Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-02 / 282. szám

19ő2 ilfítrabír 2.. k rdil Viluusaiak hép-t Hogyan teljesíti Nagyszénás a mélyszántási tervet 3 Javítsák ki a silózásnál mutatkozó hibákat A kardoskúti föld­ül üvcsszövelkczet a jövőévi ’ takarmány biztosítása érdekében több silógödröt tölt meg. Sajnos, a mun- i folyamatosságát nem kellően biztosi- tollúk. Fiiba az, hogy a silózásra átalakított gép a szárat nem lépte kellően szét. A szár nemcsak zöld és fonnyadt volt, hanem nedves és így a gép nem végzett jó mun­kál. A széllépelfszár közül sok olyan ma­radi, ami csak a le­velei és a vékonvabb részt törte le. Az így elkészített takarmány nem fog egyenletes lenni. Sajnos, úgy látom, hogy könnyen bele­nyugodtak ebbe. Pe­dig, ha a rosszul vég­zett részt még egy­szer átengedték vol­na a gépen, jóminő­ségű anyagól készít­hettek volna. v Igaz, hogy a silőlöllő jobb munkál végez, • de még nem tudunk mindenhova megfe­lelő, korszerű gépel adni. Az átalakítóit gépek is jó munkál tudnak végezni, ezt bebizonyította amull- évi silózás is. • Szerintem lehetne egy kis gondossággal most is a munkán javítani, meri a siló­zás most sokkal fon­tosabb, mini a muli évben, több az állat­állomány, kevesebb a takarmányunk, így fokozottabb gon lo! kell fordítani a siló - zásra, mivel ezen ke­resztül, sok jő takar­mányt tudunk bizlo sílani. I’dakfalvi Ideán Orosháza Állattenyésztési szakembereink, állatorvosaink feladata tervünk teljesítésében Ötéves tervünk negyedik évé­nek sikeres teljesítése a mező- gazdaságban átlói függ, hogy a jó termés alapját megteremtsük, kellő időben végezzük el az őszi munkákat, köztük a mélyszántást. Minden dolgozó paraszt elölt is­meretes, hogy az őszi mélyszán­tásnak milyen jelentősége van az őszi-téli csapadék tárolása szempontjából. Az őszi mélyszán­tás elvégzése a kapásoknál löbb- mázsás terméslöfeblelet hoz s ez nem közömbös sem nemzetgaz­dasági, sem egyéni szempontból. Nézzük meg. hogyan áll Nagy­szénás e fontos munkával, ho­gyan hajija végre minisztertaná­csunk határozatát, miért nem fe­jezte be haláridőre a mélyszán­tást? A tanács értékelése azt mu­tálja, hogy a fermclőcsoportok teljesítése alig haladta meg az 50 százalékot, az egyénileg dol­gozó parasztoknál még nagyobb a lemaradás, itt a teljesítés csu­pán 34 százalék. A lemaradás oka elsősorban az, hogy a pártszervezetek, a kommunisták az ősz folyamán a többi munkák melleit nem for­dítottak kellő gondot a mélyszán­tásra. Bár előre lehetett látni, hogy a gépállomás traktorai nem tudják elvégezni a szántásra le­szerződött területen a munkát, mégis a tanács részéről csak később történt intézkedés, hogy A politikai, tudományos, is­' meredi erjesztő előadásokat figye-_ lemmel kisérve, ínegál'apitliaijuk, hogy komoly eredményeket ér- tüuk ©!. Békés megyében csupán egy óv alatt több mint 2000 Sza­bad Föld Téli Este előadást tar­tottunk, melyen mintegy 300.000 dolgozó paraszt vett részt. Az előadások kiterjedtek megyénk valamennyi községére és tanya­központjára. Az előadások változatosak vol­tak. Agrotechnikai, politikai, tör­ténelmi, egészségügyi és termé­szettudományos előadások válto­gatták egymást. Ezek hozzájá­rulnak dolgozó p arasztságunk ön­tudatának, kulturális fejlődésé­nek elősegítéséhez. Az elmúlt évivei szemben ezévben növeke­dett az előadások száma. Tavaly októberben 60 helyen kezdtük meg az SZFTE előadásokat es 100 előadáson 8300 dolgozó pa­raszt, vett részt. Ezév októberé- ben 78 helyen kezdtük meg az előadásokat és a megtartott 110 előadás hallgatóinak száma meg­haladja a 13.000-©t. Az idei. jobb eredmény első­sorban a jobb előkészületnek tu­lajdonítható. Korábban kezdtük meg az előkészítést. Már augusz­tusban hozzáláttunk az előadások a dolgozó parasztok igaerővel is szántsanak. Több kulák pedig egyáltalán hozzá sem fogott a mélyszántáshoz, sőt pl. Gomb­kötő Sándor az állami gazda­ságba ment dolgozni. A községi pártbizottság és a tanács az utóbbi időben kezdett komolyabban foglalkozni a mély­szántással és ennek- már mulatlyo- zik eredménye. A tanácstagok kö­zül többen, mint Cserhényi Pál, Kaczkó János már október hó 6-ra elvégezték a mély­szántást s vállalták, hogy igájuk­kal más területen is szántanak Ezt a vállalást teljesítik. A mi- hályteleki részen is meggyorsult a mélyszánlás üteme, mert Záh- rák Sándor dülőbiztos példamu­tatással, az elmaradók ellenőrzé- zésével segíti ezt a munkát. A< termelőszövetkezetek közül az újonnan alakult »Kossuth« és »Pelőfíf tcrmelőcsoportök 100 százalékig befejezték a mélyszán­tást, azonban jelentős a lemara­dás a többi termelőszövetkezetek­nél. A lemaradás oka olt nagy­részt az, hogy a gépállomás trak­torosainál a kellős műszak nem nagyon megy, a gépkihasználás nem megfelelő. Vandák ugyan olyan dolgozók többen, akik ko­moly vállalásokat tettek és azt becsülettel teljesítik, mint pél­szérvezóséhez. Az előkészületi munkákban a tavalyinál sokkal komolyabb segítséget adtál; a ’ községi pártszervezetek és »köz­ségi tanácsok' is. Különösén, jó munkát végzett a szeghalmi, fü- aesgyarmati, körösladányi, gyu­lavári és a tiél megver? pártszer­vezet és tanács. Áz előadásokat mindenütt a dolgozók igényeinek, kívánságai­nak í igyífernhevé telével válasz­tották ki a helyi szervek. Nagy segítséget nyújtott az. előadások összeállításához a népművelési mi­nisztérium által kibocsátott «Ta­nácsadó». Az új oktatási évad­ban nagy súlyt helyezünk az előadások színvonalának 'emelé­sére. Ennek érdekében előadói csoportokat szerveztünk a közsé­gekben és a városoj-ban. Az elő­adói munkaközösségek tagjai egymás között tárgyalják meg az előadások elvi, politikai, módszer- . tani és felkészülési problémáit. S ennek meg is van a kimutat­ható, konkrét eredménye, mert ahol az előadói munkaközösségek jól dolgoznak, ott az előadások színvonalasabbal^ értékesebbek, mint másutt. Több helyen elér­tük azt, hogy állandóan 250—300 dolgozó paraszt vesz részt az elő­adásokon. A legjobb eredményt vagy Trausznyiezki Ferenc, akik tervüket túlteljesítették, de van­nak többen olyanok, akik nem jó munkát végeznek. Gyapjas Ká­roly traktoros például húzódozik az éjjeli munkától s egyébként sem dolgozik jól. Gyapjas elv­társ bizonyára nem olvas újságol, pedig a Szabad Nép is foglalko­zott azzal, hogyan harcolnak a traktorosok a mélyszántás befeje­zéséért. s ebben a harcban olyan fiatalok is élenjárnak, mint Vé­kony Róza traktoros lány, aki bizonyos, hogy nem fél az éj­szakai műszaktól« A fiatalok jobb nevelése érdé kében a gépállomás üzemi párt szervezetének tanulmányozni kell Központi Vezetőségünk határo­zatát az ifjúság közölt végzendő munkáról, mert a tenet úgy tudjuk teljesíteni, ha a dolgozó fiatalok is lelkesen végzik mun­kájukat, átérzik munkájuk jelen­tőségéi. Az utóbbi nafrok esőzései meg­nehezítették ugyan a mélyszáu- ■tást, de tennék ellenére, úgy kell dolgoznunk, hogy a nehézsége­kéi leküzdve a rendelkezésre álló gépiü-í és ’igaerők teljes kihaszná­lásával biztosítsuk a mélyszántás gyors befejezését községünk egész területén. Nádai Árpád tudósító, Nagyszénás. Füaefgyarmaton ér-ték el, »hűl a részvevők száma az ötszázat is túlhaladja. A jó előadások meg- feed veltetik az, SZFTE-kot s Fü­zesgyarmaton is már ié’lépett