Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-16 / 269. szám

l!>52 november 16- vasárnap \JiLa*.$4wk ftépt n Békéért harcoló népünk ökle lesújt a háborús gyújtogatok bérenceit: A jugoszláv emberrabiók bűn perének tárgyalása A. AmS»fe hatímmi hemiUK-dfi vénszomjas farkasok, az amerikai imperial isták ssuldjában áliá T%to banditák újabb gazságaira! rántotta & « fa/Jfal. a budapesti megyei bíróság szombati tárgyalása. Betörők is rablók, kémek és orgyilkosok, okirathamisítók és méreg keverék állnak v magyar »ép bíróságának ité'őseéke előtt. Felelő sségrevottá&údc is megmutatja: békés %jáiőmunkánkat véd» »mezük akkor, am'kor eeámoukérjük szörnyű, biiaigiket, timeUjebet amerikai inipmiaiisla gazdáik felbujtására kö­vettek el és akartak folytatni a bcketábor is unnak magyar bástyája «fan, A Titó-btmdm báltér mos tér­ségre kiképzett bérgyilkosai, « hírhedt V DB ügynökei amerikai, angol géppisztoly okkal. kézür.inábók- hal, méreggel, kábítószereikkel fölfegyverezve törtek békés életünkre, akarták megzavarni, népünk nagy­szerű alkotó munkáját. Belopódelak hazánkba, hogy a hit éri Omtapót is fölülmúló elvetemüli módszerek- lotl igaz hazafiak Vérét ontsák, vagy jugoszláv börtönökbe, ktv&Ucanrőkba hurcolják őket. A magyar dolgozó nép remcsak saját építi munkáját vlteAmazza, hanem as égést békét óbort erősíti, amikor a terrorista «mberrabló támfaláig fedelősségrevoiuisúVal keiesztfdhűssj a: am iákat im­perialisták és legaljaaabb csatlósaik, « Tiió-fasiszták háborús gyújtogató 1terveit. Ailomvódetvii ítmtóságmnk, dolgozó stégünk ökle ismét lesújt- Az emberra.iAók vérlAzító fárvii kudarcot * ál ittak Szombatim röggel 9 óraiiűc a bu­dapesti megyei bíróság épületéi»» kezdődött inog a titóiste. banditák1 telelősségrovonása. A bírói emel­vény előtt a bűnjelek halma/n feka-nk: pisztolyok, géppisztolyok, kézigránátok, gyorfüttiölő mérget tartalmazó fiolái, T«haan Vések, amerikai katonai gumicsónak, Va­luta — * Tito-fesis/Ják »mnnka- éazközek, A hallgatóság sorai!»® ott voltai * budapesti sajtó képviselői, üí»- coi dolgozók, uépliadst'reg ü nk tag- jej. A tárgyaláson ott voltak a baráti ersíágol sajtójának tudósítói és a kapitalista országok ismert sajtó-! ügynökségiéinek budapesti tudósí­tói. Néhány nerccel kilenc óra előtt foglalják el helyüket a védők és Alapy Gyula ügyéé*. ESovewtik a vádlottakat. A bu­dapesti megyei bíróság Ölti tanácsé elfoglalja helyét és Ölti Vilmos ta­nácselnök megnyitja a tárgyalást. Ölti Vilmos: a tárgyalást meg-' nyitom. A hodapeeü «negyei bi-, róaág tárgyalni fogja * kémke-i déssel, emberrablással elkövetett berror-caolekinény bűntettével és egyéb bűntettekkel vádolt Bálint t Tjászló és öt, tarwH bűnügyé* Tito bérgyilkosai a vádlottak Az elnök ezután ezúmbavetto a megidézetteket. A vádlottak: Bá­láit László, Kenyeres Sándor, dr. Bálint György, Púpos dános. Pa­pos István, ilafiai Béla. A vádat dr. Alapy Gyula, az ál­lamügy Szeg elnöke téptiSfli. Ab I rendű vádlottat Pa triász István ügyvéd, a II. rendű vádlottat dr. Ügyvéd« a Hl. ren* »á vüébotbf dr. Traytter Endre1 ügyvoíl11« . Sendíi vádlottat dr.| Kaszó Etek ügyvéd, a* V. rendű vádlottat dr. Zarubal Emil ügy­véd, a VI. rendű vádlottat Gott» ■ iw»Ti Lajos ügyvéd védi. Az elnök felveszi a vádlottak •Besnélyi adatait. Aa első: Bálint László, 1919-ben Z«ntiin született, jugoszláv állampolgár, any «nyelve •aorb, de kitűnően beszól magya­rul. Foglalkozása volt kereskedő. Bablás ás egyéb bőn ofetekmén y taiatt többszörösen büntetve volt. A második vádlott, Kenyeres (Sándor elmondja, hogy 1926-ban Büntetett Budapest», magyar ál­lampolgár, büntetett előétetü. A kannndretidű vádlott, dr. Bá- Ifct György, 1914 február 11, Jüan ián született. Államtudományi doktorátusa van. 1950-ig caeme- gokons-kodő volt, azt, követőem {Sí­dig MEZÖKER alkalmazott. Bu­dapest, X1J. kér. Kakukk-utca 12 bon van lakása. Púpos János, a «egyedrondü váj lőtt 1923-ban Bu- latenössődöa szülőiért. Foglalkozá­sa mítoszétólő. Lakáé* XTJ f kér. Angyalföldi-út 36 alatt van. Ifjú Púpos István V. rendű vádlott 1925-ben Ka! s tonöszod ön született. Foglalkozása gépkocsivezető. I*t~ kása Eötvös-utca 10. Raffai Béla habodrendű vádlott,! 1925-1mu I trávaiványáB született, I Ölti: On tisztiiskoláról szökött meg? « Raffai Béla: Igen. A tan á sol nők ismertette ezután a vádat. Bálint Lászlót, Kenyeres Sándort, dr. Bálint Györgyöt, Pú­pos Jánost, ifj. Pnpos Istvánt a imftepösü áíl»H»i£7*z8Óg kémkedés bűntettével, továbbá emberrablás- sal elkövetett terrereeelekmény bűütetíovotó’Valiühinl * ‘TBCs^yftt Népköztársaság nemzetközi, 4rdfr| lseit, sértő bűntettel vádolja. Raffai Bélát az államügyészség kémkedés bűntettével és lőfegy­verrel való visszaélés bűntette mi­att vádolja. — A vádhatóság bíróság felé ál­lítja szít a terrorista kémbandát, — folytatta Ölti Vilmos, -— amelyet, Tito Gostapója, az UDB vsaetői, főleg csavargókból, rablókból, gyil­kosokból szerveztek. A terrorista bandát az UDB tisztjei elláttak amerikai gumicsónakkal, gyorsan-* ölő méreggel, kábitószerekkel, gép­pisztolyokkal, pisztolyokkal, kézi­gránátokkal, különleges ölőkések­kel, amerikai bilinccsel és egyéb felfizenelósökkel. Az ÜT)B nyomdái­ban hamisították az Államvédelmi Hatóság igazolványait, oaekkel fel­szerelték a banditákat én a Magyar Népköztársaság terű telére dobták át őket,. A MMywmi én hamis IguehMljtAkil ellátott ban­dát arra utasították. hegy terrorista cselekmény eket hajtson vielte, embereket ra- Itoljjivn cl. kémkedjék a bé­kés lakossággal mgAbi erft- s/nkoskndjek és építsen ki emberek meggyilkolásán» al­kalmas központét. Gyilkos? 1 DB tisztnek jé lesz! Bálint László 1. rendű vád- lott, aki Jugoszláviából 1932-ben kerüli szüleivel Magyaromégra, már fiatal korában sorozatos bűncselekményeket, fegyveres be­töréseket követett el, amiért több­ször elítélték. Az ismétlődő fosz­togatások és rablások miatt 1948- Ixan a staliriális bíróság bakiira Ilélle. De a büntetés végrehajtú- *ától megmenekült. A felszaba­dulás után Kenyeres Sándor vád­lottal hamis rendőrségi igazol- aányokat készíleltek, hatósági kő- joegnek adták ki magukat és így nagyarányú zsarolásokat követ- J lek el. Egy ékszerüzlet kifosztása I Jután őrizetbe Vették és a bíróság | négyévi börtönre ítélte. Az ítélet után megszökött. 1950 májusá­ban csónakon Jugoszláviába «lö­kött. Az UDB őrizetbe vette, a börtönben töltött időről a követ­kezőket vallja: .1950 május 10-től 1951 áp­rilis 14-ig őrizetben voltam, a szabadkai UDB börtönében. Hét hónapig nem vallottam be, hogy börtönbüntetés elől szöktem és számos bűncselekményt követ­tem «1 Magyarországon, mert at­tól tartottam, hogy mint közön­séges bűnözőt, visszadobnak a halárra. A börtönben ébezlettek. Antikor Mitenkó s*ázaftosnak és fcirntyaftszki hodnagytntk őszintén beismertem magyar- országi biificselekiHéayeímet. elmond«!lám, hogy Budapes­téin, mint álnyomozó zsaro­lásokat követtem el, helyze­tem azonnal mi-gjaf all. Sza­badlábra helyeztek és vissza- kaptam jngiK/Iáv állampol­gárságomat. Azonnal felvet­tek az U)B szotgálotába Is.« 1951 áprilisától augusztusig az újvidéki és szabadkai UDB ve­zetőinek irányításával, UDB tisz- teklccl egj’ütt főhadnagyi egyen­ruhában különböző heugrató fel­adatokat hajtott végre a magyar lakosság ellen, törvénytelenül házkutatásokat tartottak és ék­szereket szedtek össze. Aki tilta­kozott, azt megfenyegették, hogy börtönbe juttatják. A polgári la­kosság kirablásál»)) származó ér­tékeken az UDB tisztjeivel együtt megosztoztak. Az UDB megbízá­sából provokációs feladatokat is teljesített, olyan magyar nemzeti­ségű lakosak ellen, akiknek ro­konai élnek Magyarországom A kúpot t feladott gyilkolni, kémkedni Megismerkedett velük, bizal­mukba íérkőzött, feljelentette őket az UDB-néL Beugrotté tevékenyéé gé re «2 UDB közpmitja Is felfigyelt, 1951 augusztusában Kelgrád- bfi rendrlték, az UDB egyflc köz{MNiti épületébe, almi ma- gpsrangú tisztektől utasítást bapfdt • Magyar Nepközlár- susóg elleni terroresetek- inenyek és kéinfcl»dalok veg- rehoftásáni. Az utasíLásokrővl többi között a következőket vallja: »Az UDB égjük tábornoka kö­zölte velem, hogy illegálisan át kell jönnöm Magyarországra, kém hálózatot kell szervezni, elra­bolni, vagy meggyilkolni olyan politikai emigránsokat, akiknek a Magyar Népköztársaság kormá­nya menedékjogot adott. Kűzői­tek velem, hogy e feladat végre­hajtásában a budapesti jugoszláv követség is segítséget fog nyúj­tani. Biztosítottak r-óla, hogy a jugoszláv követség előre jelzi visszatértemet és akkor fegyveres biztosítást kapok, golyószórokkal és géppisztolyokkal íárótüzet ad­nak a magyar halárőrökre, hogy fedezzék visszajutásomat Jugo­szláviába.« Az előkészítet folyamán több­ször kapott utasításokat magas­rangú UDB tisztektől. Felszerel­ték géppisztollyal, kézigránátok­kal, amerikai gyártmányú bilin­csekkel, kábítószerekkel, gyorsan- ötő méreggel és hamis igazolvá­nyokkal. Sikeres emberrablás — UDB őrnagyi rang 1(62 január 29-én az előre ki­dolgozott terv alapján magasran­gú UDB-tisztek átdobták a ha­táron. Amikor Budapestre érke­zett, az UDB utasításának meg­felelően, értesítették a jugoszláv követséget. Az UDB részére be­szervezte dr. Bálint Györgyöt, akinek budai villáját rejtekhelyül használta. Korábbi bűntársai kö­zül felkutatta és beszervezte Ke­nyeres Sándort, együttesen gyűj­töttek kém adatokat Megfigyelték Vidovity Dusánt, azt a politikai emigránst, akinek elrablására uta­sítást kaptak az UDB-fcöL Vido­vity ot hamis igazolványokkal, mint nyomozók dr.! Bálint György budai villájába csalták. A villából erőszakkal, megbilin­cselve elhurcolták a jugoszláv határra. A botáron magasrangii tisz­tek várták őket és megszer­vezték az átkelést, a fegyve­res biztosítási. Az emberrab­lás végcél Hajtása után Bálint UDB-ömsgyi rangot kapott. t952 májustól augusztusig az UDB vezetői Bálint Lászlót és Kenyere« Sándort újabb gaztettekre- készílették elő. Erről Bálint a következőket vall­ja: »Főfeladalul kaptuk, hogy a jugoszláv emigráció vezetőit ra­boljuk eL Egyben utasítottak, hogy szerezzünk Budapesten egy ""•»téíyiRkel te, bőgj álózaMl és antfol iMvokkd. áfasjS&éai. villát, ahol egyes meg is lehet gyüL Feladatul k;ptár szélesítsék, ki a Ellátták őket ann gyártmányú gf, pisztolyokkal, tíz gyorsanölő méreggel, ölöké- k kel, gumicsónakokk si Hamis u.a gyár igazolványoí ot kaptak *• 1952. augusztus 21-ér, rnásoi-jos- is átdoblak őket a határcm. A* első úthoz hasonlóim megértet- zésükről először a budapesti ji» goszláv követséget értesítették Az emberrabláshoz beszervez­ték Púpos János és Púpos Istv.ú vádlottakat és még másokat D Bálint György villáját loväbl is rejtekhelyül használták. 1 bízást adtak Gramarics Sánd aak, hogy a terrorista csoport részére kutasson fel egy villát azután Versztovsek Borisz juga szláv újságírót hamis iratokkal felszerelten, magukat nyomozó nak kiadva, szeptember 11-én éjjel lakásáról elrabolták. Erről értesítették a jugoszláv követsé get és az elrabolt Vcrsztovseket egy lopott autón a jugoszláv határ felé vitték. Útközben az Ál­lamvédelmi Hatóság letartóztatta őket és a náluk lévő fegyvereket, lőszert, mérget, ölőkéseket, ha­mis igazolványokat lefoglallak (tárgyi bizonyítékok 1—5. bíín- jelcsomag). Vitoista „erkoles**: ölni és letagadni Kenyeres Sándor másodrendű vádlottat Bálint László 1952 feb­ruár 6-án dr. Bálint György se­gítségével szervezte be. Keny> rés kétízben töltött hosszabb bö - tönbüntek’..sl mert Bálint László val, mint detektívek, közöse zsa­rolásokat és rablásokat követtek eL í A február 16-án végrehajtott emberrablást a halárontúlig iegj^ verrel biztosította. Az UDB ré­szére kémadatokat szolgálatait Augusztus 21-én, amikor kísérték őket az UÖB-tjsztek a határra, újabb emberrablás végrehajtásá­ra, az egyik UDB-tiszttel vissza­térésük biztosítását megtárgyal­ták. »Megkérdeztem, hogy ho­gyan tudnak a halár átlépésénél segítségünkre lenni. A következő választ kaptam: tüzelünk a magyarokra, hogy v L*szaérkc wJsükiet ilyuiódon biztosítsuk. Legfeljebb tesz megint egy jegyzék váltás és uii letagadunk miudr-nt, volt erre már néhány példa.« Kenyeres Sándor rósztvett Pú­pos István és Púpos János be­szervezésében, kémada lókat gyűj­tött és az augusztusi feladat vég­re haj tásában letartóztatásáig fegy­veresen közreműködött Dr. Bálint György harmadren­dű vádlott éveken keresztül is­merte Bálint László bűnös tevé­kenységét és segítségére volt a hatóságok előli bujkálásában. Esetenkmt részesült a rablásból ^ette a lopott aut szerzett javakból. 1952 február elején Bálint Lász­ló beszervezte az UDB-tól kapott feladatok elvégzésére. Dr. Báliul Györgyre különösen hatást gya­korolt Bálint László amerikai felszere'ése. Erről a következőkéi vallja: »Bálint László elmondot­ta, hogy az UDB együtt dolgozat az amerikai hírszerző szervekbe!, az amerikaiak pénzelik az UDB-t. Láttam, Bábut I ászló igazat mond, az & felszerelése is Jó­részt amerikai Nem utol‘ 5 sor­ban ezért is segítettem ne Dr. Bálint György tud lint László össze: kém ét -ista űzőiméiről, azok vé}, tusában rászlveít- Budai \ a terrori ta c portnak a > tok végrehajtásához rendi re bocsátotta. Ott tartottv ideig az elrabolt Vidovity sánt Teljesítette Bálint Lá minden utasítását, részlvett a litikai emigránsok utáni nyoi zásban és elrablásukban. Lai sán rejtegette az UDB-tól kapót kábítószereket és hamis okmá­nyokat (tárgyú bizonyítékok 6— 7. számú bünjelcsomagja). Púpos János negyedrendű vád­lottat 1952 augusztus 28-ár szer-, vezte be Bálint László az UBr ügynökének. 1941-ben vitézi es­küt tett, majd önkérit jelenik* zett a Horthy-hadseregbe repü­lősnek. Púpos már korábba’ kapcsolatot tartott Bálint rab. bandájával E " * 1 ' *'r tok gyúijtéséb Borisz elrabl. tosítotía. A te rehajtására Istvánt Púpos Istv lotlal 1952 ai vezték be a ; cselekménye ms. három esetben vo. terrorcselekmény ban fegyveresen r határ felé. Felad: között a követkéz Bálint engem bízott meg Versztovsek öntésével, t ta- sítől I, ha szökni próbál zaj nélkül ö jem meg. Adatott egy kü öileges kést, amit Ju goszláviából hozott magával, hogy azzal vágjam ál a* Versztovsek tarl.ábc (Folytat* a «. oldaioaj »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom