Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-05 / 285. szám

\ 1#52 iletwmlief 5.. [m iiI ek __________________________________ yiUdísaiéU Hí^e A jó mélyszántás tavasszal esőt kamatoz Nem várhatunk könyörado- mányra a természettől, felada­tunk: elvenni tőle, amire szük­ségünk van — tanította Micsu­rin, a nagy szovjet természet­átalakító. Ez évben nálunk ,is végleg bebizonyosodott a nagy tudós tanítása. Nekünk kell a természettől kiharcolni a maga­sabb terméseredményeket A magasabb terméseredmény el­érésének egyik része az őszi mélyszántás. Ennél a munká­nál igen komoly lemaradások vannak Csanádapácán Mindössze 30 százalékban tel­jesítették eddig őszi mélyszán­tási tervüket. Nincs a község­ben egyetlen olyan dolgozó pa­raszt sem, aki 100 százalékban elvégezte volna az őszi mély­szántást. Ez komoly kárt jelent nemcsak államunknak, hanem a község dolgozóinak is. Tavasszal későbben lehet a vetéshez kezdeni, a tavasszal felszántott földbe. A község 4077 hold őszi szántási tervé­ből még csak 1226 holdon vé­gezték el a mélyszántást. Ha a 2815 holdon nem végzik el ez évben ezt a fontos munkát igen komoly károk lesznek. Hi­szen a fel nem szántott földben tavasszal tavaszi árpából 1—2 mázsával, kukoricából 4—5 má­zsával kevesebb terem. Ez a 2815 hold földön komoly jö­vedelem-veszteség. Hegedűs La­jos 11 holdas középparasztnak, ha nem végzi el az őszi mély­szántását; tavasziárpából 10— 12 mázsával, a kukoricából 20 —25 mázsával kevesebb lesz a termése. Zsipai Imre 10 holdas középparaszt —, aki szintén nem végezte el még az őszi mélyszántást —, jóval kevesebb termést takarít be a jövő gaz­dasági évben, lia nem pótolja, hamarosan lemaradását. Nehe­zebben tud megküzdeni a nyári szárazsággal. Az ősszel szántott földben még júniusban is /i>00 hektoliterrel több nedvesség van így könnyebben tudja beadá­sát teljesíteni és a beadás tel­jesítése után több jut a szabad­piacra. Ezt tudatosítsák a dol­gozó parasztok között. A községi tanácsnak is még több gondot kell fordítani a fogatlapok ellenőrzésére. Meg kell szervezni, hogy az olyan talajokban, ahol két ló nem tudja kellő mélyen, 22—24 cm-re felszítani a földet, fog­janak össze a szomszédokkal közösen és 4 lóval végezzék el jóminőségben az őszi szántást. Minden erejével mozgósítson a tanács az őszi mélyszántás el­végzésére, népszerűsítse az élenjáró dolgozókat, bírálja a lemaradókat, teremtsen lendü­letes versenyszellemet, hogy minél előbb telj esi lse a község az őszi mélyszántási tervet. Teljesítjük Rákosi elvtársnak tett ígéretünket Mi, a békéscsabai MÁV dolgozói az őszi csúcsforgalom si­kere érdekében vállalásunkat 109 százalékra teljesítettük. Makai Márton brigádja 147 százalékot ért el, de számtalan olyan dolgozó vau, aki 1 iu százalékos eredménnyel dolgozik. A kocsik további lása lényegesen megjavult, az érkezett kocsikat — úgy a leadást mint a gyiijtőkocsikat — idejében és a legrövidebb időn belül beállítjuk. Ez megkönnyíti a raktári dolgozók munkáját is. Ebből lapaszlalható még az is, hogy a békéscsabai MÁV dolgozói megértették a VIÍ. vasúti kongresszus határozatát és a Rákosi elvtársijuk lett fogadalmukat valóra is váltják, mert a vállalt munkák ma már nemcsak papíron vannak, hanem teljesítjük is Öt szeminárium indult be a MÁV-nál és ezeken a szemináriumo­kon nincs lemorzsolódás, hanem igen aktívak az elvtársak. Eb bői látszik, hogy akarnak tanulni, mert tudják, hogy az elősegít ■ munkájukat. Geresi György, Békéscsaba Jobb felvilágosító munkát a filmek látogatottságáért Sürgesse a tanács a silózási terv teljesítését A pusztaföldvári községi tanács nem sok gondot fordít a kétéves állattenyésztési terv teljesítésére, de arra sem, hogy a termelőcsoportok és az egyénileg dolgozó parasztok hogyan te­leltetik állataikat. Ez a hanyagság a tanács részéről megnyil­vánul abban is, hogy a helyi földművesszövetkezetnek nem biz­tosít elegendő fogaterőt a silózási munkák elvégzésében. Előfor­dult már az is, hogy tíz fogatot kijelölt a tanács takarmánybor­dásra, azonban a tíz fogat közül csak kettő jelent, meg és ez is csak kétórai munkát tudott biztosítani a silótöltő gépnek. Ha így hálád Rüsiztaföldváron a silózási immifa, akkor a tervet csak 166 nap múlva tudják teljesíteni s ugyanakkor 450 mázsa répa­szelet pedig tönkremegy. A tanácsnak nagyobb gondot kell fordí­tani erre a munkára. Biztosítson elegendő fogatot, hogy a sir lózási tervet ne 166 nap múlva, hanem még e hónap elején befejezzék. Szabolcsi Ferenc körz. agronómus, Kaszaper, 1 lletékesek figyelmébe! t A Békéscsaba és Csanáda pácja között közlekedő kisvonat 6 óra 20 perckor in­dul Békéscsabáról 2 —3 kocsival. Kevés a hely így, a dolgo­zók, akik nehéz mun­kából mennek haza, egész úton állnak. Megtörténik az is, hogy egymás lábán állnak, mjbeji nemi férnek el. Több ko­csi beállítását mór kérvényezték a sze­gedi vasú tigazga ló­ságnál is, de kérésü­ket figyelembe sem vetíék. Ezért arra ké­rik a békéscsabai Gazdasági Vasutak igazgatóságát, hogy, kérésüket vegyék fi-l gye lem be és javítsák ki a fennálló hiá­nyosságokat, Duna György téglagyári dolgozó, Békéscsaba. A bemutatott filmek szépségé­ből, művészetéből, tanításából me­gyénkben is sokezren merítenek. Hétről-hétre, láz- és tízezrek fog­lalnak helyet a 40 normál és 38 keskeny filmszínház nézőterén. Tíz­es tízezrek olyan kötelességüknek érzik a békéért, az új életért har- ooló, népünk öntudatát, általános műveltségét növelő, az igaz haza- fiságot elmélyítő filmek megtekin­tését, mint a pártsajtó naponkénti olvasását. Valóban a film elválaszt­hatatlan életünktől, alkotó mun­kánktól, «őt egyik elősegítő je nagy- szőrű céljaink megvalósításának. Ilyennek tekinti a filmet az orosházi, a battonyai és még szá­mos üzemi, községi pártszervezet és a tömiegszerviezetök vezetőinek lágyrésze. A filmek látogatását, több helyen jó szervezéssel, ismertetés- eot igyekeznek növelni. Vannak olyan szervezők, akik határtalan ügyszeretettel százakkal szerettetik meg a filmet. Példáid Battenyán $zelez6íín Mihály elv társ egymaga 1700, Sarkadon Nagy Lajos elv­tára egymaga több mint 2000 látó­iét szervezett be. Hasonló példa számos van még megyénkben, hi­szen sokan vannak olyanok, alak azt tetrtják, hogy meg kell ismer­tetni, meg kell szerettetni a bemu­tatásra kerülő filmet. S ez igy is van. Hiszen egyetlen rendezvény­nek sincs látogatója, ha arról elő­zőleg nem tájékoztatják a nagy- közönséget. Helyenként azonban elzárkózunk a filmek népszerűsítésétől. A bé­késcsabai Pamutszövő vezető funk­cionáriusai pl. még annyira sem becsülik a filmet, hogy a közön­ségszervezőnek egy asztalt ad­janak a jegyek árusításához. Zsí­ros elvtárs, az üzemi pártezervei- zet titkára 'nem egyszer kimu­tatta: nem szívesem látja a filnr- közönségszervezőket és azzal igyek­ezik ökot lerázni; vaunak nekünk is terveink. Kétségtelen, hogy van­nak terveink és kell is hogy le­gyenek. Azonban fel kell ismemiök hogy kultúrforradalom nélkül nem lehet a terveket megvalósítani, nem lőhet a szocializmust felépíteni. Megyénk ü/emoi, termelőszövet­kezetei, vállalatai, hivatalai és is­kolái 139 szocialista szerződést kö­töttek filmszínházainkkal, mintegy 32.943 látogató beszervezésre. Bé­késcsabán is kötött csaknem min­den üzem, vállalat, hivatal és is­kola. A szerződéseket a pártszer­vezet titkára, az üzemi bizottság .elnök© és a felelős vezetők ie aláírták. Az aláírásukkal vállalt kötelezettségüket azonban csak im- inoi-ámmal, vagy sohogys,am tel­jesítik. A városi tanács 500, a me­gyei tanács 50(d), a'városi MNDSZ 300, a leánygimnázium 1000, a fiúgimnázium 800 fő beszervezését vállalta. Ebből a városi tanácsi semmit, a megyei tanács 10, a leánygimnázium 95, a fiúgimuázi- um 74, az MNDSZ 52 látogatót szervezett be. A ül. sz. általános iskola igazgatója pedig annak adott kifejezést, hogy ő nem vállal kö­telezettséget arra, hogy a gyerme­kek látogassak a filmeket. A Ruhagyár 600 fő beszervezését vállalta s ebből 372, az Istváji-ma- Iwn 150 főből 60, a Kötöttárugyár 300 főből 117, a MEZŐKÉRT 120- bói 86, az I. az .általános iskola 500-ból 234 látogatót szervezett be. Ezekből a példákból látható, hogy a vállalt kötelezettség teljesíthető és teljesíteni is kell. Nem enged, tető meg, hogy lejárassák a szo­cialista szerzífclés jelentőségét. Bp pan a mozival való nemtörődöm­ség miatt az ellenség hangulatot igyekszik keltem a mozik látoga­tása e'lan. Meg akarja gátolni hogy dolgozóink ©rőt, harcosságot, helytállást, derűs optimizmust ne í Lfceenak a magyar, a szovjet és . felszabadult népek filmakotásaibóí. Széjjel akarja rombolni azt az örö­met dolgozóinkban, amit egy-egy új filmalkotás kelt bennük. Dolgozó nép iink életsznivonalú­nak és keresőképességének növel®- dósa arányúban rendezték a hely- árakat azért, hogy megfelelő összeg álljon rendelkezésre további olyan filmek gyártására, mint amilyen a? Erkel, a Tűzkeresztség, a Semmel­weis és a töbl fck. Soksiázezsr forint­ba kerül például a most készüli' Feltámadott a tenger című film. És a sok vidámságot, kacagást fa­kasztó Állami áruház című zenéi filmvigjáték is, amely a jövő év első napjaiban kerül bemutatásra. Az üzemi pártszervezetek, az üze­mi bizottságok, közönségszervezők verjék vissza az ellenségnek a hely- árakkal kapcsolatos hazug hírveré­sét, magyarázzák meg, hogy kor­mányzatunk mindent a dolgozók segítségével készít, alkot a dolgo­zók javára. Filmgyártásunk nagy- ezerű termékei is a dolgozóknak ké­szülnek. így természetes: segite- niök is kell. A filmek gyártására fordítandó nagy öszszegeket nyil­vánvalóan nem vonhatjuk el egyet­len olyan községtől sem, ahol évek éta várják a bekötőutat, a kultúr- otthont, vagy éppen a filmszínhá­zat. Tanuljuuk a szovjet kolhozoktól Á jó zárszámadás a további megerősödés forrása Az uiubzoví kolhoz vezetőségi ülésén az 1951. évi zárszámadás és a gazdasági beszámoló meg­vitatásakor heves vita kerekedett. ... _ A vezetőség egy része ugyanis a mellett kardoskodott, hogy a ré­szesedés munkaegységenkint leg­alább három kilogramm gabona lá­gyén. Szorokin kolhozelirök a kol­hozaktivisták támogatásával kifej­tette, hogy ez kólára lenne a közös gazdaság érdekeinek, hiszen 2.5 ki­logrammos munkaegység-cukin ti ré­szesedés ©setén is több mázsa ga­bona jut egy-egy kolhoztagra. Eb-- ben az esetben a kolhoz beadási és az egyéb kötelezettségek teljesítése után kellően gondoskodhat a kö­zös vagyon további gyarapításá­ról: növelheti a fel nem oszt­ható szövetkezeti alapot, az üzemi alapot, valamint a szociális és kul­turális alapot. — Ha meggondalatlanul túl ma­gasan állapítjuk meg a munkaegy- ségenldnti gabona: észesedést, ezzel oeak megbontjuk a közös és egyéni érdekek összhangját — mondta Saorokm kolhozelnök. — Itt, Uru- saovbac éveken át ezt tették és ©zárt a kolhoz nehéz helyzettel került. A vezetőségi tagok alaposan vé­giggondolták a kérdés lényegét és belátták, hogy Ivan Pttvlovics Szó­rók innak van igaza. Ilyen értelem­ben hozott aztán határozatot ké­sőbb a közgyűlés. A határozatnak nagy hatása volt a kolhoz egész további életére. A beadási kötelezettségek teljesítése után az 1951. évi termésből több mint ezer mázsa gabonát tettek félne takarmányozásra az 1949. év. 70 mázsával szemben. Eladásra