Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-11 / 290. szám
proletárjai egyesüljetek--------;————^ N em viszünk át adósságot a jövő esztendőre így folyt le egy szeminárium Békéscsabán a IV. kerületben V._______________________________J I AZ MDP B É K É $ M E GYEI PÁR T B-l ZOT T S ÁG Ál i A K LAPJA 1952 DECEMBER lt„ CSÜTÖRTÖK Ára 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 29«, SZÁM Íz őszi munkák gyors befejezése mellett, már most készüljünk fel a tavaszra A gyulai „Petőfi" tsz építő brigádja a házi építkezésekkel sokezer forintot takarít meg Leesett az első hó s ezzel bekö- pzöntölfcfc a tó'. A jó gazdi* ilyenkor mór ny ugodtan néiz a tói ete, a hó- takaró megerősödött búzájára ke- jriil s a (mélyszántásra einoaan inár gondja. Nyugodtan állíthatja, jövőévi bőséges aratásának megvetistte az alapját. Elmondhatjuk-e, hogy jni, itlt a megyében a jó gazda nyugalmával nézhetünk a tói olé? Bizony nem. Többszer holdra tehető a vetetten terület s a mélyszántásnál is igen sok a tennivaló, hiszen még 50 százalékra &»m teljesítettük a tervet. HA a lemaradás okát vizsgáljuk, inam ©gy tszcs-ben, gépállomáson, vagy éppen állami gazdaságban mondják el: hát lehetett dogozni az ©sós napok al att? Átázott a tia'oj, «leült benne a trak- tor». Ez mind igaz, de a lemaradás vájjon ott kezdődött, az ©sós novemberi napok alatt? Nem, Ideáén akkorra már a munkák jó részét ©1 kellett volna végezni. A lemaradás igazi oka az, hogy tanácsaink, do pártszervezeteink is akkor kezdték szorgalmazni a munkákig amikor már «körmük ne égett a dolog», sürgetett a határidő, vagy már túl is haladtak rajta. «A.® őszi munkák elhúzódásánál a rossz időjárás melleit legalább, ugyanilyen, súllyal esik latba számos tanács- és p ártfunkcionáriusunk — ... — és igen sok szövetkezeti vezetőnk opportunista magatartása, meyet az osztályellenség, ti ku'ákok és egyéb reakciós elemek ügyesen meg nyergeitek:■>, — figyelmeztet bonnünket Gerő ©Ívtárs november 30-i beszámolójában s ebből te kell vonnunk a tanulságot. Bizonyos, ha tanács- és pártfunk- cionáriusaink már a betakarítás, az aratás megkezdésekor gondoltak volna a vet éjire, nem lett volna olyan tág tere az ellenségnek abban, hogy elhíresztelje: «majd az állam ad vetőmagot, ráérünk még a munkává’». Jól emlékezhetünk — bár az idén számos gép segítette a munkát, mégis — elhúzódott az aratás ideje. Nőm egy olyan tszcsét, vagy okár egyéni.eg dolgozó parasztot találunk, ahol nem csupán, a vetőmag, hanem annak két-háromszorosa el- porgett. Megbizonyosodhat erről •bárki, aki a határban látja az árva- keéaeket. A cséplés idején újabb hiba ha mozódott a régire. Tanácsainknál csak elvétve beszélgettek orról, hogy gondolni kéne a vetőmagra is. Sőt még az is előfordult — pl. Eleken —, hogy ©gyes tanácsfunkcionáriueok őzt ígérték, majd ad az á.llam ősszel,s ezzel — mint a későbbi idők bizonyítják — o knákoknak segítettek. Az ilyen ■munkák eredménye vöd az, hogy a vetőmagot sok helyen eladták, leőröl tettek 8 mire vetésre került a cor. a vetőmag nem volt sehol sem. Van arra példa, ahol már ©lőre gondoltak a vetésre, ott meg is volt a vetőmag. Békésszentandráson pl, számbavették a termést s biztosították a vetőmagot mindenkinek úgy, hogy megteremtették a szabadpiac segítségével azt, hogy minden paraszt megvehesse a hiányzó részt. El is végezték a munkát kútár-időre. Mire tanít mindez? Arra, hogy a vetés és a mélyszántás gyors befejezése mellett már most gondolni kell a tavaszi munkák jó előkét- szítéséno. «Jtrnd,ebből az a tanulság, hogy a tavaszi mífmőgnzdasági munkákat előrelátóbbm, tervszerűbben kell megszervezni, « vetőmagot elő kell készíteni, elő kell teremteni s hogy az ellenséget idejében le leélt lop- le&ni s el kell szigetelni-'» Hogyan készülhetünk már most a tavaszi vetésre? A békéscsabai «Petőfi; fezben a tagsággal megbeszélve központi magtárban helyezték el a tavaszi vetőmagnak valót s a fezeinek személy osan felelős az egész szövetkezet előtt azért, hogy azt semmire ’fel ne használják. Követendő példa csoportjaink előtt, hogy már most válogassák ki és készítsék elő a vetőmagot, nehogy újra1 megismétlődjön az őszi hiba. Ne forduljon elő az, hogy akkor kí-z- dik törni a tejüket a saövetkozat vezetői, honnan is teremtitek eV» a vetőmagot, araikor már sürget a vetés ideje, amikor mindanoapoe veszteség gyengébb tarmést jelent a kapásoknál. A vetőmag biztosítása egy része a felkészülésnek. Ugyanakkor gondolni kell arra is, hogy már most megszervezzék a brigádokat, mint ahogy azt a lökösházi «Május 1» tsz-ben is tették, megteremtsék a feltételit « munkák gyom ‘elvégzésére. Úgy kell foglnlkozni a. brigádokkal, hogy tavaszra erős kollektíva vegye át a területet 8 orra keresve so lehetne találni ;otl> alkalmat, mint a mod, folyó téBS szakoktatást. Természetes, nemcsak a tea-ben kell fölkészülni a tavasai vetésre. Semmivel sem volt kisebb gond és kevesebb baj az őszi munkáknál az egyéni tog dolgozó parasztoknál. A felvilágosító munka ©légtetenseg© tág teret adott az ellenség szabo- tál'ásának, rémhírterjesztésének. 91a- nócsainknak már most gondoltatok kell arra, hogy az egyénileg dolgozó parasztok is alaposan felkészüljenek a tavaszi munkára és ebbon nagy segítséget nyújthatnak tanácsainknak az állandó bizottságok, az aktívák, az élenjáró dolgozó parasztok. Állandó bizottsági tagjaink és az aktívák beszedessenek el már most a dolgozó parasztokkal, hogy miből teremtik elő a vetőmagot s miéit fontos az alapos felkészülés. De ugyanakkor tanácsaink kei esték meg a módját annak is, bogy már most ellenőrizzék a kulakokat. Nehogy úgy járjunk, mint az idén ősszel, hogy akkor ellenőrizték tanácsaink a ku- tákot, mikor a határidő lejárt és akkor derült ki, nincs vetőmag. Késő lesz már akkor ellenőrizni, amikor a kulák teletette, elféketézte a vetőmagot. A jó ellenőrzés gátat fog vetni annak is, hogy a falké- szüLotlenséget kihasználva a vetés gyors befejezését hátráltassa az ellenség. A tavaszi munkák sikere már most a téli előkészület alatt dől el jórészt. Tanácsainknak, pártszervezeteinknek át leéli érezniök ennek fontosságát. Ezt hangsúlyozta Gerő olvtárs is, amikor elmondotta: «Ez a feltétele annak, hogy tavasszal a mezőgazdasági munkákat terv szerint idejében végezzük el s ezzel- -is elő sági lsük a mezőgazdaságban a növénytermelésnél a terméshozam emelését.» DEÁK RÓZSIÁllatállományunk eredményes áttelelt&tóséhez lio/.zá.tartozik a jó elhelyezés is. Különös«® fóti!/* most, amikor takarmányszükituBin vagyunk, hogy az állatáUütoányuuk szövetkezeteink ben minél jobb közös istállóban tegyen. A közös áL- latállomány k tolakitását a termel ő- szövetkezet alapszabálya is előírja s arra kormányunk is több) határozatba® fölhívta figyelmünket. Egyes termelőszöjetkezetemk ezt be is tartották, gondot fordítottak az áltatok elhelyezésére, az épít kenésekre. Jó munkát végez e tórán a gyulai »Petőfi« tsz 10 tagú építő brigádja. Ebben az évben 25 kutrioá» sertésfiaztetót, 200 férőhelyes sertéshizlaldát és egy 2000 férőhelyes baromfiólat és több más kisebb helyiséget építettek fel, mintegy 120.000 forint értékben A brigádban nines képesített szakmunkás, el tudnak azért igazodni a minisztérium. építkezési tervein, valamennyi épületiét a típus tervek szerint, készíttettek el. Azoknak a fölépítéséhez » regi, romos épületekből kikerült anyagot használták fel. Az egész építkezéshez csupán 50 mázsa mészre, 12 mázsa oamantre adtak ki pénzt. Kormányunk az építkezésekhez, az épületek értékéinek megfelelően, hosszúlejáratú hitelt és mtmkaegy- ségelőteget ad. A »Petőfi« tez-ben wem vették ezt- igénybe, a saját erejűkből oldották meg az építkezést. A házi építkezés amellett, hogy gyorsabb, gazdaságosabb is. A »Petőfi« tsz építő brigádja Idszámi- botta, hogy a 200 férőhelyes hizlalda felépítés© 50.000 forintba került volna, s így pedig csupán csak 8000 forintba, s a ráfordított munkaegységekbe került. A házi brigád minden egyes tagjának érdeke az. anyagtálcarékosság, a használt és hulíadókanyagok felhasználósa, azzal a szövetkezet, az egész tagság, de a saját jövedelmük is növekszik. A gyulai »Petőfi« tez-ben aa épitkezéei brigád igen jó munkát végzett. Példamutatóan dolgoztak, a legtöbb munkaegységet szerezték meg. De az elkészített épületek közül 345-en szólaltak fel. sok hasznos javaslattal segítették a községi tanács munkáját s ezek közül többet már meg is valólemlett víz. A beszámolót tartó tanácstag eljárt az ügyben s néhány napra rá kicserélték a megrongált csöveket, kitakarították az átereszeket s így megszüntették a hiányosságok utcakövezés kereskedelmi Vállalattal megállapodott abban, hogy az új üzlethelyiséget december hónapban megnyitják, a közvilágítás megjavítását pedig beállították 1953. éves tervükbe. Bende Imre tanácstag a Magyar-utcában tartott beszámolóján a járdajavítással és a községi zuhanyozó lólesíiésével kapcsolatos javaslatokat gyűjtött össze s ennek nyomán a községi tanács pontossága is szorgalmas munkájukról tanúskodik. A felépített épület azonban nem »lég még a tsz-nek. Földterületük ebben az évben több mint a kétszereséi© nőtt, állatállományukat is eza&l párhuzamban kell főjleejteni. Ezt látva már most tervezik a jövöévj építkezést is. Ha az igaerő elvégzi az őssó mezőgazdasági munkát, hozzáfognak azonnal a romépületek bontásához, szállításához, hogy tavasszal helyben tegyen az anyag, megkezdhessék a terv levet t ló-, te héniefcáiló és autógarázs felépítését. A gyulai »Petőfi« tsz példája is mutatja, hogy minden termelő- szövet kezet ben meg lehet szervezni az építési brigádot, amely az építkezéseket a tanács szakembereinek irányításával, segítségé '.el elvégzi. Kövessék tsz-eink ezt és nagyobb gondot fordítsanak az -építkezésekre, már