Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-04 / 284. szám

2

1!>52 (lú't‘ml>T 4.. csütörtök

\JiUa^aAak hépc

Megnyílt a Szovjetunió IV. Országos Békeértekezlete

Moszkva. (TASZSZ) December 2-au Moszkvában, a Szakszervezetek Hazának osz'opcsarnokábaai nijignyiH a Szokjetonió IV. or- rizáyos bék*(értekez!ete. A teremben a Szovjetunió minden részéből érkezett küldöttek, a Szovjetunióéiul felró sok nemzetiség képviselői je* fentek meg,

A torom ünnepi díszbe öltözött, tts emelvényen háttérben ott látható V. I, .Dänin és i. V. Sztálin arcképe. Vörös bársonyon arany betűkkel ragyog a felárat: Éljen a népek közti béke!« Az értekezlet elnökségében ott találjuk x 1z©vjetunió Békebizottsúgának tagjuit, a szovjet kultúra és tudomány neves művelőit, híres termelési újítókat, a mezőgazdaság élenjáró dolgozóit;.

Az értejkezlefet Szergej Gereezi- inov, a Szovjetunió népművészt' nyitotta meg.

A küldöttek nagy telkfisedésael váló*irtották az értek»ztet dísaelnőkségéba •» Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsági elnökségének tagjait, élükön J. VI Sztálinnal, a béke nagy zászlóvivőjével.

Egyhangúlag elfogadták a napirendet:

1. Beezáino o: »A szovjet nép harca a béko_ megőrzéséért é* meg- szilárd ítáeáárt«,

2. A Szovjet Békebizottság mog- váiaaztósa.

3. A küldöttek rnegválassítása a népek bókeköngresszurára,

4. A népek béirekougreeszusún résztvevő szovjet küldöttség megbízatásának elfogadása.

A szovjet népnek a béke megőrzéséért és megszüárdit&RÚért vívott harcáról Iván Petrov&zkij akadó- púkus, a Moszkvai Állami Egyetem rektora tartott beszámolót.

Csaknem tisennégymillió nyugatnémetorssági lakos szava sott a kulönbékesserzöités ellen

Düsseldorf. (ADN) November 27-ig 13,991.982-re emelkedett azoknak a nyugatnémet férfiak- nak, asszonyoknak és ifjaknak «zárna, akik népszavazás útján elutasították a háborús különszerződést és követelték a békeszerződés megkötését Németországgal. A »német megbékélésért és az igazságos békeszerződésért küzdő szervezet« sajtószolgálatának nyilatkozata, a többi között a következőket mondja a népszavazás eredményéről: a béke összes hívei azt követetik: ebben a döntő szakaszban ébernek kell fenni, tiltakozó gyűlésekét kell tartam’ 6 fokozni kell a harcot hazánk bélié» újraegyasjtév réó ■ i

Ünnepélyesen felavatták a József Attila szobrot

József Attila, a nagy magyar proletárköllű emlékére dolgozó népünk szobrot, emelt Budapesten, a XIII kerületben, a Rákosi Mátyás kultúrház előtt A szobrot — Beck András Kossuth- díjas szobrászművész alkotását — szerdán délelőtt ünnepélyes keretek között leplezték le. A szo- I torává tó ünnepségen megjelent Révai József elvtárs, népművelési miniszter, a Magyar Dolgozó!; Pártja Politikai Bizottságául,k tagja, Dolli István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Darvas József közoktatás- ügyi miniszter, a Magyar írók Szövetségének elnöke s a kulturális élei számos más vezető személyiségi

Darvas József kozoklatásóssze benne

...s a hatalmas költői

t

ehetséggel együtt ez adja szavai, érzései izzó, mély hitelességét- Darvas József ezután arról beszélt, hogy József Attila a munkásosztály köllőjeként az egész nemzet költője tudott lenni, már az elnyomatás korszakában is —, mert mint kommunista költő, az egész nemzetért, az igaz haza megteremtéséért küzdő, az oszmit tanulnunk József Attilától, a magyar proletárirodalom nagy klasszik usa tói. M indenekelőtt:

meg kell tanulnunk a párt harcainak, munkájának azt a tudatos irodalmi szolgálatát, amely legharcosabb korszakában — József Attilát jellemezte s a költői tudatossággal párosult mély szen- vedólyessége, az osztállyal, a néppel való azonosulás izzását.

tályharcban vasba öltözött forradalmi proletariátus irodalmi kifejezője volt. De különösen az egész nemzet költője ma, amikor ez a munkásosztály, a párt vezetésével, immár az egész nemzet vezető ereje, jövőjének kovácsa, védelmező pajzsa.

Nekünk, magyar íróknak is van

Hirdesse ez a szobor itt a város peremén « nagy proletárt költő halhatatlan emlékét s a nemzetnek ilyen hatalmas költői adott munkásosztályunk örök dicsőségét! — fejezte be ünnepi beszédét Darvas József.

A beszéd után lehullott a lepel József Attila szobráról.

HÍREK a szovjetunióból

Kirgizia több népgazdasági ága határidő előtt teljtviti évi tervét. Óriási fejlődési távlatok nyílnak köztársaságunk előtt az új ötéves tervben.

Az ipari termelésnek 1955-ig több mint hetven százalékkal keÜ növekedni©. A széntermelés negyven, a villamoeeuergin termelés több mint hatvan százalékkal emelkedik. A könnyű és az élelmiszeripar termelése 75 százalékkal növekszik, öt év alatt a gabona- termelés több mint 30 százalékkal, a gyapottenmés legalább hatvan százalékkal, a cukorrópatermelés húsz százalékkal emelkedik. Az előző ötéves tervhez viszonyítva 50 százalékkal növekednek az iskolák, tudományos és kulturális intézmények létesítésére fordított kiadások.

A Turkmén-föcsatorna építői túlteljesítették az építési és szemlééi munkák évi tervét és most újabb sikereket érnek el a szovjet nép közelgő ünnepe: a sztálini alkotmány napja tiszteletére.

Gyors ütemben halad Tahia-Tasnál az össaokötőcsatoma építése, Ezon a csatornán viszik majd át a földszivattyúkat a nagy viziút fővonalára. Az összekötő-csatorna építésénél már több mint három* eaás»2»v köbméter földet emeltek ki.

A Szovjetunióban gyors ütemben fejlődik a televízió

Uj televíziós adóállomás épült ékozd te meg működését Kiev ben, Szovjet-!' líra jna fővárosában.

A szovjet tudósok nagy eredményeket értek el a televízió tökéletesítés© terén. Az utóbbi időterv sok újfajta felszerelés gyártását kezdték meg. A tofeviíáó» adóállomások tó réro nagy érzékenységű ailóc-ö- veket készítettek, amelyek lehetővé teezik,

hogy üzemekből, utcákról, sporttelepekről olyankor is adjanak televíziós közvetitéss- ket, amikor nem tökéletes a világítás.

A moszkvai áruházak havonta többeaor televíziós vevőkészüléket adnak el. A kultúrpalotákon, klubokon, szállodákon, kórházakon kívül magánlakások óban is vannak te’evíziós vevőkészülékek. Sok vevőkészüléket vásárolnak a kolliozparasztok.

Az új ötéves terv előírja a televízió továbbfejlesztő óé. Már folynak a kísérleti adások olyan nagy kópéikra, amelyek méretei megközelítik a mozik vásznát. Növelik a televíziós adóállomások hatótávolságát is. A moszkvai televízióé adóállomás adásait például már Vlagj imirben, Tulában ós más városokban is veszik. ■

Hogyan „gondoskodnak1* Titoék

a* egészségvédelemről

Bukarest. A jugoszláv forradalmi emigránsok Bukarestben megjelenő lapja, a »Pod /.astavam Internacionalizmu« írja, hogy Jugoszláviában országszerte mind nagyobb méretekben -pusztít a TBC, a trahoma, a tífusz ós egyéb fertőző betegség. Az ország sok vidékén ötvenezer lakosra mindössze egy orvos jut

Bosznia-Hercegovina hél járásában harmincezerre, nyolc járásban pedig negyvenezer lakosra" jut egy orvos.

. Vájjon mit tesznek Titoék annak érdekében, hogy ezen a helyzeten változtassanak?

A zágrábi orvosi karon az idén ötszáz közül háromszáz felvételi kérelmet elutasítottak.

ügyi miniszter. a Magyar írók Szövetségének elnöke mondat! ünnepi beszédei

Tizenöt esztendeje, hogy tragikus halállal elment közülünk József Attila, munkásosztályunk hű fia, legnagyobb költője, a nagy tehetségekben gazdag magyar irodalom egyik leghatalmasabb alakja mondotta a többi között.

rizenöt év nem nagy idő, de azóta évszázadnyit fordult a történetein ff magyar földön is. Tizenöt esztendeje, amikor meghalt, zord és halálos idők jártak a magyar nép fölött. Ma pedig egy felszabadult nép építi itt a maga szabad, szocialista hazáját József Attila a munkásosztály költője volt —, a magyar prole- tárkö ítészei megteremtője és mindeddig legnagyobb alakja | Hatalmas irodalomtörténeti jelentősége abban áll, hogy a leghitelesebben és a legmagasabb- rendű művészi eszközökkel ő fejezte ki először a magyar irodalomban a munkásosztály érzés- és gondolatvilágát, a forradalmi proletariátus új világot teremtő akaratát.

A város peremén«, Budapest egyik külvárosában született, ott élte le fiatal évei legnagyobb részét, a külvárosi sötét bérkaszárnyák mélyén, a proletársors nehéz megpróbáltatásai közepette. Ám, nemcsak és elsősorban nem is a származása révén tudott a munkásosztály, a forradalmi magyar proletáriátus költője lenni, hanem azért, mert kommunista költő volt, mert a párt nevelte.1 Származás, élmény, az osztályához való hűség és a forradalmi világnézet szerves egységbe forrott

J&i óf élei céőM&e

Itámézfótan is értelmes embernek Játszik, de különösen akkor, ha beszélni kezd. Király István egészséges színű, •napbarnított arcáról könnyen röppen a mosoly. Anyakönyvi kivonat nélkül legfeljebb 45 évet olvasna 1» róla bárki. Pedig több enné!, 8 évvel. Olyan, mintha fiatalodott volna az utóbbi időben. Fiatalosain és jól öltözik. Hétköznap ellenére is ünnepi ősén. Mintha csak ünnepelné ezt nz új magyar világunkat, ami olyan szépen formálódik nap mint nap, hogy csak úgy vídúl tőle aa ember szíve. Sok nélkülözés, megaláztatás, sok kemény harc előzte meg, míg megérhette ezt. Küszködött a régi világban a mindennapi falatért, a 19-ee forradalomban az elnyomók ellen s mitagadás, önmaga, vagyis saját gondolkodása ellen is. Nem volt könnyű az út, amely őt az orosházi «Dózsa» tsz-be vezette.

Az a harc, amit önmagával vívott, már eldőlt — győzelmesen. S az is, amit 1919-ben abba kellett hagynia, mert a min- denfeől országunkra rohanó imperialista zsoldosok .kiütötték kezéből a fegyvert. De az akkori vörös katonák vért» nem hűlt hiába. Szabadak, a magunk, az ország urai iettünk d hogy milyen széppé vált á haza g milyen értelmessé, öntudatossá benne népünk, arról sokáig, évekig lehet no beszélni. Mieg még további. Mert mire mindent elmondanánk, akkorára újabb és újabb' alkotások szüreteiének. Király István úgy gondolkozik, bogy miközben gyönyörködünk nagyszerű alkotásainkban, eredményeinkben, éberen is kell őrködnünk felette, mert úgy járnánk, mint a másik csősz, áld jósak iddig vigyázott a dinnyére, míg érni kezdett. Aztán otthagyta sa zsiványok ösz- szedóa-má'ták. Bizony, bizony. Az ellenség, áld ellen 1919-ben és azóta harcolt, még megvan. Igaz, hogy má<r meglottyant az ereje hatalma, mint ősszel a dinnyének. De a rothadt is ártalmas, mert köunyeai kárt tesz a jó között, ha el nem távolít- ják.

Király István az 1919-*- forradalom idején úgy haroolt a betolakodókkal és a belső terroristákkal szemben, mint személyes ellenségeivel. Es fiz is volt valamennyi a szó szoros értelmében^ Kik miatt keltett zsenge gyerkőc korában kanászkodni-i? Kik pofozták, saidal mázták P

Kik miatt nem rtyozhe- tótt csak öt elemit, mikor pedig megszakadásig fájt a szíve a íovábbte- •>n árért? Kik vitték ?8 éves korában a vágófcídrn, a háborúba? A saját hasznukat leső, mások vére árán meggazdagodni akaró külső és belső imperialisták. S ezek még megvannak, ha összeottyaax- va is. A 100 holdas Győri Dani Sándor kulak is megvan. Csak éppen a hatalma és ereje csappant meg erősen neki is.

Hej, de sok ke sei vés napot töltött el nála. De sok verejiéicet hullatott h földjére Király István. Tudott dolog, hogy a bujáknál mindig korábban kezdődött a nap és mindig cefetül későn végződött. Győri Daninak sem magától’ nagyobbodott év- rő'-óvi© a gazdasága, nem magától ragadt egyik hold föld a másikhoz. Meg .tellett azért izzadni neki, Király Istvánnak, meg másoknak. Mikor elállt hozzá, tanyásnak, így alkudoztak:

— Iíál aztán hány jószágot tarthatok a tanyában?, — kérdezte.

— Egy csürhére vadét semmi esetre sem — jelentette ki a kulák. Mit gondolsz? — Úgy beszélt foghegYTŐl, mint egyedüli ki ni sten a hosszúdűlőben.

— Mégis mennyit?- — Megmondom. Egy kocát és két malacot.

—-.Ennyi mellet mozié en maradok, hiszen csak a jószágból; tudok majd magamnak egy kis gúnyát vásárolni.

— Hát akkor tarts többet. De ami ezen felül 'esz, azt felezzük.

Aztán hasonló könyör- to enréggel követelte, hogy minden két tyúk után évente öt csirkét és 100 darab tojást kell adnia. Adta is a szerencsétlen, mert így'is sok éhes kapott volna nyomorában a magcsúfolt tanyás bérlő . kenyérért. A sok dologgal valahogy futotta ruhára, d© csak az ócskapiacróíll. Győri Dani porsz© egyre kövérebbre hízott. Minden földdarabra megfájdult falánk foga, ami a má.é vö t. A szomszéd kukákkal meg is egyezett, hogy azt a földdarabot, amit Bulla Lajos bérel és munkái családjával, az őréhez tenyarítja. A szomszéd kullák bele is egyezett, hiszen jóval többet ígért érte, mint Bála. Győri Dani úgy gondolta, hogy majd Király István kiizzadja a többletet. Csakhogy Bulla Lajos nagyon ragaszkodott a földhöz, jobban mondva ah- hoiz a szűkös tenyérhaz, amit nagynehezm inasza- kadtáiig össze tudott rajta kaparni családjának. Ha ©íveseik tői«, ’' nekimeliet a Tiszának is, vagy kóborolhat az országban, mint a kivart eb.

— No, majd adok én neki földet — tüzelt a reménytelenség kínjában Buta Lajos. Először olyan gondolatokat is forgatott a fejében, hogy meg* fojtja, oszt’ a hátára rak egy csomó földet, hadd tegyen neki. Ha bezárják érte? Egye meg a veszekedett fene az egész %

cudar éteteti Egy est© többednragávul ki is teste Győri Danit (disznó ere- j© volt a henye kulák- nak). A főidre tepertők és marokszámra tömték a földet a szájába. Pex'sza csak annyit, amennyit le tadott nyelni ős kiköpni a hordóhasa vérszivó. I)e igy is nehezen tudott kilábalni az ellen© inditott perből.

‘ Ilyen Győri Dani több van még az országban és a világban, akik ki akarják húzni a földet a dolgozók Iába alól és teszedni a fedelet a fejük felől, hogy újra az ő istállóikban keressenek lakást és újra nekik izzadjanak. Csakhogy ebbe beleszólnak a Király Istvánok. D© b©te ám. A zsíros Győri Danik és áss imperialisták legnagyobb' sajnálatára nőm akarnak mégegyszer a« óoskopiacról ruházkodni és nekik adni azt, amiért keservesen megdolgoztak. Király István jó termetű, erős ember. 53 év© dacára könnyen elbánna még jónéhány támadóval. Aztán vele egy sorban küzdenének Bula Lajos családjai, a »Dózsa« tsz tagjai és mindazok, akiknek évtizedekig szívták a vérét az úri és kulák bitangok. De az ország határán ksi|vü,I a világon sokszázmi.lió emiier harcol már azért, hogy kivágja a rothadhat a jó , közül, hiszen ©lég hosz- szú ideje senyvesztik életüket.

Kukk 1 trine.