az ez, igén y, hogy a szokásos heti egy előadáson kívül még egy elő­adást tartanak a községben. Az elért eredmények mellett hiányosságok vannak, főként a szarvasi és a gyomíd járás terü­letén. Ebben. a két járásban sem. a jáirási tanács, aem a községi ta­nácsok nem foglalkoznak ífltegí'é- lelően az SZFTE előadásokkal. Nem segítik az előadók kivúlasz- táeát s nem veszi le tudomásul azt, hogy az előadások nagy se­gítséget tudnak'nyújtani a taná­csok fő feladatainak elvégzésé­hez. A járási és közcégi tanácsok a jövőben sokkal nagyobb segítsé­get nyújtsanak a népművelési propaganda munkához. Segítsék elő a Szabad Föld Teli Esték »kénéit, tegyék lehetővé a kul- túrotthonok fűtését, a hallgatókat barátságos terem várja, ahol ott­honosan óraik magukat. Foglal­kozzanak többet a népművelési ügyvezetők munkájával és kér­jék ezémon tőlük, hogy mit vé­geztek a Szabad Föld Téli Es­ték sikere érdekében. Indítsanak versenyt az előadások mind jobb megszervezése és a hallgatók lét­számának növelése érdekében. Küzdjenek azért, hogy elnyerjék a járási, illetve a megyei ta­nács népművelési osztályának vándorzász’aját, amely egyben mutatója lesz annak, hogy ered­ményesen harcolnak dolgozó né-' pünk általános műveltségének nö­veléséért. Dobroczlti Jánosáé MT népművelési, osztály okt. előadó.' nélkülözhetetlen oi ogítőeíój műnkében PÁRTIAK és a miniszterta­nács állalálloniányunk fejleszté­sére és a lakarrnánynövényter- nieszlésre hozott új határozata sokról íi munka megoldása elé állítja, tanácsaink, terimMőszövel- kezefeiiík állattenyésztési szakem­bereit, állatorvosainkat. Gondol­kodnunk kell arról, hogy azokat az eredményeket, amelyekei a két­éves állattenyésztési tervünk tel­jesítésében elértünk, tovább szi­lárdítsuk, megteremtsük ezzel az alapját az új határozat teljesí­tésének, állatállományunk minő- ségi erősödésének, hogy biztosít­hassuk ezzel országunk közellá- lását, iparunk nyersanyagszük­ségletéi. Nagy feladat hárul me­gyénk állattenyésztőire, állatorvo­saira abban, hogy állatállomá­nyunkat, a rendelkezésünkre álló takarmány gondos felhasználásán keresztül, a lehelő legjobban te­leltessük át. ; / Álla I á 11 om án y nnk áttétellé té se­ben nagy jelentősége van a lee­mel üszővel kezeli csoportjainkban most folyó ál telel fc lés i szemlék­nek, ahol a tanács mezőgazdasági osztályai, közösen a csoportok vezetőségével felmérik azU hogy készültek fel az állatállomány áte telel be lésére, milyen az állatok áthelyezése, megfelelőek-e a férő­helyek, elég szellősek és világo­sak és nem huzalosak-e? A szem­léken ellenőrizni kell, hogy be- larlják-e csoportjaink az állat­egészségügyi és az állattenyész­tési szabályokat, az állatok rend­szeres elelését, itatását, gondozá­sát. Nem úgy, mint a mezőko­vácsházi »Uj Étet« tszcs-ben, ahol a sertésállomány nincs falkásüva, az anyakocák együtt: vannak a malacokkal, süldőkkel egy nem megfelelő, huzatos, rendszertele­nül takarított ólban. A mezőko­vácsházi — és valamennyi járás — állattenyésztő dolgozóinak és az állatorvosoknak jobban kell segíteni csoportjainkat s ráne- velni az állattenyésztés dolgozóit, vezetőit a nagyüzemi állatte­nyésztés helyes vezetésére. ISMERETES az, hogy állatállo­mányunkban a legtöbb betegség a helytelen nevelésből, rossz gon­dozásból, elhelyezésből és a rend- szertelen takarmányozásból ered. Kevés helyen van még termelő­szövetkezeteinkben kifüggesztve' az állattenyésztési napirend. Ez elengedhetetlen az ellenőrzés szempontjából is, mégsem köve­telték meg az illetékes vezetők. Nagyon fontos feladat állatte­nyésztőinknek és állatorvosaink­nak, hogy a