüljelek! Hétéves az Albán Népköztársaság Jogi tanácsadó bizottság alakult a Viharsarok Népe szerkesztőségében V _________________________J A Z M D P BÉKÉS HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1953 JANUÁR II., VASÁRNAP Ára SO fillér IX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Mezőgazdaságan k magasabb terméshozamáért Gerő elv társ november 20-én « központi vezetőségi illésen mondott beszédében rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság ter­mésátlaga nincs párhuzamban az­zal a nagyarányú segítséggel, amit a mezőgazdaság a gépekben, mű­trágyában, sokmillió forintos be­ruházásokban, különféle hitelek­ben nap, mint nap kap. Szemta­núi lehetünk megyénkben is an­nak, hogyan fejlődnek állami gaz­daságaink, gépállomásainkon egy­másután nőnek ki a földből a korszerű gépműhelyek, a szovjet típusú gépszínek, építik, bővítik gépállomásainkat Termelőszövet­kezeteink tagságát, dolgozó pa­rasztságunkat a gépek a mező­gazdaság minden ágában segítik, elvégzik a munka zömét, nehezét. A múltban, lia valakinek 3 -4 hold földje volt, azon az egész nyarat eltöllöUe, ha igavonó álla­tot tartott rajta, felélte az. a ter­més nagyrészét, ha pedig ez nem volt, a fogatos munkát mással végeztette el, drága pénzért, nap­számért- Ma, hogy néz. ez ki, egy példát erre: M-órocz Janói levelezőnk, az orosházi »Dózsa« tszcs-ből így ír: >875 hold volt i növény termesz lésünk, ennek a megmunkálására a vetéstől a t>e- takarílásig holdanként 3.25 mun­kaegységet használtunk fel.« Ért­hetőbben: egy hold föld növény­termesztésére ráfordított kéz.i erő 4 napi munkának felel meg, a legtöbb munkát géppel végezték el, ami amellett, hogy gyorsabb, de minőségben is jobb. Megyénk terméseredményének alakulása azonban nem tükrözi ezt a nagy­arányú segítséget s ezt nem lehet teljes egészében a kedvezőtlen időjárás rovására írni — mint ahogy azt több helyen teszik. Országunk, egész dolgozó né­pünk élelemmel, iparunk nyers­anyaggal való ellátása, a saját szükségletünk kielégítése ebben az, évben többet kíván lőjünk. Azt mondta erről G-erő elviárs a központi vezetőségi ülésen: »A mezőgazdasági termelésben a leg­fontosabb feladat a hozam emc- íése«, — majd folytatta — »a hozam emelésének kulcsa: az alapvető agrotechnikai rendsza­bályok következetes megvalósí­tása, valamint a talajerő foko­zása«. Már az elmúlt évben pél­dák sora bizonyította azt me­gyénk állami gazdaságaiban, ler- mel üszővel kőzeteiben, hogy azok az új termelési módszerek, ame­lyek a Szovjetunió szovhozaü an, kolhozaiban beváltak, sikerrel al­kalmazhatók nálunk is. A békés­csabai »Kossuth« tsz-ben például időben elvégezték a mélyszántást, tavasszal a simitozoit, jól előké­szített talajba vetették a kuko­ricát, egyénekre osztották fel a te­rületet, elvégeztek a többszöri ka­pálást, a pólbeporzást, 18 mázsa lett a holdanként átlagtermés. szarvasi kísérleti gazdaságban g gyomai »Petőfi« tsz-beu pedig a barázdás rendszerrel öntözött kukorica 30 mázsán felüli átlag­terméssel fizetett. A csorvási *Uj Élet« tszcs-ben a kukoricánál hol“ dánként két mázsa szuperfoszfá- tot adtak, ötször megkapálták, 23 mázsa 90 kiló lelt a termésátla­guk. Az