Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-12 / 265. szám

2 1952 november 12., szerem i/iUaisaí&k Hépt November 14-én kezdik meg az első békekölcsön harmadik sorsolása nyereményeinek és törlesztéseinek kifizetését Az. eleő békekölcsön harmadik (sorsolásának nyereményeit és tör- lesztéses visszafizetéseit a kötvény­tulajdonosok a/, alábbi helyeken vehetik fel: A sorsolás pénztára a debreceni »Arany Bika« szállóval szemben lévő Országos Takarékpénztár fiók­ben lesz, A sorsolásokon részvevők, «mennyiben a kihúzott kötvényt bemutatják, itt azonnal felvehetik » nyejemónyt, vagy a törlesztés összegét. Ab Országos Takarók-i pénztár budapesti és vidéki fiókjai az első húzást követő napon, vagy­is november 14-én kezdik meg a nyeremények és a törlesztések; kifizetését. A kisebb takarékpénz­tári fiókok november 14-én, 15-én és 17-én délután 17 óráig, a kerü­leti fiókok pedig 19 óráig, 18-án és 19-én minden fiók 19 óráig tart pénztári szolgálatot. A hivatalos nyereményjegyzék november 18-án, kedden jelenik meg. E naptól kezdve az ország valamennyi postahivatala is bekap­csolódik a kifizetésekbe, ahol a '300, 500 és ezerforintos nyere­ményeket, valamint a kéíszázrérin- tos törlesztéseket fizetik ki. Az öt­ezer és azon felüli nagy nyeremé­nyek kifizetése az Országos Taka­rékpénztár fiókjaiban történik, mig a százezerforintos főnyereményt az Országos Takarékpénztár Központ­jában (Budapest, V. kér. Nádor utca 16) fizetik ki. 0 lemaradt tsz-ekben meg kell gyorsítani a rizs aratását Az idén általában jó a rizs­ben nos. • Különösen ott, ahol meg­felelő volt a talajelőkészités és gondoskodtak az állandó vizszint- ről. Az időbeni aratás és oséplée is nagyban hozzájárult a jó rizs­iéi TOÓshez. Egyes tsz-ekbeu azonban a késői aratás veszélyezteti, a jó termést.) Bedig a termelőknek is elsőrendű érdeke a rizs minél gyorsabb beta­karítása. A késedelmes rizsaratás­ból származó veszteség napról-nap- ra növekszik. A kártevők nagyobb tömege (veréb,vadkacsa, galamb) ée a kedvezőtlen időjárás az ara- tatlan rizsbon többmázsás vesztesé­get okozhat. A rizstelepeken a betakarítás meggyorsítására a gátakkal övezett parcellákról a csapadékvizet azon­nal le kell vezetni. Gondoskodni kell ezenkívül a túl nedves kévék cséplés előtti szárításáról is. Ellen­kező esetben a cséplőgép a túl- nedves szemeket szétnyomja, vagy a szemeket a bugákban hagyja. A Tito-fasizmus a legnagyobb nyomorba döntötte a jugoszláv dolgozó parasztságot Jugorz áriáé ul a kapitalizmus ujjúé az ország_ anyagi javainak ki autósa az imperia- iistákual, legnagyobb nyomor­ba dönti a jugoszláv dolgozó né­pet. A műn' n osztály elnyomorí­tásává.' ogyidojfiteg Titóék tönk­reteszik ■■ juaeBsuáv kis- és kö- réppoi :i. • i ;ot is. A '/.% osia isztiosku Jugo- e/jáyijn», o jugoszláv forradalmi emigránsok Mossskvábata megje- Jemí i ij i megírja, hogy az or­szág p! -i-zti lakosságának 69 ezá.c 1 uit kitevő sofcmiílió kis- é- k,, ziíppöraszt az ország száutó- fö.d területének mindössze 34.9 evá?-'i Icát műveli ugyanakkor, Búdkor a ku'ákok — akik a Ba­kó ág 9.4 százalékát alkotják — a. <;■ autó terület 32.2 százalékán gazdálkodnak. A kul'ákok birto­kai egyre gyarapodnak. Ők vá­sárolj ák meg a száz ée százezer tönkrement kisparaszt földjét. An­nak a 324.000 parasztnak a föld­je, akik 1948-tól 1951-ig mentek tönkre, jórészt a kulálcok kezébe került. Az idén további 246(.000 kisparaszti gazdaság csődje vár­ható. Ezekre a földekre is a ku'ákok teszik majd rá kezüket. A lop a továbbiakban arról ír, hogy a kirabolt dolgozó paraszt­ság vetőmag és igavonók hiá­nyában földje jórészét nem tudja megművelni. 