Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-05 / 285. szám
I !>52 (Ureciulier 5., péntek December 5-e: a Sztálini Alkotmány ünnepe A Szovjetunió népei, december 5-én üuneplik a Sztálini Alkotmány napját. A moszkvai dolgozók, miként a Szovjetunió valamennyi dolgozója, örömmel készülnek az ünnepre. A gyárakban és üzemekben, a különböző intézményeknél és a tanintézetekben felolvasásokat és előadásokat tartanak a Sztálini Alkotmányról, A népnevelők ezrei ismertetik azokat a jogokat, «melyeket a Sztálini Alkotmány ad a szovjet dolgozóknak, beszélnek a Szovjetunió népeinek nagy barátságáról, azokról a nagy* győzelmekről, amelyeket a szovjet dolgozók Lenin és Sztálin pártjának vezetésével arattak. A klubokban, kultúnotthonokban és kultúrpalotákban kiállításokat, előad óestéket, hangversenyeket rendeznek az ünnep alkalmából.--------------------------------------------------------------------------- ViUcíi-sai&k hfye _ A kommunizmust építő szovjet nép életéből A népgazdaság fejlődésének hatalmas távlatai a tnrknién főcsatorna övezetében December l-én a Szovjetunió Tudományos Akadémiáján tanácskozás kezdődött, amelyen megvitatták azt a kérdést, müyien tehetőségek nyílnak a népgazdaság fejlődése számára az épülő Tu rkmen-főosatoma övezetében. Nyiko'íaj Yásziljev professzor a tanácskozáson tartott előadásában megállapította, hogy a közé pázsíai hidrofitfiergetikai berendezések gyökeresen megváltoztatják u hata(nas sivatagi és féfeivaiagi t&- rüíptek gazdasági életét. Turkmenia és a Karü-KafJpak Autonom Köztársaság a ezovjietfország (legnagyobb gyapottermesztő vidékévé változik. Ebben az új körzetben annyi gyapotot termetnek majd, mint az Egyesült Államok mai gyapotter- nnelésé-nek egyharmada. A csatorna övezetében kialakuló szubtropi- kus gazdaság, a gyümölcstermelés és a. szőlészet fejlődése olyan iparágakat hív etetne, mint a konzervipar, a borászati ipar és az édesipar. A hétmillió hektár sivatagi föld öntözései tehetővé teszi, óriási legelők kiaakítását. rosban £e»olvasásokat és beszámolókat a párt határozatairól. A Szovjetunió egyik kulturális központja Kazány A »Pravda« kazányi tudósítója írja: A szovjet hatalom évei alatt Kazány, a Tatár ASZK fővárosa; a Szovjetunió egyik á<3g-nagyobb tudományos és kulturális központjává fejlődött. A városban harmincöt tudományos kutatóintézet működik, amelyek munkájában kétezer tudományos do" gozó viasz részt. A város tíz főiskoláján körülbelül) húszezer diák tanul, majdnem húszszor annyi, mint a forradalom ejőfct. Kazáuvban zeneakadémia, hat színház, cirkusz, négy múzaum, több mozi, Iciúb, iskola és- gyermekotthon létesült. A Tatár Állami Könyvkiadó 1951-ban körülbelül ötszáz irodalmi műveit adott ki, több mint négymillió példányban. Moszkvában kétszázezer agitátor és propagandista ismerteti a XíX. pártkongresszus határozatait és Sztáliu elvtárs legújabb művét A »Pravda« közlése szerint Mosz-1 tentőségű beszédét és »A szocializmus kva üzetoeiben, hivataliban és tan-1 közgazdasági problémái a Szovjet- intézeteiben széteskörben ismertetik | unióban« című zseniális munkáját, a párt XIX. kongresszusának hatá-1 Jelenleg több mint kétszázezer agi- rozatait, J. V. Sztálin tőriénalmi jo-|tátor és propagandista tart a főváíőpiil u sätoeiaHztmis ;i licngyel Xépkőxtái^aság ban A gdyniai hajógyárban elkészült az első tengerjáró hajó A felszabadulás után a népi kormány gyors ütemben megszervezte a. hajógyárié ipart. Megkezdték a gdanszld, a gdyniai, és a szczecini hajógyárak újjáépítését, bővítését és korszerűsítését. A gdanszki hajógyárban már 1948-ba» elkészült az első tengerjáró hajó. A lengyel hajógyártó ipar a napokban fejlődésének újabb jelentős "állomásához érkezett. A gdyniai »Párizsi Kotnmün« hajógyárban elkészült az első tengerjáró hajó. Megkezdődött a munkaegységek kifizetése a lengyel termelőszövetkezetekben