most készüljenek fel n jövő éri építkezésekre. Hozzátartozik ©& is állatállományunk átte- leltetéséhez, állattenyésztési tervünk teljesítéséhez. - (Farkas) 1953. évi tervébe beállította ezeket. Hasonló módon vették tervbe a Zsarói-utca kikövezését, ami sokszáz cukorgyári dolgozónak a napi útját rövidíti meg. Jó ivóvíz A tanácstagi beszámoló nyomán létesítette a községi tanács a Vasút-utcai malomnál a víz- kivezetést s azóta a dolgozók akkor is jóminőségű ivóvizet tudnak hordani, amikor a malom zárva van. A tanácstagok jó munkája mellett a községi tanács VB is gondosan foglalkozik a tanácstagok által ösz- szeírt javaslatok, észrevételek elintézésével és ennek nyomán egyre jobb a tanács és a lömc- gek közötti kapcsolat Ennek eredményeként javul az állami tervek teljesítése is, például adófizetésben Sarkad a megye második legjobb községe. Zalai Lajos MT sajtó esop. Szorgalmas munka = boldog elet — hizonyit'ja két békésmegyei tsz zárszámadása Ez év márciusában alakult a csardaszáílási'»Ezüst Kalász« tsz. A Tagságnak — amikor rálépett a közös gazdálkodás útjára —• a néhány pár igán kívül csak lelkesedése volt. Ez biztosította azonban, hc&y a gépállomás segítségével a mezőgazdasági munkákat idejében és jól végezlek el. A 290 hold föld meghozta a maga gyümölcsét. Évvégi zárszámadási adataik szerint 217.379 forint tiszta vagyonuk van, üzemi alapra 53-855 forintot tartalékolnak. Ifj. Szabó Antal a legszorgalmasabb szövetkezeti tag. Márciustól november 1-ig 239 munkaegységet teljesített, búzából 8 és fél mázsát, cukorból 24.5, rizsből 40,63 kg-ot készpénzből 1673 forintot, ezenkívül takarmányrépát, kukoricát, fűtésre szalmát is kapott Ifj. Barna Ferenc 17 éves DISZ-tag három éve tagja a kőrösladányi »Zalka Máté« tsz-nek, Az első évben 56, tavaly 194 munkaegysége volt. Ez évben a növénytermesztési brigádban dolgozott, 268 munkaegységet teljesített Szülei is a tsz-ben dolgoznak, a családnak összesen 720 munkaegysége van. A zárszámadás még nem készült el, de bizakodással néznek az évvége felé. Hiszen csupán búzából 16 mázsa előleget kaptak. Ifj. Barna Ferenc a pénzelőlegből ünneplő ruhái vásárolt, megvette az »Ifjú Gárda« és »Igor és Társai« című könyvet. El is olvasta mindkettőt Mint mondotta, sok erőt kölcsönzött neki a hasznos olvasmány munkájához. Fejlődni, tanulni akar. Elhatározta, hogy traklorista lesz, januárban kezdi meg a munkát a gépállomáson. Ä tanácstagi beszámolók eredménye Sarkad községben Sarkad község dolgozói érdeklődéssel fogadják a tanácstagi beszámolókat Az eddig megtartott 59 beszámolón közel 1000 hallgató vett részt, akik sítottak. Átereszjavítás jén nem tud. lefolyni a felgyüIgy például Orosz György tanácstagnak a Vasút-utcában tartott beszámolóján Nagy Ferenc Vasút-utcai lakos kifogásolta, hogy utcájukban a vízáteresztő csövek megrongálódtak, eldugultak s emiatt az esőzés idcKözvilágítás, Ugy anezen a beszámolón Mészáros Gyulámé több háziasz- szonuyal azt a kérését tolmácsolta, hogy javítsál« meg a Vasút-utcai közvilágítást, Bakos Mihály pedig több Vasút-utcai lakos nevében kérte, hogy a Vasút-utcában létesítsen a Kisker. Vállalat üzletel, hogy ne kelljen több kilóméterre járni a háztartási szükséglet bevásárlására. A községi tanács a Kis-