1951-ben 2.5 mil­lió hektár, ®z idén pedig a szán- tóföldterület 30 százaléka maradt bevetetlenül. Ennek következté- beft jelentősön csökkent a termée- hozam. Az 1951. évi kukorica­termés már hatszázezer tonnával volt kevesebb a háborúelőttinél. Az idén — mint a «Borba» kö­zölte — az utóbbi öt esztendő átlagához viszonyítva a búza és a rozstermés 35 ezer vagonnal, az árpatermés pedig 9 ezer va­gonnal csökkent. A szinte katasztrófa is termés- csökkenés e lenére, Ti tóók foly­tatják a nyugatra irányuló ter­ményexportot. Az ország kiárusításának «üte­me» az idén rekorderedményt ért el. Az első félévben 463.000 ton­na kukoricát 6zá lítottak nyugat­ra, vagyis annyit, amennyi fe­dezné Jugoszlávia összlakosságá­nak kéthónapi szükségletét. Az állatkivitel is növekedett. Az év első öt lrónapjálran 21.000 ser­tést és 56.000 kiló sertéshúst ex-: portáltak Titóék a nyugati kapi­talista országokba. Tanuljunk a Szovjetunió Kommunista Pártjától Csoportos beszélgetéseken ismertetik st népnevelői«. o XIX. pártkongresszus határozatait Ezekben a napokban szerte a Szovjetunióban nagy érdeklődés­sel tárgyalják a dolgozók a XIX. pártkongresszus határozatait. A legelterjedtebb forma az új fel­adatok megbeszéléseié: a cso­portos beszélgetés. Gyönyörű feladat eredménye­ink lő1, nagyszerű terveinkről h&- ezé Ini — mondja Ivan Kulicsev, * kujbisevi építkezés egyik rész­legének népnevelője. Kulicsev »Mars csoportos beszélgetésre hívta a dolgozókat. Kisérjük el az elvtársat és hallgassuk figyelmesen, mit mond .. . — ... Lenin 31 évvel ezelőtt ‘összegezte az ország villamositá- eának eredményeit. A villany- telepek teljesítőképessége akko­riban két év alatt 12 ezer kilo­wattal emelkedett. Ez igen sze­rény kezdet — mondotta akkor a nagy Lenin. — Lehet, hogy a külföldi, aki ismeri az ameri­kai, német vagy svéd villamo- •itást, nevet ezen. De, aki utol­jám nevet, az nevet a legjob­ban ... A Szovjetunió villamosítás te­kintetében ma Európában az első helyen állt UízucSjv exavútor segédgéphez nem á.lja meg közbeszólás nél­kül: Megszerezzük a világ első helyét is! Népnevelő: Ahhoz, hegy sike­resen felépítsük a kommuruz-t must, az országnak egyre több villanyenergiára van szüksége. Éppen ezért az új sztálini terv, a XIX. pártkongresszus határo­zata előírja, hogy a villamoserő­in ű vek összkápacitását öt év alatt körülbelül kétszeresére, a vizi- erőművekét pedig háromszorosra emeljük. Nem olyan légen történt, hogy a párt és a kormány határozatot hozott a kommunizmus nagy építkezéseiről és mennyi min­dent tettünk máir e határozat va- lóraváltására I Azóta megkezdte működését a Lenin nevét viselő Yolga-Don csatorna. Minden irányban hajók úsznak a Volga- Donon, áramot szolgáltat a ciml- jauezki vizierőmű s a Don vize öntözi a kolhozföldeket. Megfe­szített munka folyik a sztálin­grádi vizierőmű építésénél. Mind nagyobb sikereket érnek el elv­társaink a Dnyeperen, a Krímen és Amu-Darján. Minket, kujbisevi építőket is megtisztelő feladattal bízott meg a haza. Nagy építkezésünk mind­össze kétéves. Ezalatt az idő alatt több mint 16 millió köbmé­ter földet emeltünk ki, sokszáz kilométer hosszúságú villanyve­zetéket, vasutat és műutakat épí­tettünk és igy sorolhatnánk még tovább. A volgamenti vidékeken év­századokon keresztül pusztított az aszály. Most pedig? Sztálin elvtárs zseniális tervei nyomán mezővédő erdősávok szelik át a volgántúli sztyeppeket. A zöldek) erdősávok megbízható védel; _• z őia~f Sildeknek: útját állják a forró szélnek. , A XIX. pártkongresszus köz­ponti feladatul tűzte ki vala­mennyi szovjet dolgozó elé a munkatermelékenység további emelését. Nézzük meg, hogyan áll ez a kérdés a mi kollek-i tivánknál. A legkorszerűbb gé­pekkel és gépezetekkel rendelke­zünk, ame ly etet hozzáértéssel ki is használunk. D© vájjon nin­csenek-© további lehetőségeink a gépek még jobb, még alaposabb kihasználására ? Egyszerre többen: De varrnak! A belső tartalékok kimerithetet- lenek. Népnevelő; ügy van. Építkezé­sünk példáján is meggyőződhe­tünk arról, milyen értékes szol­gálatot tesznek a népgazdaság­nak a feltalálók, újítók és ész- szerűsitők. . Tavaly télen például minden létező »szabály« ellenére dolgoz­taik a föidszivattyúk. Méghozzá a nyári normált szerint! Vasziiij Akszonov újító rácáfolt arra a maradi felfogásra, hogy a föld­szivattyú idénygép, kidolgozta és a gyakorlatban alkalmazta a téli munka technológiáját. Vagy ve­gyük példának Borisz Kovalenko exavátorgépcszt, a feltalálót, aki munkája során arra a következ­tetésre jutott, hogy a földásógép termelékenységét jelentősen emelni lehet, ha a markoló be­fogadóképességét növeljük és sú­lyát csökkentjük. A Kovalenko- féle markoló már elterjedt az egész építkezésen. Elegendő any- nyit megemlíteni, hegy például Vasziiij Klementyev brigádja, amely az új markolóval felsze­relt exavátorral dolgozik, rendkí­vüli teljesítményt ért el — egy hónap alatt 120 ezer köbméter földet emelt ki, — fejezte be mondanivalóját Kulicsev elv társ., A- kezek-egysz rsrro eme. kedtek fel. Mindenki szót kért... — Tessék elvtársik, csak nem tudom, hogyan állapítsuk meg a sorrendet... — szólt a nép­nevelő és arcán a jól. végzett munka öröme látszott. Külpolitika néhány sorban... A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának ümk>- pén üzembehelyezték Albánia első magasfeszültségű vezetékét: a Tirana—Durres-i vezetéket. Ez a vezeték annak a magasfeszültségű hálózat-rendszernek egyik szakasza, amelyet az Albán Népköztársa­ság első ötéves tervében építenek meg. ♦ B ♦ A lengyel hatéves terv keretében Varsóban és környékén több gőztermelő erőművet építenek. A lengyel főváros üzemeinek é» lakóházainak többségét a hatéves terv végére ezek az erőművek lát­ják el gőzzel. Az erőművek építésével egyidejűleg Varsóban meg­kezdték az ©gyes lakónegyedek gőzvezeték -hálózatának épi érét. A var­sói gőzvezeték-hálózat kiépítésében nagy segítséget nyújt a Szovjet­unió. A szovjet mérnökök határidő előtt elkészítették a lengye! főváros gőzvezeték-hálózatának terveit. , o ♦ ♦ Köübtliil hatvan skóciai és huszonkét dé'walesi bánya bányászai november nyolcadikon nem dolgoztak, tiltakozásul munkabéremelésj követe'ésük visszautasi ása miatt. Sok más skóciai banya részlegesen szüntette be a munkát. ♦ ■ ♦ Nyugat-Német«.szííg három tartományában: Eszakrajna-Vesztfár liában, Rajna-Pfalzban és Alsó-Sz Iszországban vasárnap községi vá­lasztások voltak. A választások nem vég'eges adataiból Kitűnik, hogy Adenauer pártja, a Keresztény Demokiata Unió mindenütt kevesebb1 szavazatot kapott, mint 1948-ban, a legutóbbi kö; ségi választásokon, A Német Kommunista Párt az ellene folytatott féktelen terrothad- járat ellenére megvédte állásait ér az ipari területeken, főleg í> Kuhr-vidéken, növelt© szavazatainak számát. ♦ M Jugoszlávia ma a katonai obj Jklumok ós a hadibázisok országa. Az amerikaiak ellenőrzik a vasúti csomópontokat, a lenge i és dunai kikötőket, a polgári és katonai repülőtereket. Az amerikai szolja-; teszka számára a'akitják át a régi, és építenek új kikötőket és tengeralattjáró bázisokat Szplitben, Sibenikben, Zadarban és más- helyeken. Az országhatárok mentén erőditéseket, földalatti raktárakat és utakat építenek. ♦ _ Az »A1 Hárnismar« című izraeli lap jelenti, hogy az izraeli pénz­ügyminisztérium , va amint a 1 e.etkede mi- és ipari minis/.tórium egész sor é ©Imiszer és nyersanyag árának újabb eme érét Itala., o/.ta el. Eme­lik törjek, között a kenyér, a hup, a cukor, az ouj, a