Lengyelország mezőgazdasági termelőszövetkezetei az idén lényegesen megerősödtek és kiváló eredményeket értek el a termésű- hozam emelésében. Ennek megfelelően természetesen növekedett a termelőszövetkezeti parasztok jövedelme is. A szczecini vajdasági 1-tensk faluban működő termelőszövetkezetben a jövedelemelosztásnál mimkaegysógenkint pénzben 15 zloty, természetben hat kg rozs és jelentős mennyiségű zöldség jutott a poráé ztoknak. tüa nyílik meg * Román Országos Béke- kongresszus Bukarestben Unka rest. (Agerpm®.) A csütörtöki román lapuk több cikikírm és ar ország miaöen részéből érkező táviratokban ad- Bak képet az egész román nép lelkes előkészületeiről, valamint az Országos 1 iékekcuűtessíus éé a népek békekongresszasa liszía- leíéré eléri újabb in-iakasikerek- ről. A Homám Országos B ékék on- ^sssszus küldöttel, valiiminl a Román Népköztársaságnak a népek békekongreisszíisám megválasztott képviselői hangot adnak a román nép elszánt elhatározásának, - hogy az egész békeszerrtő emberiséggel vállvetve, kész meg- védelmezni a békét és elhárítani a háborúi Kél kép Uéi világ A tszcs-k fontos feladata: a zárszámadás A Térni© őszövetkezeti Tanács ülésén Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előadói beszédében rámutatott arra, hogy a következő hetekben a tszss-k és tsz-ek döntő .föladata a zárszámadás rendkívül gondos és alapos elkészítése. Ezt az útmutatást köve|ti a.püski »Lenin* tszcs, amely minden készletének pontos leltározásával segíti ölő a zárszámadás hibátlan elkészítését. Természetesem ©mellett gondot fordítanak a munkaegységek elszámolásának lelkiismeretes ellenőrzésére is. Czafik Ferenc e-nök leltárba veszi a takarmánykukorica mejinyisí- gét, D. Posta Iferenc raktáros mérlegelése alapján. Hitka fatodohumentum Franco Spanyol- országának csendőr- kopói fél.é'.enycn vi gyáznak arra, liogs a fasiszta uralom által a népre zudl- tött mérhetetlen nyomor fotó utján készült bizonyítékai el ne készülhessenek és főként, hogy ne juthassanak túl Spa- nyo’ország határain* Ezért < különösen fi* gyelemreméUó ez a ké£,v ‘ 'árnfeíy hitele» sen mutatja be, milyen szörnyű körül» mények között élnek és laknak a spanyol dolgozók* Egy wolfram» bányász »lakása« Spanyolországban. A bánya az amerikai imperialisták liadi<j gyárai részére tér* mel. IN ÓTA A békésjjoiegyei dolgozók te sokat hallottak már ötéves tervünk egyik legnagyobb építkezéséről, az Inotai Erőműről és mellette az Ahuninmmkombinátról. »Béliem ű vek« — i,gy nevezik őket s rá is szolgálnak erre az elnevezésre, mert ötéves tervünk harmadik éve sorén elkészült részlegeikkel mar imád a kettő rósz.t vesz a termelésben: erősíti országúnkat, erősíti békekarcunkat. i. Áz Erőműnél Ha Székesfehérvár felől gépkocsival, vagy más járművel utazik az ember In óta felé, legelőször a három hatalmas hűtőtornyot látja meg. Ahogy közelebb ér, feltűnnek az Erőmű! kockaalak!!; magas épületei, meglátja az ember a nyolcvankét méter magas kéménypárt is. A szemlélődét önkénytelenül is elragadja ennek a nagy építkezésnek a pátosza. Az erőműt építő tröszt igazgatójának, a muoka- érdemrendes Sisa János elvtáre- uak van így »régi« fényképe erről a vidékről. Két esztendővel ezelőtt, 1950 májusában készült. Kopár legelőt ábrázol a fénykép, rajta egy szál karó, mellette egy ki» darab kő. A mérnökök akkoriban azt mondták erről a vidékről: »Itt két év múlva egy erőmű dolgozik majd...« Akik nem hitték el akkor a mérnökök szavait, ma megnézhetik. Az Erőmű áll és dolgozik. Zúgó turbinái búsakén hirdetik: A párt vezette magyar nép nem ismer lehetetlent! A legszélső hűtőtorony közelében emelkednek az Erőmű hatalmas csarnokai. A csarnokokat még építik. A nyugati oldalon még csak az óriási beton-épületelemek vasgerendái ágaskodnak, az északi oldalon azonban már falazó kőművesek dolgoznak — emelik a falat. Bendkivül sürgős ez a munka, mert ha törik, ha szakad, a teljes tél beálltáig feltétlenül el kell készülni a falazásnak. Meg kell védeni a gépeket a hideg időjárástól... El is végzik ezt a munkát, — biztosíték erre éppen a napokban történt eset: az Építőipari Vállalat vasbetonszerelői és ácsai felajánlották, hogy »átallnak« a falazáshoz, segítséget nyújtanak a kőműveseknek. Azóta már két vasbetonszerelő és egy áesbrigád ralija a falat, hordja a téglát, a kötőanyagot. Az Erőmű egyik elkészült épületrészében már három áramfejlesztő turbina dolgozik. A negyedik gépagység építéséhez, ősz. •zeállitáeához most kezdtek hozzá. Csehszlovák és magyar tur- binaszeielők végzik ezt a munkát. Nagyszerű eredményeket értek el már eddig is. Hogy milyen jól, milyen testvéri barátságban és egyetértésben dolgoznak, arra az elmnlt napokban nagyszerű példa született. A csehszlovák szerelő-brigád három tagja, — Otokár Mysha, Vaclav Mouha és Josef Vrsicky, — a III. sz. turbina össaefizene- lésének megkezdése előtt felkeresték Aubrecht Károly elvtársat, a magyar szerelő-brigád vezetőjét. Javaslattal jöttek, amit Myaha elvtárs adott elő. »Úgy gondoljuk, — mondta a csehszlovák brigádvezető Aubrechtnek — hogyha a magyar és a csehszlovák brigád tagjai összeülnének, kidolgoznák a harmadik turbina szerelésének tervét, pontosan fel- ■ osztanák a munkafolyamatokat egymás között a legapróbb részletekig és párosversenyt szerveznének a két brigád között, akkor lényegesen rövideb b idő alatt lehetne elkészülni a szereléssel.« Aubrecht Károly ölömmel fogadta Mysha elvtárs javaslatát. Még abban az órában összeült a két brigád. Késő éjszakába nyírit az idő, amikor teljesen elkészítették a tervet, amelyben a két brigád vállalta, hogy szocialista versenybe lépve egymással az előirányzott két hét helyett öt nap alatt összeszerelik és átadják rendeltetésének a HL számú turbinát... Nagyon nagy volt ez a vállalás. A brigádok tagjai jól tudták, hogy fokozottan megfeszített, nagy erőt, energiát és ezredmilliméterekig menő pontos munkát kíván a vállalás teljesítése. Mert, ha, a sokszáz alkatrész közül csak egyet is rosszul helyesnek be, vége mindön erőfeszítésüknek, kezdhetnek mindent élőiről. A brigádok hozzákezdtek a nagyszerű vállalás teljesitéeéhez, a munkához. Az első órák teljesítményei azt mutatták, hogy a versenyben alaposan leszűkített határidejű terv »lazának« mutatkozik. A terv szerint az első két órában kellett volna beemelni a forgórészt, —• a munkamenet szerint azonban a kezdés után nem egészen 45 perccel emelték be... így volt ez a többi részek beszerelésével is. A nyolc óra elmúltával a szerelők megállapíthatták: kereken 12 órával megelőzték önmagukat. Az erőműben mindenki nagy figyelemmel kísérte a két brigád munkáját. Voltak, akik a szerelőkkel együtt lelkesedtek és hittek a sikerben, — de akadt egy-két olyan ember is, aki csak legyintett és arról beszélt, hogy »csoda lesz, ha a vállalást teljesíteni tudják...« Nincsenek csodák, — ezt tudhatja mindenki, de a csehszlovák és a (magyar szerelő brigád tagjai mégis valóságos »csodát« műveltek. egészen 48 óra alatt teljesen ösz- saeszerelték a Hl. számú turbinát ... Végeredményben tehát két hét helyett két nap alatt. Nem csoda ez, csupán a csehszlovák és magyar munkások harcos békeakarata nyilvánult meg a haza építésében... Ünnep volt az a nap, amelyiken a Hl. számú turbó megindult. Az erőmű minden dolgozója ünnepelte a csehszlovák és magyar szerelő brigád jó munkát végző tagjait. Otokár Mysha és Aubrecht Károly elvtáxsak indították meg a turbinát. A gőz sisteregve, ■ kavarogva tódult be a szelepeken a turbina meghajtó lapátjai közé. A forgórész miag- lendült, egy perc sem telt el és elérte a háromezres fordulat- számot. Az áram megindult a csillogó vezetékeken, az országos hálózat felé, az Inotai Alnmini- nmkombinát felé. (Folytatjuk.) t*Mt***Mt*<