termelöszövelkezrli csoportjaink vezetőségével, dolgo­zóival még jobban együtt dolgoz­zanak, ismerjék meg eredményei­ket, nehézségeiket, vezessék rá. tanítsák meg az állattenyésztés dolgozóit, tszcs. • vezetőit a he lyes takarmányozásra, a takar­mányozási normák betartására, a rejtétt tartalékok feltárására. Úgy, ahogy azt az orosházi járás Filial - tenyésztői, az állatorvosokkal együtt tették, amikor több ter­melőszövetkezetben — mint pél­dául a nagyszénás! »Dózsa« (sz­iléi — bevezették a gyors silózúsi eljárást. A fenli Isz-ben ezt a munkát nő dolgozók végzik, akik vállallak 30 darab 1,50 kg-os li­nónak az ál telelte lését. A nagy­szénást Dózsa« Isz példáját kö­vette a kondorosi »Dolgozók«, békéscsabai »Kossuth« Isz is. De követendő példa ez megyénk va­lamennyi terfüelőszövelkezete és csoportja számára. FONTOS munkája még állal te­nyésztőinknek es állatorvosaink­nak az, hogy nagyobb felelőssé­get erezzenek a silózási terv tel­jesítéséért. Mutassanak rá ennek jelentőségére, verjék vissza - az osztály ellenség! ől eredő olyan vé­leményeket, mely szerint a siló. mint takarmány nem jöhet szá­mításba. Hogy ez az állít óm nem igaz, azt szakembereink bizonyít­sák is be, győzzék meg annak ellenkezőjéről termelőszövetkeze­teink vezetőit, dolgozóit. Ugyan­akkor ellenőrizzék azt, hogy 11 si­lózást minőségileg jól végezzék el; apróra szecskázzák a silózan­dó növényi, a vizenyős .takar­mányhoz elegendő száraztakar­mányt adjanak, jó tegyen a le­told« lése, a levegő kiszoruljon belőle, nehogy ezáltal megromol­jon. Ne engedjék meg sehol a lazaságot, vonják felelősségre etéren a hanyag munkát végző­kéi, mint például a békéssámsoni íöklm ű vesszővétkeze I veze l ő ségé 1, akik belenyugodtak abba, hogy 3 vagon nyers répaszelet tönkre­menjen. Ez lesilózolt állapotban 150 köbméter takarmánykeverék­hez lelt volna elegendő, 30 da­rab szarvasmarhának 3 hónapi takarmányszükségle tét biz tosí tót­tá volna. MINDENT el kell követni ál­lattenyésztőinknek és állatorvo­sainknak, hogy silózási tervül)-, két ' teljesíthessük, méltó ver­senytársak legyünk ebben és meg­előzzük Szabolcs megyét. Ehhez szükséges, hogy fokozottabban el­lenőrizzék és segítsék ternielőszö vetkezeteinket, községeinket. Fala} Mihály, Megyei Tanács állattenyésztési csőn. vez. Beszédes számok A mezőkovacsházi járásban annyi gaz­dag eredmény vau, azt sem tudja az em­ber, melyikben gyö­nyörködjön. Persze vannak »panaszok« is. A gyors fejlődés újabb s» újabb igényeket tá­maszt. Uyeri igény a fedett megállóhelyek építése az új vasútvo­nal mentén, aztán új járdák építése és az elkopott gidres-gödrös- régiek kijavítása. Töb­bek között a batto- nyaiak is panaszkod- tak arra, ltogy már ki kellene javítani a jár­dát a főutcán és a Rákosi Mátyás utcá­ban. De növekednek az igények a mindennapi fogyasztási cikkekben is. Mit mondanak er­ről a számok ? 1949- ben a járásban 73-an vettek kerékpárt, ez­évben pedig 456-an. 1949-ben 85-eu vásá­rol fal; rádiót, ezévben 680-an. Ruhaszövetet l!>4‘J-ben 1355 métert, ebben az évben 206.140 méíe.t. Háztartás! cik­kekből 1949-ben 3 mil­lió 260 ezer forint ér­tékűt, ezévben pedig 26 millió 505.900 fo­rint értékűt. Kooifek- cióárubór " 49-ben 425.200 forint érték­ben, ezévben 1 millió 232.600 forint érték­ben. S végül 16 millió forint értékű bútor, edény és motorkerék­pár került forgalomba a járás területén az 1949 évi egy és fél millió forint értékkel szemben. Beszédes számok ezek: napról- napra nő népünk étet színvonala. dóul Megyeri György elvtárs, wmmmmmmmmmmHMtrMmmmmmmm—mm* Szabad Föld Téli Este előadások megyénkben

Next

/
Oldalképek
Tartalom