orosházi »Táncsics« ts/cs- beií 80 százalékban keresztsoro- san vetették a búzát, az ered métíy 11 mázsa 30 kiló átlag­termés. A hosszú teleki állami gazdaságban a jól előkészített ta­lajba keresztsorosan vetett árpa 14.8 mázsás, a zab pedig 11.9 má­zsás átlagtermést adott. Jónéhány példa bizonyítja tehát a gyakor­latban a szovjet módszerek hasz­nát. Az líj módszerek alkalmazá­sának jelentőségét állami gazda­ságaink dolgozóinak, 'termelőszö­vetkezeteink tagságának mármost' a tél folyamán meg kell ismemi. fis már most ki kell alakítani .a bvigádszervezetet, kijelölni az állandó területet, előkészíteni a gazdasági felszerelést, a tavaszi munkára Minél nagyobb önálló­ságot adni a brigádvczefökiiek. Ti-o-gy azok :< brigád hígjaival jegyüti harcoljanak azért; hogy a 'Vetőmag, a szükséges műtrágya Időben meglegyen. KI kell mélyí­teni sokkal jobban a mezőgazda­ság dolgozóiban a terv teljesítés iránti felelősségek A vezetőségnek ismertetni kell azt, hogy a terv- teljesítés, . túlteljesítés esetén mennyi prémium, jutalmazás jár a dolgozóknak. Ez ad ösztönzést arra, hogy az új módszereket ebben az évben megyénk állami gazda ságai bau, terme I őszöve t ke­zeiéiben sokkal nagyobb terüle­ten bevezessék. De ugyanakkor a beadás ismertetésénél ösztö­nözni kell érre egyénileg dolgozó parasztjainkat is. A terméshozam emelésének má­sik döntő része a mezőgazdasági gépek jó kihaszüálása. E téren állami gazdaságainknál van fej­lődés, de ők sem teltek meg min­dent és különösen sok a tenni­való megyénk gépállomásainál. Gépállomásaink többsége több- ezer hoki mélyszántással, egyéb talaj- és gépi munka elvég­zésével maradt adós termelő­szövetkezeteinknek. Ha nem pó­tolják azt a téli Időben, igen nagy kihalással lesz ez termés­átlagunk alakulására. Gépállomá­sainkra ebben az évben még fo­kozottabb munka vár. Rákosi elv­társ mondta az országgyűlés leg­utóbbi ülésén: »A gépállomások 1953-as felszerelése olyan lesz, hogy a termelőszövetkezetek ösz- szes alapvető munkáját el tudják végezni, ha jól dolgoznak.« Gép­állomásaink ennek mennyiben lesznek eleget, függ nagyrészben a mostani léli mukától, a gépek jóminőségíí kijavításától, a dol­gozók politikai és szakmai felké­szülésétől. Gépállomásaink veze­tőségeinek, pártszervezeteinek, kommunistáinak kell elsősorban a felelősséget érezni azért, hogy A Ro!§enlicr^-liázaM|)ár megmentedé ért Néhány nap óta a világ minden Iájáról tiltakozó táviratok ezreit küldik a becsületes dol­gozók, hogy visszarettentsék az amerikai imperialistákat áltól az aljas lépésüktől, hogy kivégez­zék az ártatlanul halálraítélt Rosenberg házaspárt. A Magyar Jogász Szövetség Békésmegyei Helyi Csoportja január 9-én megtartóit érte­kezletéről az alábbi tiltakozó táviratot küldte az Egyesült Államok elnökének: USA ELNÖKE, Washington. Az Amerikai Egyesült Államok szövetségi bírósága által Julius Rosenlierg és felesége ellen hozott embertelen és igazságtalan ítélet ellen tiltakozunk. Kegyelmet és perújrafelvétel el­rendelését kérjük. A Magyar Jogász Szövetség Rékésmegyei Helyi Csoportja »n-vrbeii rtr. Révész Géza titkár.« A. békésmegyei állami gazdaságok tervbevették, bogy ebben az évbet fokozottabb mértékben alkalmazzák a szovjet agrotechnikát A békésmegyei állami gazda­ságok az elmúlt év tapasztalatain, okulva ebben a gazdasági évben fokozottabb mértékben alkalmaz­zák a szovjet agrotechnikát. Ta­valy mindössze 90 kát. hold ke­res/Kórosan vetett tavaszi árpá­juk volt. Ebből látták, mennyivel többet jövedelmez a szovjet mód­szer szerint vetett gabona. Az el­múlt őszön már 6150 kát holdon vetették keresztsorosan a búzát és több, mint kétezer holdon az ősziárpát. Ha átlagosan csak 1 mázsa 20 kilóval számítunk na­gyobb termést holdanként, akkor is a keresztsorosan vetett ősziek 9780 mázsával teremnek többet az egysorú vetésű gabonánál. Az állami gazdaságok békéstne gyei trösztje elkészítette a tava sziak vetéstervét. A tavaszi árpa juk ölven százalékát keresztseire san, valamennyi kukoricájukat napraforgójukat négyzetesen ve tik és alkalmazzák a pótbepor zást. Már megkezdték gépei), négyzetes vetésre történő álalaki lását Gyiire Fark «Tasson i-, murád jón is — szokta, mondani feleségének, roggr a szőni ^itid'pkuak, Gy$?f>. Fü-kas ined^jycs bodzáü 11 hokién kiiaópjiara" d>. Már <9#2 tavaszáé-, is úgy számi tolt, ha időiében vet, jobb' lősz a termés. Tavasszal aztán . jó mé­lyem felszántott földbe vetette el idejében az árpát, kukoricát, meg a lobbi tavaszi növényt. A ka koriéit többször megkapália. Nem b volt aztán baj a beadással Jutott az államnak, de maradt sza­badpiacra i». Esténként mostanában a sógo­rék, meg a szomszédok összejönnék Gyürééknél beszélgetni. Mikor az­tán ossz®jönnek ketten-hárm-oín, az emberek mindjárt az időjárásra, a termésre, meg a beadásra' terelik a szót. Hát én azt mondani szokta kezdeni Gyüfle Farka» a beszélgetési — > hagy az, aki megadja a földnek ami jár, könnyen teljesítheti a beadási és jut a szabadpiacra,' nafcg' a kora iába is. Most. az új begyűjtési non delet megjelenése óta még több szőr jönnék össze estééként, Sok szór szó esik 'arról is, hogy érdé, mes e kukoricát többször kapálni és mélyszántásba vetni. Gyiire Farkas is már felszántotta régeb as begyűjtési bén a kukorica alá a földet. Most- Azt tervezgetik 'fejösógévol, hogy jó k>'./ azt bizony háromszor, négji­i,:er n>; gíapálui Jfö>:£a_ minden kapáló c bfVioui-jiógyiÁáiffás iöbbte-- mést jelent, Négy- hóidon a négy­mázsás Üibbténnés mái annyit je­lent, hogy a k iik őri «'tbea (hö-1 a többletből tudják telje« its-ni. Bővebben jut a jószágnak is, mag eladásra is Múaa a« elmúlt ó. vóan is Gyii- réék a saját szömökkel győződtek meg 'arról, hogy- mit, jeWit a több­szöri, kapálás. Aa ő földjükre sein esett több eső, m:-g azt sem korülte Iki a fagy, inégk« a mellettük levő Győri József földjén, aki csalt kétszer kapálta meg a kukoricát, az árpát, mag .a búzát nem aoatolta Üveg- bizony alig volt neki fél ■termése. A beadás teljesítésével senr nagyon dicsekedhet, a piacra sc,te, sok jutott. A hizottseité-feadásnál is az 1953 as évre 'szóló begyűjtési ren­delet. . megszüntette a hussa- vonót, ami az elmúlt évben volt. Most 14 holdon aluli dolgozó parasz­tok hizlalhatnak már közösen is beadásra .sertéseket. Beszélgettek már eiröl is a szomszédokkal Gyiire Farkasék iß. A disznó is számvetése megvan, már. Tehát most. az 1953 äs 'évbe®, -mái’ npm fee», .baj a j'hiíxtífcseriésbeadási köteWett-ég tel jeáléséveil sem.- Gyiire Farkas a fefeeógéml azt is megbeszélte, hogy jó volna, h?> a beadást két részre osztimáhi Olyanformán, hogy a gabona be' adásért fenne ő a fe-lciC®, a tojás- baromfi be adásért pedig az asz Bzony. Úgyis aa asszonyok kötő telessége a baromfineveiés, kotlóül tetés, hát a beadására is gondol jón csak az asszony, Gyüréné nem akar. lemaradni a férjp mögött a beadási terv teljesítésében. Az 1953 as évre mái a félévi baromfibeadás irkát telje hitették. Tójáét is vitt már be egy jónéhányat a szövetkezetbe. In­kább most viszi még januárban, hiszen február utolján és március elején ültetni akar egy néhány kot lóaljával. Biztosi tani kell, hogy • még fennmaradó félévi baromfi beadást őeszel is tudják teljesí­teni. Úgy határoztak, hogy tavasz szál kislibát nevelnek, hogy ősz. szel a kövér baromfi beadásával se legyen baj. Megtömik a liba kát és maradék nélkül tudják tel jesiteni az. 1953 as évben is a be­adási kötelezettségüket. ' (Lipcsei) gépállomásaink ebben az évben sokkal több és minőségileg jobb munkát végezzenek, a tervet rész­leteiben teljesítsék, mart ha le­maradnak, károsodik azzal nép­gazdaságunk, kevesebb lesz ter­melőszövetkezeteink jövedelme, de kisebb lesz a gépállomás dol­gozóinak, traktorisláinak a ke­resete is. Egy példát érre: a bé­késcsabai gépállomás őszi tervét 9104 nOrmállrolddal teljesítette túl, a mezőgyáni gépállomás 11.027 normálhold gépi munka elvégzéssel maradt adós. A csabai gépállomáson az egy főre eső alapállagkcresel 906 forint ha­vonta, ezzel szemben csak 627 forint a mezőgyáni gépállomáson. Ezenkívül a békéscsabai gépállo­más traktoristái sokezer forint prémiumot kaptak a níííszaknor­mák, a tervek túlteljesítéséért Már most az éves tervek készí­tése élőit állami gazdaságaink dolgozói, termel0sz0vetkezetej.nl; tagsága brigádonként, munkacsa­patonként dolgozzák azt ki, hogy és milyen módszerrel akarják a termelési tervben előirányzott termésátlagot túlteljesíteni. Ve­zessék be ennek érdekében minél nagyobb területen az új módsze­reket. Gondoljanak arra, hogy a talaj jól elő legyen készítve, jő minőségű legyen a vetőmag, idő­ben vessenek, a fellelhető trágyát még most a tél folyamán kiszál­lítsák, alkalmazzák a tavaszi ga­bonákból a keresztsorú vetést, kukoricából a négyzetes vetést, többszöri kapálást, pótbeporzást, stb. Pártbizottságaink, t an ácsaink is váljanak jobban irányítóivá, gazdáivá a magasabb termésered­ményekért folyó harcnak. Mu­lassanak példát ebben is elsősor­ban a kommunisták, legyenek él­harcosai az új módszerek bátor alkalmazásának. Tanácsaink pe­dig irányítsák és segítsék job­ban az eddigieknél a mezőgaz­dasági szakemberek munkáját. El­lenőrizzék azt, hogy a kiadott határozatok teljes egészében vég­re legyenek hajtva- Ha így dol­gozunk az új módszerek alkal­mazásáért, akkor az új esztendő­ben, ötéves tervünk negyedik évé­ben, magasabb lesz megyénk me­zőgazdaságának terméshozama, bebizonyítjuk jó munkánkkal terméseredményeinkkel azt, liogj nem az idő, hanoin az ember a gazda. Farkas Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom