Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-04 / 3. szám
1353. januar 4., vasárnap ItyLUtntawk Hé fit Leveleink nyomábutt: Vonják felelősségre a szövetkezeti vagyon tékozlóít ti. Tűri) JSoos elvhtis leveleittnk *gyik tovehHien megírta, hogy a nagyka- mará.i VMr* ktji tue* hen igen kono y hibák gátolják a csoport fejlődését. A tsres vezetősége már a zárszámadás eidtt kioszlottá a kukorica *gy részét, rossz a munkafegyelem, a tagok nem járnak ki rendszeresen dolgozni s éppen ezért a csoportban míg van letakaritallan szár, szedetlen gyapot. Mi történt köziéi egy év eteti. ■ »VisinBzkij« -tszes-ben, hogy ilyen súly«- hitük gátolják * fejlődést? Az 1-es típusú »Magyar- Komán Bnráteúg« tszcs «sóv tava» Beán ablkait át IILas típusra.; Eleinte kisebtouagvobb zökkenők hol ugyan, de jól ment a munka. A tagok úgy mtták Hsam a vek'»- hez é- a takarmányoaíshoz a -kukoricát s a növényápolás megy kezdésekor a területeket is fölösv. teliák egyénekre. Később azonban » tszcs. vezekhtgo egyre jobban elszakadt a lags an lel Nem tartották meg reud-zoK-.'-n a tag gyűléseket az intéző bizottsági ütésen is k-.Men-hárman beszélték meg a problémákat. hoz,tak határozatokat. Súlyosan megsértették' ezzel a -nivctlcvcti demokráciát. bari terményeket kiosztani. Szó lezsón Péter elnök és Fodor János brigád vezető a határozatot megsértve kezdték kimérni a kukoricát Először Fodor Jánosnak ti miiasá 62 kilót, aztán Köbölnek 4 -mázsa 40 kihít iés úgy tovább. Mikor a községi tanai-,- figyeli nézhette őket, hogy ez, szabályellenes, arra hivatkoztak, hogy n tavasszal kölcsönadott kukoricát tulják vissza. A tanács nem is nagyon vizsgál- gatta a dolgot, pedig helyes lőtt viiina, mert ha jobban utána néznek, kiderül, hogy példán! Fodor János esryet len deka kukorioát som vitt be tavasszal. November élőjén újra csuk osztottak kukoricát. Hogy nem a munkaegységet vették alapul, azt bizonyítja az is, hogy llomve György például' 5 mázsa 40 kiló kukoricát kapott, pedig jóval százon alul vau a munkaegysége. Kúra Miklósnak 4 zsák kukoricát vittek a lakására, mint ahogy Kúra elvtárs elmond ja azzal a megjegyzéstel, hogy »most aztán hallgasson«. A bűnös fefolőtlon pazarlás n un csak az, o»z,tásnál nyilvánult meg. A tszcs nők 431 mássá kukoricá ja 'termett, ennyit könyveltek el. Éhből beadásra 250 mázsa ment, kiosztottak 40 mázsát, eloségre utalványra átvettek 16 mázsát. Jelenleg kb 10 mázsa kukoricája van a csoportnak. 160 mázsával nem tudnak elszámolni. Körülbelül 40—60 mázsát- ettek mag a jószágok (egy hónap alatt?) A hiányzó kukoricán ák azonban se tudója, se látója. Az. első hibák azután hozták magukkal a többit is. Először meg som hu Ágálták a tagúk' véleményét, később o«láig fajult a dolog, hogy r vo/.e! ők üldözni kiv/i<ltékabírálókat így zárták ki a csoportból Próknj elvtársat "6 ige- kénye zeriteri ók G. Tiith János elvtáraat is a ki lépésre. A csoport tágjai mindeneket látva egyre jobban ólma mdozlok a munkából, « Így bú lyOsao lótnaralitok az őszi munkákkal is. Megtörtént tus is, hogy « tsz.ee tápok nem mtlhkaogységre, hanem csak !'■ 'l'iSbon voltuk haj lan,lók felszedni a répát. Október e'ojéu újabb súlyos hi láva! tetézte a voaétősép az eddi gkiket. Eái' még a töréssel sem v'i'iak készen 8 jóval előtte álltak * zainadósitak, megkezdték a kni.mi a kiosztását. Holott a határ W/.ai kimondja, hogy a zárszámadás m-ckc/iV'-" előtt nem szálú'tóiéit len ii I Iáik oil t;ik b a felelőtlenség mögött nem sokat kell keresgélni az ellenséget. Bent vannak a csoportban Treznán Pétéi- rokonai, aki most ugyan hatholdaB »kisparofizte (?) de ezelőtt 60—70 hold bérleten gazdálkodott e 11)50- b*n még « tanácsnál is. mint ku- lákot tartották nyilván A csoportban levő hibákért sú- Ivos felelősség terheli a Községi ta- náosot és pártszervezetet, do noin kisebb « feVlősségo a járási tanáos- nak és a jánini pártbizottságnak sem. Párttitkára a csoportnak már Kitöm hónapja nincsen, nem falják neveíőnmnku, nem tartanak som tagpy ű léseket, sem vezetőségi üléseket. IOtro a hibára fel kellett volna fítryciuic a járási púrtbizott ságnák is, A járási tanánatm sohr lett volna szabad olyan vélemény-' nek kialakulni, hogy nem lehet leváltani « hibát hibára, halmozó elit szövetkezet vagyonárat nőköt, mert hát kit tegyenek a helyébe. Meg lehetett volna oldani ezt hamarabb is, mint ahogy az el múlt hetekben meg is oldották. - A községi tanácsnok, de a járásinál» is fokozott segítséget leéli 'adnia a nagykamarás! »Mi sinszkij« tszes-iuek, hogy az eddigi 'bitókat kijavítsák az új gazdasági évben. A pártszervezetnek szívón nevelő munkával kell megmagyarázni a tagoknak: a hitó nem a szövetkezed gazda Utódáéban volt (mint ahogy azt az ellenség igyekezik 1 leállítani), hanem a felelőtlen vezetésben. S ha joű dolgoznak, az idei esztendőt jó eredményekkel zárhatják. De ugyanokkor sürgősen felelősségre kell .venni a -szövetkezeti vagyont bűnösen pazarló vezetőket. Dívák Rózsi. Már most biztosítjuk a tavaszi vetőmagot Az feszi vetésnél saját kárunkon tanultunk, meri nem szereztük be idejében a vetőmagot, íg\ nem is tudtuk elvetni időben,mint ahogyan az! a minisztertanács határozata előírja. Az őszi vetésűéi launllmik és most már azon igyekszünk, hogy előre gondoskodjunk tavaszi vetőmagról. Ezt a kérdést úgy oldottak meg, hogy minden tag a földje arányában árpát, zabot és tengeri vetőmagot ad. Látják azt a tagok, nem várhatnak arra, bogy a csoport saját készletéből állítsa mindezeket elő, ezért igyekeznek a beadással, hogy le ne maradjunk a tavaszi vetési munkában. Rákosi elvtárs országgyűlési beszámolóját hallottuk és azon igyekszünk, hogy minden kötelezettségünket és munkánkat időben elvégezzük. Az országgyűlés éta a tszcs vezetősége komolyaid sin veszi a munkáltát és igyekeznek minden rendeletéi végrehajtani. A tagok mind jobban' kiveszik részüket a munkából, hogy az 53-as évben jó immkát ’végezzenek és több jövedelemhez jussanak. Tóth Etelka levelező Pusztaszente tornya, »Kossuth« tszcs. Mezőgazdasági szaktanácsadó Őszi gabonavetések téli ápolása Az őszi vetésű gabonák, do különösen a késői vefésfiok ápolására, nagy gondot leáll fordítani, ezzel biztosítjuk a növényok magtételéi áttétel tatásét. A téli időszakban ugyanis az őszi gationákban jo-len- tős kárt teliét a kedvozőtten időjárás. Az idei igán csők ősz folyamán számos helyen a vetéseken megállt a víz, tpni kiáztatja a vetésüket, a fiatal növények gyökerei nem jutnak levegőhöz és megfullad-' nak, olsárgúlnak. Ili a víz elva- xetésér&l időben nem gondnsknthinh, előfordul, hogy az ntagfagy és el-, pusztítja, rónától ja a növónyoJsel; 1X> kárt szenvedhetnek a vetődik a téli hideg, szo'es időjárás küvetkez- télien is, mert a szél elhordja n havat, a talaj megfagy és hátráltat ja a növények fejlődését. • Az őszi gabonák téli ápolására 'feltétlenül szűk-ég van és mái most minden termelőszövetkezetben., de az agyúm fog dolgozó parasztoknál is fel teli készülni ezekre a mun-. Icákra. Az őszi vetéseket tehát rendszív reson járjak körül és ellenőrizzük. Ha azt látjuk, hogy a lapályes táblákon a víz megáll, azonnal hozzá kell kezdeni a vízlevezető árkok, barázdák elkészítéséhez. Ezt a munkát azokon a területeken is már ©lőre Végezzük el, amelyekről az elmúlt évek tapasztalatai alapján tudjuk, hogy víz önti el, ha nagyobb mennyiségű csapadék hull. A vízelvezetésnél arra K*3ll törekedni, hogy a kis árkokat több irányban készítsük ol, a vizát több irányban vezessük, nehogy egy helyen kimossa az elfolyó víz a növényt. A. jelenlegi időjárás mellett számos helyen dö fordulhatj hofft/ a *<•'* i. irt>i» feKtUÍ reggeli f&ggok következtébe» « go- boimkon álló víz felszíne megfagy. Ebben az csellón. %z első és lejsiir gííeehb teendő « jég alatt l.v'i víz azonnali elvezetése. Ehhez a munkához szintén szükséges a kis vízelvezető árok készítése. Amikor mái a vizát elvezettük, azonnal hozza teli kezdőid a jégpáncél összetöréséhez. Ha a jpgkóreggél borított terület nem nagy, akkor a kérget kézierovol is feltörhetjük és a jég darabokat élükre állít juk. Igen fontos feladat az őszi gabonák téli ápolásánál a jégkárig elleni védekezés. Amikor aránylag nem vastag liótakaró borítja a földet ős az l'eline’egszik,. olvadni kezd. majd újra megfagy, a talaj felszínén a talajjal összefagyott jóg- kérget képez. Ez a talajjal összolíi- gyott jégkéreg káros hatással vm a növényzetre, mórt a megtol telte mollfctt a jegkéreg mechanikus hutása is pusztítja a vetést. A jégkórgot azonnal fel teli Unni. Ha a hó felszínén képződik a jégréteg, ezt is meg kell törni. Arra IceV tömíedni, hogy a tar melősző vet kezetekben■, de az Ojyéjii- leg dolgozó parasztok földjén i« már most készüljünk je' az őszi gabona téli ápolására. A tanácsok, valamint az agronómusok ellenőrizzék azt — különösen a kései vetések területén —, hogy a gabonát: téli ápolását megfelelő időboa és megfelelő eszközökkel elvégzik-e Helyes tehát, ha minden községben a téli időszakban is legalább hetente egyszer a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai körüli)' zik a határt és felhívják a dolgoz» parasztok figyelmét a SBÜkteges tennivalókra. 1 till Uj mezőgazdasági gépek A Mesögépszerkcsztő Iroda az l!)52-es évben nemcsak teljesítette évi tervét, hanem az időközben felmerült kívánságoknak megfelelően terven felüli munkát is végzett. Ilyen volt például a féllánctalpas traktor láncszerkezetének megszerkesztése. Az 1952-es év végére majdnem befejezte — szovjet minta alap ján — az 1953. év második leiében sorozatgyártásra kerülő AC- •1-es jelzésű arató-cséplőgép szerkesztését. Az iroda egyik jelentős munkája volt a TE-330-as előhántos eke tervezése. Az újtipusú előhántos eke sorozatgyártása már ősszel megkezdődött. Ezeken kívül egész sor kisebb-nagyobb mezőgazdasági gép tervei készültek el, közöttük a csemeteültető, a kurákszedő és. a m ű tl'ágvBSzenacv'iő géjte, a D 24-es nagyteljesítményű kalapácsos darálóé, továbbá a növényvédelmi szolgálat részére készüli, úgynevezett viharporzó gépé. Szovjet minta alapján elkészüli a magyar fejőgép terve is. HII»llllll!IWIIIIIIIIIIIHIinilllUIIIII!IIKIHIIllMlll!lllllllll!lllllllllllll!l!lin1tl!llllllHI!ni!lll>!llll!llllllllliniHllllll|l!tHII!IIIIIIIHIII!imillll|IIIIIIH1l!lllltMIHIIUIKIIII{!lllllllinilllllHII!l<!ll1ll!lllllllllllllllllllllI«lllllltllIIIIII^ HŰLT és A-z esztendő első napjaiban, amikor egy év munkával, eseményekkel telített uapjnít hagyjuk rtlaguid» mögött, összeül a család. Ilyenkor felelevenedik nom- 5fM»k az elmúlt év 365 napja, hanem az előtte lepergett évek is. Új terveket szövőnk, hogyan tegyük szebbé az -életet, jobbá a munkánkat. így gondolkodik Kmida András is, a békéscsabai »Béke« tsz sei-tésgondozója. A múltról 'az ember nem szi- veBon beszél. De ha belekezd, szavai nyomán felelevenedik, milyen volt a sorsa a múltban a hái<orpmillió Kurilla Andráshak. A falvercstől a kútfúrásig, m naps/ámosságtól a föld negyedében való műveléséig, mindennel próbálkozott. Gazdasági cseléd akart lenni Osorvásou Weinck- heirrt Károly birtokán, nyolc családjával, de még ez sem sikerült, mert vörös katona volt. S ez be volt írva a m-nnkaköny vébe. Meg nagy akadály 'volt • nyolc család. Meg íb mondta neki az intéző, »felvenném, de JELEN mi lesz a családdal, ha megbe tegszik, nem tud dolgoáii, ki keresi azoknak a kenyeret. Eltartásul» tönkretenné a birtokot^?)« Mit volt mit tenni, kenyér kellett a »ok éhes szájnak s az inségmrmkáiból bizony nem telt. A fel sem cseperectett, 8—10 ékes gyerekeket, Sándort-, And ■rast, oozsefdt, el kellett szegőd tetni a Hngyecz-féle Iculákhoz, Mikor tereseitek a fizetést, azt mondták nagyképűen a kulsikok: nem kevés az András. ‘Gyenge még ez a gyerek, nem sok haez nát lehet, venni ... Pedig 'ember "számba dolgoztatták ... Múlt egyik év a másik után, de az új esztendők nem hoztak semmi újat. és jobbat Kurilláék életében. Legfeljebb annyit, bogy ilyeuk%, cserélték a munkató lyet, a gazdát, újabb kufárok testék =azt, hogy mikor fogy ki a báanál a kenyér a hajából, hogy »segítsenek« a 20 százalékos ka matra adott búzával, de akadt olyan is, mint a c-fcorvási Trajták né, a megboMosrnlt evangélikus pap özvegye, aki 40 száza lókra emelte fel a kamatot. Biztosan •Mórt, mert ő »ráadásul« imádkozott is az »atyaurietentózhogy változtassa meg Kuril la Andrások sorsát. A változást a Kurilla .c-salád -életében 1944 október ;6 a, a fel- szabadu-läs hozta meg. Bs az eltelt évek alatt egyre szebbé formálódott az életük. Kurilla Andrásból új embert nevelt a .párt. A 61 évéből az •utóbbi 8 év Wönös erői, új értelmet adett életének, arankájának, mosolyt varázsolt arcára. -Ahogy beszél a feleségével a múltról, annak szeméből könny riseppek hűl Iának azért, hogy milyen keservesen tudta felnevelni a gyermekeit. P© örömkönnyek is ezek. Mert mennyivel -szebb, biztosabb most a jövőjük, mennyivel másképp nevelhetik nz-ök ma már az unó kákát. Szinte -felszabadulva mesélik el a -családjuk életében végbement nagy változásokat, — And tás a szarvasi állami gazdaság igazgatóhelyettese, Sándor a tó- kéicBabai tanács elnökholycttes»>, .ró/sef a statisztikai hivatalnál dolgozik. Endre a honvédelmi nvinisdbérinjnban van. Mihály az államvédelmi hatóságnál védi az ellenség elleni támadástól békés épitőmunkánkat, alkotásainkat. ■Katalin, az egykori cselédlány, pá. tve'ete-égi tag a BESZKA11T- nál, Zsófi, áld elvi'-gezts a mező- gazdasági akadémiáit, itt dolgozik a »Béke« termelőszövetkazetban, mint agronómus. A l^-kisebb, Mária, a békési általános gim- náauna harmadiké vés tanulója,, •ő még nem döntötte el, hogy mi tesz. De milyen jó is — magyarázza Kurilla néni, — hogy •szálfádon választhat, nyitva áll előtte minden lehetőség. Mig ezekről folyik a sró, Kn rilla András a saját munkájú ról igán keveset beszél. De annál többet mond erről a -munka- ÓTdennoud, amit a felesége te- szétgatéri közben kivesz a szók lényből. .November 7-én kapta Népköztársaságiak Elnöki Tanú <tettél, sí aertésfaaiyésztésbwn vég- zott jó niunkájái'rnt. Itá is szol -galt erre "Kurilla ©Ívtárs. Az el múlt évben két és fél munkaegy -ég hijján 400 munkaegységet I -! ie«it. 11 A gondjaira hizott 40 darab fehér sertéstől kétszeri el lotécxssl darabonként J8 malacot választott te a betervezett 14,el «zömben, 16 kg-os áflagsúlyban. Hogy látja ő ment a tennivaló kát az újesztendő e’ső napjaiban? Elsősorban — magyarázati — etn lékezzünk és n© felejtsük el a múlt keservét, nyomorúságát egy percre se. Nehézségein)» bizony most ie vannak, de ezek «égésűén mások. Itt a jövőnl»uő), saját életünk szebtó és jobbá tételéről van szó. Ezt kell tisztán látni első orhan termelőszöi-etkezoleinl: páttszerveaeíéinek, konununis tái- nak és vezetőségének. Sls küzdeni minden erőről .azért, hogy a különböző minisztartanácsi ha tározatokat, amelyek a termelő • ázövettózetek -umnkájániik még javítására, megszilárdítására vonatkozóiig jelennek meg, -és ara© tyek segítséget és -módsnert ad . nak a munkához, végrehajtsák Ha azokat betartjuk B .tórcolunk végrohajtásnkéi't bizonyce, hogy követni fognak fennnüiiStet a pár tohkivü’i tüzes ta.g-ik is. így vái hat még szíbl ö na égetünk itt. 1953-as új i-s-tendóben. Farkas Sárdsir.