káré, a tea és más cikkek árát. A Cap megjegyzi, hogy a kenyér 20 százalékkal, más éeliniszerek pedig 40—50 százalékkal drágulnak. ♦ ♦ ♦ A bolgár Állami Tervbizottság közzétette jelentését az 1952. évi harmadik negyedévi tervteljesí tűséről. Az ipari termőéi — beleértve a helyi é3 a szövetkezeti ipart is — a harmadik negyedévben 17 száza ékkai múlta fa’üli az 1951. év hasonló időszakának e edményét, A harmadik negyedévben jelentősen túlteljesítették az érc, koksz, öntöttvas, robbanómotor, transzformátor, e aktrómotor, traktoros Ve- r, tőgép és műtrágya termoláséüek tervét. ... Khiiníctelt dolgozók A Nagy Októberi Szoaia ista For­radalom 35. évfordulója alkalmá­ból a' Népköztársaság Elnöki Taná­csa az építésügy terén végzett ki­váló munkája elismeréséül Hoff­man Ádám brigád vezetőnek a bé­késcsabai 65/4. szí. Építőipari Vál­lalat dolgozójának a Magyar Mun­ka Érdemérmet ajándékozta. A Népköztársaság Elnöki Taná­csa a földműn elé.-ügy terén végzett kivá ó munkájuk e i me éréül Ga­lambos Józsefnek, a Lé. éscsabai «Előre» tsz serié/.ondo/réjának a Magyar Munka Érdemrend ezüst fo­kozatút és áz ezz© járó 3000 forint pénzjutalmat, továbbá Kurilla And­rásnak, a békéscsabai «írébe» tsa ertéigondoréjáiak a Ma a Mun­ka Érdemérmet adományozta. Józsáék boldog élete Vasárnap délután van. A mezőbeiényi Pro etár-utcában rádió hangja szűrődik ki a lakájokból. Az egyik lakásban rádió mellett ül Józsa bácsi éa Jó- zsa néni is. A rádió gyermekszínházának műsorát ha lgatják. Nagyon szeretik a rá­diót. Hasznos dolgokat tanú riak műsorából. Józsa néni 6okszor visszagondol a múlt­ra: bizony, még csak nem is á modott arról, hogy va alia is rádió esz a szobájában. Ak­kor nem tét rá. De hová is tették volna a szűk kis viikóban? Tíz gyermeke vo t, enniva- ilóra ia alig jutott. A fél j© ku áklioz járt napszámba, ő pedig mosott a főjegyzőié. Hangja, ha beszél ér­ré, megcsuklik. Sok szomorú em ék jut eszébe. De csak néhány pi lanatra borul el ar­ca, hiszen mindez ma már csak rossz emlék. Ujia raoso yog. A je- enről beszél: — A fe szabadulás után nagyon megválto­zott az é etünk, házat, földet kaptunk. A föl­dünkkel beléptünk a «Vörös Csi lag» terme­lőszövetkezetbe. Ma ta­nú hatnak gyermekeim is. A legidősebb fiam az agrár tudó arány egye­temre jár. Agronómus- nak készül. A másik fiam hadnagy, a Nép- lradteieg tisztje. Büsz­ke vagyolr rájuk. Alá­nyom ipari tanuó: szabadon vá asztott ma* gának szakmát. Vas­esztergályos lesz. A Gyuri fiam, aki szin­tén katona, nem akar eurarudui hadnagy bátyjától. Ö is tiszti isko án szeretne tanul­ni. Ha szabadságra jöu, akkor éde.apjával sok­szor e beszélget arról, hogy mi yen jól érzi magát a Néphad; e.eg- Len. Meziba is eljár­nak. Miközben Gyuri a Néphad e egben töltött ssép napjairól mesél, o y or Józsa bá sl visz- szagoado a légi idők- ie, katonaideje e. Ak­kor Józea I á éi az urak vagyonát védte. Mozi helyett lékaügetést vé­geztettek ve" ük, vagy régi e ive s-Kutatták; fe a padlót. Most szép katonának lenni. Tudja az ember, lrogy mit \é 'e mez. A fiai is tudja«, hogy saját hazájukat védik. J ózsa néni büszkén mondja: «Gyuri fiam­nak í em éjiben vo t aa e jegy- é e- Most már mé« több vóde mezni va ója van. Azt akarja, hogy a nrenyOiSzonya is békéién végez.lresse terme őmunkáját a szö.őgyáiban, 'ejtvérei pedig nyugodtan ta­nú hassanak az iskolái­ban. Józsáéknál mind­egyik gyerek tovább akar tanú ni. Ez a vá­gyuk meg is valósul. Mindkét katona fiuk tudja azt, hogy ma máj- nem a l'ö dbirto- kosok vagyonát v-ídik, ha.em a do gozók bé­kés építő munkáját. A had e.eg pedig a dol­gozó irép fiaiból van, aire y s o o.au együtt ba ad és összeforr s néppel. H/r'>{’:]v; Tlíin&j

Next

/
Oldalképek
Tartalom