Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-04 / 284. szám

\ ilsio' nrnlfitnrifli í’flrvMÍiüpIpIí I 1352 DECEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Ám 50 fillér VIIL ÉVFOLYAM, 284. SZÁM Megsokszorozódik az eriik, f'- fokozzuk a ill munkába álSüásá! Iparunkban, mezőgazdaságunk­ban egvrc több munkáskézre van szükség. A munkanélküliség fe­nyegető réme már csak a múlt rossz emléke, egyre növekvő gon­dunk ma már az, hogy hatalmas építkezéseinkre, üzemeinkben, de nem kevésbbé állami gazda­ságainkban, gépállomásainkra honnan biztosítsunk kellő számú munkaerőt. Nem egy állami gaz­daságban hivatkoztak arra- a nyári munkák idején, hogy nincs elegendő munkás, nem egy gép­állomáson mondogatják, azért nem tudják a tervet teljesíteni, azért nem vezetik be a kettős műszakot, mert nincs elegendő munkáskéz. Minisztertanácsunk az elmúlt esztendő májusában az egyre na­gyobb mértékben megmutatkozó munkaerőhiány leküzdése érde­kében határozatot hozott a ter­melésben résztvevő nők számá­nak emeléséről. »A növekvő mun- kaerőszükséglet fedezése érdeké­ben lehetővé kell tenni,; hogy á nők népi demokráciánk által ré­szükre biztosított Jogokkal élje­nek és lényegesen nagyobb szám­ban helyezkedjenek el olyan szakmákban, amelyben eddig igen kevés volt a női munkavállaló« — mondja a határozat és egyben megszabja azt is: »az állami me­zőgazdaság területén 40 százalék­ban női munkaerők felvételével kell a jelentkező munkaerőszük- ségletet fedezni«. Továbbá azt: »a mezőgazdasági gép- és trak­torvezetői tanfolyamok hallgatói­nak legalább 50 százaléka nő le­jgyen«. A határozat óta másfél eszten­dő telt el és mi értünk is el ered­ményeket ezen a téren. Számos állami gazdaságunkban, tszcsnk- ben számolnak be arról, hogy mind nagyobb mértékben emel­kedik a termelésben résztvevő nők száma és ami különösen ör- vcndeles jelenség, nemcsak a nö­vénytermelésben, az állattenyész­tésben is. És asszonyaink jó mun­kát végeznek. Példák egész sora bizonyítja; sehol sem maradnak a férfiak mögött, sőt nem egy esetben túl is szárnyalják azok eredményeit. A nagyszénás! »Le­nin« tsz-ben például jelentős mértékben növekedett a női fe­jőnők beállítása után a fejési (át­lag. Az asszonyok bátrabban al­kalmazzák az új módszereket —, ez esetben a háromszori fejest, a tőgymasszúzást s ezzel érik el jó eredményeiket Kiváló munkát végeztek a szabadkígyóst Tangaz­daság borjúnevelő és baromfite­nyésztő női is. Nem kis része van a nőknek abban sem, hogy a hosszútelki állami gazdaság ha­táridőre végezte el az őszi mun­kák túlnyomó részét. Temietőcse- portjainkban is rohamosan növe­kedett a termelésben résztvevő nők száma. Míg 1051-ben összesen 890 nő dolgozott, 52-ben már 2300-ra növekedett a számuk és közülük 256 az állattenyésztés te­rületén dolgozik. Kormányzatunk biztosította a feltételeket is mun­kájukhoz, tsz-inkben például 67 napköziotthon működött a nyár folyamán. Jó eredmények születtek, még­sem .használtuk ki még távolról sem a lehetőségeket, hogy sza­badon kibontakozhasson az asz- szonyainkban rejlő hatalmas al­kotóerő. El lehet-e képzelni na­gyobb erőt, mint az anyákat, akik felismerik: gyermekűk bé­kéje, jövője az ő munkájuktól is függ. Azt, hogy a terv teljesítésé­ből —, mely az övékénél sokkal szebb életet biztosít gyermekeik­nek — nekik is ki kell vermi ré­szüket Távolról sem használtuk ki még a lehetőségeket, igen sok a tennivaló az asszonyok termelő- munkára való nevelésénél. Ez el­sősorban MNDSZ-szervezeteink feladata, de beszélnünk Ítéli a pártszervezetek feladatáról is. Nem egy termelőcsoport, állami gazdaság a fagykár és az aszály ellenére is, sokkal jobb eredmé­nyeket érhetett volna el, ha a határozat szellemében jóval több asszonyt mozgósítottak voter* a munkára. Mozgósítani az asszonyokat a termelő munkára a feladatnak csak az egyik része. Nem kisebb munka az, hogy megszerettessük az asszonyokkal az új munkakört és meg is tartsuk őket a munka­helyeken. Ezen a térni gépállo­másainknál van jy?eu sok és ko­moly hiba. Számos példa van ar­ra, hogy ősszel beszervezték ugyan az asszonyokat, leányokat, el is vitték őket iskolára, de mire eljött a tavasz, a nők nagy- része otthagyta a gépállomást. És azért, mert a gépállomáson semmibe vették a határozatot, még a legelemibb dolgokról sem gondoskodtak, mint a rendes pi­henőhelyről, a tisztálkodási fel­tételekről. Kétszeres hiba ez, mert közel másfélmillió forint állt rendelkezésükre ezeknek a költségeknek fedezésére. Hogy mennyire hanyagság gátolta a női pihenőhelyek biztosítását, jarra élénk példa Békéstarhos. A gép­állomáson huzamos ideig nem volt rendes női pihenőhely, de akkor, amikor a gépcsoport erő­sebb kézzel nyúlt ehhez a kér­déshez, rövid időn belül mond­hatnánk, minta pihenőhelyet lé-, tesítettek. Ezt pedig minden gép-, állomáson meg lehet és meg is kell csinálni. A határozat előírja azt is, hogy »biztosítani kell a dolgozó nők szakmai fejlődését. Az arra érde­mes, szaktudásukat fokozó pőket megfelelő arányban elő kell lép­tetni«. Ennek ellenére, Kim Ágo­tán például egy olyan elvtársnő volt két évig munkagépkezelő, aki már korábban elvégezte a brigádvezetői iskolát. Igen kérés Járásaink közel! az orosházi, községeink között Gerendás lett az első a november 30-i begyűjtési versenyben November 30-án dőlt el a mL- meztertenáos vá ndorzászlójónak ■sorsa,, ezen a napon mérlegelték, molvik megye harcolt legjobban a begyűjtés terén a békénk meg­védéséért. Bár járásaink az utolsó hetekben, napokban általában meg­javították a begyűjtési munkát, megyénk nem került az elsők köré a begyűjtési versenyben, nem tud­tuk teljes mértékben kijavítani a meglévő lazaságokat, ami abban is megmutatkozott, hogy járásaink nagy része csak az utóbbi időben próbált meg »rákapcsolni« a be­gyűjtési munkára. Járásaink sorrendje a november 30-i értékelés szerint a« öss«eeitett verseny alapján: te rnte nybeg yii j lésben *. 1. Orosházi járás 2. Mezőkovácshází járás 3. Sarkad! járás 4. Békési járás 5. Gyulai járás 6. Szarvasi járás 7. Szeghalmi járás 8. Gyomai járás élöállathegyűúéiim»: 1. OflfóSházi járás 2. MwSkovácsházi járás 3. Gyulai iává» 4. Békési járás 5. Szarvasi járás 6. Sark,adu járás 7. Gyomai járás 8. Szeghalmi járás Községeink között * legjobb aredmé-nyt Gerendás község érte el, ■ahol a dolgozó párasatok a napra­forgót Hréro minden begyűjtési cikkből túltel jeeitették beadási kö­toleaettségü- k»t. A máso­dik helyen Pusztaföldvár1 j áll, 3. Kevor- rn.es, 4. Bihar ugró, 5. Mbdgyea- bodzáe, 6. Csárdaszállás. A megye fegroez- szabb közsé­gei: Ec-ieg falva, Szarvas, Szigná­lom, I »uc.se Dévayánya, Termelö csoportjaink között a no­vember 30-x versenyben a,z else helyre a békéscsabai »Kossuth«, a. második helyre a medgvesbodaási »Dózsa« tszcs, a harmadik helyre a békéscsabai »Előre« tsz került» Az eredmények eléréséhez igen sókban járult hozzá aa, hogy szá­mos községünkben a tanácsok igen. helyesen mozgósították az állandó bizottságok tagjait és aktíváit, aaők felkeresték a lemaradókat és elbe­szélgettek velük arról, hogy a tea- vak teljesítésé minden dolgozó pa­rasztra kötelező törvény. Jól dol­goztak « köröü- tarcsai állandó bi- aottaág tagjai, a begyűjtés. torén végzett jo m’inkájuk "való­ban cgy-agy csapé« volt az impe­rialisfcákra. A begyűjtési versenyben igen le­maradt a nyáron még jó múmiát végső s«ftrw»»í járás, itt a járási tanáé» begyűjtési osztálya arra hi­vatkozik, hogy a» őszi munkák mel­lett elhanyagolták a begyűjtést. Ez azonban nem egészen helyt álló, a járás az őszi munkákban, sem dicsekedhet valami jó ered­ménnyel* A sarkadi járás jó eredményét igen hátráltatta Geszt község, ahol a nyár óta »megpihentek a babéro­kon« a vártak, hogy megy majd a begyűjtés magától is. Hasonlóan gondolkoztak Mezőgy áriban is. A kót község páros versen y ben ál egy­mással, azonban a versenyszerződés aláírása óta nem sokat tettók a ter­vek teljesítéséért, a vállalások meg­valósításáért. Begyűjtőéi eredményeinket igen nagy mértékbein hátráltatta, hogy egyes községekben igen lazán ke­zelték a lculákokat, nem követel­ték meg, hogy azok teljesítsék a beadást. Szarvason például kilenc va­gon kukoricává tartoznak a kulá- kok. Hasonlóan nem követelték meg a beadás teljesítését Batto- ayáii, Kaszaperen és Dombegyhá­zán. Begyűjtési munkánk nem ért vá­gót november 30-án. Arra kell tö­rlődnünk, hogy Sztálin elvíár* születésnapjára, december 21-re be­csülettel teljesítsük kötelezettsé- goinkét, egyetlen százalékkal se maradjunk adósak a beadási te«» teljesítésében. Segítettünk a zárszámadások készítésében 'ü&rmeiószövetkiezsiteink elkészítették as idei zárszámadást. Nem könnyű és egyszerű feladat mega oldásáról volt szó, tudtuk ©at a munka .luegkozdésekor. Éppen őzért minden szövetkezeti elnökkel részletesem megvitattuk, hogyan készítsék a zárszárnadórt, hogy határidőre meglegyenek. Magam kér­deztem meg minden szövetkezeti elnököt, hogy rndyen nehézségei vannak a munkában és inagvize- gáltuk, a tanács milyen segítségeit tud adni a zárszámadás elkészítéséhez, Mikor ezután részletesen megtárgyaltuk a feladatokat, szövet kereteink hozzáláttak a réesrémadási munkához. A tanát» dolgozói segítettek* a csoportnak e egy merégtizdafágbaa jártas szakelőadót küldtünk a szövetkezetek segítségére. Azt tapasztaltuk, ha a tanács eaakssfc a feladatokat magáévá teszi, segít • termelőszövetkezetek záisaámadáai msuxkájál»an, ez * munka mindig meghozza a maga gyümölcsét. . MAOZÁK ANDRÁS tanácséloök, öwvá* Rendezzük adótartozásunkat A (híva ványai »Szabad Föld« tszcs tagjai vállalást tettek, hogy december 21-re, Sztálin elvtárs szü­letésnap j ára rendezik adótartozásu­kat. Yersenyvái tolásuk visszhangra talált a járás tszos-i között s el­sőnek az endrodi »Dózsa« tszcs tag­jai csatlakoztak a felhíváshoz. Le­velük így hangzik: »Mi, az endrődi ''Dózsa« tszcs tagjai csatlalcozunk a dévaványai »Szabad Föld« tszcs vermnyváDa­gépállomásunk van, ahol ne ta­lálkoznánk a határozatnak ilyen súlyos megsértésével. De nem­csak a gépállomásoknál van hiba, állami gazdaságainknál is talál­kozhatunk hasonlókkal. A mező- berényi állami gazdaságban huza­mos ideig uralkodtak tűrhetetlen állapotok a női brigádszálláson. Hiba van a rózsási állami gazda­ságban is, ahol semmivel sem ke­vesebb' költséggel gémeskutat csi­náltak a szivattyús kút helyett lásához. Tudjuk, hogy e&zeA ho»­zájárulmk <* béioe megvédésé,hew ötéves tervünk sikeres végrehajtá­sához, Nekünk termMszörntkezeti csoporttá goknak (Ml kell járnunk jó példáival m adófimtés terén is, mert amit áramunknak adunk, azt százszorosán visszakapjuk a tízes­ben gépekben, és egyéb juttat ásók­ban, Államunk nagy gondot for­dít a tszcs-tagolcra, a kezdeti ne­Mondani se kell, hogy az ott dol­gozó asszonyoknak komoly erő­feszítést jelent a víz biztosítása. És kétszeresen súlyos ez a hiba, hiszen a gazdaság vezetője maga is nő. Az elkövetkezendő időkben gyökeresen kell változtatnunk ezeken a dolgokon, már most gondoskodni kell arról, hogy ta­vasszal kényelmes, szép, otthonos brigádszállások várják a női munkaerőket De gondolni kell héeeégekm átsegít bennünket és le­hetővé teszi, hogy a jobb élet felé ■vezető úton haladjunk. Ezért kör tdhssésfimknedt tartjuk, hogy eleget tegyünk tartozásunknak és példa- mwtatömnhhd meggyőzzük egyé- n&eg dolgozó paras»'.társainkat ll kötelezettségek teljesí f sérti.: t Oácsi István tszee-e-uök. Varjú Elek intéző biz. tag (hjetmár Lajos, p. ü. biz. akt. arra is, hogy kellő számban von­janak be nőket a szakoktatásba, hogy tavasszal és nyáron kép­zettségüknek megfelelően, vezető munkára is beoszthassák őket Állami gazdaságaink, gépállomár saink, tszcs-ink vezetői tartsák szem előtt; ott, ahol a nőket kellő számban bevonják a mun­kába, felelős munkával bízzák meg őket, megsokszorozódik az erő, megjavul a terv telj esítés. Deák Rózsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom