Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-11 / 290. szám
................................................................................................................... Vi/^a-i^aió-U. VUpt .— V ilágszerte lelkes készülődés a népek békekongressznsára .1 «'Pravda“ londoni tudósítása u népek békrkougresszasánal: angliai előkészületeiről A »Pravda* közit V. Majbvsakij «A kékén© vágyé nép hangja* című tudósítását, amelyben be- Haámol arról, hogyan készüknek a kongresszusra Angliában. A. Bitesbe utazó angol küldöttekről szólva a ■tudósító nmgailapítja: az angol küldöttségnek több mint százhúsz tagja vsm, a legkülönbözőbb szakmák- hoz tartozó, különböző politikai és vallási meggyőződést valló emberek. Sohasem volt még az angol nép ilyen nagy számtan képvisel ve nemzetközi kongresszusokon és konferenciákon. A jobboldali munkáspárti vezetők, akik megtiltották: a munkáspárt és a szakszervezetek tagjainak « kongresszus munkájában való részvételt, most fuldokolnak a dühtől, csúfos kudarcot vallottak. Majovszkij ezután idézi az egyszerű angol embereknek a békejegyzőkönyvekbaa összegyűjtött nyilatkozatait és megállapítja, hogy azok kifejezik az angol nép haragos tiltakozását a háborús gyújtogatok cselekedeten ellen, akik megszedik magokat az emberek millióinak bánatán és nyomorán. Ymk- Jben a bejegyzésekben kifejezésre jut az angol nép törhetetlen békaakarata. ,4 hamburgi küldőitek elindullak a népek békekongresszusára Hamburg lakosságának a népek békekongneeszusára. megválasztott küldöttsége az elmúlt hét vágón elutazott Bécsi». A küldöttség tagjai között van Heinrich Knoop, a Nyugatnémet Halászszövetség ál- elnöke, Tani Eigner (SPD), a Háborús Szolgálatot Ellenzők Nemzetközi Szövetségének hamburgi tartományi vezetője, Hertha Werner vierlancteni pártonkívüli parasztasezony, stb. A belga nép a reakeiő mesterkedései ellenére elküldi képviselőit' a népek békekongressxusára A belga reakció minden úton-módon igyekszik megakadályozni a küldöttek elutazását a népek tékekongresszusára. A «Kation Belga» című katolikus lap kirohanásokat intézett « «Keresztények Békemozgalma» nevű szervezet ©Ben, amely úgy határozott, hogy elküldi képviselőit a kongresszusra. A Belga Szocialista Párt határozatban erősiti meg a párttagoknak adott korábbi rendelkezését, hogy un.: vegyenek részt ilyen természetű megnyilatkozásokban». A szocialista, a keieeztényszociaüsta és a liberális párt egyszerű- tagjai áronban nem engedelmeskednek vezetőiknek, akik eltiltják őket a békeharcban való részvételtől. A bfeiga nép nagy hal— ke sede-. cl támogatja a népek békekongpeeszusának összehívását. Az ország különböző városaiban és falvaiban több mint nyolcvan kongresszusi küldöttet választottak meg. Ilraxil köséleti személyiségek helyeslik a népek békekongresszusának összehívását Mint az «Imprensa Popular» jelenti, a brazil társadalom egyre több képviselője jelenti ki, hogy támogatja a népek békokongresszusát. Brigído Tinöo, a, kormányon lévő jobboldali vezetés alatt álló munkáspárt kongresszusi képviselője Bio De Janeiro béJaaharoosaihoz intézett levelében ezt Írja: — Feladatunk, hogy minden erővel védelmezzük a béke ügyét és az államok kötötti barátságot, mert ez szükséges feltétel© a békés alkotó munkának. Megtartották az első bolíviai békekongresszust Az »Imprenstt Popular« jelentése szerint La Pazban összeült az első bolíviai békekongresszus, amely fontos esemény a bolíviai béteemozgalomban. A kongresszus munkájában a lakosság minden rétegének képviselői resztvettek — épitőmunkások, bányászok, textilmunkások, vasutasok, parasztok, »diákok, pedagógusok, szabadfoglalkozásunk. A kongresszus megvitta a bekeharccal kapcsolatos kérdéseket és a bolíviai békemozgalom gyakorlati feladatait. Határozatokat fogadtak el a tartós békéért folyó harc fokozására. Békekíáltványt írtak alá a békésmegyeí katolikus papok IS32 december II., csütörtök Így folyt le egy szeminárium Békéscsabán, a IV. kerületben A Békésmegyei Katolikus Papok Bókcbizoüsúgának választmánya az ország valamennyi megyéjének papi békebizottságával egybehangzóan, elhalározta, hogy a Becsben összeülő népek béke- kongresszusán résztvesz. Nemcsak az országos békeküldött- kénl megválasztott dr. Babocsa F.ndre budapesti provikárius, belvárosi plébános és Máté János veszprémi püspöki helyilök sze- mélyében hanem olyformában is, hogy békeki oltvánnyal hallatja szavát a világ minden tájáról összesereglő küldöttek előtt és általuk a világ népei előtt. A bé- kenyilatkozat így hangzik: Mi, magyarországi római katolikus papok hitünk erkölcsi törvényeire, híveink és paptársaink ezreinek meggyőződésére támaszkodva, határozottan a világ béke- ügye mellé állunk. Elengedhetetlen erkölcsi kötelességünknek tartjuk, hogy az egész katolikus világ — nyugaton élő testvéreink, pap testvéreink és püspökeik is — hallassa szavát, amelyben a szörnyű baklériumháborút. s folytatóit elítélik, sürgetik a koreai háború azonnali megszüntetését és a tárgyalások későbbem folytatását támogatják. Ugyanakkor leszögezzük, hogy a baklériumfegy- vert és az alomerő pusztító, háborús alkalmazását súlyos bűnnek tartjuk és sürgető szóval kívánjuk, hogy azonnal szüntessék meg a most folyó háborúkat, elsősorban a koreai vérengzéseket s azután kezdjenek a világ hatalmai, minden nép békéjét biztosító tárgyalásokat Ilyen határozott állásfoglalást kérünk a nyugaton élő paptestvéreinktől, az ő püspökeiktől, valamint híveiktől is...« A választmányi tagok nagy örömmel vettek részt Borsos József elnök és Cilii István titkár javaslatára a békekiáltvány ösz- szeállításában és arra is lelkesedéssel vállalkoztak, hogy espe- resi kerületenként elviszik paptársaikhoz, plébániáról-plébániá- ra menve eléjük terjesztik a béketábor nagy tanácskozására küldendő békel’elhívást, amely a magyar katolikus papság békeakaratát fejezi ki. Az endrődi kerületben Fetzei József apátplébános- espercs, a gyuláikul Cilii István és Kovrik Gyula, a battonyaiban Tóth István és Körmendi Sándor, a csanád a pácaiban Kiss József esperes, az orosháziban Aranyi Imre és Tóth József, a körösla- dányibnn Márky Antal, az eleid kerületben Reibel Mihály esperes kereste fel paptársait. Mindenütt szívesen látták a választmányi A fiatal Olga Csesznokova életében eok gyönyörű, feledhetetlen nap volt már. Elfeledhetné-e valaha azt az örömteli órát, amikor őt, a 19 éves kolhoz parasztién y t Lenin-renddei tüntették ki, vagy azt a napot, amikor a falu lakói a körzet küldöttévé választották? Olga életének piroebetős napjai között is az volt a legszebb, amikor felvették Lenin és Sztálin pártjának tagjolöltjei közé. ... Varvara Goorgijevna Szó regina, a kolhoz pá ttitkára felolvasta Csesznokova felvételi kérelmét, ajánlásait, jellemzését. Olga már gyermekkora óta nagyon szerette a pártot. Kommunista édesapja gyakran mondotta: — Tanulj kislányom, hogy kommunista légy, ha felnősz. Fel válla go ka! és határozott állásfoglalással írták alá a békekiáltványt, amely ma már díszes kötésbenösz- szegyüjtve, ott fekszik a bécsi tárgyaló-terem asztalán. A megyei Papi Békebizottság segítségére volt a megye papjainak abban is, hogy a békeszerető híveket előkészítsék a III. magyar és a népek bécsi békekongresszusára. November 16-ra körlevelet adott ki a szószékeken való felolvasásra és a prédikációk témájául is ezt tűzte ki. Kezdetben ezelőtt két évvel bátortalanul hangzott még a béke szó sok ige hirdető ajkán, de a szívós felvilágosító munka, a nagyszerű békemozgalonn eredménye az, hogy ma már egységesen hallatják szavukat a népek nagy békekongresszusán s ezzel segítik a határozatok meghozatalát, irtana pedig azok megvalósításéL tód majd az apádat. Olga tanult, dolgozott, belépőit a Komezomolba. Tudta, hogy jó úton halad. Ahogy nőtt, egyre közelebb került a pártszervezethez. Minden pártnapon ott volt, hiszen itt olyan kérdésekről volt szó, amelyek nagyon érdekelték. Politikai oktatásban is résztvett: J. V. Sztálin életrajzát, majd a Kommunista Párt történetét tanulmányozta. Amikor Olgának adják meg a szót, mindenhonnan bátorító pillantások simogatják. A második sorban ül Olga édesapja izgatottan és meghatottam Olga érzi, hogy a kommunisták nagy családjában van. Már nem szorítja torkát izgalom, folyamatosan mondja el élete történetét. Az ablakból idelátszik a hétéves Békéscsabán, a IV. kerületi pártszervezet másodéves politikai iskoláján ezídáig még egyetlen kmorxso ládái sincs. A hal.gátéi; rendszeresen résztveszíiek a szetninárHiir.okoii. Nem volna helyes azonban erről arra következtetni, hogy ilt bizoiyára valamilyen különleges módszerrel dolgozik a pártszervezet vezetősége, vág)' a politikai iskolái vezető elvtárs. Egy- á talán nem. A hallgatók minden szeminárium után érzik, hogy több tudással, gazdagabb tapasztalatokkal térnek haza, mbit mikor elindultak. HétíSn meglátogattuk ezt a politikai iskolát, hogy m-'ggyőzödjünk a hallgatók tanulási készségéről, vitaképességéről, a tanult anyagn: hogyan saiáátlák cl, milyen az iskolavezető módszere. A szemináriumon a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongiesz- szusa anyagából a nemzetközi rész második hétre előírt pontjait tárgyalták meg az elvtársik. A propagandista ©lvtárs két fő kérdés köré csoportosította uz anyagot, nagy vonalakban jellemezte azt, hogy mit fogra! e kérdés magúban. Első kérdést — Melyek a mai nemzetközi helyzet fö jellemvonásai? Gyebrovszki elvtársnő, az első hozzászóló elmondotta: — Truman még .1945-len vpy nyilatkozott, hogy az Amerikai Egyesült Államokat elég erősnek tartja a világuralmi s:e ep betöltésére. Tehát közöst énül « második világháború után sem a nemzetek közötti együttműködés volt 0 céljuk, hamm a jArofithajhászás, a népek kíméletlen elnyomása és kizsákmányolása. Gyebrovszk iné után még öt hallgató szólt ehhez a kérdéshez. Elmondották az elvtársak; a nyugati államok burzsoáziája e’iadta a nemzeti fuggntlencégcí|. Amerika rym Szerelte te hadseregei a második világháború után, ha nun még inkább növelte annak létszámát. Az atlanti szerződés tool? alatt háborúra készülnek, hadi támaszpontokat létesítenek. Szabad országnak, nőve/ik a hatalmuk alatt álló országokat azért, mert ott szabad nekik a rablás,. a dolgozók kizsákmányolása. Szabad a dolgozóknak éhen halni, szabad a burzsoá államhatalomnak a békéért harcoló dolgozókat üldözni, börtönbe vetni, meggyilkolni. A valóban szabad országokba kémeket, gyilkosokat küldenek. — Milyen példává! tudják ezt az elvtársak bizonyítani? — kérdez közben az előadó. — Ezt mutatja a jugoszláv emberrablók bűnpere, a Slánszki-per Csehszlovákiában, a lengyelországi kémtevékenység leleplezése s ezenkívül még számtalan ilyen és ehhez hasonló esetek. A börtönökből kiengedik a gyakorlott tömeggyiliskola épülete. Itt töltötte Olga gyermekéveit. Itt tanult, itt lett komszomol. Kezdetben, a hétosz- táiyos iskola elvégzés© után mér- tegkezelő volt a kombájn mellett. Vatentyina Zujeva zöldségtennosz- tőnő, aldt ma már az egész ország ismer, fiatalokból álló brigádot szervezett. Feladatuk az volt, hogy az Uraiban eddig soha nem látott burgonyatermést: hektáronkint 500 mázsát érjenek el. Olga, Zujeva egyik legszorgalmasabb segítőtársa lett. Megteszi tetten dolgozott és tanult egész év-ben s a következő tavasszal már ő terjesztette Zajévá munkamódszerét. Aztán Olga ifjúsági csoportja verseny re hívta ki Zujeva csoportját. Az egész kolhoz, az egész terület izgatottan- figyelte az újítók versenyét. Zujevát és Csesznokovát | messzi kolhozokba is meghívták tapasztalatátadásra. Az agrotechnika vívmányainak bátor alkalmazása azt eredmékos fasisztáidat éj was tő pozíciókba teszik őket. Ezt teszik Nyűgét t- Németországban, Jugoszláviában és egyebütt is — mondják az elvtársak, — Van még kérdé*, amivel nem foglalkoztak az elvtársak. Például mivel leplezik az imperialisták háborús előkészületüket? . — kékéről fecsegnek, de azt hazudjak, hogy a Szovjetunió meg akarja őket támadni. Malenkov elv- társ azonban kongresszusi beszámolójában elmondotta: a Szovjetunió nem támad meg senkit, de ha m *»». ertalisták csztelenségükbzn meg támadnák, er szovjet nép megvédi ■< ham határait és megsemmisítő ci > pást tud mérni az ogresezorokra - hangzott a válasz. A propagandista elvtársnak csak ossz© kellett foglalnia, tömören a kérdést, a hallgatók — mint fentebb láttuk — jól megvitatták azt A második kérdés ez vott t — Hogyan és m lyen elvi alapon harcol a Szovjetunió a békéért? Milyen tettekkel bizonyítja i * a szovjet állam békeakaratát? Fotelét: — As állandóan emelkedő élelmiszerek és köeizülcséglcti ciki A termelésével, a term srol 'id'akíu tervek végrehajtásával, fáid ul a Lenin-csalorna és a Turkm n fö- csatorna megépítése, a megvalósított Cimljanszki-ient,er létnh. z'sa és a szovjet ipar 220 nsiraléko* növelése igazolja ezt. A béletábor országait nem fégy vertei, nem lu dianyaggal se ;íti, hanem ipari rs mezőgazdasági (éjekkel, tehát tár- meló eszközökkel, átadja több termelésben elírt tapasztalatait. Est csak az az ország teheti meg, amely maga is a békéért harcol. — Igv mondták, majd hozzátették azt is: mi is több termeléssel, álikun iránti kötelezett-égeink maradéktalan végrehajtásával harcolunk a békéért. A békéért folytatott harc nemcsak a kommunisták harca, liánom az egész dolgozó népé. Éppen ezért még több segítséget lwll adni a. békebizotteág-oknak, hogy aktívabban tudják mozgósítani a dolgozó tömegeket, a begyűjtési kötelezett- ség és az adófizetés maradéktalan teljesítésére. Tehát erősíteni a párt és a _tömegek közötti kapcsolatot, erősíteni a tömegnevelő munkát. Minden becsületes dolgozót meggyőzni, hogyan tudja jobb munkával erősíteni a léke mind jobban erősödő tál?órát. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok, a K- ketábor országai szükségletre termelnek, hogy dolgozó népük Erényeit minél jobban ki tudják elégíteni. A XIX. pártkongresszus ír- legfőbb tennivalóként a többíru- molóst, a dolgozók jobb ellátását tűzte célul a szovjet dolgozók o'7\ így tárgyalták meg a második heti anyagot a másodéves politikai iskola hallgatói Békéscsaba IV. kerületében. SZU LA IMREnyezte, hogy Olga csoportja hárem hektáron hektáronkint 525 mázsás termést ért el. Ezért a teljesítményért Lenin-ronddei tüntették ki Olgát. A nagy megtiszteltetés további előrehaladásra sarkalta. 1951-ben 8 hektáron, hektáron- kint 610 mázsás burgonyatermést; takarított be. — Ez az én etetem története, — mondja Olga, aztán még arról is szól, hogyan dolgozik, mint komszomol titkár és mint szovjet küldött. Az öreg Kuznyccov mindnyájuk nevében szól: — Szerintem Olga méltó a párttagságra ... Mostanában Szverdlovszkban látni Olga Csosznokovát, a Kommunista Párt tag jel öltjét. A körzati pártbizottság a kolhozvezetőt Jel. roméves iskolájára küldte. Az iskolában tanulás közben értő a hír, hogy Vatentyina Zujevá al együtt a Szocialista Munka Hőse chum! tüntették ki. B. NYEVSZKIJ: dí íegdkeMünMfnieifi