pedig több mint 700 mázsa került, míg az előző évben mindössze hét mázsa. A terményfelesleg értéke­sítéséből származó összegek fel- használásával nagyarányú beruház zásokat eszközöltek. Uj, tágas juh- akolt építettek, épül a salakbeton sertésól és baromfiól, önitatókat és különböző gépeket is vettek. Az urusaovi »Yolodarszkij«-kól- hoz korábban hátul kullogott a rtyiscsevoi kerületben. Ivan Pavlo- vics Szorokin, a »Volodarszkij«- kolhoz mostani elnöke agronómus 1930-tól kezdve szovhozokban dol­gozott és nagy gyakorlatra tett »zert a gépesített nagyüzemi ter­melés vezetésében. Alapos elméleti és gyakorlati felkészültsége képessé teszi orra, hogy biztos kézzel ve­zesse előre a »Volodarszkijc-kolt- hozt, amelynek elnökévé másfél év­vel ezelőtt választatták meg. A »Volodarszkij«-kolkoz ez alatt a rövid idő alatt is jelentékeny eredményeket ért el. 1950-ben lö ezer mázsa, 1951-ben 14 ezer má­zsa, az idén pedig több mint 20 ezer mázsa gabona termett a kol­hoz földjein. A kolhoz pénzjöve­delme az 1950. évi 73 ezer ru­belről 1951-ben 226 ezer rabol re emelkedett, idén pedig el fogja érni az 540 ezer rubelt. 1950-ben 1600 mázsa, 1951-ben több mint 4000 mázsa, az idén pedig több mint 5000 mázsa szénát kaszál­tak. Két évvel ezelőtt a kolhoza nak még komoly pénz- és termé­szetbeni tartozásai voltak, ma már a kolhoz senkinek sem tartozik. A siker .titka" Szorokin kolhozelnök elődeinél jóval nagyobb mértékben támasz­kodik a gépekre. A munkaszerve­zés területén hozott intézkedései mind a gépiek minél tökéletesebb kihasználását szolgálják. Segítségé­vel a gépállomás vezetősége gya­rapította. a gépkezelő kádereket és most minden egyes traktor mellé két vezetőt és két tartalékveaetőt osztottak be. A traktorosbrigád ál­landó farosokat kapott és a tralc- termunkák minősége jelentősen megjavult. A kolhozeinök kezdeményezéséi© a traktorosbrigád rósztvesz a bur­gonyaültetésben, a szénák aszalás­ban, a silózásban, a takarmány és műtrágyaszállitástian, a szeeskavá- gásban és az egyéb munkákban is. Az osztályozó gépeket átalakították gépi meghajtásra. Jelenleg villany- telepet készülnek építeni, két épi- tő-brigád pedig állattenyésztési he­lyiségeket épit. A munkaerőhiány megszüntetés© lehetővé tette, hogy a gabona mellett más növényeket is termeljenek. Idén cukorrépából hektáronkint legalább 150 mázsás, takarmányrépából pedig 250 mázsás termés várható. Szorokin kolhozelnök gondosko­dott a vetésforgók észszerű al­kalmazásáról és az agrotechnika színvonalának emeléséről. A kol­hozban most már egész táblán ter­melnek évelő füveket, úgyhogy nrá» eladásra is jut a fűmagból. Meg­indult egy 150 lioktárnyi árterü­let művelés©, ahol már idén ie nagymennyiségű szudánifü és lu­cerna termett. Faiskolát létesiteí* tek, vaj üzeni©!;, köleshántolót ér malmot állítottak üzemibe. Beve­zették a kérész fasoros és a sűrű Bo­ros vetést, az őszi gabona fejt- trágyázásét, a szemcsés műtrágyák alkalmazását. A vetőmagvak esi vázása révén 95—97 százalékos c®i- raképességet biztosítottak. Az ál­latállomány gyarapítására livenyi süldő kanokat, kaukázusi merino- kosokat és brabanti tonyészménei- feet szereztek be. Ivan Pavlovics Szónokin új tí­pusú, agronómusi képzettséggé! rendelkező kolhozelnök, aki szé­leskörű tudását eredményesen hasz­nálja fél a gyakorlatban. Szigorú munkafegyelmet honosított meg a kolhozban, minden brigád vezetőtől megköveteli, hogy naponta beszá­moljon a mimkafeladatok telje­sítéséről és a rendelkezésre álló munkaerőről. Ivan Pavlovics Szorokin kolhoz- elnök szép eredményeket könyvel­het el, de ezeket csak első lépés­nek tekinti a közös gazdaság ki- merithetetlen tartalékainak mozgó aitása útján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom