Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-12 / 265. szám

1*52 imvi-mln-r 12., szerda 3 l/iUaisawk Hépt Miért kullogtok hátul? Dobozon 90 százalékban teljesí­tették az őszibúza vetéstervét eddig. Á munka vontatottan haliad, a ve- lőmaghiányra hivatkoznak. Pedig a tanácsénak már élőm megállapítot­ta, hogy nincs vetőmaghiány, azon­ban nem harcoltak azért, hogy az rftenség ilyen híresztelését vissza­verjék. A tanács elhanyagolja, az ellenőrzést, a mezőgazdasági cso­port dolgozói sincsenek kint a ha­tárban a vetés menetét irányítani, ellenőrizni, állandóan bent vannak a tanácsházán. Pedig, ha felosztot­ták volna a község területét a ta­nács dolgozói között, azok a mező­őrök és a dűlőfelelősök segítségével -------------------■■■■------------------­d oboziak ? (szervezték volna mag a munkát; előbb állnának ma a vetésben, biz­tosítva lenne, ezzel a. jövőévi na­gyobb gabonatermés. Dobozon is használják föl a hátralévő időt, kö­vessék Puszíaottlaka, Medgyesbod- zás példáját, mielőbb fejezzék be az őszi vetést. Miért nem teljesítette vállalását a Megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai a minisztertanács határozatával «zömben az őszi. szántás-vetési1 munkálatokkal súlyosan lemarad­tak. Eb a lemaradás veszélyezteti jövőévi jobb termésünket, be­gyűjtési tervünk teljesítését. Az elmulasztott vetések miatt vár­ható terméskiesés máris 800— 850 vagon búzát tesz ü. Es ha tovább késlekedünk a ve-i tés befejezésével, a jövőévi tér“ méseredményünk tovább csök­ken. A megyei pártbizottság a me­gyei tanács figyelmét a lema­radásra időbon felhívta. A me­gyei tanács vállalta is, hogy a vetési munkálatokat novem­ber 7-re befejezik. A járási ta­nácsok mezőgazdasági osztályai egymásután tették meg jrállalá- sukat a vetés befejezésére. A gyulai járási tanács mezőgazda- sági osztálya is vállalta, hogy ®z őszi búza vetését november 1-ne elvégzi. A sarkadi járás november 5-re vállalta a be­fejeződét. Mind a két járás igen lema. adt válla'ása teljesítésével. A sarkadi járás a vetésben 82 százaléknál, a gyulai járás 66 százaléknál tartott november 7-én. A gyulai járási tanács vb-je megtette ugyan a felajánlást, de nem törtónt átfogó intézkedés a vállalás teljesítés© érdekében.. Ahelyett, hogy megbeszélték vol­na a községi tanácsokkal, terme­lőszövetkezetekkel és gépállomá­sokkal a vállalás teljesítésének módját, azon kezdtek »problé­mám!«, hogy »a járás szántóterü­lete kevesebb, mint amennyi nyilvántartásba van véve«. A fe­lelőshálózatot som jól szervez­ték mag, a felelősök nem marad­tak állandóan egy-egy községben, hanem váltották egymást. A járás községeiben, terme­lőszövetkezeti csoportjaiban senki nem érzett felelősséget az őszi terv teljesítéséért. A járási ta­nács végrehajtó bizottsága sem gondoskodott a minisztertanács határozatának, a megyei tanács rendelkezéseinek betartásáról, igy azokat a községi tanácsok sem hajtották végre. Feladata a gyu­lai járási tanács végrehajtó bi­zottságának, hogy a hátralévő időt a tehető legjobban hasz­nálja ki. A feladatokat ne hir­telen fellobbandssal, ötletszerűen gyulai járás? akarják megoldani, hanem na­gyobb tervszerűséggel végezzék munkájukat. A járási tanács ak­tívái, elsősorban a mezőgazdasági osztály, adjon nagyobb segítséget a rendelkezések betartásához, a helyi tanácsok pedig az állandó bizotság tagjain, dűlőfelelősökön keresztül ellenőrizzék az őszi ve­tés, őszi munkák menetét. Széle­sítsék ki, tegyék élővé rend szeres értékeléssel, az egyének, dűlők, tszcs-k és gépállomások verse­nyét. A dolgozó parasztokra tá­maszkodva verjék vissza a loi- lákok hazug híreszteléseit, lep­lezzék te szabotálásaikat. A járás gépállomásai is vál­janak az ő zi munka é harcos; i á, harcoljanak jobban őszi tervük teljesítéséért. Végezzék nagyobb felelősséggel munkájukat a gyu­lai járás tanácsainak dolgozói, a tszcs-k tagsága és egyéni dol­gozó parasztok. A vetés gyors befejezésénél nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy meg­teremtsük a jövőévi gazdag ara­tás alapját. Juhász Júzssf, az MTVB mezőgazdasági oszt. főagronómusa. San*lfcÄClIs.ere§5Kitfiir A sark adheres ztúri dolgozó pa­rasztok befejezték az őszi búza, vetését. Ezt úgy tudták elérni, hogy a közdfg öttagú mezőgaz­dasági á landó bi/.ott-ágát — amely azelőtt nem működött, csak papí­ron volt meg — átszervezték. A tanács aztán az új mezőgazdasági állandó bizottsággal megbeszélte a so on é ő feladatok el. égzését, a ha- tárrós/eket felosztották a bizott­ság tagjai között, megválasztottak a dű’őfelősöket. így tudták ellen­őrizni a vetést, felhívni időben a lemaradók figyelmét. Voltak ta- náeslago’, -nint Fekete Sándor, II. Kiss Veakik a vetési mun­kákban é.onjáitak, de élenjárnak a kukoricabeadásban is, túlfelje- Öitétték" élőitáfíyzatukat. Vannak azonban, akik akadályozzák a ve­tést, például: M. Papp György, aki annak ellenére, hogy elegendő ga­bonája termett, nem vetett még el, de beadását sem teljesitette. Neki nem első az állammal szem­beni kötelezettség teljesítése. Sarkad keresztár dolgozó paraszt­jai vállalták, hogy a kukorieabe- adási tervüket — ami jelenleg 93 százalékos — a ül. Békekongieez- szus tiszteletére 100 százalékban teljesítik. Példát mutatnak az ipari növények terme’ési szerződésköté­sében is. A cukorrépát, a mákot 100 százalékig, a kendert 88 szá­zalékig, a gyapotot 60 Százalékig kötötték le eddig. Vállalták, hogy ■a szerződéskötési tervet a .'kon­gresszus tiszteletére teljesítik. A silézás is jól halad a községben. Hat egyénileg dolgozó paraszt pél­dául friss zöldet, takarmány- répalevetet és kukoricaszárat si- lóz te. Még jobban, haladna a silózási terv teljesítése, ha a ta­nács idejében gondolt volna a siló­gödrök kitakarítására. Be kell hoz­ni ebben is a lemaradást, hogy ne akadályozza a munkát, bizto­sítva tegyen az állatok átteleiteté-* séhez szükséges gilótakarmány. Ferenci Mihály, a Megyei Tanács agró-< propagandistája. Nagy feladat hárul békebisottságídnkra A vasútnak, mint az ország ér- bá ózatár.ak hatalmas feladatai van­nak a Eioeia izmus éjítérélen. En­nek a háta más feladatnak a vég­rehajtó Ólán je eníős szerep jut a Lékéscsai ai MÄV álomás dolgozói­nak is. Fé adatainknak megfelelni azo csak úgy tudunk, ha ma- Mn.&.U.'onn’ vé'lehajtjuk mim! án- kai,. A .t—.''-á. az őszi forgalom 2e’ o.iyo’íl.'. a karéi feladat és ennek a harcnak a sikeies lebonyolítására mozgósít minden dolgozót 12 béke­bizottságunk. Az őszi forgalom megijidu ása óta összesen mintegy 120 röpgyüéen tárgyaltuk meg fe adatainkat, e ért eredményeinket és a hiányosságokat. A békebizott- ágok munkáját segíti és erősíti az üzemi pártszervezet. Az egyes fel­adatok me >va ásításába bevonja e bókebiaottrági tagokat is. Ennek az eiedménye az, hogy a III. negyed­évi tervte jesítésuél Békéscsaba ál­lomás elérte az élüzem szintet. Bé­kebizottságunk tagjai is éenjámak a munka végzésében, p.l. Márta Já­nos vonatvezető és brigádja ál­landóan 105—115 százalékra, Far­sang László sztahanovista 108 szá­za’ókra teljesítette tervét a novem­ber 7-i versenyben. Eért eredményeink mellett azon­ban vannak hiányosságai is a bé­kebizottságoknak. Komoly feladat a munkafegye em javítása és ezen a területen a Lékebizottságok tagjai­nak is éen kell járni. Mulasztást követtünk e, hogy sok esetben nem figye tünk fel arra, hogy még egyes Lékebizottcági tagok is legye meist­en magatartást tanúsítottak ás nem vontuk fe elődrégre ezekért. Ez a tény is akadályozta, hogy az él­üzem csillag boldog tulajdonosai együnk. Most újabb és jobb tel­jesítmények e éréséért harcolunk mi, békebizotteági tagok és fé világosító munkával harcolunk a hiányossá­gok .eküzdé.éért, az ellenség mun­kájának .eleplezéteért, meri csak ezen keresztü. tudunk a III. Ma­gyar Bé e .oagresszus, a béke és a szocia.izmus igaz ügyéért, boldog jövÁnkért barco ni. JUHÁSZ ANDRAS, békéscsabai MÁV békcbizotísági feelős. A koreai hősökért Az a mtilt hó ap /- lyvmán minden, csütörtökön irmnkadA'utánokat rém'#,.. A.’., hcT m i a ék cyapjúfoné bői kockákat kész teltünk. £ ekbX n ,c..ákbi l e<jy síép tagy lakaró kés.üt, am.e'c a kö e- fébe ejy ZO.cóO tm es i ag y kockát kvtötiüik, bee egy v ris is Ragot is kör^e irtuk: »Kami les v rak. eh az orosházi MNDiZ Zója cso­portja.« llogy a takaró még me e,ebb legyen, ezért flanellal kibihi­tük. A fanéllbélést is apró, 6—8 cm es hu ladékdambokból áüítoUuk össze. Műsoros dé utáni rende lünk, ami igen jól sikerült. A műsoros di'után, tiszta jövedelmét is a kereti gyermekek ruhává való meg­segítésére ford toltuk. 160 forint értékben négy m t r a. yagot v.isá- (róttunk s a tmvnlat éivtá, ok t ere ében három kis ruhát varrtunk be­lőle. Az orosházi as zrnyok hagy örömmel és lelkesedést el dolgoztak a koreai gyér me ej m-gsagilésé-rt, mert tudják, hogy mi a bor: a - mukká leli háború. Érzik, hogy mi yen az égik), alkotó béke. Tudják, hogy a hős korea'ak a mi békénkért és a mi gyérnélcink szabad, boldog jövőjéért is harcolnak. FARKAS LÁSZLÓKÉ, MNDSZ 111. kér., Zó ja csoport, Orosháza, Mi akadályozza A BÉKÉSCSABAI RUHAGYÁR tervteljesítését ? Keveset lett a békéscsabai E uh agyár vezetősége azért, hogy a, üzem dolgozói maradéktalanul teljesítsék ezévi tervüket. Hónapok« keresztül túllépte az üzem a béralapfelhasználási tervét és tervénei teljesítésével is temaradt. Jelenleg kilenc nappal adósai az üzen dolgozói népgazdaságunknak. A vezetőség azzal magyarázta ezt . lemaradást és általában a béralaptúllópést is, hogy évközben több­ször keltett változtatni a terven, az újonnan beállított cikkek gyártásához pedig több idő volt szükséges ér kevesebb értéket jelen­tett. Úgy nyilatkoznak, hogy a tervtől való lemaradásukért igv »természetes csak a felsőbb szervek felelősek«. | A „raffinált béralap“ 7 | Holott van tennivaló az üzem területén is. A vállalatot nagy­mértékben az események irányítják, igy csak a hónap végén veszik észre, lrogy béralaptúllépésük van. Hónapokon keresztül rosszul gaz­dálkodtak a béralap felhasználásával. A tavaszi hónapokban nem ad­ták ki a beütemezett terv szerint a dolgozóknak a szabadságot, mégsem teljesitette az üzem a tervét, sőt a béralapot is túllépte. A nyári hónapokban, például júniusban jóval a terv felett volt a szabadságolási napok száma, mintegy 260-»!, a vállalati tor et csak­nem teljesítették és a béralapot se n lépték tói. A túlórát©! haszná Iái ebben a hónapban 154 órával nőtt, amit jogosan magyaráz a túlzott szabadságolás. De | nem így van ez~j az elmúlt negyedév néhány hónapjában, amikor a sziabadságo’úsi tervet csak 50 százalékban tartják be nyilván azért, hogy tervüket telje­sítsék. | Nagy a szervezetlenség | Az üzemnek a terv lemaradását az okozta, hogy helytelenül gazdálkodnak a munkaerővel. Ezen a téren a legnagyobb szerve­zetlenség uralkodik az üzemben. Sokan dolgoznak időbérben, például a raktárban. Da nagyban hátráltatja az üzem munkáját az is, hogy a dolgozókat egyik munkahelyről a másik munkahelyre dobálják. Egy hónap alatt ezeknek a vándorlásoknak a száma meghata >jn a 200 főt. Október első dekádjúban 67 főt mozgattak meg, november else­jén négy, 3-án 14, 4-én négy fő került új beosztásba. Az új mun­kahelyen ezek a dolgozók lassabban ha’adnalk a munkájukkal, a terv- teljesítéssel. Idegesek is, mert kevesebbet keresnek. Ez a nagyfokú vándorlás természetesen nem szolgálja az elvtársi segítségnyújtást sem, mert dz a műhely rész is kevesebbet terme', ahonnan a jól teljesítőket elvitték és az új beosztásba került dolgozó is nehezeb­ben éli el régi teljesitményót. Mindegyik dolgozó tudja azt, hogy minden munkadarabot varrni kell, hogy csupán a fogások változ­nak és ezt előbb be kell gyakorolni, hogy teljesítményük emelked­hessen. Laza a fegyelem! ( Az sem véletlen, hogy a dolgozóknak vándorolni kell az egyik munkahelyről a másikra. Laza a munkafegyelem. Maga- a kéeőnjö- vők, az igazolatlan mulasztók ^ a hanyag munkát végzők száma. Októberben 16 notórius későnjövő volt, köztük Szépe Erzsébet, László Anna és Kása Jáno?. Ezi lő a'att az üzemből 40 fő hiányzott igazolatlanul: Benyó Angollá, Tóth Pál és a többiek. Ezek és a hanyag technológiai munka, melyet néhány dolgozó végez, bizo- uyitja: nemcsak a felsőbb szervek hibásak azért, hogy gyengén folyik a munka az üzemben. Éppen az üzemnek ezt a gyenge mun­káját igyekezett letagadni Blahut elvtársnő vállalatvezető, amikor nem volt hajlandó adatokat rendelkezésünkre bocsátani. Pedig ő is tisztában van azzal, hogy nem egyszer ke'lett már újra elkészí­teni valamely árut, mert rosszul varrták fel a zsebet, vagy pél­dául Kovács János MEO-st is azért kellett megbüntetni, mert téves sablonnal dolgoztatott. | Működjön a szakszervezelI~j Keveset tett a problémák megoldásáért az üzemi szakszervezet is. Mindezidáig nem foglalkozott egyetlen értekezleten és vcz. tőségi megbeszé ésen sem a vállalatnál fenná ló béralaptú lépéssel. De nem léptek fel egyetlen egyezer sem a dolgozók ide-oda való mozgatásá­nak megszüntetéséért sem. Pedig ezzel a problémával már többször találkozott az üb. Olyankor is, amikor egyes szalagok éppen emiatt maradtak bizalmiak nélkül. Ma is a 4-es varrodában egy szalag­nak nincs bizalmija, holott Ferenci Hona sztahánovista és Kovács Eozália bizalmiak példája és bizonyítja, hogy ahol van szulugbi-* zalmi és azok megbeszélik a pobiéinákat a dolgozókkal, ott jól halad a munka. | Egységesebb vezetést? j Változtatni kell a vállalatvezető elvtársnőnek is azon a helyte-í len magatartásán, bogy nem fordul segítségért a szakszerve.ölhez és nem beszé i meg velük a feladatokat, mert »azok úgysem ér- tík, vagy nem is érdekli őket«. Bizonyára jobb eredményeket értek volna el már eddig is, ha közösen megbeszélik a probléaiákat. A szakszervezetnek pedig gondoskodói kell arról, hogy - a bizalmiak megismerkedjenek a munkabérrel kapcsolatos dolgokkal és isme; lesték az egyes béralappal kapcsolatos reude'eteket. A dolgozók több eset­ben bebizonyították már, hogy leies harcosai a tervnek, de csak úgy érhetnek el eredményeket és teljesíthetik az előttük álló fel­adatokat, ha a vezetők és dolgozók közösen, vélhetve harcolnak tervük megvalósításáért. Nagy Imnv

Next

/
Oldalképek
Tartalom