Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-04 / 3. szám
/ ÉPÜL A KOMMUNIZMUS HP-***'**** Télen sem szünetel az épitőmunka A Szovjet unióban az építőin unka télen sem szünetel Moszkvában a Dorogomilovszka.ja-i akparton újaid» nvapasépiilel készül. A 31 emeletesre tervezett szál tollúnak már a 13. emeletén dolgoznak a gyorskezű szovjet kőművesek. Képünkön Vaszilij és Szergej Piszkon kőinűvesekeL látjuk, amint a szállodaépület külső falát újfajta kerámialapokkal fedik be. Automata betougyár A kujbisevi vizierőmíi építkezése télen sem szünetel. Hatalmas mérőikben segíti a téli építést munkálatokat az újonnan épült önműködő belongyár, amely naponta löb.bezer köbméter betonná! segíti a világ legnagyobb vizierőmüvének határidőelőtti elkészítését. KULTURÁLIS HÍRADÓ Gépesített fakitermelés A mozihálózat fejlődése. Kvről évre növekszik Moszkva filmszínházainak hálózata. A háború utáni ötéves terv folyamán a fővárosban tiz új filmszínházat építettek, több mint 5000 férőhellyel. .lelenl-eg a Mozsajszki úton, a Peszcsanaja, Bjegovflja és Me-scsanszkaje utcában, vál t mint a főváios több más részén folyik filmszínházak építése. A »Felkelés;: nevű magusépütetben rövidesen két nézőteres filmszínház nyílik meg. Az új sztálini ötéves terv folyamán Moszkvában összesen 25 filmszínház éjiül. 12.500 üK'-helv- lye I. Diákok kultúrpalotája A dnyepropetrovszki SevcSen ko- park egyik festői részén most fejeződik be a főiskolás diákok k ttlt-úrpalotújánák építkezése. Az új palota homlokzatát hófehér oszlopsor díszíti. A bejárat nál helyezték el Lenin és Sztálin 1©. nektek őszült doaibonnüvű arcmását. A hatalmas épület inéi fetli teret virágágyak és szökőkutak díszítik. A 00 helyiségből álló kultúrpalota építésére több mint ti millió rubelt fordítottak, berendezésére pedig körülbelül 2.5 millió rubelt irányozták elő. Szovjet bányászok oktatása A cseljabinszki területen levő Korkinban ebben az évhon több mint másfélezer bányász tanul a »Korldnugolj« tröszt kombinátjának különböző tanfolyamain. Számos mérnök é s műszaki hall gató tanul a szverdlovszld bányász tanintézet felsőfokú mérnöki" tagozatán, a toms/Jd bányászati tinin é et o.álbképző Szak' inai tanfolyamain, valamint az ország- más felsőfokú műszaki tanintézeteiben. A kulturális célokra előirányzott összegek évről é\ re emelkednek. A korkini körzeti. bányász szakszervezeti bizottság például ebben az évben többi mint tizenötezer rubelt, fordít Távol-Keleten beláthatatlan erdőségek terülnek el, ahol sok- millió köbméter cédrus-, juhar-, tölgy-, vörösfenyő-és jegenyefát termelnek ki a népgazdaság szükségleteire. Habarovszk halárvidékén több tucat erdőipari gazdaságot létesítettek. Ezek a legkorszerűbb gépekkel vannak felszerelve. Az erdőipari gazdaságokon a fadöntéstől kezdve a raktárra szállításig gépek segítségével végeznek el minden munkafolyamatot. A képen: közelítés a horszki erdőipari gazdaságban. Balról a mozgó villanytelep látható. Kolhoz-laboratórium Tádzsikisztán a cári uralom idejében elmaradt ország volt, ma jól fejlett iparral rendelkező szovjet szocialista köztársaság. Hatalmas mértékben fejlődött Tádzsikisztán mezőgazdasága is. Az utóbbi bárom esztendőben több mint 100 millió rúbel beruházással építettek szivattyútelepeket, új csatornákat és sok kilómé tér hosszú vízgyűjtőhálózatot. Évről-évre nagyobb vetésterületen termelnek gyapotot. a kulturális tömegűi uukáiíi és testnevelési célokra. Képünk a tadzsikisztáni »Sztálin :-kölhöz mezőgazdasági laboratóriumának munkatársait mutatja be kísérletezés közben. A megvalósuló álom 30 évvel ezelőtt, amikor Oroszország népei a Szovjetunióban egyesültek. Litvánia leigázott ország volt, nyomorúságban és jog- fosztottságban élt. «. .. Elérkezett az ősz, az ígérőt ideje, de a parasztoktól az utolsó szemig el.«z3dték a termést.. A magot ők csépelték ki, do az a majorságok magtáraiba került, vagy azok vitték el, akik az aratás idejéig a kenyeret hitelezték, az uzsorások és a papok. A szántó-vetőnél csak a pelyva maradt. Ebből sütötte kenyerét» — így írta le «Anyaföld» című regényében Petras« Cvirka litván író, szülőfalujának, Klang- jajnak keserves életét. A nélkülözéstől és az éhségtől végsőkig elkeseredett litvánok az amerikai rabszolgakereskedők karmaiba kerültek. Ezek Amerikát az ígéret földjének festették le, ahol a cipőtisztítóból egy-kettőre milliomos fesz. Litvániában külön kivándorló irodát állítottak fel. 1923—1932-ig több mint 70 ezer ember vándorolt ki. Elérkezett az áldott nap — 1940 augusztus 3. — amikor a Szovjetunió Legfelső Tanácsának VII. ülésszaka Litvániát felvette a nagy Szovjetunió tagállamai közé. Megvalósult a litván nép álma. A következő évek, — kivétel a fasiszta megszállás idője, — soha nem látott anyagi és kulturális felvirágzást hoztak a litván népnek. Látogassuk meg a Peti asz Cvirka által leírt KI ingj aj falut, amely annyira megváltozott, hogy alig lehet ráismerni. Az író regény-hősének Tarutisz- nak úgy, amint a valóságban a litván dolgozó parasztok százezreinek, nem volt lehetősége arra, hogy megtanulja az ábécét. Ma a Petra«/, Cvirka nevét viselő kolhozban középiskola is van. Kazjukaszt, Tarutisz fiát nem. lehetett a haláltól megmenteni, • mert a földesúr a szegény- béresnek. nem adta oda lovát, hogy a sebesült gyermeket- a kórházba szállíthassa. Ma a kolhozban orvosi rendelő és gyógyszertár van. Klangjajban szomorúak és vigasztalanok voltak az őszi esték. A sötétségben csak itt-ott pislogtak a petróleumlámpák. Ma a kolhozpaia zíok házait Iljics lámpái világítják meg. Minden házban hallják Moszkva adóállomásait és a kremli harangjátékot. Esténként az ifjúság a kultúrházbaa jön öss», az új színdarabot próbálja, könyveket és újságokat olvas. Tarutisz istállójából a csendőrök adósság fejében elhajtották egyetlen tehénkéjét. Ma Klang- jajban egyetlen kolhozparaszt sincs, akinek személyi tulajdonában ne volna egy-két tehén, disznó, baromfi, vagy juh. Tarutisz picinyke vetését hol az áradás, hol az aszály pusztította el, ma a klaitgja ji kolhoz,parasztok 20 mázsás, sőt néha még nagyobb termést takarítanak be ugyanarról a földről. A burzsoázia azt- hajtogatta, hogy Litvánia mezőgazdasági ország. Ma Szovjet-Litvánra iparikolhoz köztársaság. A litván nép tudja, hogy Litvánia gazdasági elmaradottságának felszámolását a szovjet rendszernek, a Kommunista Pártnak köszönheti. A hitlerista barbárok Litvánia majdnem valamennyi üzemét elpusztították. A lrurzsoá rendszerben évtizedek alatt sem tudták volna ezeket helyreállítani. Most azonban az egész ország a litván nép .segítségére sietett. Rövid idő alatt nemcsak a légi gyárakat állították helyre, hanem új iparágakat is létesítettek. A litván népnek nem volt módja művelődni. Litvánia kormányzója, Sznretona, a kulturális vezetőknek, akik a .közoktatásra szánt pénzalapok fölemelését kérték, a következőket válaszolta: «Az önök terv© oktalan. Ha a nép művelődik, ki fogja a napszámosmunkát végezni és ki fogja a disznókat a mezőre kihajtani?» A szovjet rend szélesre tárta a kapukat az igazi népi, szocialista kultúra előtt. A burzsoá uralom alatt Litvániában 98 középiskola volt, ma közel 1000 van. A köztársaságban kötelező a hétéves oktatás. Litvániában mindenütt buzgó, békés, alkotó munka folyik. Uj üzemek épülnek. Az ötödik ötéves tervben az ipari termelés megkétszereződik. A mezőgazdaságban emelik a terméshozamot, bővítik az ipari növények vetésterületét. Növelik az állatállományi. Nagyobb ütemben fejlesztik a tudományt és a kultúrát. Mindez nem álom, hanem reális terv, amelyet a Kommunista Párt XIX. kongresszusa fogadott el. A litván nép feÜfelkesülve a sztálini gondoskodás ríj abb megnyilvánulásán, sikerrel fáradozik az ötödik ötévos terv végrehajtásán. Az építőanyagipar fejlődése a Szovjetunióban A Szovjetunió épitőanyagipo- ra csupán a meglévő vállalatok korszerűsítése és a technológiai folyamatok javítása révén több mint 2.6 milliárd darab téglát, 700.000 tonna égetett meszet óa 200.000 tonna gipszet gyárt majd az ötödik ötéves terv időszakában. Ezenkívül új gyárak épülnek a Szovjetunióban, amelyek ugyancsak ontani fogják a kommunizmus nagyr épitkezéseihea szükséges építőanyagokat. Moszkvában most épül két hatalmas gyár, amelyekben nagyméretű vasbeton épületelemeket gyártanak majd. A két gyáij évente annyi vasbeton épületelemet fog előgyártani, amellyel mintegy 700.000 négyzetméter lakóteret lehet beépíteni. Ugyancsak Moszkva közelében épül még egy épületelem-gyár, amely habsziükát készítményeket, hab- szilikáttal hőszigetelt hatalmas vasbeton-falrés zeket gyárt majd. Az ötödik ötéves terv időszakában teljesen új építőanyag-gyárak épülnek fel az Uraiban, Szibériában, a Volga-menti kerületekben és Távol-Keleten. Ezek nagymennyiségű építőanyagot biztosítanak majd a kommunizmus hatalmúé épifk»ré--i..' .
